Húsvéti jelképek, szimbólumok - barka
Húsvéti jelképek, szimbólumok - barka
A tojás mellett a barka a leggyakoribb húsvéti jelkép.
Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor az emberek lombos ágakat terítettek a Megváltó elé az útra.
Ezt nálunk a szentelt barka helyettesíti. Ahogyan véget ér a böjti időszak, úgy ér véget a tél is. A húsvét egyben az újjászülető természetnek is az ünnepe.
A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak régen. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást.
2024. March 28. 00:00
Magyar népszokások - Nagycsütörtök - Oltárfosztás, Pilátus-égetés, virrasztás,kereplés, szelleműzés
Magyar népszokások - Nagycsütörtök - Oltárfosztás, Pilátus-égetés, virrasztás,kereplés, szelleműzés
Nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat a húsvétot megelőző negyven napos böjt utolsó három napja, azaz a húsvéti szent három nap, latin nevén: Sacrum Triduum Paschale.
A kereszténység ezen a három napon emlékezik meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról. A húsvéti szent három napi népszokások a Pilátus-égetés, a tűzszentelés. nagycsütöntöki virrasztás
A húsvéti szent három nap: a nagycsütörtöki, a nagypénteki és a nagyszombati népszokások Nagycsütörtök, vagy más néven zöldcsütörtök: A „zöld” jelző onnan ered, hogy e napon a hívők a böjt miatt valami zöld színű ételt, pl. sóskát, parajt, salátát fogyasztottak.
A húsvéti szent három nap az utolsó vacsora miséjével kezdődik, amikor is megemlékezünk Krisztus utolsó vacsorájáról - amikor is Jézus azt mondta a kenyérre és a borra, hogy az az ő teste és vérre - és a tanítványok lábának megmosásáról.
A mai misét követően a harangok elhallgatnak, a néphit szerint Rómába mennek, hogy ott gyászolják Krisztust. A harangok helyét a fakereplők foglalják el. A kereplő a népi hagyományban az egyik legfőbb gonosz űző eszköz.
Csütörtökön a gyerekek csoportokba verődtek, végigjárták a falu utcáit, hogy mindenhonnan kiűzzék az ártó szellemeket. A felnőttek ezért tojással ajándékozták meg őket. Sok helyen a mise végén az oltáriszentséget külön őrzési helyre viszik, mindent leszednek azt oltárról, csak a gyertyatartókat meg a lepellel letakart keresztet hagyják ott, szimbolizálva ezzel Jézus szenvedését és ruháitól való megfosztását.
Van olyan település ahol még a keresztet is kiviszik a templomból. A Pilátus-égetés vagy verés is ezen a napon volt szokás, amely egy Pilátust jelképező bábu elégetéséből vagy megveréséből állt. Ez a szokás összefüggésben van a tavaszi téltemető hagyománnyal, ott is igyekeztek megszabadulni a régitől.
A legények kimentek a határba, tüzet raktak és elégették a Pilátust jelképező szalma köteget. A palócok között a víz megszentelésnek volt hagyománya.
A lányok aznap kimentek a határba, ahol keresztjárást végeztek, majd „rózsavizet” vettek a környékbeli folyókból vagy patakokból és másnap, nagypénteken abban mosakodtak meg.
De elterjedt szokás volt nagycsütörtökön a virrasztás is, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.
kattints a képekre - érdemes!
2024. March 27. 00:00
Ma van a nagyhét harmadik napja - Nagykedd
Ma van a nagyhét harmadik napja - Nagykedd
Júdás ezen a napon kereste meg a főpapokat, és tárgyalt velük Jézus elárulásáról.
képek:
1. Giotto di Bondone (1267-1337) - Júdás csókja
2. Ismeretlen festő (XII. század) - Júdás csókja
3. Szent Márton székesegyház - Szepeshely - Felvidék - Júdás csókja
4. Giotto di Bondone (1267-1337) - Júdás vállalja Jézus elárulását
2024. March 25. 00:00
Virágvasárnapi magyar népszokások - Barkaszentelés, kiszejárás, villőzés
Virágvasárnapi magyar népszokások - Barkaszentelés, kiszejárás, villőzés
Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe, húsvét előtti vasárnap. Már a 7. század óta pálmát szenteltek ezen a napon. Nálunk ezt a barka helyettesíti. A barkát a pap rendszerint a nagymise előtt szentelte meg, majd kiosztotta a híveknek.
A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás ugyan, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására is. Sokfelé élt az a hiedelem, hogy a szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert elszaporodnának a legyek és a bolhák; a tojásból nem kelne ki a csirke.
A zempléni falvakban azonban beviszik a szobába és a szentkép vagy a gerenda alatt tartják, hogy azután hamvazószerdán ennek a hamujával hamvazkodjanak.
A szentelt barkának az állattartásban jósló, varázsló, rontás elleni hatékonyságot tulajdonítottak. A földműveléssel kapcsolatosan is hatékonynak tartották, például a kert földjébe tűzik le, hogy elűzze onnan a férgeket.
A virágvasárnapot megelőző hetet sokfelé virághétnek nevezték és a névmágia miatt alkalmas időnek tartották a virágmagvak vetésére. Kalotaszegen virágvasárnap kimennek a fiatalok virágot szedni. Ez a szokás ma is él. Este egyikük házánál zenére táncolnak.
Nyitra, Hont, Nógrád, Pest és Heves megye egyes községeiben gyakorolták a kiszejárást, kiszehajtást, és ennél is szűkebb területen, a Nyitra megyei Zoboralján ismerték, sőt néhol még gyakorolják ma is a villőzés szokását. Zoboralján, egyes falvakban a két szokás összekapcsolódott, de a sorrendjük különbözhetett.
Például Béden előbb villőztek, azután vitték a kiszét, Bodokon azonban a kiszejárás után villőztek. A kisze többnyire menyecskének öltöztetett szalmabáb, melyet kici, kiszőce, kicevice, banya néven is emlegettek. A lányok énekszóval vitték végig a falun, majd a falu végén vízbe vetették vagy elégették. A bábu a különböző magyarázatok szerint a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője lehetett.
A kiszi szó egyébként korpából készült savanyúlevest, jellegzetes böjti ételt jelent. A kiszejárást a bábu elkészítése, ruhájának összeszedése előzte meg. Deménden farsangi menyecskeviseletet adtak rá, Menyhén az az évben férjhez ment menyecske ruháját. Őrhalom, Hugyag, Ipolyvarbó községekben azonban az volt a szokás, hogy a kiszére csúnya, rossz ruhákat aggattak és bekormozták.
Drégelypalánkon úgy hitték, hogy akik öltöztetik, még abban az esztendőben férjhez fognak menni. A kiszebábu mozgatásának, a falun való végigvitelének is jelentőséget tulajdonítottak.
Ipolyszécsénkén úgy vélték, hogy aki elsőnek felkapja, hamarosan férjhez megy, Ipolybalogon pedig az a hiedelem élt, hogy amelyik faluvégről viszik, onnan hamarosan férjhez mennek a lányok. Ha véletlenül visszafordult a bábu, Horvátiban, Tompán attól tartottak, hogy visszajön a betegség a faluba, Kelenyén ez esetben a jégesőtől féltek. A kiszebábu megsemmisítése szertartásosan ment végbe.
Levetkőztették, szétszedték, úgy dobták a vízbe vagy elégették, és akkor a tüzet körültáncolták. Ahol a kiszét vízbe vetették, a szalmából minden lány megragadott egy csomót, és például Menyhén a szalmacsomó elúszásából jósoltak a férjhezmenetelre. Felsőszemeréden, Honton, Horvátiban, Tompán a vizes szalmacsomóval dörgölték az arcukat, hogy ne legyenek szeplősek.
A kiszehajtás után a lányok feldíszített, villőnek nevezett fűzfaágakkal sorra járták a falut (zöldághordás). A felvidéki Alsóbodokon például az 1930-as években a szalmabábu kivitele után a lányok a mezőn fűzfaágakat tördeltek, azokat szalagokkal díszítették fel.
Megálltak mindegyik ház ablaka előtt és bekiáltották: „Van magoknak virágvasárnapjok?”
Ha azt felelték, hogy nincs – ami ritkán fordult elő –, tovább mentek, ha azt, hogy van, akkor énekelték a következő szöveget:
"Kijé, kijé ez a ház?
A jámbor emberé.
Benne van egy vetett ágy,
az mellett ringó bölcső,
Haj, villő!
Falu vígín selyemsátor,
Haj villő!
Jaj, de piros a mező,
de nem az ibolyától, hanem a rózsától.
Haj, villő!
Falu vígin selyemsátor,
Haj, villő!"
A zsérei lányok Felvidéken a villő-ágra hímes tojásokat is aggattak, és amikor megálltak a ház előtt, az ablakhoz emelték az ágat.
Menyhén a következő szöveget énekelték:
Ez ki háza, ki háza?
Jámbor Kovács Bélájé.
Villő, villő. Vállj meg kërëszt,
vállj meg, a ruzsás pallagon.
Villő, villő.
Hagy fonjam be sárhajam,
hagy vegyem rám gyócsingem.
Villő, villő.
kattints a képekre - érdemes!
2024. March 24. 00:00
Jékely Zoltán: Virágvasárnap
Virágvasárnap
Azt mondják, máma van Virágvasárnap.
Nézzük meg, az emberek mit csinálnak?
S mivel ilyenkor ez a rendje,
menjünk mindjárt a cinterembe.
Amíg ez tart, úgy sincs igazi ünnep,
amíg ez tart, nincsen vakáció.
Vigasztaljon a cinterem bennünket,
ahol sírdombon áll a dáridó.
Ó, micsoda víg tarkaság!
Mint egy rét, melyen százféle virág.
Ki látott ily nyüzsgést a temetőben?
Több az élő, mint a holt a földben!
*
Egy fickó bakfüttyöt ugrott a sírkereszteken,
egy más kerékpárral ereszkedett a kripta dombján,
a hantok közt rabló-zsandárt játszottak vad fiúk,
friss fűzfasíppal váltottak jelet.
De egy szakállas, szemüveges ember,
ábrázatán igaz töredelemmel
s nyitott, fekete könyvvel a kezében,
minden stáció-oszlopnál megállt
s oly forrón suttogott a vak cölöpnek,
s révületét kövenként úgy fokozta,
hogy csak belémdöbbent a furcsa kérdés:
mit tesz majd fenn, az utolsó keresztnél?
Talán csak nem feszíti meg magát?
*
A dombraszállt Nap gyújtó fényözönben
fürdette a parányi templomot;
s mint valami monumentális röntgen,
karcsú hajóján átvilágított.
Két kakukk szólt a zsendülő berekben,
egymástól kérdezgette: meddig él,
az esztendőket osztogatta bőven
s nem egy okos tapasztalást cserélt.
De a holtak ezen csak mosolyogtak,
szájuk ráncát keserűbbre vonák,
mintha egyenesen ezt mondanák:
„Ne tartsatok minket bolondnak!”
Aztán nekem is eszembe jutottak
a véghetetlen téli harcterek,
ahol most szintén jóskedvű kakukkhang
kong emberi maradványok felett,
az új lombból minduntalan kibukkan,
s mint egy király post mortem érmeket,
osztogatja az arany éveket;
s eképp a hősök, hullaként oszolva,
megtudhatják, meddig élhettek volna.
Jékely Zoltán (1913-1982) - író, költő, műfordító, könyvtáros
C:\Users\user\Pictures\ccc Giotto di Bondone (1267-1337) - Bevonulás Jeruzsálembe - Virágvasárnap.jpg
2024. March 24. 00:00
Radnóti Miklós Március
Március
Lúdbőrzik nézd a tócsa, vad,
vidám, kamaszfiús
szellőkkel jár a fák alatt
s zajong a március.
A fázós rügy nem bujt ki még,
hálót se sző a pók,
de futnak már a kiscsibék,
sárgás aranygolyók.
Naptár - részlet - 1941
Radnóti Miklós (1919-1944) - költő
2024. March 06. 00:00
A magyar konyha ínyencségei – Kolozsvári rakott káposzta
A magyar konyha ínyencségei – Kolozsvári rakott káposzta
2 kg savanyú káposzta
borsikafű
1-2 evőkanál majoránna
2 evőkanál olaj zsír
25 dkg vöröshagyma
1 kg darált sertéshús, vagy pulykahús
25 dkg füstölt kolbász
só
bors
pirospaprika
20 dkg rizs
5 dl tejföl
elkészítése:
A káposztát átmossuk, hogy ne legyen túl savanyú, majd egy nagyobb lábosban 15-20 percig pároljuk a borsikafűvel fűszerezve.
Eközben egy másik edényben olajat hevítünk és rádobjuk a felaprított hagymát, majd a darált húst, sózzuk, ízlés szerint, hozzáadjuk a pirospaprikát majoránnát.és fedő alatt kb. 25 percig pároljuk.
A rizst a szokásos módon megfőzzük. Majd összekeverjük a a megfőtt darált hússal. Borsozzuk, ha kell után-sózzuk.
Egy tűzálló tálban, vagy tepsiben rétegezzük a káposztát, a rizses a hússal majd így tovább, míg el nem fogynak az alapanyagok. A tetejét megkenjük bőven tejföllel, majd rátesszük a karikára vágott kolbászokat.
200 fokos előmelegített sütőben, 20 percig letakarva, majd 20 percig fedő nélkül sütjük. A tálaláshoz kockákra vágjuk.
2024. February 20. 00:00
Márai Sándor: Olyan világ jön
Márai Sándor: Olyan világ jön
Olyan világ jön,
amikor mindenki gyanús, aki szép.
És aki tehetséges.
És akinek jelleme van…
A szépség inzultus lesz.
A tehetség provokáció.
És a jellem merénylet!…
Mert most ők jönnek…
A rútak.
A tehetségtelenek.
A jellemtelenek.
És leöntik vitriollal a szépet.
Bemázolják szurokkal és rágalommal a tehetséget.
Szíven döfik azt, akinek jelleme van.
"d:\Pictures\patt Márai Sándor Olyan világ jön van hozzá vers raktárban.jpg"
2024. February 07. 00:00
Még a létét is tagadó háttérhatalom az öngyilkosságba hajszolta a mára már megcsonkított területű, lakosságának jó részétől megfosztott Ukrajnát
Még a létét is tagadó háttérhatalom az öngyilkosságba hajszolta a mára már megcsonkított területű, lakosságának jó részétől megfosztott Ukrajnát, ami mostanra egy ronccsá vált, lélegeztető géppel tartanak életben
ass Még a létét is tagadó háttérhatalom az öngyilkosságba hajszolta a mára már megcsonkított területű, lakosságának jó részétől megfosztott Ukrajnát
2024. February 05. 00:00
A háttérhatalom valódi arca
A háttérhatalom valódi arca
Amikor a birodalmi Amerika meghatározó figurái és európai helytartói szövetségesi politikáról papolnak, az nem egyéb mint színjáték.
Amikor az USA az Európai Unió-val való érdekszövetséget szimulálja, az együttműködést hangsúlyozza, az nem egyéb, mint hazugság!
A valóság az, hogy az európai közösséget szét akarja robbantani bármi ároni: hogy ne létezzen másik, valóban befolyásos gazdasági, katonai, politikai nagyhatalom a világpolitikában.
Az USA abban érdekelt, hogy megakadályozza Európa alapvető érdekének megvalósítását: az eurázsiai gazdasági szövetség életre hívását Oroszországgal, és Kínával.
Az USA ezt több száz éve megakadályozza, ha kell világháborúkkal (lásd XX. század).
Ugyanis érdekei ellen való, egy konkurens szövetség, ami befolyásolhatja a világ népeinek manipulálását.
Erről szól Európa napjainkban is folyó gyengítése, ellehetetlenítése!
képp juju
2024. February 04. 00:00