A Magyar konyha ínyencségei – Erdélyi lucskos káposztaleves
A Magyar konyha ínyencségei – Erdélyi lucskos káposztaleves
Hozzávalók:
1 kg fejes káposzta
20 dkg vöröshagyma
0,5 kg füstölt tarja
1 evőkanál őrölt fűszerpaprika
1 evőkanál borsikafű (morzsolt csombor)
1 kávéskanál őrölt fűszerkömény
2 evőkanál finomliszt
3 dl tejföl
bors
olaj
só
Elkészítése:
A hagymát apróra vágjuk. A forró olajon megfuttatjuk a köményt, majd a hagymát üvegesre dinszteljük, megszórjuk a paprikával, elkeverjük, és felöntjük másfél liternyi vízzel, kevés sóval ízesítjük. (a füstölt tarja sós!)
Hozzáadjuk a falatnyi darabokra vágott húst, és lefedve főzzük 30-45 percig, míg majdnem puha nem lesz.
A káposztát 4-be vágjuk, a torzsát kivágjuk, a káposzta negyedeket kettévágjuk, majd ujjnyi vastagságú csíkokra vágjuk, és betesszük a a húshoz.
Hozzáadjuk a csombort, majd tovább főzzük, lefedve mintegy 20 percig, míg a káposzta is megpuhul.
A lisztet simára keverjük a tejföllel, majd az ételbe öntjük, és besűrítjük vele. Sóval, borssal ízesítjük.
kattints a képekre - érdemes!
2024. December 13. 00:00
Népszokásaink - Luca széke - varázslások - babonák - Luca napja
Népszokásaink – Luca széke – varázslások – babonák – Luca napja
A karácsonyi ünnepkör egyik érdekes napja december 13-a, vagyis Luca napja. De mi is ennek a részben keresztény, részben egyedinek tekinthető magyar szokásnak a története?
Luca napján egykor számos szokás volt divatban. Mindenekelőtt az úgynevezett Luca-búza keltetése. A falusi asszonyok lapos tálakban búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében, amelyek karácsony tájára zöldültek ki. Ebből a jövő évi termésre következtettek.
Később e szokás átlényegült, kapcsolódott a keresztény liturgiához: a karácsonyi oltárt díszítették fel a Luca-búzával, vagy az ünnepi asztalra tették. Egyes vidékeken kék szalaggal kötötték át, sőt égő gyertyát is helyeztek közéje. Zöldje az adventi remény beteljesülését, fénye a Megváltó érkezését volt hivatott hirdetni, maga a búza pedig az élő kenyeret, egyben Jézust jelképezte.
Az ősi hiedelem szerint e napon tilos volt a lányoknak, asszonyoknak dolgozniuk. Ha ezt a parancsot megszegték, súlyosan megbűnhődtek.
Dél-Dunántúlon Luca napjának hajnalán „kotyolni” vagy „palázolni” indultak a kisfiúk, többnyire egy idősebb legény vezetésével. Lopott szalmát vagy fadarabot vittek magukkal, s arra térdepelve mondták el köszöntőjüket, bő termést, a jószág nagy szaporulatát kívánva. A háziasszony vízzel fröcskölte, kukoricával öntötte le őket, s ezt utána libáival, tyúkjaival itatta, etette fel. „Kity-koty-kity-koty” volt a köszöntő kezdő sora, innen származik a kotyolás kifejezés.
A fiatalok ezen az ünnepen, sok helyen alakoskodni is jártak. A Luca-asszonynak öltözött maskara vezette a Lucázást, aminek során a termékenység varázslathoz szükséges rigmusokat adtak elő. Mondóka kíséretében megpiszkálták a tyúkokat is, hogy jó sok tojást tojjanak.
Szokás volt az is, hogy az emberek e naptól kezdve 12 napon át megfigyelték az időjárást. Úgy vélték ugyanis, hogy amilyen az első nap, olyan lesz az eljövendő év első hónapja, amilyen a második nap, olyan a második hónap és így tovább. Ezt nevezik Luca kalendáriumának.
A legnevezetesebb népi szokás az úgynevezett Luca székének faragása. Ennek egy szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből készült forma volt az alakja, amit állítólag már a kelták varázsló papjai, és a druidák is ismertek.
Készítője Luca napjától kezdve, mindennap faragott rajta egy kicsit, s csak Karácsony estjére volt szabad elkészülnie vele. Ezért terjedt el a mondás: „Lassan készül, mint Luca széke!”
A hagyomány szerint a széket többnyire kilencféle fából állították össze: kökény-, boróka-, körte-, som-, jávor-, akác-, jegenyefenyő-, cser- és rózsafából. Arra szolgált, hogy segítségével tulajdonosa felismerje a falu boszorkányait…
A szellemi kulturális örökség nemzeti listájára is felkerült a bukovinai székelyek betlehemes játéka, a csobánokról, azaz hegyi pásztorokról elnevezett csobánolás.
A csobánolás a Krisztus születését megjelenítő dramatikus szokások egyike, a bukovinai székelyeknek a csobánokról – hegyi pásztorokról – elnevezett betlehemes játéka, mely ma is él és virágzik.
A csobánolás az egyik legarchaikusabb elemeket őrző, a csíki betlehemessel rokonítható népszokás, melyet a Bukovinában eltöltött másfél évszázad, aztán a rövid bácskai tartózkodás alatt, végül 1945 után Tolna, Baranya, Bács-Kiskun és Pest megye településein is megtartotta a közösség, s mára a csobánolás a népcsoport összetartozásának szimbólumává vált.
A betlehemes játék vallásos jellege, adománygyűjtő és szórakoztató szerepe mellett korunkban főként a bukovinai székelységhez való tartozás kifejezése, a hagyományok éltetése a célja. A játékban szereplő Mária és az angyal öltözetében a bukovinai női népviselet jelenik meg, a pásztorok maszkja még kereszténység előtti pogány elemeket idéz.
A lányok ezen a napon 12 gombócot főztek. Mindegyikbe egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, megmondta ki lesz a férjük.
kattints a képekre - érdemes megnézni őket!
2024. December 13. 00:00
Ma megkezdődik az advent időszaka
Ma megkezdődik az advent időszaka
Advent (ádvent) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt - december 25-ét - megelőző negyedik vasárnaptól - más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnaptól (görög katolikusoknál hatodik vasárnaptól) karácsonyig számított időszak.
A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart.
Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát.
Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik, míg negyedik, utolsó vasárnapja december 18. és december 24. közé.
Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát.
Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot. A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila, mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi.
Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe a rózsaszín.
Az egész időszakban dísztelen a templomi oltár, az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik. Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni.
Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek.
Advent első vasárnapján gyújtjuk meg az első gyertyát.
Áldott adventet kívánunk mindenkinek!
Patrióta Európa Mozgalom oldalának munkatársai
2024. November 21. 00:00
Rövid az élet
Rövid az élet
Alapszabály: nem kell keresni olyanokkal a társaságot - még a családban sem - akiknél többet nyom a latba, ha együtt vagy velük, hogy jobban idegesítitek egymást, mint az, hogy szeretitek.
kép: férfi a ködben
2024. October 23. 00:00
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc - VIDEÓKOCKÁK!
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc - videókockák, a szimbolikussá vált Beethoven dallamokkal!
Ezt zenét mindenkinek meg kellene hallgatni évente legalább egyszer - ilyen tájt!
Ludwig van Beethoven - Egmont-nyitánya a forradalom elválaszthatatlan részévé vált azokban a napokban - a Magyar Rádió szinte folyamatosan ezeket a dallamokat sugározta.
Nemzeti ünnepünkön ezzel a felvétellel emlékezzünk 1956 hőseire, történelmünk dicsőséges fejezetére!
kattints a videóra: http://www.youtube.com/watch?v=554ZJUv-avQ
2024. October 23. 00:00
Az amerikai demokratáknak és európai bábjainak az sem számít, hogy szaros, tehetségtelen és nárcisztikus
Az amerikai demokratáknak és európai bábjainak az sem számít, hogy szaros, tehetségtelen és nárcisztikus, csak sikerüljön vele végre megszabadulniuk Orbántól, aki folyamatosan akadályozza Magyarország teljes gyarmatosítását.
Persze megfeledkeznek arról, hogy a magyar a szabadság nemzete, és történelmi hagyományaihoz méltó módon nem hajlandó önként lemondani a szuverenitásunkról tehát a végsőkig ellenállunk!
2024. October 22. 00:00
Trianon után Tormay Cécile
Trianon diktátum után mondta:
Nemcsak az a mienk, amit az Úr kegyelme csakugyan nekünk adott, hanem az is a mienk, amit szeretünk, még akkor is, ha az, amit szeretünk, a másé.
Tormay Cécile (1876-1937) - író, műfordító
akit 1936-ban és 1937-ben is Nobel-díj jelöltje volt: Másodszor csak azért nem kapta meg, mert hirtelen elhunyt, és a szabályzat szerint csak élő személy kaphatja meg a díjat
2024. October 10. 00:00
Az aradi vértanúk - Barabás Miklós (1810-1898) litográfiáján
2024. October 06. 00:00
A magyar sorsról - a mindenkori magyarok sorsáról Lázár Vilmos aradi vértanú
A magyar sorsról - a mindenkori magyarok sorsáról, Lázár Vilmos aradi vértanú
"Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke, és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek."
Lázár Vilmos (1817-1849) aradi vértanú utolsó mondatai a kivégzése előtt
2024. October 06. 00:00
Török Ignác - aradi vértanú
Október 6 - az aradi vértanúk kivégzésének napja - a magyarok gyásznapja
Török Ignác (1795-1849) - aradi vértanú
Világosnál ejtik foglyul; a szelíd, nyugodt hadmérnök a bíróság előtt magyarságával indokolta tetteit. "Lelkiismeretem felment engem" - mondta.
A kivégzés előtti éjszakán sem cáfolta meg hivatását és szenvedélyét: egy, a várerődítéssel foglalkozó szakmunkát olvasgatott.
Amikor a pribékek a bitóhoz kisérték a felindult embert, Tichy őrnagy gúnyos megjegyzésére így vágott vissza:
"Szégyellje magát ön, hóhérlegény!"
A kivégzése előtti pillanatokban állítólag szívszélhűdés érte, már csak holttestét akaszthatták fel.
2024. October 06. 00:00