A nemzetközi pénzügyi érdekcsoportokról

Fricz Tamás szerint a demokráciára a legnagyobb veszélyt a nemzetközi gazdasági-pénzügyi érdekcsoportok jelentik, amelyek nem megszüntetni akarják a demokrácia intézményeit, hanem felhasználni azokat saját céljaik érdekében. A világ pénzügyi forgalmát, a tőzsdei mozgásokat, a hitelminősítő intézeteket és hedge foundokat, valamint a multinacionális cégeket irányító körök függetlenek minden demokratikus kontrolltól, a médianyilvánosságtól, az elszámoltathatóságtól, természetüknél fogva rejtőzködnek és szervezetileg-intézményileg nehezen megnevezhetők. E befolyásos világhatalmi kör demokratikus eszközökkel nem ellensúlyozható, hiszen működése nem transzparens és nem számon kérhető, ami a demokráciában alapkövetelmény. A félig nyílt, félig rejtőzködő pénzügyi körök diktálhatnak még a nagyhatalmaknak vagy az EU-nak is, mert bármikor képesek arra, hogy kisebb országokat államcsőd közeli állapotba kényszerítsenek, amivel viszont dominóeffektust tudnak elindítani. A neoliberalizmus uralkodóvá vált eszméjének segítségével a piac vette át a meghatározó szerepet az államtól, ezáltal a közjó és a társadalmi szféra érdekei nagymértékben háttérbe szorultak. (MN, 12. 03. 10.)  

Navracsics levelet ír a himnuszéneklés miatt

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, veszprémi országgyűlési képviselő, valamint Porga Gyula, Veszprém polgármestere is elfogadhatatlannak tartja az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) rendelkezését, mely nem engedélyezi a klubrendezvények előtt a himnuszok lejátszását, eléneklését. Navracsics Tibor (Fidesz) és Porga Gyula (Fidesz-KDNP) levelet írnak az EHF-nek, és magyarázatot kérnek, miért nem lehet elénekelni a Himnuszt kézilabda-mérkőzések előtt. Az EHF a héten indított eljárást az MKB Veszprém ellen - amely vasárnap fogadja a spanyol Ademar Leónt Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő visszavágón -, mert a klub hazai nemzetközi találkozói előtt a helyi közönség elénekli a magyar himnuszt. A lehetséges büntetés több millió forintig terjedhet, ezért a csapat elnöksége ezért arra kérte a szurkolóit, hogy ne énekeljék el a mérkőzés előtt a himnuszt. Az EHF szabályzata szerint a himnuszt csak válogatott mérkőzések előtt lehet énekelni, a klubcsapatokéi előtt nem. Az EHF azzal érvel a himnusz ellen, hogy annak eléneklése felborítja a szigorú időrendet. Porga Gyula polgármester butaságnak és ostobaságnak nevezte az EHF szabályát és azt is, hogy ezért szankció járhat. Bíznak benne, hogy levelükkel elérik, a jövőben senkit se zavarjon majd a himnusz eléneklése a mérkőzések előtt. Navracsics Tibor utalt rá, hogy a veszprémi szurkolók eddig is elénekelték a Himnuszt, az ellenfelek ezt a helyi szokást tiszteletben tartották, és megítélése szerint a meccsek előtti felvezetés során ennek bele kell férnie az időbe. "Ha a veszprémi szurkolók el akarják énekelni a Himnuszt, tegyék meg! Amennyiben ezért büntetés jár, vállaljuk, és gyűjtést szervezünk az összeg befizetésére" – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.  (mno.hu)

A csapda és természete

Még mindig azzal áltatjuk magunkat, hogy a Nyugat a haladás, a felemelkedés, a méltó emberi élet egyetlen letéteményese. Ám ez már 907-ben sem volt igaz. Csakhogy ma már igen nehéz a szabadulás ebből a saját magunk által épített történelmi csapdából, mert a magyarság egy része elemi szinten sem képes felfogni e csapda természetét. Legalábbis erre utal az a tragikomikus tény, hogy egyelőre a szabadságnak és rabságnak még a meghatározásában sincs semmiféle egyezség. Bogár László (MH)  

Szemérmes hazaszeretet

A nemzeti egységet ugyanis nemcsak a főbb politikai és gazdasági kérdésekben való értelmes együttműködés szolgálja, kell hozzá egy erkölcsi, szellemi, kulturális, közös alap is. Éppen ez utóbbi hiányzik oly fájdalmasan 1945 vagy talán már 1918 óta is: a balliberális pártok és mozgalmak képtelenek voltak elszakadni internacionalista, kozmopolita, jelenleg globalista eredetüktől és tanaiktól, hiába erősítgetik, hogy „azért” ők is szeretik a hazát, csak szemérmesen, mert a hazaszeretet magánügy, mint a vallás, minden szavuk és tettük cáfolja ezt az állítást, elég, ha európai uniós szerepükre utalok. Ezért szánalmasan hazug az a vád, hogy a jelenlegi kormány osztja meg a népet – megfordítva viszont igaz, hiszen ez a politikai gondolkodásmód bármikor lemond a nemzeti érdekekről, ha pártjaik, mozgalmaik és vezetőik valamilyen külső hatalomtól támogatást remélhetnek. Szentmihályi Szabó Péter  

Veszélyben a lábtörlő

A magyar stratégia, mint a vidék alkotmánya, ugyanis legalább annyira szolgálja nemzeti érdekeinket, mint az alaptörvény, amelyet ízekre szedett Brüsszel, s amelyet habzó szájjal ordítva, teátrálisan gesztikulálva bírált Daniel-Cohn Bendit, a parlament zöldfrakciójának vezetője. Cohn-Bendit talán az anyatejjel szívta magába az európai demokrácia őrzésének váteszi szerepét, így a magyar vidékstratégiával kapcsolatban újra mozgósíthatja szövetségeseit, és lázíthatja Magyarország ellen a brüsszeli döntnököket. A kormány által elfogadott magyar vidékstratégia ugyanis nemzeti érdekeink mentén határoz meg irányelveket, országos és regio­nális programokat. Természeti kincseink, génmódosítástól mentes státusunk megóvása mellett a családi gazdaságok támogatását, a vidék talpra állítását, gazdasági alapjainak megerősítését, a foglalkoztatás növekedését, a torz termelési szerkezet átalakítását tűzte ki célul. Nem mellékes, hogy a helyi élelmiszer-termelés és élelmiszerpiacok helyreállítása, a helyi energiatermelés, a vidéki közösségek megerősödése, a népesedési mutatók javulása és a biológiai sokféleség megőrzése is központi szerepet kap a programban. Nemzeti vidékstratégiánk egyúttal az egyik legfontosabb alapja a gazdasági növekedésnek, záloga az ország felemelkedésének. Nem mellékesen betölti azt az immár egy évtizede ezen a területen tátongó űrt, amely miatt tervek, elképzelések nélkül sodródott a magyar vidék. Szarvas Szilveszter (MH)

A svéd miniszter nem kritizálja Magyarországot

Nem értik az unió működését azok a baloldali pártok, akik folyamatosan Magyarország ellen ágálnak – vélekedik a svéd külügyminiszter. Carl Bildtnek a kormányzó Mérsékelt Párt (Moderata Samlingspartiet) külügyminisztereként többször a szemére vetették már baloldali kritikusai a magyar helyzettel kapcsolatos hallgatását. A liberálisok és a konzervatívok néhány hete a Svenska Dagbladet hasábjain vitatkoztak a kérdésről, de Bildtnek már a parlamentben és a Dagens Nyheter hasábjain is felelnie kellett közönyéért az Orbán-kormány demokráciaellenes túlkapásaival szemben. A külügyminiszter most a Svéd Rádió unszolására megszólalt, a csendet azonban mégsem törte meg. „Ha Svédország állást foglalna a kérdésben, azzal a közös európai szervek működését ásná alá” – magyarázta a politikus. Bildt szerint a kérdésben a csendes várakozás az európai viselkedés, akik mást mondanak, azok pedig egész egyszerűen nem értik a rendszer működését.  (mno.hu)

Gyurcsány, Medgyessy és Bajnai álma

Nagyon kínos lehet sokak (inkább kevesek) számára, hogy a miniszterelnök március 15-i beszéde a magyarok négyötödének tetszett. Mégpedig egyszerűen azért, mert megfogalmazta a magyar nemzet álláspontját úgy, ahogyan történelmi időkben ez elvárható, bár legyünk őszinték, a magyar miniszterelnökök elég ritkán tettek eleget ennek az elvárásnak, részben külső okok, részben a saját gyávaságuk folytán. Ki várta volna el ezt Hegedűs Andrástól, Münnich Ferenctől, Kállai Gyulától, Fock Jenőtől, Lázár Györgytől, Grósz Károlytól? És ki Medgyessytől, Gyurcsánytól, Bajnaitól? Ők mind arról álmodtak, hogy Magyarország gyarmat lesz, és ők lesznek a gyarmat leghűségesebb helytartói, mindegy, hogy népköztársaság vagy köztársaság a hivatalos államforma. (Szentmihályi Szabó Péter)  (MH)

Balos infantilizmusok

Az utódpártiak soha, semmilyen bűnüket, ballépésüket, de még hibájukat sem ismerik el. Máig saját posztállampártjuk vezető szerepének igézetében élnek. Félő, hogy ezen a modern orvostudomány sem tud segíteni. Megyeri Dávid (MN)

Zokogó baloldal

Amikor március 15-én itt voltak a lengyelek, hogy kifejezzék rokonszenvüket a magyar kormány céljai mellett, a szélben meglibbent egy igazi Solidarnosc felirat, a jellegzetes vörös, enyhén összetorlódott betűivel, amelyeket pofátlanul és jogellenesen lemásolt a hazai, magát Szolidaritás mozgalomnak nevező szánalmas népség. (A lengyelek egyébként nem tudtak róla, hogy logójukat ellopta egy magyar baloldali brancs, és soha nem adtak engedélyt jellegzetes feliratuk mások általi használatára.) Bizony, a lengyel logó gátlástalan ellopása, használata önmagában előre jelezte, mi fán terem ez az úgynevezett „Magyar Szolidaritás Mozgalom”, s milyen mélyen van erkölcsileg. Körmendy Zsuzsanna (MN) 

Kiállt hazánk mellett a szlovén külügyminiszter

"Az EU lehetett volna kevésbé szigorú" - mondta Karl Erjavec, a Szlovénia Nyugdíjasainak Demokrata Pártja (DeSUS) politikusa a Die Pressének nyilatkozva a kohéziós források részleges befagyasztásának kilátásba helyezésével kapcsolatban. Ez az intézkedés szerinte túlzó, mert hatással van az infrastruktúrára, a gazdaságra és a fejlődésre. "Talán jobb lenne az ilyen problémákat szóban megoldani, mint intézkedésekhez nyúlni" - fogalmazott a miniszter, aki egyben az egyik kormányfő-helyettesi posztot is betölti az év elején hivatalba lépett jobbközép kormányban. Erjavec az interjúban kiállt Görögország euróövezeti tagsága mellett. Pozitív jelzésnek nevezte a legutóbbi, a hitelező bankokkal kötött megállapodást. "A legrosszabb az volna, ha egy ország kilépne az euróövezetből" - mondta, s hozzátette, nem csak Görögországról van szó, "vannak más országok is, amelyeknek nagyon nagy problémáik vannak". A szlovén miniszter - aki előző nap hivatalos látogatást tett Bécsben - az interjúban "nagyon nagy lépésnek" nevezte, hogy egy tavalyi osztrák törvénymódosítás alapján kétszeresére emelkedik Ausztria déli részén, a szlovén kisebbség lakta területeken azoknak a településeknek a száma, ahol kétnyelvű helységnévtáblákat használnak. Kijelentette, "amellett fog fellépni", hogy a szlovéniai német nyelvű kisebbség is zavartalanul élvezhesse mindazokat a jogokat, amelyek az alkotmány szerint megilletik.