"Az ünnepet magunkkal vihetjük a hétköznapokba"
Jó, hogy vannak fontosabb dolgok, mint a politika. Például az ünnep. Mi is lenne velünk nélküle?! Olyan ünnepek nélkül, melyeket nem egyszerűen mi találtunk ki, szerveztünk, rendeztünk vagy kívántuk.
Buli, rendezvény, évforduló, családi összejövetel – lehetnek szépek és ünnepélyesek, de az igazi ünnephez kell még valami, amit mi nem tudunk magunktól „összehozni”. Kell hozzá az életünk mélysége és a magassága. Nagypéntek és Húsvét. Olyan dimenziók, melyekbe az ember önmagától nem tud eljutni. De magával ragadhatja az ünnep, ha valóban figyel az üzenetére: Ember, hidd el, értsd meg, hogy igazi megrendülés nélkül nem juthatsz el az élet lényegéhez! Nagypéntek nélkül nincs Húsvét, de utána van. S ha ezt megérted, akkor az ÜNNEP-et magaddal viheted a hétköznapokba is.
Ahogyan egy régi imádság mondja:
„Mindig, mindenütt, ha ketten meg tudnak bocsátani egymásnak: Húsvét van. Feltámadás. Mindig mindenütt, amikor megértjük gyermekeinket: Húsvét van. Feltámadás.
Mindig mindenütt, ha valaki elhatározza, hogy mostantól tisztességesen él: Húsvét van. Feltámadás.
Mindig mindenütt, ahol megszületik egy gyermek: Húsvét van. Feltámadás.
Mindig, ha megpróbálsz életednek egy új tartalmat adni: Húsvét van. Feltámadás.
Mindig mindenütt, ahol két ember egymást mélyen szereti: Húsvét van. Feltámadás.
Mindig mindenütt, ahol egymásra a szív szemeivel tekintetek, egy kedves mosollyal: Húsvét van. Feltámadás.
Mert feltámadt a szeretet, mert feltámadt a béke, mert feltámadt az igazságosság, mert feltámadt a reménység, feltámadt az öröm, feltámadt Krisztus, az Úr. Bizonnyal feltámadt!”
Balog Zoltán
társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár írása húsvét alkalmából
fidesz.hu
Böjt és bőség
Mert a „keresztény gyökerek” nem vallásosságot jelentenek, hanem elsősorban a keresztény fogalmak alapján felépített világképet, majd az abból következő morális és a lét minden egyéb területére vonatkozó értékek rendszerét. S lehet, hogy a modern, a „trendi” ideológiák minden eszközzel igyekeznek a szakrálist profánná, az egyházit világivá tenni, a keresztény értékrend ezen próbálkozásoknak minden látszat ellenére is szilárdan ellenállt. S akkor is óvja és tartja a maga történelmi morális helyét, ha a „modern Európa” öles léptekkel próbál eltávolodni a maga keresztény indíttatásától, s ezáltal az európaiságtól. A keresztény ember tudja, a feltámadás nem a múlt, hanem a kontinuitás maga.
Ugró Miklós
MN
Orbán: Kibontakozóban vagyunk
Ez volt a küldetésünk, mivel Magyarország volt az egyetlen közép-európai ország, amely nem volt képes egy új alkotmányt írni a kommunista rezsim bukása után" - hangsúlyozta Orbán Viktor az alaptörvény megalkotásáról szólva a The Washington Postnak adott interjújában. Online kiadása pénteken közölt szemelvényeket belőle. A lap szerint ez az első interjú, amelyet a magyar kormányfő amerikai újságírónak adott.
Az interjút készítő Lally Weymouth bevezetője szerint Orbán Viktor valaha baloldali szabadságharcos volt a szovjetek ellen, de 1994-ben vett egy jobbkanyart és sohasem nézett vissza. A lap szerint a kormányfő a múlt héten adott interjújában "megpróbálta elmagyarázni, hogy miért tévednek a bírálói, amikor azt állítják, hogy tekintélyuralmi, központosított államot épít ki".
Egy kérdésre elmondta, hogy 1989-ben a kerekasztalnál ő is részt vett ugyan az akkori alkotmány átdolgozásában, de az nem volt elegendő, mivel ott voltak a kommunisták is. "Amikor átírtuk, azt mondtuk: ez egy átmeneti alkotmány".
Visszautasította, hogy az alaptörvényről nem konzultáltak az ellenzékkel. "Ez tényszerűen nem igaz. Volt egy bizottság, mely felkért minden parlamenti pártot - így az ellenzéket is -, hogy legyen részese a folyamatnak" - mondta. A kérdésre, hogy a végeredmény nem összpontosított-e minden hatalmat a kezébe, Orbán Viktor kijelentette: "Az alaptörvény önmagában nem tesz lehetővé semmiféle hatalomkoncentrációt."
A Médiatanácsról szóló kérdésre válaszolva kiemelte: "Mindenki egyetértett abban, hogy a korábbi médiaszabályozás összeomlott". A miniszterelnök cáfolta, hogy a testület tagjai mind a Fidesz jelöltjei lennének: "Ez nem igaz. Az előző rendszerben a küldöttek személyét a párthovatartozás határozta meg. Ezért döntöttünk úgy, hogy ne legyen pártképviselet, s csak olyanok lehetnek a tanács tagjai, akiket a parlament támogat."
A Médiatanács vezetője, Szalai Annamária ugyan tagja volt a volt Fidesznek, de "mi ezzel a probléma?" - kérdezett vissza. Kiemelte: Magyarországon a média legalább 75 százaléka külföldi tulajdonban van. " Szóval, menjen el a tulajdonosokhoz s kérdezze meg őket, miért nem készek arra, hogy biztosítsák a rendes sajtószabadságot" - mondta.
A Klubrádióról szólva rámutatott: "A koncessziójuk lejárt, s aztán licit folyt érte, mint minden más frekvenciáért is. Ha az az érzésük, hogy az érdekeiket nem tartották tiszteletben, akkor bírósághoz fordulhatnak, s ezt meg is tették. És nyertek." A kérdésre, hogy a hirdetésnél előnyben részesítik-e a kormánypárti sajtót, Orbán Viktor így válaszolt: "Vannak állami vállalatok és azok hirdetnek. Próbálja meg Magyarországot úgy elképzelni, hogy az legalább olyan demokratikus, mint az Egyesült Államok."
A közbevetésre, mely szerint "nem lehet minden hatóság élére saját embert állítani, s azt mondani, ez ugyanolyan demokratikus (eljárás), mint az Egyesült Államokban, Orbán Viktor így felelt: "Ez nem igaz. Az új parlament által kinevezett első alkotmánybíró korábban az MSZP képviselője volt, amely most ellenzékben van. Az Állami Számvevőszék alelnöke az MSZP tagja volt. A Költségvetési Tanácsnak, amely az egyik legbefolyásosabb intézmény, három tagja van, közülük kettő baloldali. Hogy mondhatja azt, hogy minden intézményt mi irányítunk?"
A kormány hajlandó-e teljesíteni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) feltételeit - hangzott egy újabb kérdés. A miniszterelnök kijelentette: "Nem tudjuk, hogy mik ezek a feltételek." A közbevetésre, mely szerint az IMF-nek a központi bank kezelését kifogásolja, Orbán Viktor így válaszolt. "Azt mondták, szükségük van az Európai Unió véleményére, hogy a nemzeti bankkal kapcsolatos szabályozás rendben van-e. Megkértek, tegyek meg bizonyos dolgokat, és így tettünk. Volt egy tervünk, hogy egyesítsük a nemzeti bankot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével. Az EU ezzel nem értett egyet, ezért úgy döntöttünk, nem egyesítjük őket."
A magyar-amerikai kapcsolatok alakulását firtató kérdésre a kormányfő így fogalmazott: "Stratégiai szövetségesek vagyunk. Aktívak vagyunk a közös NATO-fellépésekben". Hozzátette: "Amennyire tudom, az amerikaiak elismerik a magyar eredményeket, azt mondják, hogy a biztonság terén elégedettek az együttműködéssel, ezért azt hiszem, hogy jó a kapcsolatunk."
A Roosevelt tér átnevezésének az okát firtató kérdésre elmondta, hogy a tér az egyik sarkában álló Magyar Tudományos Akadémia alapítójának a nevét kapta. Rámutatott ugyanakkor, hogy Budapesten nemrég állítottak szobrot Ronald Reagannek a Szabadság téren, és hamarosan George H. W. Bushnak is lesz szobra a fővárosban.
Az egyházak ügyével kapcsolatban Orbán Viktor leszögezte: nem csökkentették az egyházak számát, nem korlátozzák a vallási közösségek létrehozását. "A szabadság abszolút. Arról van szó, ki kap állami pénzt és ki nem. Ha valamelyik támogatást szeretne kapni, akkor meg kell felelnie bizonyos feltételeknek. Magyarországon számos közösség regisztráltatta magát egyházként, de nem voltak azok. Ezt csak a pénzért tették."
A rendkívüli adók kivetését a miniszterelnök így indokolta. "2010-ben Magyarország rosszabb állapotban volt, mint Görögország. Azért kezdeményeztük a válságadóztatást, mert jövedelemre van szükségünk, hogy kilábaljunk ebből a válságból - hangoztatta. A kérdésre, hogy ezek az adók nem apasztják-e el a külföldi befektetéseket, Orbán Viktor megjegyezte: "kibontakozóban vagyunk. Mindössze két napja nyitottam meg a Mercedes-gyárat, amely a GDP 1 százalékát fogja megtermelni a következő évben."
MTI
A legnagyobb örömhír
Mostanában sokat gúnyolódnak rajtunk – akik mérhetetlen ostobaságunkban még merünk hinni politikai vezetőkben –, azt írják, birkanép vonult és tipródott a békemenetben, senkiben és semmiben nem szabad bíznunk. Ezt a filozófiai és közéleti nihilizmust naponta szajkózva rontják meg az emberek gondolkodását a lélekgyilkosok, az ördög ügyvédei és szószólói. Húsvétkor azonban nem törődünk velük, sőt nagy bosszúságukra még sajnáljuk is őket, imádkozunk értük is, hogy egyszer megértsék, az emberiség történetének legnagyobb örömhíre rejtőzik ezekben a mondatokban: „S az Ige testté lett, és közöttünk élt".
Szentmihályi Szabó Péter
MH
Élni a két lépés között
„Ez az a nap, amelyet az Úr elrendelt…” (Zsoltárok 118:24)
Van egy beépített veszély a célkitűzésekben. Micsoda? Az, hogy azt hisszük, csak akkor leszünk boldogok, ha elérjük azt a célt. Azt mondjuk magunknak: „Ha majd lediplomázom, ha megházasodom, ha gyermekeim lesznek, ha majd lesz saját otthonom” és így tovább, egyre csak halogatjuk életünket.
Egy egyetemi professzor elmondja, hogy meghívták, mondjon beszédet egy katonai bázison. A repülőtéren egy Ralph nevű katonával kellett találkoznia. Miután bemutatkoztak egymásnak, elindultak a csomagokért. Ahogy elhaladtak a várakozó emberek mellett, Ralph folyton eltünedezett, egyszer, hogy segítsen egy idősebb hölgynek, aki elejtette bőröndjét úgy, hogy az kinyílt; egyszer, hogy felemeljen két kisgyermeket, hogy azok láthassák a Télapót; aztán ismét, hogy útba igazítson valakit, aki eltévedt. Minden alkalommal széles mosollyal az arcán tért vissza. „Hol tanult meg így élni?” – kérdezte tőle a professzor. „Ó – mondta Ralph – a háborúban, azt hiszem.” Aztán elmondta a professzornak, hogy amikor utoljára bevetésen volt, az volt a feladata, hogy aknákat derítsen fel, és látta, ahogy a barátai felrobbannak, egyik a másik után. „Akkor tanultam meg két lépés között élni” – mondta. Sohasem tudhattam, hogy a következő lépésem nem az utolsó lesz-e, ezért megtanultam, hogy mindent, amit csak tudok, hozzak ki abból a pillanatból, amíg felemelem a lábam, majd újra leteszem. Minden lépés, amit megtettem, egy egész új világ volt, és azt hiszem, azóta mindig így élek.” Ralph-nak igaza volt! Ahhoz, hogy a legtöbbet tudjuk kihozni az életből, úgy kell élnünk, ahogy a Szentírás mondja: „Ez az a nap, amelyet az ÚR elrendelt, vigadozzunk és örüljünk ezen!” (Zsoltárok 118:24)
maiige.hu
Áldott napot mindenkinek
Töhötöm
És feltámadott
Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszünhetett dobogni szive –
Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die.
Pilinszky János
Én vagyok a feltámadás és az élet...
Fodor Lajos Halmiból írta: “És elterjedt ez a hír a zsidók között mind e mai napig” (Máté 28:15-b). Olvasandó: Máté 28:11-20 A feltámadás bizonyosságai: -az üresen talált sír, -Jézus megjelenései, -a sebhelyek a feltámadott testén és a hírek a feltámadásról. Ebben az Ígében nem ilyen hírről beszél Máté evangélista. Habár a 11.versben arról olvashatunk, hogy “az őrségből némelyek bemenvén a városba, megjelentének a főpapoknak mindent ami történt”.A sírt őríző katonák az igaz hírt vitték a főpapokhoz, azt mondták el, amit hallottak és láttak: a feltámadott találkozott tanítványaival. Ez a hír, akárcsak az asszonyoké, igaz. Húsvétkor minden keresztyén templomban ez az igaz hír hangzik: Krisztus feltámadt. Nem szükséges hozzá bizonyíték, hisszük, hogy Krisztus valóban feltámadt. Jön az álhír, amelyet jó pénzért ugyanezek a katonák kezdenek el terjeszteni: a tanítványok éjjel ellopták a Jézus holttestét. Első hallásra nagyon tetszetős ez a hazugság, de ha belegondolunk abba, hogy mi lett volna, ha valóban így történt volna: mit tudtak volna kezdeni Jézus halott testével? Ők támasztották volna életre? A főpapok fondorlata túl átlátszó, amely nem szűnik meg nagypéntekkel, folytatódik húsvétkor is, utána is, el egészen a keresztyénüldözésig, mert nem akarják, hogy az igaz hír terjedjen, helyette bevetnek egy másikat, amelyre mindig akadnak vevők. Ez a szenzáció-hír, halljátok meg: a Jézus tanítványai hullarablók.(Bocsánat az erős kifejezésért, de az én olvasatomban ez azt jelenti). Ez aztán terjed, mint az influenza. Fertőz is, hogy ne lehessen egészséges a hit. Amennyiben ez a hír már elcsépelt lett, jönnek a következő hírek: nem is létezett Krisztus. Hiszel még a papoknak? Mire kell a Szentírás? stb., lehetne folytatni a sort. Én hiszem, hogy az egészséges hitűeket semmiféle álhír nem tudja megfertőzni. A Krisztust-hívő ember meg tud maradni az érette meghalt, halált legyőző Jézusa mellett, az a reménység élteti, amelyet Mártha hallhatott: “Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él, és aki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal“(János 11:25-26) refszatmar.eu Áldott napot mindenkinek! Töhötöm
Jó befektetés a görög válság?
A németek jól profitálnak a görög válság kezelésére nyújtott hitelekből – véli Evangelosz Venizelosz volt görög pénzügyminiszter, a görög szocialista párt (Paszok) elnöke.
Elmondta: a német adófizetők sokat profitálnak" abból, hogy a berlini vezetés részt vesz a görög államháztartás megszilárdítását célzó programokban. Németország a nullához közelítő kamattal jut forráshoz a tőkepiacon, jórészt éppen az euróövezeti válság következtében, a szinte ingyen kapott pénzt pedig jó néhány százalékos kamatra adja kölcsön Görögországnak. Németország így az utóbbi két évben mintegy 400 millió eurót keresett rajtunk
A német pénzügyminisztérium adatai szerint Görögország 2011 végéig összesen 380 millió eurót utalt át Németországnak kamattörlesztés címén.
Venizelosz elmondta: a májusi országos választásokat követően felálló, új kormánynak júniusig véglegesíteni kell a középtávú pénzügyi tervet. Ebben a szerkezeti reformokra és a privatizációra kell a hangsúlyt helyezni, hogy elkerülhető legyen a bérek és a nyugdíjak további csökkentése.
Hozzátette: társadalmi támogatottság híján igen nehéz a fájdalmas reformok végrehajtása, egyes területeken pedig, mint például a privatizáció, fel kell gyorsítani a folyamatokat. A reformok fő célja, hogy a görög államadósság 2015-től külső segítség nélkül is finanszírozható legyen.
Elemzők szerint a júniusra kidolgozandó középtávú tervnek egy újabb, 14 milliárd eurós megszorítócsomagot kell tartalmaznia ahhoz, hogy Görögország megkapja az EU–IMF-hitelcsomag esedékes részletét, és ezzel elkerülje a fizetésképtelenséget.
MN
Günter Grass nemkívánatos személy Izraelben
Nemkívánatos személlyé vált Izraelben Grünter Grass német író, miután közzétett egy verset, amelyben a zsidó államot azzal vádolja, hogy atomarzenálja miatt a világbékét fenyegeti.
"Eli Jisai belügyminiszter nemkívánatos személynek nyilvánította Günter Grasst Izraelben" – jelentette be vasárnap a miniszter hivatalának közleménye, amely szerint a vers "az Izrael Állam és az izraeli nép elleni gyűlölet lángjainak felizzítására tett kísérlet". Három nappal korábban a kormány szégyenletesnek és szánalmasnak minősítette a verset.
A miniszter azt tanácsolja a szerzőnek, hogy "ha eltorzított és hazug műveit folytatni kívánja, azt tegye Iránból, ahol őt támogató közönségre fog találni".
Dzsavad Samakdari, az iráni kulturális miniszter helyettese szombaton levelet intézett Günter Grasshoz, amelyben elismeréssel adózik neki, "amiért kimondta az igazságot".
A 84 éves Grass prózaversében, amely a Süddeutsche Zeitungban jelent meg, elítéli az iráni nukleáris létesítmények elleni izraeli csapással való fenyegetéseket, mondván, hogy azok az iráni nép elpusztításához vezethetnek. Az iráni konfliktus témáját feldolgozó, Amit el kell mondani (Was gesagt werden muss) című versében Grass kifejtette: Iránban "egyetlen egy atombomba létét" sem sikerült bizonyítani, Izrael "nukleáris potenciálja" viszont egyre nagyobb, és ugyan nem titokban gyarapodik, de ellenőrizetlenül. A zsidó állam így veszélyezteti az "egyébként is törékeny világbékét", amit feltétlenül el kell mondani, mert előfordulhat, hogy "holnap már késő lesz".
A bádogdob, a Ráklépésben és számos további világhírű regény 84 éves szerzője versében azt javasolta, hogy ne csak az iráni nukleáris létesítményeket, hanem az izraeli atomarzenált is helyezzék állandó nemzetközi felügyelet alá.
A Süddeutsche Zeitung mellett az olasz La Repubblica és a New York Times által közölt verset széles körben bírálták, Izrael németországi nagykövetsége szerint például az alkotás az antiszemita hagyományhoz illeszkedik. A nagykövetség honlapján megjelent közlemény szerint "amit el kell mondani, az az, hogy az európai hagyományhoz tartozik" a zsidók rágalmazása rituális gyilkossággal. Korábban az volt a vád, hogy keresztény gyermekek vérét használják macesz – kovásztalan kenyér – készítéséhez, most pedig az, hogy "a zsidó állam az iráni nép kiirtására törekszik" – áll a közleményben.
Dieter Graumann, a németországi zsidó közösségeket összefogó szervezet (Zentralrat der Juden in Deutschland) elnöke szerint Grass verse "erőszakos pamflet", amely démonizálja Izraelt. Ruprecht Polenz kereszténydemokrata politikus, a német törvényhozás alsóháza (Bundestag) külügyi bizottságának elnöke azt emelte ki, hogy a szerző megfordítja a dolgokat, összekeveri az okot és az okozatot, hiszen nem Izrael, hanem éppen Irán fenyegeti a világbékét.
index.hu
