A legnagyobb örömhír

Mostanában sokat gúnyolódnak rajtunk – akik mérhetetlen ostobaságunkban még merünk hinni politikai vezetőkben –, azt írják, birkanép vonult és tipródott a békemenetben, senkiben és semmiben nem szabad bíznunk. Ezt a filozófiai és közéleti nihilizmust naponta szajkózva rontják meg az emberek gondolkodását a lélekgyilkosok, az ördög ügyvédei és szószólói. Húsvétkor azonban nem törődünk velük, sőt nagy bosszúságukra még sajnáljuk is őket, imádkozunk értük is, hogy egyszer megértsék, az emberiség történetének legnagyobb örömhíre rejtőzik ezekben a mondatokban: „S az Ige testté lett, és közöttünk élt". Szentmihályi Szabó Péter MH

Élni a két lépés között

„Ez az a nap, amelyet az Úr elrendelt…” (Zsoltárok 118:24) Van egy beépített veszély a célkitűzésekben. Micsoda? Az, hogy azt hisszük, csak akkor leszünk boldogok, ha elérjük azt a célt. Azt mondjuk magunknak: „Ha majd lediplomázom, ha megházasodom, ha gyermekeim lesznek, ha majd lesz saját otthonom” és így tovább, egyre csak halogatjuk életünket. Egy egyetemi professzor elmondja, hogy meghívták, mondjon beszédet egy katonai bázison. A repülőtéren egy Ralph nevű katonával kellett találkoznia. Miután bemutatkoztak egymásnak, elindultak a csomagokért. Ahogy elhaladtak a várakozó emberek mellett, Ralph folyton eltünedezett, egyszer, hogy segítsen egy idősebb hölgynek, aki elejtette bőröndjét úgy, hogy az kinyílt; egyszer, hogy felemeljen két kisgyermeket, hogy azok láthassák a Télapót; aztán ismét, hogy útba igazítson valakit, aki eltévedt. Minden alkalommal széles mosollyal az arcán tért vissza. „Hol tanult meg így élni?” – kérdezte tőle a professzor. „Ó – mondta Ralph – a háborúban, azt hiszem.” Aztán elmondta a professzornak, hogy amikor utoljára bevetésen volt, az volt a feladata, hogy aknákat derítsen fel, és látta, ahogy a barátai felrobbannak, egyik a másik után. „Akkor tanultam meg két lépés között élni” – mondta. Sohasem tudhattam, hogy a következő lépésem nem az utolsó lesz-e, ezért megtanultam, hogy mindent, amit csak tudok, hozzak ki abból a pillanatból, amíg felemelem a lábam, majd újra leteszem. Minden lépés, amit megtettem, egy egész új világ volt, és azt hiszem, azóta mindig így élek.” Ralph-nak igaza volt! Ahhoz, hogy a legtöbbet tudjuk kihozni az életből, úgy kell élnünk, ahogy a Szentírás mondja: „Ez az a nap, amelyet az ÚR elrendelt, vigadozzunk és örüljünk ezen!” (Zsoltárok 118:24) maiige.hu   Áldott napot mindenkinek Töhötöm  

És feltámadott

Mert megölhették hitvány zsoldosok, és megszünhetett dobogni szive – Harmadnapra legyőzte a halált. Et resurrexit tertia die. Pilinszky János

Én vagyok a feltámadás és az élet...

Fodor Lajos Halmiból írta: “És elterjedt ez a hír a zsidók között mind e mai napig” (Máté 28:15-b). Olvasandó: Máté 28:11-20 A feltámadás bizonyosságai: -az üresen talált sír, -Jézus megjelenései, -a sebhelyek a feltámadott testén és a hírek a feltámadásról. Ebben az Ígében nem ilyen hírről beszél Máté evangélista. Habár a 11.versben arról olvashatunk, hogy “az őrségből némelyek bemenvén a városba, megjelentének a főpapoknak mindent ami történt”.A sírt őríző katonák az igaz hírt vitték a főpapokhoz, azt mondták el, amit hallottak és láttak: a feltámadott találkozott tanítványaival. Ez a hír, akárcsak az asszonyoké, igaz. Húsvétkor minden keresztyén templomban ez az igaz hír hangzik: Krisztus feltámadt. Nem szükséges hozzá bizonyíték, hisszük, hogy Krisztus valóban feltámadt. Jön az álhír, amelyet jó pénzért ugyanezek a katonák kezdenek el terjeszteni: a tanítványok éjjel ellopták a Jézus holttestét. Első hallásra nagyon tetszetős ez a hazugság, de ha belegondolunk abba, hogy mi lett volna, ha valóban így történt volna: mit tudtak volna kezdeni Jézus halott testével? Ők támasztották volna életre? A főpapok fondorlata túl átlátszó, amely nem szűnik meg nagypéntekkel, folytatódik húsvétkor is, utána is, el egészen a keresztyénüldözésig, mert nem akarják, hogy az igaz hír terjedjen, helyette bevetnek egy másikat, amelyre mindig akadnak vevők. Ez a szenzáció-hír, halljátok meg: a Jézus tanítványai hullarablók.(Bocsánat az erős kifejezésért, de az én olvasatomban ez azt jelenti). Ez aztán terjed, mint az influenza. Fertőz is, hogy ne lehessen egészséges a hit. Amennyiben ez a hír már elcsépelt lett, jönnek a következő hírek: nem is létezett Krisztus. Hiszel még a papoknak? Mire kell a Szentírás? stb., lehetne folytatni a sort. Én hiszem, hogy az egészséges hitűeket semmiféle álhír nem tudja megfertőzni. A Krisztust-hívő ember meg tud maradni az érette meghalt, halált legyőző Jézusa mellett, az a reménység élteti, amelyet Mártha hallhatott: “Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él, és aki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal“(János 11:25-26) refszatmar.eu   Áldott napot mindenkinek! Töhötöm

Jó befektetés a görög válság?

A németek jól profitálnak a görög válság kezelésére nyújtott hitelekből – véli Evangelosz Venizelosz volt görög pénzügyminiszter, a görög szocialista párt (Paszok) elnöke. Elmondta: a német adófizetők sokat profitálnak" abból, hogy a berlini vezetés részt vesz a görög államháztartás megszilárdítását célzó programokban. Németország a nullához közelítő kamattal jut forráshoz a tőkepiacon, jórészt éppen az euróövezeti válság következtében, a szinte ingyen kapott pénzt pedig jó néhány százalékos kamatra adja kölcsön Görögországnak. Németország így az utóbbi két évben mintegy 400 millió eurót keresett rajtunk  A német pénzügyminisztérium adatai szerint Görögország 2011 végéig összesen 380 millió eurót utalt át Németországnak kamattörlesztés címén. Venizelosz  elmondta: a májusi országos választásokat követően felálló, új kormánynak júniusig véglegesíteni kell a középtávú pénzügyi tervet. Ebben a szerkezeti reformokra és a privatizációra kell a hangsúlyt helyezni, hogy elkerülhető legyen a bérek és a nyugdíjak további csökkentése. Hozzátette: társadalmi támogatottság híján igen nehéz a fájdalmas reformok végrehajtása, egyes területeken pedig, mint például a privatizáció, fel kell gyorsítani a folyamatokat. A reformok fő célja, hogy a görög államadósság 2015-től külső segítség nélkül is finanszírozható legyen. Elemzők szerint a júniusra kidolgozandó középtávú tervnek egy újabb, 14 milliárd eurós megszorítócsomagot kell tartalmaznia ahhoz, hogy Görögország megkapja az EU–IMF-hitelcsomag esedékes részletét, és ezzel elkerülje a fizetésképtelenséget. MN

Günter Grass nemkívánatos személy Izraelben

Nemkívánatos személlyé vált Izraelben Grünter Grass német író, miután közzétett egy verset, amelyben a zsidó államot azzal vádolja, hogy atomarzenálja miatt a világbékét fenyegeti. "Eli Jisai belügyminiszter nemkívánatos személynek nyilvánította Günter Grasst Izraelben" – jelentette be vasárnap a miniszter hivatalának közleménye, amely szerint a vers "az Izrael Állam és az izraeli nép elleni gyűlölet lángjainak felizzítására tett kísérlet". Három nappal korábban a kormány szégyenletesnek és szánalmasnak minősítette a verset. A miniszter azt tanácsolja a szerzőnek, hogy "ha eltorzított és hazug műveit folytatni kívánja, azt tegye Iránból, ahol őt támogató közönségre fog találni". Dzsavad Samakdari, az iráni kulturális miniszter helyettese szombaton levelet intézett Günter Grasshoz, amelyben elismeréssel adózik neki, "amiért kimondta az igazságot". A 84 éves Grass prózaversében, amely a Süddeutsche Zeitungban jelent meg, elítéli az iráni nukleáris létesítmények elleni izraeli csapással való fenyegetéseket, mondván, hogy azok az iráni nép elpusztításához vezethetnek. Az iráni konfliktus témáját feldolgozó, Amit el kell mondani (Was gesagt werden muss) című versében Grass kifejtette: Iránban "egyetlen egy atombomba létét" sem sikerült bizonyítani, Izrael "nukleáris potenciálja" viszont egyre nagyobb, és ugyan nem titokban gyarapodik, de ellenőrizetlenül. A zsidó állam így veszélyezteti az "egyébként is törékeny világbékét", amit feltétlenül el kell mondani, mert előfordulhat, hogy "holnap már késő lesz". A bádogdob, a Ráklépésben és számos további világhírű regény 84 éves szerzője versében azt javasolta, hogy ne csak az iráni nukleáris létesítményeket, hanem az izraeli atomarzenált is helyezzék állandó nemzetközi felügyelet alá. A Süddeutsche Zeitung mellett az olasz La Repubblica és a New York Times által közölt verset széles körben bírálták, Izrael németországi nagykövetsége szerint például az alkotás az antiszemita hagyományhoz illeszkedik. A nagykövetség honlapján megjelent közlemény szerint "amit el kell mondani, az az, hogy az európai hagyományhoz tartozik" a zsidók rágalmazása rituális gyilkossággal. Korábban az volt a vád, hogy keresztény gyermekek vérét használják macesz – kovásztalan kenyér – készítéséhez, most pedig az, hogy "a zsidó állam az iráni nép kiirtására törekszik" – áll a közleményben. Dieter Graumann, a németországi zsidó közösségeket összefogó szervezet (Zentralrat der Juden in Deutschland) elnöke szerint Grass verse "erőszakos pamflet", amely démonizálja Izraelt. Ruprecht Polenz kereszténydemokrata politikus, a német törvényhozás alsóháza (Bundestag) külügyi bizottságának elnöke azt emelte ki, hogy a szerző megfordítja a dolgokat, összekeveri az okot és az okozatot, hiszen nem Izrael, hanem éppen Irán fenyegeti a világbékét. index.hu

Egy lengyel vélemény

A lengyel konzervatív Rzeczpospolita szerint Budapesten megfelelően működnek a demokrácia mechanizmusai. Schmitt lemondása is a külföld által kétségbevont sajtószabadság bizonyítéka. Ha Magyarország valóban olyan lenne, mint amilyennek beállítják, az elnöknek nem kellett volna lemondania. MH

Egy német újságíró, főszerkesztő Magyarországról

Jan Mainka, a Magyarországon élő német újságíró a Budapester Zeitung és a Budapest Times főszerkesztője szerint az unió és az IMF megpróbálják térdre kényszeríteni Magyarországot. Mainka határozattan visszautasítja azt a vádat, hogy a médiatörvény megszüntette volna Magyarországon a sajtószabadságot. Az ellen hadakozik, hogy egyfajta virtuális Magyarországot építsenek fel, ahol fasiszták uralkodnak, a Jobbik kormányon van, ahol nincs sajtószabadság, ahol állandóan cigánygyilkosságok vannak napirenden – mert sokszor így próbálják beállítani az országot Nyugaton. „Én nem egy ilyen Magyarországon élek, hanem egy normálisban, ahol van sajtószabadság, meg ahol, persze, sok a gazdasági és politikai probléma, amikről beszélni kell és lehet”. Magyarországon egyébként az újságírók sokkal szabadabban dolgozhatnak, mint Németországban, ahol sok tabu és valódi, nemcsak képzelt fenyegetés akadályozza a munkájukat. A multikulti társadalmat vagy például az eurót a válságig meg sem lehetett kérdőjelezni a mainstream balos médiában: bevezettük, kész, vita lezárva. Mainka a magyar demokráciáért alapvetően sokkal kevésbé aggódik, mint a németért. hvg.hu

Az írek és a pénzhatalom

Írország adófizető polgárainak fele nem fizette be a háztartási adót, amelyet a dublini kormány az Európai Unió által követelt megszorító intézkedések egyikeként vezettek be. A százeurós háztartási adót sokan azért kifogásolják, mert a gazdag és szegény háztartásokra egyaránt kivetették. A bojkottra kilenc parlamenti képviselő szólította fel a lakosságot. A háztartási adóról az embereknek az a sok millió euró jut eszébe, amellyel a bankárokat és a spekulánsokat mentik meg – közölték. A háztartási adóról szóló vita bizonyára kihat a május 31-i népszavazásra, akkor arról döntenek, hogy elfogadják-e az új uniós pénzügyi paktumot. MN  Egyértelmű figyelmeztetést küldött a világ vezető bankjait tömörítő lobbiszervezet, az IIF Írországnak azután, hogy a kormány bejelentette: május 31-én tartják a népszavazást a fiskális paktumhoz történő csatlakozásról. Amennyiben Írország elutasítaná a csatlakozást a szerződéshez a bizonytalanságra hivatkozva valószínűleg továbbra sem kölcsönöznek pénzt az országnak. Ráadásul a „nem”-mel a szigetország azt is kockáztatná, hogy a jövőben nem kap majd segítséget az euróövezeti mentőalapból. VG 

A globális birodalom

Bogár László szerint a nyugatias demokrácia „szabadsága” azt jelenti, hogy az adott lokalitásnak „szabad” engedelmesen végrehajtania a globális birodalom döntéseit. MH Ha valaki ezt hallván reflexszerűen az „összeesküvés-elmélet” vádját fogalmazná meg, maga Békesi László cáfolja (akaratán kívül). Szerinte az Európai Unió korlátozott eszközökkel bír „a szabályokat semmibe vevő kormányok megregulázására”. Legerősebb fegyvere a gazdasági kényszer, amit az IMF-fel karöltve tud érvényesíteni. Az üzenet súlyos és egyértelmű. Nincs alku, nincs halasztás, nem fogadnak el kibúvókat a kötelességteljesítés alól. Ezt nagyon komolyan kell venni. 168 óra A felmérések újabb nagykoalíciós kormányt ígérnek az előre hozott választások után Görögországban. Sem a szocialisták, sem a konzervatívok nem tudnak önállóan abszolút többséget szerezni, a megszorítások ellen tiltakozó erők viszont a szavazatok felét is elvihetik. MH