"Összetartozik a két nép"
A szmolenszki repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt Lech Kaczynski egykori lengyel elnökre és a további 95 áldozatra emlékeztek Újbudán, a Szombathelyi téren ültetett Barátságfánál, a 2010. április 10-én bekövetkezett tragédia második évfordulóján.
Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, az Interparlamentáris Unió (IPU) Magyar Nemzeti Csoportja Magyar-Lengyel Baráti Tagozatának alelnöke szerint a lengyel és a magyar népet a „legszorosabb történelmi szálak kötik össze". Hoffmann Tamás, Újbuda fideszes polgármestere ugyanitt arról beszélt, a két évvel ezelőtt történt tragédia a szerencsétlenségen túl segít felidézni a két nép és ország sokszor párhuzamosan futó, olykor összekapcsolódó történelmét is.
fidesz.hu
"Az orosz megszállás negyven évbe került a magyaroknak"
Még ma is találkozom olyan emberekkel, akik hajnalig álltak a jéghideg szélben Antall József ravatalánál– jelentette ki Antall Józsefné Fülepp Klára.
Életem egyik legszebb pillanata volt, amikor a Fehér Ház kertjében álltunk, s a férjem tiszteletére játszották el a magyar himnuszt. Csodálatos volt – jelentette ki Antall Józsefné Fülepp Klára, felidézve az Amerikai Egyesült Államok elnökénél tett látogatást.
A néhai miniszterelnök felesége úgy folytatta: elmesélte Barbara Bushnak, hogy a második világháború után Magyarországot az orosz csapatok foglalták el, ami negyven évébe került a magyar társadalomnak és a magyar nemzetnek. Este volt egy díszvacsora, amikor Bush elnök mellett ülhettem. Az elnök megfogta a karomat és elmondta, hogy nagyon megrendítette őt, amit feleségének mondtam, majd megkérdezte, hogy elmondhatja-e az asztaltársaknak – hangsúlyozta. Hozzátette: „borzasztóan büszke voltam erre, mert egy számomra idegen miliőben tudtam olyan dolgot mondani az Amerikai Egyesült Államok elnökének, ami felkeltette figyelmét”.
fidelitas.hu-fidesz.hu
Izraeli össztűz alatt Günther Grass
Nem veszi el a svéd akadémia Günter Grasst irodalmi Nobel-díját, mert erre semmi okot nem lát. Grass kizárólag szépírói érdemeiért kapta a díjat - írta blogján Peter Englund, az akadémia titkára. Német parlamenti pártok többsége eltúlzott reakciónak minősítette az író kitiltását a zsidó államból az Izraelt bíráló verse miatt.
Amit el kell mondani című versében Günter Grass azt írta, hogy Izrael mint atomhatalom a világbékét fenyegeti, és esetleg megelőző csapást mérhet Teheránra, megsemmisítve az iráni népet. Iránra utalva azt írta, hogy Izrael egy olyan országra mérhet csapást, ahol "egyetlen egy atombomba létét" sem sikerült bizonyítani. A vers az előző héten szerdán jelent meg. A tel-avivi belügyminisztérium vasárnap tiltotta ki a szerzőt az országból.
Éli Jisáj izraeli belügyminiszter, az ultraortodox Sasz párt politikusa az izraeli rádióban úgy reagált erre, hogy a 84 éves írótól tulajdonképpen el kellene venni a Nobel-díjat. A miniszter korábban nemkívánatos személynek nyilvánította Grasst, és beutazási tilalmat rendelt el a világhírű német író ellen.
A svéd akadémia titkára blogjában rámutatott: Grass kizárólag irodalmi érdemeiért kapta a Nobel-díjat, "mint egyébként az összes többi díjazott is". "A svéd akadémia sem ma, sem a jövőben nem lát semmilyen okot olyan vitára, amely bármilyen formában megkérdőjelezné a Grassnak ítélt díjat" - írta blogjában Peter Englund.
MH
A lyukas zászló sikeréről
Kovács Klaudia többszörös díjnyertes szociopolitikai, történelmi dokumentumfilmje A lyukas zászló (eredeti címe: Torn from the Flag) a kommunizmus nemzetközi hanyatlásáról és az 1956-os magyar forradalom viszonyáról szól. A film az 1945-től 1991-ig tartó időszakot mutatja be és az akkori nagyhatalmak közötti rivalizálást.
Az 1956-os magyar forradalmat, mint a kommunista rendszer későbbi hanyatlásának katalizátorát ábrázolja, mely egyben kiemelkedő fordulópont volt a demokrácia felé vezető úton is. A lyukas zászló elsődlegesen mozi és televíziós forgalmazásra készült és részt vett a 2009-es Oscar versenyben “Legjobb Dokumentumfilm” kategóriában.
A film premierje Hollywoodban, az Amerikai Filmintézet fesztiváljának Mérföldkő szekciójában volt Ingmar Bergman és Michelangelo Antonioni filmjeinek társaságában. A jegyek negyvenöt perc alatt elkeltek és a vetítés után állva tapsolt a közönség. Eddig 20 fesztivál meghívást, 8 nemzetközi díjat/elismerést tudhat magáénak.
amerikaihirujsag.com
A Magyar kultúra mecénása Los Angelesben
Bokor Balázs nagykövet, Los Angeles-i magyar főkonzul nem csak diplomataként ismert, hanem íróként is felfigyeltek rá a magyarság sorsát, életét figyelemmel kísérő olvasók. A „Távolban Magyar” című könyve már a harmadik kötete, melyben 56 olyan személyt szólaltat meg, akik a tengerentúlon, az Amerikai Egyesült Államok nyugati partján keresték a megélhetésüket, szerencséjüket.
A könyv szerzője a magyar kultúra támogatója is egyben. Egy olyan ember, aki ismeri a kint élő magyarok életét, helyzetét és azonosulni tud a mindennapjaik örömeivel, gondjaival. A könyv értékét növeli, hogy nemcsak jó nevű, elismert emberek kaptak helyet benne, hanem azok az egyszerű kivándorlók is, akik kétkezi munkával teremtették meg maguknak az újvilágban megélhetésüket, jövőjüket.
amerikaihirujsag.com
Küzdelem a kommunizmus ellen – megjelent Sujánszky Jenő könyve
Küzdelem a kommunizmus ellen címmel az 1945–56 Közötti Magyar Politikai Elítéltek Közösségének kiadásában megjelent Sujánszky Jenő személyes élményeken alapuló könyve. Utószóként a Mezartin csoport ÁVH általi felderítéséről írt tanulmányt Bank Barbara történész, az ÁBTL munkatársa.
Sujánszky Jenő hadapródiskolás társaival 1949-ben alapította meg a titkos, kommunistaellenes Mezartin csoportot. A mintegy 50 fősre növekedett szerveződésnek az volt a célja, hogy fegyveres felkelést robbantson ki a kommunista diktatúra ellen. A kommunista titkosrendőrség 1955 decemberében felszámolta a csoportot, amelynek vezetőségében több áruló is akadt. A volt hadapród fiatalok tudták, mit tesznek kockára szervezkedésükkel. Kezdettől tisztában voltak azzal, ha lebuknak, a vezetők csak halálos ítéletet kaphatnak, a többiekre hosszú börtönévek várnak. Katonaként éltek, „a Hazáért, mindhalálig!” Amint Sujánszky könyvében felhívja rá a figyelmet, a Mezartinhoz hasonló, lebukott ellenállócsoportok perei titokban zajlottak, és legalább annyi áldozatuk volt, mint az 1956-os szabadságharc fegyveres összecsapásainak.
Sujánszky Jenőre és társaira tehát halálbüntetés várt, azonban a sztálini diktatúrát elítélő új rezsim „enyhülő politikájának” köszönhetően kivégzésük elmaradt.
tortenelemportal.hu
Kurultáj 2012 – Húsz országból várnak küldöttséget
Kazakisztán és Kirgizisztán is rangos küldöttséggel képviselteti magát augusztus 10. és 12. között Bugacon a Kurultáj hagyományőrző ünnepen. A rendezvény fővédnöke Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnökének feladatát ellátó alelnök lesz.
A Kurultájt, a magyar, hun és türk tudatú népek törzsi gyűlését idén is a bugaci pusztán rendezi meg a Magyar–Turán Alapítvány. A magyarokkal rokon keleti népek törzsi gyűlésére mintegy húsz országból vagy tagköztársaságból várnak küldöttséget, és mintegy negyedmillió látogatóra számítanak. Mint írták, az idén ez lesz a Kárpát-medencei magyarság legnagyobb hagyományőrző seregszemléje.
tortenelemportal.hu
Az állam kezelheti a babakötvényeket
A kereskedelmi bankok helyett az állam fogja kezelni a babakötvényeket és a Start-számlákat, amire külön kötvénytípust alapítanak.
A Magyar Közlönyben már megjelent, hogy a nemzeti fejlesztési miniszternek április 10-ig törvénymódosítást kell kezdeményeznie: a szóban forgó értékpapírszámlákat a jövőben a Magyar Államkincstár vezethesse. Az új törvény nem nyúlna a már futó számlákhoz, vagyis nem "államosítja" a rendszert, csupán arról rendelkezik, hogy az új kedvezményezettek javára nyitott számlákat már kizárólag az állam kezelhesse.
Kövér: A Marsról nem hozhatunk elnököt
– „Vannak nálam alkalmasabbak is az államfői posztra” – így nyilatkozott az államfőjelölés kapcsán. Önmagát miért nem tartja megfelelő jelöltnek?
– Nem vagyok olyan rossz véleménnyel magamról, hogy ne tartanám magam alkalmasnak erre az egyébként közjogi súlyát tekintve nem különösebben erős pozíció betöltésére. Csupán azt gondolom, hogy mindent mérlegre téve, vannak nálam alkalmasabbak is erre a posztra. Ameddig el nem fogy az ő soruk előttem, nem akarom törni a fejem a saját alkalmasságomon. Azt a látszatot sem kívánom kelteni, mintha elutasítanám vagy vállalnám az egyébként meg sem fogalmazódott felkérést.
– Meg sem fogalmazódott a felkérés? A sajtó viszont azt írja, hogy ön az első számú jelölt.
– Az ilyen senki által nem várt hétfői, bár már sejthető fordulat után el kellett indulnia a jelöltekről való gondolkodásnak. Most nem ugyanaz a helyzet, mint 2010-ben, amikor Schmitt Pált jelöltük. Az akkori politikai helyzet és a mostani merőben különbözik egymástól, nem egy „Schmitt Pál kettőt” kell keresnünk, hanem olyan embert, aki a mostani szituációban a legjobb lenne. Azt gondolom, ebben a döntésben nem kell befolyásolnia minket az ellenzéknek. A magunk értékrendje, politikai céljaink szerint kell az elnököt kiválasztanunk. Mint mondtam, a pozíció inkább szimbolikus, mint valóságos politikai hatalmat jelent, ezért aztán a körülötte folyó viták valójában nem is a leendő személyről vagy a poszt fontosságáról szólnak. Az a lényeg – ahogy a Schmitt-ügy kapcsán ez kiderült –, miképp lehet összekötni az elnökkel szembeni támadásokat azzal a politikai erővel, amely őt támogatja.
– Áder Jánost megfelelő jelöltnek tartaná?
– Elfogult vagyok vele kapcsolatban, hiszen a barátom, és nagyon régóta ismerem. Ezért is merem állítani, hogy kiváló köztársasági elnök lenne. Részt vett az Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalásokon, az alkotmányozásban, most az Európai Parlamentben dolgozik. Ezek a tapasztalatok predesztinálják a pozícióra.
– De nem épp a fideszes politikusi pályája tenné ideális célponttá az ellenzék számára?
– Nem szabad azt a hibát elkövetnünk, hogy az ellenzék diktátumait követjük, amelyek egyébként a saját érdekeik szerint mindig változnak. A köztársasági elnökkel szembeni elvárás, hogy meg tudja testesíteni a nemzet egységét. Göncz Árpád, akit az SZDSZ ügyvivőjeként jelöltek elnöknek, vagy Szili Katalin, az MSZP házelnöke – aki a szocialisták 2005-ös kiválasztottja volt – az MSZP szerint párttagként is képes volt erre. Most, a mi jelöltünkkel kapcsolatban persze pártkatonáznak. Egyébként minden eddigi elnöknek volt valamilyen politikai kötődése. Úgy is fogalmazhatok: a Marsról nem lehet államfőt hoznunk.
MH
Újrakezdés
Húsvét a hit, remény és szeretet egyedülállóan fényes és boldog ünnepe, mert ugyan ezen a földön egyszer mindannyian meghalunk, de éppen a bűnt, a halált mint „utolsó ellenséget” legyőző, a gonosz hatalmából megszabadító Jézusnak köszönhetjük, hogy biztosan hihetjük és remélhetjük bűneink bocsánatát, testünk feltámadását és az örök életet. Mi is, ma is, mindent újrakezdhetünk. Minden látás valósággá válik, ha van erőnk és türelmünk kivárni.
Faggyas Sándor
MH