Most hatvan éves Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, volt királyhágómelléki református püspök. Tőkés László a keresztény értékek védelméért, az erdélyi magyarság nemzettudatának erősítéséért és az autonómia kivívásáért dolgozik. Fontos szerepe volt a rendszerváltás utáni Erdély intézményeinek újraalakításában és az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásában (EMNP) is.
A református lelkész fontos szerepet játszott az 1989. évi változásokban. 1990-ben lett a Királyhágó melléki Református Egyházkerület püspöke. Egyházszervező munkája mellett megalapította Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem elődjét.
Tőkés Lászlónak meghatározó szerepe volt az erdélyi magyar nemzetpolitika alakításában is. Az ő kezdeményezésére fogadták el 1992-ben a Kolozsvári Nyilatkozatot, amely először rendelkezett az erdélyi magyarok autonómijáról. Ez teljesedett ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban (EMNT), majd a tavaly megalakult Erdélyi Magyar Néppártban.
Tőkés Lászlót 2007-ben választották meg Európai Parlamenti képviselővé, ahol következetesen kiállt a keresztény értékek megőrzéséért. Születésnapján a temesvári áldozatvállalására mutattak be könyvet, majd azoknak az eseményeknek a plakátjairól nyílt kiállítás, amelyet Tőkés László az Európai Parlament alelnökeként szervezett.
Duna Tv
Egy esztendővel ezelőtt Mányban Juhász Judit, Antall József egyik legjobb, leghitelesebb, leghívebb ismerője így beszélt: „Antall Józsefet 1956–1989 között az államvédelmi hatóságok megszakítás nélkül figyeltették. Harminc besúgó jelentette minden lépését, körülbelül száz belügyi munkatárs foglalkozott vele, s dolgozta fel a jelentéseket. Ő ezt tudta és elviselte lelki torzulás nélkül. Független szellem volt, és a szeretetre való képességét mindvégig, a legellenségesebb politikai és médiaviszonyok között is megőrizte. Példát mutatott a politikai kultúra elvárható gyakorlatáról, nem ismerte az ellenfél politikai, erkölcsi megsemmisítésére törekvő színvonaltalanságot.”
Apáti Miklós
MH
A kormány március 30-i határozatának megfelelően jelenleg zajlik a szakmai munka az egyes szociális jellegű ellátások készpénz-helyettesítő eszközzel való folyósításával kapcsolatos feladatokról. Kormánydöntés nincs az ügyben, jelenleg tárcaközi szakmai egyeztetések zajlanak arról, hogy mely szociális juttatások esetében indokolt és előnyös esetleg az utalvánnyal, pl. Erzsébet-utalvánnyal történő fizetés - olvasható a Nemzeti Erőforrás Minisztérium keddi közleményében.
Az érintett tárcák még ebben a hónapban megvizsgálják, hogy szociálpolitikai okokból indokolt-e, és ha igen milyen mértékben – a családi pótlék, a lakásfenntartási támogatás, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély és az átmeneti segélyek esetében – az utalvánnyal való fizetés. Ennek során az Erzsébet-utalvány felhasználhatóságát is vizsgálják. /Lásd: a Kormány 1084/2012. (III.30.) kormányhatározata/.
A vizsgálat alapelve, hogy mind az ellátásban részesülők, mind a támogatást nyújtó állam, mind a hazai kiskereskedelem szempontjából olyan hatékony és igazságos kifizetési rendszer jöjjön létre, amely biztosítja az állami támogatásokkal való visszaélések mértékének csökkenését, valamint, hogy az érintettek jól és életszerűen tudják felhasználni a szociális támogatásként kapott összeget. Kormánydöntés májusban várható az ügyben.
Mint ismert, az egy évvel ezelőtt tartott szociális konzultáción a válaszadók 89%-a támogatta azt, hogy aki szociális segélyt kap, azt részben pénzben, részben más formában kapja meg az összeget, annak érdekében, hogy az állami támogatás valóban az eredeti célját szolgálja.
fidesz.hu
Orbán Viktor a keddi napon hivatalában fogadta Masoud Barzanit, az iraki Kurdisztáni Régió elnökét. A tárgyalópartnerek egyetértettek abban, hogy az együttműködést mind gazdasági mind kereskedelmi területen szükséges lenne kiszélesíteni, melyhez jó alapot ad a magyar kormány kiegyensúlyozott külpolitikája és a Mol kurdisztáni szerepvállalása.
A megbeszélésen elhangzott, hogy Közép-Európa az elkövetkezendő években fel fog értékelődni, az energetikai együttműködés pedig a jövő egyik legfontosabb szempontjává válik, így a kölcsönös tisztelet alapján állva komoly lehetőség rejlik a magyar-kurd kapcsolatokban - írja Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője.
Miniszterelnökség
Határon túli és diaszpórában élő, magyar származású gyermekek számára indított új tankönyvsorozatot a fővárosi Balassi Intézet, a Balassi-füzetek első részében magyar művelődéstörténeti és történelmi ismereteket gyűjtöttek össze.
Az intézet tájékoztatója szerint a modulszerűen variálható füzeteket elsősorban hétvégi és délutáni magyar iskolákban lehet használni, de ha nincs a közelben csoportos tanulási lehetőség, akkor azokat akár egyedül is érdemes felütni.
Az első - zöld színnel jelölt - sorozatot azoknak szánják, akik otthon is hallanak magyar szót, a szüleikkel, testvéreikkel magyarul beszélnek, de iskolai tanulmányaikat nem magyar nyelven folytatják, és ezért szükséges nyelvi készségeik fejlesztése. Az első rész a Miénk a vár! címet kapta, ez magyar művelődéstörténeti, történelmi ismereteket tartalmaz, a második rész, az Ünnepeljünk együtt! a többi között a magyarországi ünnepekkel kapcsolatos nyelvi fejlesztésre koncentrál.
A készülő harmadik füzet a Kalandtúra Magyarországon címet viseli, a piros színnel jelölt kiadványt azoknak szánják, akiknek kevesebb lehetőségük volt a szüleikkel, nagyszüleikkel, testvérekkel való nyelvgyakorlásra, szűkebb a szókincsük, és más nyelvi készségeiket is fejleszteni kell.
MTI
Törvény védi mostantól megyénk gasztronómiai, szellemi értékeit, jellemző szokásait, jelképeit is, így például a sokak szívének kedves orosházi libamáj, kondorosi tészta, gyulai májas, a medgyesi dinnye akár hivatalosan is közös kincsünkké válhat. A múlt hét hétfőn ugyanis elfogadta a parlament A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényt, mely összefogja és azonosítja nemzetünk értékeit. A törvény alapján pedig Békés megye létrehozza a Békés Megyei Értéktárat.
Új lehetőségek nyílnak meg a törvény elfogadásával Békés megye hagyományos, vagy éppen innovatív közös értékei előtt, melyeket mostantól a Békés Megyei Értéktár gyűjt össze és őriz meg. Mindenki ismeri a megye három már meglévő hungarikumát, így a gyulai és a csabai kolbászt, és a békési szilvapálinkát, hamarosan azonban előtérbe kerülhetnek eddig kiaknázatlan megyei értékeink is.
Békés Megyei Önkormányzat
Szegény Kovács Zoltán, az És főszerkesztője is belefutott egy jobbegyenesbe, mert még ott tartott, hogy Orbán Viktor 1988-as diplomamunkáját dékáni utasításra nem adják ki. A dolgozatot a miniszterelnök feltette a világhálóra, és a balliberálisok fanyalogva elismerték, hogy a disszertáció bizony nemcsak megfelelő, hanem jó is.
Szentmihályi Szabó Péter
MH