A cigánykérdés nem probléma, hanem lehetőség
A cigánykérdésben nem a problémát, hanem a lehetőséget, az erőforrást kell meglátni - jelentette ki Marosvásárhelyen, az erdélyi magyar ajkú cigányok helyzetével foglalkozó konferencián Balog Zoltán, a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. Balog Zoltán szerint a cigányság felzárkóztatása területén csakis a szakértelem és az elköteleződés ötvözésével lehet sikereket elérni. Jellegzetesen posztkommunista problémának minősítette, hogy a magyarországi cigányság kiszorult a munkaerőpiacról. Megemlítette azt is, hogy a magyarországi közmunkaprogram jelenleg többe kerül, mint ha segélyt adnának a rászorulóknak, de megadja annak az esélyét is, hogy a mély szegénységben élők visszakerüljenek a munkaerőpiacra.
Orbán Viktor a Magyar Rádió vendége volt
Zsarolás volna, ha az Európai Unió politikai feltételeket támasztana a Nemzetközi Valutaalappal valómegállapodás ügyében Magyarországgal szemben. Az IMF-nek nincs olyan feltétele, amely ne pénzügyi jellegű lenne. Az elmúlt időszakban hitelt kapott az IMF-től például Bosznia-Hercegovina, Egyiptom, Pakisztán és Fehéroroszország. Ez egy olyan lista, amely megmutatja, hogy a Nemzetközi Valutaalap kizárólag pénzügyi alapon nyújt hitelt.
Az EU viszont kacérkodik azzal a gondolattal - bár még nem lépték át a Rubicont -, hogy politikai feltételeket támasszon Magyarországgal szemben. Ha az EU ilyen döntést hozna, azt a leghatározottabban vissza kellene utasítania nemcsak Magyarországnak, hanem a többi uniós tagállamnak is.
Ez ugyanis azt jelentené, hogy az európai uniós integráció jellege teljesen megváltozott, a közösség tagállamai pedig kiszolgáltatottá válnak. Politikai feltételeket támasztani ugyanis - például az igazságszolgáltatás ügyében - egész egyszerűen zsarolás lenne, amely nem fogadható el az EU-ban.
Elképzelhetetlen és elfogadhatatlan lenne, hogy amikor Magyarország - mint a valutaalap tagja - a szervezethez fordul egy elővigyázatossági hitelért, akkor az országnak ezt az igényét ne kizárólag gazdasági alapon, hanem politikai feltételek szerint bírálják el. Ez azt jelentené, hogy akár az IMF, akár az unió túlterjeszkedik a saját hatáskörén. Ez olyan mértékű beavatkozás volna egy nemzet életébe, amit az unióban soha senki nem fogadhatna el.
Magyarországnak ki kell törnie az adósságcsapdából, ám ebben sokan ellenérdekeltek, például bankárok, bürokraták és nagy cégek, amelyek jó üzletet remélnek.
Új kereskedőház kezdi meg tevékenységét
2,5-3 ezer exportra alkalmas kisvállalkozás külföldi térnyerését hivatott elősegíteni az a kereskedőház, amely várhatóan ősszel kezdi meg tevékenységét. Elsősorban az élelmiszeripar, az információtechnológia és a telekommunikáció, a vegyipar és a környezetvédelmi technika, a gép- és villamosipari gépek, a vízügy területén látnak esélyt a külpiaci sikerekre. A kormány új külgazdasági stratégiájába vezérelve, hogy az unió és különösen Németország irányában féloldalas magyar külgazdasági kapcsolatokat a gyorsan fejlődő és fizetőképes keleti államokkal egyensúlyba hozza, illetve előtérbe helyezze a Kárpát-medencei kapcsolatokat, valamint a visegrádi országokat.
MH
Nincs még egy olyan ország...
Baldauf László, a CBA elnöke szerint nincs még egy olyan ország, ahol nem az adott nemzet kereskedői uralják a piacot. A magyar vállalkozásoknak vissza kell szerezniük vezető pozícióikat az ország kereskedelemében és a szolgáltatásokban. A CBA folyamatosan tárgyal olyan kereskedelmi láncokkal, amelyek kivonulnak hazánkból.
MH
A bíróság szerint Martin Luther King halálában bűnrészes az amerikai állam
Martin Luther King családja 1999-ben polgári peres eljárást kezdeményezett az amerikai kormányzat ellen, mondván Washington érintett King likvidálásában. A család meggyőződése szerint azért kellett meghalnia, mert keményen elítélte a vietnami háborút. A King Center által napokban kiadott bírósági dokumentációban több, az amerikai kormányzat merényletben játszott szerepére utaló bizonyíték is olvasható. A katonai hírszerzés 111. számú osztagát Luther King szálláshelyéhez vezényelték, közben megszüntették a rendőrségi biztosítását.
A csoport egy „fényképészt” helyezett el a közeli tűzoltóság épületének tetején, ahonnan kiválóan meg lehetett figyelni King szobájának erkélyét, ahol a végzetes lövés érte. A merénylet helyszínén tartózkodott a speciális erők 20-as csoportjának nyolcfős mesterlövészcsapata. A bíróság precedensértékű döntésben elmarasztalta a kormányzatot, mondván, egyes kormányhivatalok bűnrészesek Martin Luther King megölésében.
MN
Az Egyesült Államok érdekei és Magyarország
Kulin Ferenc szerint 1989 őszén még nem dőlt el Magyarország a nyugati demokráciák melyik modelljét fogja követni. Azt, amelyet Amerika kínált: a posztmodern vadkapitalizmusét, avagy a másikat, amely Európában valósult meg: a szociális piacgazdaságét. Hogyan történhetett meg, hogy végül – miként egész térségünkben – a neoliberális doktrínából fakadó vadkapitalizmus szelleme győzött? Kezdhetünk-e még valamit a Harvard és a Cambridge Egyetem éppen a napokban publikált diagnózisával, amely szerint „a volt szocialista országokban tömeges, gyors és erőltetett privatizáció a hazai vállalkozói szektor gyengülését és az állami szerepvállalás indokolatlan mértékű feladását okozta”?
1989 novemberében Németh Miklós miniszterelnök tájékoztatta a német kancellárt az IMF-tárgyalásokról. Hangsúlyozta, hogy az IMF változatlanul olyan feltételeket kíván ráerőszakolni az országra, amelyek olyan súlyos társadalmi konfliktusokat eredményeznének, amelyek a lakosság felháborodását és a kormánnyal szemben erőszakos fellépést válthat ki.
Az Egyesült Államoknak semmiféle érdeke nem fűződött a rendszerváltó nemzetek talpra állításához. A legkevésbé sem tekintette „szívügyének” Magyarországnak a sorsát. Mindent el is követett, hogy visszafogja a különleges magyar-német kapcsolatok lendületét.
Göncz Árpád 1990 októberében a virginiai egyetemen tartott előadásában „az egyesülő Németországot a közép-kelet-európai térséget fenyegető tényezőként” állította be. Kulin szerint ezzel a diplomáciai incidenssel kezdődött első köztársasági elnökünk súlyos, következmények nélküli alkotmánysértő akcióinak sorozata. Göncz Árpád máig nem ismerte fel, miféle érdekek és erők szolgálatában vállalt szerepet. Antall József felismerte. Belerokkant. Belehalt.
MN
Panoráma Világklub már Észak-Afrikában is
A Panoráma Világklub és az Afrikai-Magyar Egyesület együttműködése kiváló példa arra, hogyan lehet civil módon hatékonyabbá tenni Magyarország nemzetközi kapcsolatait a kultúra, a művészet, a gazdaság területein, s jó hírnevét növelni a nagyvilágban. Ennek intézményes megvalósítását szolgálta, hogy április 5-én, megrendezett sajtóvacsora, ahol bejelentették a Panoráma Világklub Észak-Afrikai Társklubjának megalakítását, amely öt országra terjed ki: Marokkó, Algéria,Tunézia, Líbia, Egyiptom, s amelynek elnöke a Marokkóban élő Soós Éva Julianna, magyarországi társelnöke Balogh Sándor, alelnöke: Szabó Helga.
Tanka László, a Világklub alapító elnöke ismertette a Panoráma Világklub történetét, programjait, nemzetközi hálózatát, megemlítve azt a 35 társklubot, amely Magyarország tíz megyéjén kívül mintegy húsz ország(állam) magyar kötődésű közösségeit öleli fel, mottójuk a határtalan összefogás. Megemlítette, hogy korábban már megalakult az afrikai kontinensen a Mauritániai Világklub, amelynek vezetője a sajtórendezvényen is jelenlévő és felszólaló Ahmed Szlimen, társelnöke Czuh János.
Végül Tanka László valamennyi résztvevőt meghívta a július 1-8. között, Budapesten rendezendő Magyar Világtalálkozó eseménysorozatára.
vilagklub.hu
Magyar szocialisták újból megvádolták Magyarországot Brüsszelben
Az MSZP európai parlamenti delegációja ismételten, ezúttal az egyházügyi törvény kapcsán megvádolta Magyarországot az Európai Bizottságnál – állapította meg csütörtöki közleményében az Európai Parlament (EP) magyar néppárti képviselőcsoportja. A magyar néppárti képviselők emlékeztették az MSZP-s képviselőket arra, hogy a Velencei Bizottság - az Európa Tanács égisze alatt működő független alkotmányjogi szakértői testület - részletesen tanulmányozta az új magyar egyházügyi törvényt, a szocialisták által diszkriminatívnak nyilvánított rendelkezés ellen azonban nem emelt kifogást. "Sajnálatos, és csak a hazai közvélemény megtévesztésére szolgál, hogy a szocialisták az Európai Bizottságnak ezt a technikai lépését Magyarország újabb megbélyegzésének tüntetik fel" - áll a magyar néppárti állásfoglalásban.
Orbán, Barroso találkozó?
Lehetséges, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a közeljövőben találkozik José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel - jelezte az Európai Unió végrehajtó testületének szóvivője.Egy Olivier Bailly elmondta: tudomása van arról, hogy a magyar kormányfő még áprilisban egy fontos konferenciára Brüsszelbe utazik, és elképzelhető, hogy ekkor Barrosoval is megbeszélést folytat. A szóvivő hangoztatta azt is, hogy a Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti tárgyalásokkal kapcsolatban a bizottság álláspontja nem változott az elmúlt hetekben; a kulcsüzenet az, hogy a magyar hatóságokat arra kérik: tegyen meg mindent annak biztosítása érdekében, hogy a befektetők biztos jogi környezetben tevékenykedhessenek - ismételte meg a szóvivő.
Adatokat gyűjtöttek Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról
A jövő héten hivatali visszaélés miatt állhat bíróság elé Laborc Sándor – tudta meg a Magyar Nemzet. A polgári elhárítás egykori főigazgatója az ügyészség szerint jogtalanul gyűjtött és tárolt adatokat Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról. A büntetőeljárás Laborc hivatali utódjának, Balajti Lászlónak a feljelentése nyomán indult.
Április 16-án kezdi tárgyalni a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa azt a büntetőpert, amelynek vádlottja Laborc Sándor, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatója és volt beosztottja, akik ellen hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt emelt vádat a katonai ügyészség.
Az ügyben az első feljelentést 2010 februárjában – még a Bajnai-kormány idején – Balajti László tette, aki 2009 nyarán vette át a polgári elhárítás vezetését Laborc Sándortól. Tette ezt azért, mert a Nemzetbiztonsági Hivatal számítógépeinek merevlemezein több telefonbeszélgetés, híváslista, valamint a cellainformációkra irányuló elemzés is „helyet foglalt”.
Volt közöttük „Ovi” és „ Bajusz” nevű is. Ezek nagy valószínűséggel Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról tartalmaztak információkat.
MNO