Tovább kell erősíteni Magyarország és Kína kapcsolatait
Martonyi János külügyminiszter szerint Magyarország és Kína stratégiai partnerek, kitűnőek a kapcsolataik, és azokat a továbbiakban is minden területen erősíteni kell. A tárcavezető a Kína-Közép- és Kelet-Európa szimpózium csütörtöki megnyitóján a Külügyminisztériumban azt mondta, a magyar külpolitika alakításában új irányvonalként határozták meg a globális nyitás fontosságát. Ez a nyitás tettekben is megnyilvánul, Orbán Viktor miniszterelnök például Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a magyar-kínai kapcsolatok fejlesztéséért felelős biztosnak nevezte ki - közölte.
Magyarként Európában
A változáshoz szükséges lelki fordulaton túljutottunk. Az a korszak - nem kis mértékben a globális válságnak betudhatóan - véget ért, amely támogatta a feloldódást a világtrendekbe, amely kifejezetten üldözte és kigúnyolta a sajátosan magyart. Amely a külhonit istenítette, a hazait pedig oly mértékben minősítette le, hogy az állami közbeszerzéseken magyar cégek alig rúghattak labdába... Ma az organikus fejlődés hirdetői kormányoznak Magyarországon. Ennek szellemében alkottak új alaptörvényt, feltett szándékuk visszaidézni az eltüntetett hagyományok legjavát, és előnyben részesíteni mindazokat a törekvéseket, amelyek nem csak piacként, profitszerző terepként tekintenek ránk.
Borókai Gábor
Heti Válasz
Nonszensz
(...) nehéz lenne magyarázatot találni arra, hogy a demokratikus elvek alkalmazása és a piaci bizalom tekintetében miért is állna nálunk sokkal jobban mondjuk Pakisztán, Ukrajna, Macedónia vagy jó néhány latin amerikai állam, amelynek az IMF már megszavazta azt a bizalmat, amit nekünk nem.
Szabó Anna
MN
A cigánykérdés nem probléma, hanem lehetőség
A cigánykérdésben nem a problémát, hanem a lehetőséget, az erőforrást kell meglátni - jelentette ki Marosvásárhelyen, az erdélyi magyar ajkú cigányok helyzetével foglalkozó konferencián Balog Zoltán, a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. Balog Zoltán szerint a cigányság felzárkóztatása területén csakis a szakértelem és az elköteleződés ötvözésével lehet sikereket elérni. Jellegzetesen posztkommunista problémának minősítette, hogy a magyarországi cigányság kiszorult a munkaerőpiacról. Megemlítette azt is, hogy a magyarországi közmunkaprogram jelenleg többe kerül, mint ha segélyt adnának a rászorulóknak, de megadja annak az esélyét is, hogy a mély szegénységben élők visszakerüljenek a munkaerőpiacra.
Orbán Viktor a Magyar Rádió vendége volt
Zsarolás volna, ha az Európai Unió politikai feltételeket támasztana a Nemzetközi Valutaalappal valómegállapodás ügyében Magyarországgal szemben. Az IMF-nek nincs olyan feltétele, amely ne pénzügyi jellegű lenne. Az elmúlt időszakban hitelt kapott az IMF-től például Bosznia-Hercegovina, Egyiptom, Pakisztán és Fehéroroszország. Ez egy olyan lista, amely megmutatja, hogy a Nemzetközi Valutaalap kizárólag pénzügyi alapon nyújt hitelt.
Az EU viszont kacérkodik azzal a gondolattal - bár még nem lépték át a Rubicont -, hogy politikai feltételeket támasszon Magyarországgal szemben. Ha az EU ilyen döntést hozna, azt a leghatározottabban vissza kellene utasítania nemcsak Magyarországnak, hanem a többi uniós tagállamnak is.
Ez ugyanis azt jelentené, hogy az európai uniós integráció jellege teljesen megváltozott, a közösség tagállamai pedig kiszolgáltatottá válnak. Politikai feltételeket támasztani ugyanis - például az igazságszolgáltatás ügyében - egész egyszerűen zsarolás lenne, amely nem fogadható el az EU-ban.
Elképzelhetetlen és elfogadhatatlan lenne, hogy amikor Magyarország - mint a valutaalap tagja - a szervezethez fordul egy elővigyázatossági hitelért, akkor az országnak ezt az igényét ne kizárólag gazdasági alapon, hanem politikai feltételek szerint bírálják el. Ez azt jelentené, hogy akár az IMF, akár az unió túlterjeszkedik a saját hatáskörén. Ez olyan mértékű beavatkozás volna egy nemzet életébe, amit az unióban soha senki nem fogadhatna el.
Magyarországnak ki kell törnie az adósságcsapdából, ám ebben sokan ellenérdekeltek, például bankárok, bürokraták és nagy cégek, amelyek jó üzletet remélnek.
Új kereskedőház kezdi meg tevékenységét
2,5-3 ezer exportra alkalmas kisvállalkozás külföldi térnyerését hivatott elősegíteni az a kereskedőház, amely várhatóan ősszel kezdi meg tevékenységét. Elsősorban az élelmiszeripar, az információtechnológia és a telekommunikáció, a vegyipar és a környezetvédelmi technika, a gép- és villamosipari gépek, a vízügy területén látnak esélyt a külpiaci sikerekre. A kormány új külgazdasági stratégiájába vezérelve, hogy az unió és különösen Németország irányában féloldalas magyar külgazdasági kapcsolatokat a gyorsan fejlődő és fizetőképes keleti államokkal egyensúlyba hozza, illetve előtérbe helyezze a Kárpát-medencei kapcsolatokat, valamint a visegrádi országokat.
MH
Nincs még egy olyan ország...
Baldauf László, a CBA elnöke szerint nincs még egy olyan ország, ahol nem az adott nemzet kereskedői uralják a piacot. A magyar vállalkozásoknak vissza kell szerezniük vezető pozícióikat az ország kereskedelemében és a szolgáltatásokban. A CBA folyamatosan tárgyal olyan kereskedelmi láncokkal, amelyek kivonulnak hazánkból.
MH
A bíróság szerint Martin Luther King halálában bűnrészes az amerikai állam
Martin Luther King családja 1999-ben polgári peres eljárást kezdeményezett az amerikai kormányzat ellen, mondván Washington érintett King likvidálásában. A család meggyőződése szerint azért kellett meghalnia, mert keményen elítélte a vietnami háborút. A King Center által napokban kiadott bírósági dokumentációban több, az amerikai kormányzat merényletben játszott szerepére utaló bizonyíték is olvasható. A katonai hírszerzés 111. számú osztagát Luther King szálláshelyéhez vezényelték, közben megszüntették a rendőrségi biztosítását.
A csoport egy „fényképészt” helyezett el a közeli tűzoltóság épületének tetején, ahonnan kiválóan meg lehetett figyelni King szobájának erkélyét, ahol a végzetes lövés érte. A merénylet helyszínén tartózkodott a speciális erők 20-as csoportjának nyolcfős mesterlövészcsapata. A bíróság precedensértékű döntésben elmarasztalta a kormányzatot, mondván, egyes kormányhivatalok bűnrészesek Martin Luther King megölésében.
MN
Az Egyesült Államok érdekei és Magyarország
Kulin Ferenc szerint 1989 őszén még nem dőlt el Magyarország a nyugati demokráciák melyik modelljét fogja követni. Azt, amelyet Amerika kínált: a posztmodern vadkapitalizmusét, avagy a másikat, amely Európában valósult meg: a szociális piacgazdaságét. Hogyan történhetett meg, hogy végül – miként egész térségünkben – a neoliberális doktrínából fakadó vadkapitalizmus szelleme győzött? Kezdhetünk-e még valamit a Harvard és a Cambridge Egyetem éppen a napokban publikált diagnózisával, amely szerint „a volt szocialista országokban tömeges, gyors és erőltetett privatizáció a hazai vállalkozói szektor gyengülését és az állami szerepvállalás indokolatlan mértékű feladását okozta”?
1989 novemberében Németh Miklós miniszterelnök tájékoztatta a német kancellárt az IMF-tárgyalásokról. Hangsúlyozta, hogy az IMF változatlanul olyan feltételeket kíván ráerőszakolni az országra, amelyek olyan súlyos társadalmi konfliktusokat eredményeznének, amelyek a lakosság felháborodását és a kormánnyal szemben erőszakos fellépést válthat ki.
Az Egyesült Államoknak semmiféle érdeke nem fűződött a rendszerváltó nemzetek talpra állításához. A legkevésbé sem tekintette „szívügyének” Magyarországnak a sorsát. Mindent el is követett, hogy visszafogja a különleges magyar-német kapcsolatok lendületét.
Göncz Árpád 1990 októberében a virginiai egyetemen tartott előadásában „az egyesülő Németországot a közép-kelet-európai térséget fenyegető tényezőként” állította be. Kulin szerint ezzel a diplomáciai incidenssel kezdődött első köztársasági elnökünk súlyos, következmények nélküli alkotmánysértő akcióinak sorozata. Göncz Árpád máig nem ismerte fel, miféle érdekek és erők szolgálatában vállalt szerepet. Antall József felismerte. Belerokkant. Belehalt.
MN
Panoráma Világklub már Észak-Afrikában is
A Panoráma Világklub és az Afrikai-Magyar Egyesület együttműködése kiváló példa arra, hogyan lehet civil módon hatékonyabbá tenni Magyarország nemzetközi kapcsolatait a kultúra, a művészet, a gazdaság területein, s jó hírnevét növelni a nagyvilágban. Ennek intézményes megvalósítását szolgálta, hogy április 5-én, megrendezett sajtóvacsora, ahol bejelentették a Panoráma Világklub Észak-Afrikai Társklubjának megalakítását, amely öt országra terjed ki: Marokkó, Algéria,Tunézia, Líbia, Egyiptom, s amelynek elnöke a Marokkóban élő Soós Éva Julianna, magyarországi társelnöke Balogh Sándor, alelnöke: Szabó Helga.
Tanka László, a Világklub alapító elnöke ismertette a Panoráma Világklub történetét, programjait, nemzetközi hálózatát, megemlítve azt a 35 társklubot, amely Magyarország tíz megyéjén kívül mintegy húsz ország(állam) magyar kötődésű közösségeit öleli fel, mottójuk a határtalan összefogás. Megemlítette, hogy korábban már megalakult az afrikai kontinensen a Mauritániai Világklub, amelynek vezetője a sajtórendezvényen is jelenlévő és felszólaló Ahmed Szlimen, társelnöke Czuh János.
Végül Tanka László valamennyi résztvevőt meghívta a július 1-8. között, Budapesten rendezendő Magyar Világtalálkozó eseménysorozatára.
vilagklub.hu