Nincs más kiút a válságból, mint amin hazánk jár
Selmeczi Gabriella az M1 Ma reggel című műsorában azt mondta: a kiigazító intézkedésekre azért van szükség, hogy az államháztartás GDP-arányos hiánya 3 százalék alatt legyen. Hangsúlyozta: ezt várja tőlünk Brüsszel. „Ne felejtsük el, hogy a kormány részéről eltökélt a szándék, hogy Magyarország kikerüljön a túlzott deficit-eljárás alól. Hazánk 2004 óta nem tudja teljesíteni ezt a célt, magyarul túlköltekezünk, nagyon nagy a hiány."
A szóvivő szerint a magyar intézkedések java része a multinacionális világot, a bankokat és a külföldi nagy cégeket, vállalatokat érinti. Brüsszel nem erre számított, hiszen az európai gazdasági válságot máshol úgy kezelik, hogy az embereket, az állampolgárokat érintő megszorításokat hoznak. Hozzátette: Magyarország teljesen más úton jár, a miniszterelnök 2010-ben meghirdette és világossá tette, a kormány pedig azóta ezt teszi, hogy a terheket megosztja.
Erről szólnak a különadók, a multinacionális cégekkel fizettetett adók és a bankadó. Ezeknek a cégeknek azonban nagy a befolyásolása a külföldi sajtóban, azt próbálják elérni, hogy Magyarország intézkedéseit ne fogadják el – szögezte le Selmeczi Gabriella.
A Fidesz szóvivője szerint nincs más út a gazdasági válságból való kilábalásra, mint amin hazánk jár. Az Európai Unió belesüllyedhet a gazdasági válságba, és ennek nagyon komoly politikai, illetve társadalmi következményei lehetnek. Azt mondta: nézzük meg, hogy nemcsak Görögországban, de a magyarok által csodált, erős gazdasággal rendelkező Spanyolországban is milyen tüntetések és társadalmi feszültségek vannak.
Az Európai Unió akkor tud erős maradni, ha más politikát folytat - vélte. Magyarország után ezt kezdik máshol is felismerni, én csak javasolni tudom, hogy vizsgálják a magyar megoldásokat, és vegyék át őket – ajánlotta Selmeczi Gabriella a Ma reggel adásában.
A szóvivő továbbá elmondta, hogy a Fidesz szerint tudatos politika a külföldi sajtó egy részének részéről, hogy elbagatellizálják a kormány mögötti támogatottság mértékét. Ennek az eredménye és nem a véletlennek köszönhető a külföldi sajtóban megjelent ferdítések a nemzeti ünnep résztvevőinek a számáról is - szögezte le.
hirado.hu, fidesz.hu. Patrióta Európa Mozgalom
Kapitalizmus és egyenlőtlenség
2010-ben gazdaságpolitikai fordulatot kezdtünk: egy kisebb állammal, alacsonyabb jövedelmi adókkal, erősebb versennyel, a tudáshoz való szélesebb hozzáféréssel és a szociális támogatások célzásával működő gazdaságot építünk. A korábbi korszak erős, monopolhelyzetben lévő vállalatait terhelő speciális adók csak az első jelzések, hogy belföldi természetes monopol területeken profit nélkül működő vállalatokat kívánunk a jövőben.
A bankrendszerrel kapcsolatos lépések is csak az első jelek, hogy egy erős versenyben működő, az állam és a hazai tulajdon erősebb részvételére épülő hitelrendszert építünk. A segély helyett közmunkára épülő világ is csak az első lépéseknél tart: középtávon 4-500 ezer közfoglalkoztatásban résztvevővel számolunk egy teljes foglalkoztatással működő gazdaságban.
A gyermeket vállaló családok célzott támogatása is gyerekcipőben jár még: teljes óvodai és bölcsődei hozzáférésre, részmunkaidős munkahelyekre ás a gyermekek után járó adókedvezmény teljes lehívására is szükség van. Mindezt államadósság-csökkentéssel és 3 százalék alatti költségvetési hiánnyal: ez az új modell.
Matolcsy György
Heti Válasz
Az utolsó szalmaszál
A szocik és társadalmi segítőik huszon-egynéhány éve mindig ugyanazokkal a szlogenekkel, árokbetemetéssel, csatabárdok elásásával, nemzeti középpel meg hasonlókkal kampányolnak. Nem unják már az elkopott lemezt?
Felér egy vaskos sértéssel, hogy ennyire gyermeknek, ráadásul igen pocsék memóriájúnak nézik a népet. Az pedig, hogy Bajnai állandóan rezsimváltást emlegetett, beismerő vallomásnak is beillik. Ne tudná, milyen rossz hangzása van a rezsim szónak? Ezzel deklarálta, hogy nekik a szocialista kurzus alatt magát megutáltatott kormányzati rezsim továbbvitele a céljuk - a szóvirágok ellenére.
Megyeri Dávid
Magyar Nemzet
Lúdmilla, egy politikai-szemetesláda
Kuncze Gábor is jelentkezett Bajnai csapatába, hogy a szabadelvű eszméket erősítse, és ettől kissé rosszkedvem lett, mert mintha körbe-körbe járnánk, ugyanazokkal az emberekkel, még szerencse, hogy néhányan, mint Torgyán József, már inkább szórakoztatónak szánt tévéműsorokban tűnnek csak fel, és ezt díjazni tudom. Jeges rémület fog el, ha a politikai váltógazdaság és a demokrácia annyit jelent, hogy megint Bajnai és Kuncze akar megmenteni minket. A „demokratikus ellenzék” szókapcsolat kínos emlékeket ébreszt.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap, patriotaeurópa.hu
Címeres
A Kossuth nevét viselő címer különösen kedves – és a miénk. Ezzel akarnak visszaélni, ezt akarnák ellenünk fordítani döbbenetes libaügyleteken nyerészkedő, hatodrendű senkiháziak és komplexusait pártelnöki nyomoronckodásokkal leplező háromszor hatodrendű ifjú . És társaik. Ezek a valóban címeres gazemberek.
Domonkos László
Magyar Hírlap
Hagymás-hegység - Erdély
Csúcsai: Nagyhagymás, Öcsém, Egyes-kő, Terkő[gallery]
Ha újabb megtakarításokat követel tőlünk Brüsszel: bankadót, közművagyonadót, energiaadót emelünk
Az Európai Bizottság a magyar kormány legutóbbi, hiánycsökkentő akciótervének számaival sem elégedett. Orbán Viktor arra kéri a Bizottságot, mondják meg pontosan, mekkora megtakarítást várnak még, hogy a költségvetési hiány három százalék alatt legyen.
Akármennyit mond az Európai Bizottság, azt mi elő fogjuk teremteni. Meg is nevezte azokat a forrásokat, ahonnan előteremtenék a további megtakarításokat: bankadót, közművagyonadót, energiaadót emelünk, az online szerencsejátékok adóztatását pedig bevezetjük.
A hazai makroelemzők úgy látják, hogy mindenképpen ki kell kerülni a brüsszeli túlzottdeficit-eljárás alól, ennél most nincs fontosabb.
Népszabadság
Orbán Viktor szerint az Európai Bizottságnak joga, hogy a közösen kialkudott pénzügyi mutatókat kikényszerítse a tagállamoktól. Ám minden olyan uniós magatartás, ami többet akar mondani, mint a számok, szerinte tévedés a bizottság részéről, és nem elfogadható. A magyar parlament majd eldönti, hogy a bizottság által indokoltan elvárt szintet milyen gazdaságpolitikával kívánja elérni.
Népszabadság
Lapszemle egy orcátlan monopóliumot élvező csoport megnyilatkozása okán
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése tiltakozik a Nemzeti Könyvtár-sorozat elindítása ellen. Szerintük a versenytörvénybe, a vállalkozás szabadságának elvébe ütközik, hogy az állam beleavatkozik a piaci szabályok szerint működő magyarországi könyvkiadás rendszerébe.
A Nemzeti Könyvtár köteteit közzétevő Közlönykiadó 300 millió forintos külön állami dotációt élvez, míg az NKA teljes könyvkiadási pályázati pénze alig több 200 milliónál. - L. Simon László államtitkár csak támogatni tudja, hogy 300 millió forintot költ az állam könyvkiadásra, nemzeti értékeink ápolására, és arra, hogy olyanokhoz is eljussanak értékes könyvek, akik ezt esetleg nem engedhetnék meg maguknak.
Népszabadság
Szentesi Zöldi László szerint kérdés, van-e erkölcsi joguk tisztességes vagy tisztességtelen üzletről szólniuk azoknak, akik a kezükben tartják a magyar könyvpiacot. Három-négy cég uralja a terepet. A kicsik belerokkannak, a nagyok tovább híznak, és monopóliumaik erősebbek, mint valaha.
Szentesi Zöldi arra kéri a „nagyokat”: legyenek méltányosak. Ne fájjon nekik annyira, hogy Kerényiék állami segítséggel, nonprofit vállalkozással elviszik az embereknek a magyar klasszikusokat. Nekik úgyis megmaradnak a villáik, a húsz év alatt összeszedett milliárdok.
Maradnak továbbá az olcsó kis olvasmányok: a hamis ezotéria, az idézetgyűjtemények, a romantikus lónyál. Marad a szellemi mérgezés, egy kiábrándító szellemi kondícióban végvonagló ország kulturális gyarmatosítása. Ahogyan Németh László mondta: a magyar irodalom felváltása egy magyar nyelvű irodalommal.
Magyar Hírlap
A globális pénzhatalom nem ismer korlátokat, ha profit optimalizálásáról van szó
Bogár László szerint a világot irányító, saját létét is tagadó szuperstruktúra tekintet nélkül az egyre fenyegetőbb következményekre, mindent letarol, mindent kifosztott, ami egyáltalán elérhető számára. A globális birodalom egésze háborút folytat a világ „lokalitásai” ellen, és zajlik egy olyan háború is, amely a globális hatalmi rend egyes erőközpontjai között folyik a birodalom vezetésének a birtoklásáért.
A háborúk okainak legmélyebb rétegében nem közvetlenül, az anyagi-fizikai tér feletti rendelkezés törekvése húzódik meg, hanem egy szimbolikus képesség gyakorlásának feltétlen igénye. A kereskedelem, a pénzrendszer és a média a három döntő fontosságú közvetítő mező, és aki ezeket birtokolja, azt csinál, amit akar.
Magyar Hírlap
Az október 23.-i rendezvények erdélyi szemmel
A magyar közéletben érdemes odafigyelni arra, amit a különböző pártok vezérei, alvezérei és önjelölt hordószónokai mondanak el egy-egy nemzeti ünnepen. Így volt ez most is, s talán a szövegekkel egyetemben arra is érdemes volt figyelni, melyik szónoklatra van igazán „vevő”. A szó egyenes és átvitt értelmében egyaránt. Hogy hányan is vannak az összesereglett táborokban!?
Orbán Viktor ünnepi beszédét könnyű elemezni, mert az kiegyensúlyozott, határozott, de visszafogott volt, s hivatalos rendőrségi források szerint több mint négyszázezren hallgatták a Kossuth téren, mely a magyar államiság igazi jelképes helye. Orbán beszéde államférfiúi beszéd volt, s az emlékezésen, a tisztelgésen kívül annyi aktuálpolitikai elemet tartalmazott, amennyit joggal várt el tőle a hallgatóság. De ezek a kijelentések is visszafogottak, tartásosak voltak, ám határozottak és elszántak.
Orbán szinte egy szóval sem támadta az ellenzéket, s egyetlen utalást tett a szerencsétlen gyurcsányi örökségre. De mi történt, mi hangzott el a másik oldalon? Az várható volt, hogy ezúttal is erősen kötözgetik a gatyamadzagot, de ilyen csaholásra azért senki nem számíthatott.
A MILLA nagygyűlésen (ez a betűszó valami olyasféle hazug ostobaságot takar, hogy – úgymond – Egymillióan a sajtószabadságért!) a vezérugatók, Kónya Péter, Juhász Péter, Tamás Gáspár Miklós és egy Ungváry nevű senkiházi már „turulos, vérgőzös rasszista kormányzásról” vizionált, s talán csak Bajnai Gordon visszafogottabb beszéde igazán értékelhető objektíven, hiszen az önszorgalmú kutyák ugatása úgysem hallatszik az égig, de azt az egymillió sajtószabadság-védelmezőt is bajosan tudnák felmutatni. Csaholásuk legfennebb a világ fináncoligarcháinak a füléig jut el, de ez önmagában kimeríti az országárulás tényét.
Gyurcsány Ferenc és asztaltársasága, a Demokratikus Koalíció külön ünnepelt és agitált, s Ferencünk erősen féltegette a Köztársaságot a Fidesztől és Orbánéktól, merthogy ő egy újat szeretne látni, mármint respublikát. A negyediket. Hogy aztán az tanácsköztársaság lenne, banánköztársaság, mindegy.
Csak Orbán ne legyen benne! Ám látván Fricikénk, hogy fölötte kicsi elszánt hívei tábora, fölajánlotta az új köztársaság miniszterelnöki székét az esélyesebb Bajnainak, aki meghirdette az Együtt–2014 mozgalmat, melyben a vérmesebbek már kétharmados többségről vizionálnak a két bő esztendő múlván tartandó választásokon.
A Jobbikról most ne szóljunk.
Magyari Lajos
Székely Hírmondó, erdély.ma