Sarkosan fogalmazva
Nagyjából minden úgy folyt nemzeti ünnepünkön, ahogyan gondoltuk korábban, a külföldi tudósítók sem tudtak valamin meglepődni vagy felháborodni. Volt egy méltósággal ünneplő tömeg a Kossuth téren, és persze azok, akik 2014-ben együtt szeretnének lenni Bajnai Gordon vezetése alatt, hogy visszaadják a szegény népnek a köztársaságot.
A sima modorú Gordonra szinte rá sem lehetett ismerni, amint eltorzult arccal, rekedten próbált néptribunként fellépni, de az őszödi rém sem volt jó formában. Az egyetlen humorforrás egy LMP-s képviselő volt, aki szerint a pesti srácok ma LMP-sek lennének, az utóbbi tíz évben ennél viccesebbet még senki sem mondott.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Rövid lapszemle a zsidókérdés történetéről a Népszabadságból
Tamáska Péter szerint Marx egyike volt azoknak, akik a zsidókérdésről éppoly kemény szavakkal írt, mint később Szabó Dezső. Miért kellene hát az egész kérdéskört a jobboldalhoz kötni? Edmund Silberner szerint a 19. század jelentős szocialistái a zsidóságot a társadalmi élősködés megtestesítőjeként aposztrofálták.
Karl Kautsky, a német szociáldemokrácia egyik atyja a zsidóságban már az első világháború előtt olyan reakciós és konzervatív masszát látott, amely társadalmi fejlődést akadályozza.
A cionizmus – mondták a német kommunisták is – kapitalista elnyomás fegyvere a palesztinai arabok jogos szabadságharcával szemben.
A harmincas évek második felének moszkvai kirakatpereiben a bolsevikok zsidóellenes előítéletei egyértelműen tetten érthetők. 1952-ben Prágában „cionosta tevékenységért” Rudolf Slánskyt, és társait ítélték halálra. Tamáska szerint aligha lehet célhoz érni azzal, ha megpróbáljuk az elmúlt száz év történetét ideológiai belépőkkel meghamisítani.
Népszabadság
Az amerikai numerus clausus sok egyetemen 1950-ig gyakorlat volt a zsidókra vonatkoztatva
A Huffington Post és a New York Times szerint a 20-as években az amerikai elitegyetemeken gyakran diszkriminálták a zsidókat. Jerome Karabel amerikai szociológus A kiválasztott című könyvében ír arról, hogy ezekben az intézményekben vezették be az intézkedéseket, amelyekkel korlátozták a zsidó hallgatók felvételét. Az elitegyetemek gyakorlatát aztán számos más oktatási intézmény is átvette.
Magyar Nemzet
Paul Lendvai a magyarság legádázabb ellenségeinek egyike
Miközben Paul Lendvai végigturnézza az osztrák médiát a hazai zsidóság üldözöttségének vádjával, Yona Metzger, Izrael főrabbija Orbán Viktornak írt levelében háláját fejezte ki azért a nagyszerű kapcsolatért, amellyel a kormányfő a magyarországi zsidósággal ápol. A főrabbi imádkozik azért, hogy a miniszterelnök „továbbra is sikerrel vezesse országát méltósággal megértéssel és bölcsességgel.”
Magyar Nemzet
Orbán Viktornak az a fontos, hogy Budapest működőképes legyen
A miniszterelnökhöz közel álló forrás szerint Orbán Viktor nem szeretné leszorítani a pályáról Tarlós Istvánt. Sőt szeretné, ha a főpolgármester a kormányülések rendszeres meghívottja lenne. A miniszterelnök értékelte, hogy Tarlósnak a Siemens 70 millió eurós követelését sikerült 30 millió euróra lealkudnia.
Orbán nem foglalkozik a városházi csatározásokkal és személyeskedésekkel, neki az a fontos, hogy Budapest működőképes legyen. Rogán Antalt bízta meg a helyzet konszolidálásával. A Fidesz-KDNP-t Budapesten Tarlós István hozzá tudja segíteni a győzelemhez, ha ő lesz a jelölt. Támogatottsága a nyáron 40–53 százalék között mozgott. De ha nem ő lesz, akkor a Fidesz-KDNP-aspiráns bukását is elő tudja idézni, ha függetlenként elindul. Ha szeretne ismét elindulni a főpolgármesterségért, megkerülhetetlen tényező lesz.
Népszabadság
Sokba kerül nekünk ez a „hitelesség”, és haszna másnak van belőle
A Nemzetközi Valutaalap tanulmánya szerint a vizsgált 151 ország közül mindössze 51 tiltja egyértelműen, hogy a jegybank finanszírozza a költségvetést. Miközben kontinensünkön a jegybank függetlensége megkérdőjelezhetetlen axióma, a számos országban a kormány és a központi pénzintézet közösen határoz a kamatpolitikáról.
Ilyen például India, Japán, Malajzia és Izrael, de a norvég jegybanktörvény is előírja ezt. Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is a központi bankok aktívan részt vesznek az állampapír-piaci feszültségek csillapításában. A jegybanki kötvényvásárlás lehetőségéről az MNB berkeiben is készült már az idén szakmai tanulmány.
Ebben elismerik, hogy a művelet mérsékelheti túlzott a kockázati felárat, megakadályozhatja a piac kiszáradását és a pánik miatti túllövéseket. Ugyanakkor végső következtetésként elvetik a lehetőséget, ugyanis „a jegybanki hitelességet erodálhatja”.
Sokba kerül nekünk ez a „hitelesség”, és haszna másnak van belőle. /Szerkesztő megjegyzése)
Magyar Nemzet
A válságnak eddig Németország a nagy nyertese
Ulrike Guérot, az európai külpolitikai tanács nevű agytröszt berlini vezetője elismerte, hogy a német kormány eddig a „túlélésre játszott”, amely azt célozta, hogy az euró ne omoljon össze.
A német sajtó hajlamos volt arra, hogy az utóbbi két évben úgy mutassa be Németországot, mint Európa „fejőstehenét”, holott épp az ellenkezője igaz: senki nem járt olyan jól az eurózónában, mint Németország, amelynek vállalatai szabályosan elárasztották exportcikkeikkel a térséget. Még a válság kitöréséből is profitáltak: a spekulációs és befektetői tőke ide menekült, és a német kamatok történelmi mélypontra süllyedtek. Guérot tanulmánya szerint 80 milliárd eurót kerestek csak ezen két év alatt (miközben a Görögországnak juttatott német segély 50 milliárd euró körüli).
Népszabadság
Román közgazdász dicséri az orbáni politikát
A magyar kormány IMF-politikáját dicsérte az egyik legismertebb román közgazdász Ilie Serbanescu. Románia sokkal közelebb került ahhoz, hogy gyarmattá váljon, mint Magyarország.
A magyar kormány ugyanis nem hajlandó beleegyezni a háztartások terheinek növelésébe a bankok megadóztatása helyett. A román politikusok megvédik a bankokat, és a válságkezelés terheit a lakossággal fizettetik meg.
Magyar Nemzet
Torkos Matild szerint Lagarde asszony ma Orbán Viktor politikájának legnagyobb támogatója. Nem öncélú megszorítást akar, hanem azt, hogy az országok tartósan képesek legyenek a piacról finanszírozni magukat.
Pontosan ezért küzd a magyar kormány is. A piac el is ismeri az eredményeket: a forint árfolyama erősödött, a kockázati felár csökkent. A hazai baloldal és a liberális ellenzéken kívül szinte csak a hazánkat bóvli kategóriába soroló hitelminősítők erőltetik az IMF-fel való megállapodást.
A szocialisták szeretnék leginkább a pénzügyi kiigazítást, a strukturális reformot a hitelmegállapodásért cserébe.
Magyar Nemzet
Az emberek helyeslik a félkarú rablók betiltását
A Századvég felmérése szerint a megkérdezettek 89 százaléka támogatja a nyerőgépek kormányzati tilalmát. 21 százaléka mondta azt, hogy közvetlen környezetében ismer olyan embert, aki a havi keresetének egy részét nyerőgépekre költi.
Világ Gazdaság
Orbán Viktor küzd a pedagógusok béréért
Orbán Viktor küzd azért, és lát is esélyt rá, hogy a 2013 szeptemberében bevezethető legyen a tanárok életpályamodellje. A miniszterelnök szerint az unió olyan pénzelvonással fenyeget bennünket, hogy „bár nem értek velük egyet, az erő előtt ilyenkor meg kell hajolni”.
Népszabadság