Bayer Zsolt: Méterek és emberek - Álláspont - (teljes cikk)
Soha életemben nem gondoltam volna, hogy ennyire ostobák, és ekkora gazemberek. Pedig ennyire ostobák és ekkora gazemberek. A januári békemenet után egyszer már eljátszottuk mindezt, akkor így foglaltam össze a dolgok lényegét: „A hétfői Népszabadságban Fekete Gy. Attila kolléga figyelemre méltó írásban számolta ki, hányan is voltunk szombaton a kormány melletti tüntetésen. (Tüntetésszámtan, NSZ., január 23.)
Azt írja a kolléga, hogy a Hősök terétől a Kossuth térig 3,5 km a távolság, 30 méter széles az út, négyzetméterenként két fővel lehet számolni, ennek alapján 180 ezer ember fér el ott. (…) Ehhez tegyük még hozzá azt a sokaságot, amely megérkezésünkkor már megtöltötte a Kossuth teret – s hogy ne beszéljünk a levegőbe, hívjuk segítségül a Hvg.hu-t.
Ott január 4-én Tömegbecslés Google-térképpel: hányan lehettek az Operánál? címmel olvashatunk írást, amely szintén nagyon logikusan így érvel: a Kossuth téren 180 ezer ember fél el, de a szerző megjegyzi, hogy a tér alapterületébe beleszámolta a Parlamentet is, ahová nyilván nem állhat senki sem. Ezért én megfelezem ezt a számot, és hozzáadom a 180 ezerhez a 90 ezret, így kijön 270 ezer.
(…) Nos, innen nézvést különösen érdekes, miképpen becsülték meg a résztvevők számát a baloldali lapok és hírportálok, amikor az Opera előtti ellenzéki tüntetésről tudósítottak. Lássuk hát: Népszava online, január 2. »percről percre«: »A tömeg az Opera előtt felállított színpadtól már a Nagymező utcáig ért 18 óra után, aztán az egész Andrássy út megtelt az Oktogonig.
(…) megvan az első hivatalos létszámhirdetés: majdnem 100 ezer fő sereglett össze!« Nézzük a Nol.hu-t: »Százezren kint, ezren bent: jéghegynek ütközött az alkotmány ünnepe« címmel tudósít az eseményről Nyusztay Máté.
(…) tehát a baloldali sajtóban a január 2-i, Operától az Oktogonig érő ellenzéki tömeg százezer fő. A január 21-i, Hősök terétől a Bajcsy-Zsilinszky útig érő, valamint a Kossuth teret ezen felül színültig töltő tömeg szintúgy százezer fő. És Fekete Gy. Attila nem készített akkor tüntetésszámtant, most pedig azon vihognak, hogy a »hülye jobbosok négyszázezret hazudnak«. Nos, én nem számolok utána, csak rögzítem: az Operától az Oktogonig kb. háromszáz méter a távolság. A Hősök terétől a Bajcsyig meg kb. két és fél kilométer. És akkor ott van még a megtelt Kossuth tér. Hogy férhet el e két helyen ugyanannyi ember? Úgy, hogy hazudoztok, kedves kollégák, mert mást nem tehettek.”
Január 25-én írtam ezt. És nézzük most az október 23-i számháborút. Tudjuk tehát, hogy a baloldali sajtó szerint pontosan annyi ember fér el az Operától az Oktogonig húzódó 300 méteren, mint a Hősök terétől a Bajcsy-ig húzódó két és fél kilométeren plusz a Kossuth téren. Ebből a nonszenszből kiindulva lássuk tehát az újabb számokat: a Milla tüntetésén az Erzsébet híd pesti hídfőjétől egészen a Puskin moziig ért a tömeg. Ez jóindulattal négyszáz méter. Az utca kb. húsz méter széles. Akkor ez így 8000 négyzetméter, Fekete Gy. kolléga számításai alapján akkor ez 16 ezer ember, továbbá ezrek álltak a hídfő két oldalán, hát legyen 25 ezer a létszám.
Lássuk a békemenetet. A menetről tudósító és elég kevéssé kormánypárti HVG beszámolója szerint: „A békemenet órákon keresztül vonult Budáról Pestre, a tömeg jelentős része már a téren táborozott, amikor a vége elérte a Margit hidat.” Továbbá: „A Kossuth tér már Orbán beszéde előtt megtelt, az ünnepségre megérkezett a békemenet is….” Akkor számoljunk: a Margit híd hossza 600 méter, szélessége 21 méter.
Ha tehát a híd zsúfolásig tele van, akkor 25 ezer ember van rajta, amennyiben négyzetméterenként két főt számolunk. A híd budai hídfőjétől a Nyugatin át a Kossuth térig minimum három kilométer hosszú a távolság, a körút és a Bajcsy szélessége járda nélkül nagyjából azonos a híd szélességével, tehát 21 méter. Így számolva ez 126 ezer ember. Tehát a 150 ezer tökéletesen megfelel a valóságnak. S mivel az első sorban mentem, láttam, hogy a HVG igazat ír: mikor odaértünk, zsúfolásig tele volt a Kossuth tér.
Mint januárban, ez akkor legyen ismét 90 ezer ember. Akkor ez mindösszesen 240 ezer ember. (Megjegyzem, egészen bizonyos, hogy nem két ember állt négyzetméterenként a téren és az Alkotmány utcában, hanem legalább három. Ezért bátran adok hozzá a tömeghez még minimum 100 ezer főt, s így kijön a 340 ezres létszám. S mivel láttam, hogy a Millások is zsúfolásig töltötték meg a saját területüket, ezért hozzájuk is adjunk bátran még legalább 10 ezret – s akkor ők is voltak minimum 35 ezren. Másképpen nem lehet, mert a megtöltött terek nagysága adott, kár ezen vitázni…)
Innen érdemes aztán megnézni, miket hazudoznak a gazemberek a hazai és a külföldi sajtóban. Innen érdemes felidézni az osztrák közszolgálati televíziót, ahol „ezrek Orbán mellett, tízezrek ellene” címmel tudósítottak október 23-ról. És ezek óbégatnak a sajtószabadságért. Ezek a nyomorult, gyáva, hazug disznók. Megérdemlik mind a Paul Lendvai-emlékérmet.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Így ünnepelték '56-ot a határon túli magyarok - Kárpátalja
A szabadság azt jelenti, hogy kézbe vesszük az életünket, és magunk alakítjuk; 1956-ban a műegyetemi fiatalok a szabadság útját járták – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter hétfőn a Műegyetemen, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékünnepségén. A megemlékezésen felhívta a figyelmet azokra a határon túli ’56-os hősökre, akik kisebbségi létük és a várható retorziók ellenére is bátran kiálltak a magyar forradalom ügye mellett. A miniszter emlékeztette hallgatóságát, hogy az elszakított magyarság is együtt lélegzett a nemzettel, és követte a hazai eseményeket, hiszen tüntetések voltak Erdélyben, és Kárpátalján is voltak fiatalok, akik megmozdultak.
Így ünnepelték '56-ot a határon túli magyarok - Erdély
Koszorúzásokkal, istentisztelettel, szavalással egybekötött ünnepségekkel, fáklyás felvonulásokkal emlékeztek meg 1956-ról Erdély több városában is. Az ünnepi istentiszteleten Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arról beszélt, hogy az egykori vérengzések felelőseit még mindig nem sikerült elszámoltatni.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kedden mondott ünnepi beszédet a csíkszeredai 1956 - Gloria Victis emlékműnél. Azt hangsúlyozta, hogy a szabadságvágy mindig összetartotta a nemzetet. A Bukarest melletti Snagovon, Nagy Imre és társai száműzetésének helyszínén, Füzes Oszkár magyar nagykövet és az 1989-es román forradalmárok szervezete koszorúzta meg a mártír miniszterelnök emlékoszlopát.
Kolozsváron a sétatéri ’56-os emlékműnél tartottak megemlékezést a Kolozsvár Társaság, a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács (KMDT) és a Kolozs megyei RMDSZ szervezésében. Dávid Gyula volt politikai elítélt beszédében rámutatott: az ’56-os forradalom során egységesen lépett fel a szétdarabolt magyar nemzet, és a kommunista hatalom épp ennek akart a későbbiekben véget vetni.
Semjén Zsolt, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a sepsiszentgyörgyi 1956-os emlékpark avatóünnepségén mondott beszédében a nemzet közjogi egyesítését, az állampolgárság kiterjesztését nevezte a magyar megmaradás mai parancsának. Úgy vélte, akkor maradhat meg a magyarság, ha minden magyar nemzetrész megmarad. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha Magyarország a közjog kötelékével, az állampolgársággal egyesíti a világ magyarságát.
kitekintő.hu
Így ünnepelték '56-ot a határon túli magyarok - Felvidék
Szlovákiában Pozsonytól Kassáig két napon át több helyszínen emlékeztek 1956 hőseire és a forradalom eseményeire. A legnagyobb felvidéki megemlékezésre a forradalom évfordulójának előestéjén került sor Rimaszombatban. A Magyar Közösség Pártja (MKP) által szervezett megemlékezésen Berényi József pártelnök mondott ünnepi beszédet.
Azt mondta, az emberek újra megtalálták az önbecsülésüket, az ´56-os forradalom lemosta a második világháború szennyét és a magyarok szabadságszerető, a diktatúrákkal áldozatok árán is szembeszálló nemzetként vonultak be a huszadik század második felének történelmébe. Kiemelte: célokat kell megfogalmazni, és azok mögé kell sorakozni, vállalva akár a reménytelennek tűnő küzdelmet is. 1956-nak ez az egyik üzenete.
kitekintő.hu
Így ünnepelték '56-ot a határon túli magyarok - Vajdaság
A magyar forradalomra és szabadságharcra emlékeztek a palicsi ’ 56-os emlékműnél, amelyet a forradalom 50-ik évfordulójára emeltek. A szabadság iránti megtörhetetlen és semmilyen erőszakkal el nem taposható emberi vágyat jelképező emlékmű, amelyet a vajdasági magyar közösség 2006-ban emelt, a nemzeti összetartozást, az egymás iránti elkötelezettséget jelképezi.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szabadkai rendezvényén Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ünnepi beszédében utalt rá, október 23. a legfiatalabb nemzeti ünnep, amelyről a magyar közvélemény még mindig nehezen tudja eldönteni, miként illeszkedik az ünnepek sorába – ennek ellenére mégis a szabadság, a magyar önállóság ünnepe.
Megjegyezte, magyarnak lenni Közép-Európában nem másokkal szemben, hanem mások mellett kell, s ezt tudták 1956-ban is, hiszen a forradalom egy lengyel–magyar szimpátiatüntetésből robbant ki.
A megemlékezés virágait elsőként Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete és Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulátusának vezető konzulja helyezte el, majd a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői.
kitekintő.hu
Hajdú-Bét - Tolvajok ideje (Pesty Fekete doboz) - Ki is az a Bajnai? - Videó
Nagyon fontos, hogy a magyar közvéleményt tájékoztassuk azokról az információkról, amiket tudunk Bajnai Gordonról – jelentette ki az Echo Tv Korrektúra című műsorában Fricz Tamás politológus, utalva az elhíresült Hajdú-Bét-ügyre. A műsorban Pesty László, a Pesty fekete Doboz főszerkesztője emlékeztetett: évekkel ezelőtt készített egy filmet Bajnai Gordonról, ami arról szólt, hogy a Wallis Zrt., melynek Bajnai az első számú vezetője volt, tulajdonolt egy Hajdú-Bét nevű vállalatot, amely nem fizette ki a libatenyésztő beszállítókat, és ezek közül nem egy és nem kettő, öngyilkos lett, más pedig különféle betegségek kapcsán belehalt a csődbe. A Budai Központi Kerületi Bíróság tavaly novemberben bűnösnek mondta ki Pesty Lászlót, és rágalmazás miatt egy év próbára bocsátotta, a Fővárosi Törvényszék azonban ezt az ítéletet tavasszal hatályon kívül helyezte. Pesty László a tárgyaláson azt mondta: ok-okozati összefüggést véltek felfedezni a Wallis vezetője és az öngyilkosságok közt, mely véleményt a riportalanyok fogalmaztak meg, és e véleményt ismételte meg. Bajnai Gordon a Népszabadságnak adott pénteki interjúban a múltját és hitelességét firtató kérdésre azt válaszolta, hogy tiszta a lelkiismerete a politikusi múltját és a magánszférában eltöltött éveit illetően is. Állítása szerint mindig a törvények szerint járt el, amit soha senki nem tudott érdemben megkérdőjelezni. „Mivel a közéleti szerepvállalásomat nem sikerült törvénytelenséggel összekapcsolni, az üzletemberi múltam felé fordulnak. Minden egyes ilyen ügyben jogerősen pert nyertem” – tette hozzá a volt miniszterelnök. Erre reagálva Pesty László újságíró kijelentette: valótlan az állítás. A Pesty Fekete Doboz főszerkesztője felidézte: a Hajd-Bét esetéről készült filmjét országszerte vetítették, és az egyik vidéki kábeltévé az egyik vetítés előtt interjút készített, amikor is azt a kijelentést tette, hogy Bajnai Gordon tevékenysége ok-okozati összefüggésben van az emberek halálával. Az újságíró felhívta rá a figyelmet, hogy a Bajnai kontra Pesty-perben másodfokon megsemmisítették a elsőfokú döntést, és decemberben lesz a folytatás. „Nem igaz, hogy ő jogerősen minden pert megnyert” – szögezte le Pesty László. Erre reagálva Bayer Zsolt műsorvezető hozzátette: egy morális felvetésre azt a választ adni, hogy megnyerte a pereket, az semmi egyebet nem jelent, mint azt, hogy morálisan ő is tudja: súlyosan vétkes mindezen ügyekben, de legalább be tud takarózni a joggal. Fricz Tamás politológus az Echo Tv műsorában azt a kérdést tette fel, hogy vajon egy morálisan teljesen érzéketlen ember vajon lehet-e az ország miniszterelnöke. Hozzátette: Nagyon fontos, hogy a magyar közvéleményt tájékoztassuk azokról az információkról, amiket tudunk Bajnai Gordonról Bajnai Gordon egyébként az őt ért kritikákkal kapcsolatban a Népszabadságnak azt mondta, hogy a hazugságok hatékonyak, megragadnak az emberek fejében.„Ezzel együtt kell élni, így működik a karaktergyilkosság” – fűzte hozzá. Kattints a videóra: http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=Noplgh8z62M#!
Ady Endre ma is igazán időszerű verséből
"Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek, Vagy marad régiben a bús, magyar élet." Fölszállott a páva - részlet Ady Endre (1877-1919)-író, költő
Hazánk mint kisérleti nyúl
Boros Imre szerint hazánk a kereskedelmi bankok és a jegybank 90-es évekbeli konszolidációja nélkül ma nem lenne 40-45 százaléknál jobban eladósodva. Hazánk korai kísérleti terepül szolgált arra, hogy miként lehet gigantikus összegeket a magyar adófizetők terhére és egyben a külföldi bankrészvényesek javára elkölteni. Mindezt nálunk a GDP 2,5-3 százaléknyi többletkamatának külföldre utalásával kell évente megfizetnünk.
Magyar Nemzet
Lapszemle az elfogadhatatlan brüsszeli kettős mércéről
Orbán Viktor szerint Brüsszelben szép számmal vannak, akik a pénz- és bankkapitalizmusba akarnak életet lehelni, a spekulánsok világát akarják feltámasztani, és az emberekre hagyni a terheket. Ezt nem fogadhatjuk el.
Elfogadjuk a mindenkire érvényes szabályokat, de azt nem, hogy mások mondják meg, mit tehetünk és mit nem a saját hazánkban. Elfogadjuk az európai kultúrnemzetek közös erkölcsi mércéjét, de a kettős mércét nem.
Elfogadjuk és teljesítjük azokat a kötelezettségeket, amelyeket Magyarország vállalt, de nem fogadjuk el, hogy a szocialista kormányok miatt Magyarországot büntessék.
Népszabadság
Pasquale Diana, a Morgan Stanley elemzője szerint Magyarország sokat tett azért, hogy megnyugtassa az Európai Bizottságot. A brüsszeli megszorítási igény túlságosan nagy.
Világ Gazdaság
Szalontay Mihály szerint az EU általában is megértő azzal a huszonegy tagországgal, amely ellen túlzott deficit-eljárás folyik, de Brüsszel velünk szemben bekeményített.
Amikor az egyik fő hitelező, a Nemzetközi Valutaalap vezérkara éppen a nadrágszíj lazítását szorgalmazza általában Európában, a másik, a brüsszeli hitelező újabb szorítást rendelt el nekünk, magyaroknak.
A magyar kormányzat veszélyes példát mutatott a többi tagországnak, és hamarosan követőkre is talált. A nemzetközi piaci hangulatot meghatározó banki elemzők tehát mindaddig a fejüket rázzák majd, ha Magyarországról van szó, amíg a magyar kormány el nem törli a bankadót.
Magyar Hírlap
Az Európai Bíróságon folytatódik az a kötelezettségszegési eljárás, melyet a távközlési szektorra 2010-ben kivetett és elvileg az idén kifutó különadó miatt indított Magyarország ellen az Európai Bizottság.
Népszabadság
A kultúra a nemzet szellemi kisugárzásának megtestesítője
Épp a válságban van leginkább szükség arra, hogy a maihoz hasonló kiállításokkal megmutassuk: az élet több a létért folytatott puszta harcnál – jelentette ki Orbán Viktor a Szépművészeti Múzeum Cézanne és a múlt - Hagyomány és alkotóerő című kiállításának csütörtöki megnyitóján. A kiállított festmények a világ 40 nagy múzeumából érkeztek, a több mint 150 művet felvonultató tárlat február közepéig tekinthető meg. Az eseményen készült képeket itt nézheti meg.
Magyarország egy olyan ország, amely szinte mindent másképp csinál, és mindenki más számára érthetetlen nyelven beszél – mondta Orbán Viktor. „Amikor sírni kellene, a fekete humort hívja segítségül, amikor mindenki más megkönnyebbül, a horizontot kémleli, nem fenyeget-e újabb veszély. Amikor mások kétségbe esnek, csak azt mondja: olyan még nem volt, hogy ne lett volna valahogy” - fogalmazott.
Hangsúlyozta: Magyarország másképp kezeli a válságot is, máshogy osztja el a terheket, másfajta alkotmányt farag, másfelé keresi a jövőt. „Nem tartja vissza, legfeljebb bosszantja az értetlenség. Hazánk a maga útját járja” – jegyezte meg. A miniszterelnök elismerésének hangot adva kifejtette: nagyra becsüli azt a munkát, amit a múzeum munkatársai és a kiállítás szervezői végeztek.
A Szépművészeti Múzeumot és környékét jellemezve Orbán Viktor úgy fogalmazott: különösen fontos hely ez Magyarország számára, mert a Hősök tere, az oda vezető Andrássy út és a tér két szélén álló múzeumok a magyar nagyság jelképei. „A magyarok úgy gondolják, hogy a nemzet az élők, a már meghaltak és a majdan megszületők közössége” – mutatott rá, hozzátéve: múlt és jelen találkozása ez a tér.
A miniszterelnök kiemelte, hogy épp a válságban van leginkább szükség arra, hogy a maihoz hasonló kiállításokkal megmutassuk: az élet több a létért folytatott puszta harcnál. A kultúra képes megmutatni a nagyságot, és azt, hogy képesek vagyunk a világ élvonalába tartozó események megszervezésére is – hangsúlyozta Orbán Viktor.
„A kultúra nem bokréta a nemzet kalapján, hanem a nemzeti büszkeség záloga” – húzta alá a kormányfő, kifejtve: a kultúra egy nemzet erejének kifejeződése és szellemi kisugárzásának megtestesítője.
Paul Cézanne-ról a miniszterelnök elmondta, hogy autodidakta módon tanulta a festészetet, többször felvételizett a szépművészeti akadémiára sikertelenül, és a későbbiekben is elutasítás és értetlenség fogadta műveit. Azonban, mint ahogyan Orbán Viktor rámutatott: élete végén a művész megérhette, hogy munkáját az értő közönség és a kortárs alkotók – „kalapjukat megemelve” -, elismerjék.
„Cézanne élete arról győz meg bennünket, hogy mégiscsak lehet a világban valami egyensúly, valami érdemek alapján működő libikóka, amely az arra érdemes alkotóknak és nemzeteknek megadja, ami jár nekik. Köszöntjük Paul Cézanne-t Budapesten, nálunk otthon fogja érezni magát” – zárta szavait Orbán Viktor.
fidesz.hu, Patrióta Európa Mozgalom