Rövid lapszemle a kelet-középeurópai privatizációs folyamatok hibás koncepciójának kései felismeréséről
A volt szocialista országokban megvalósult privatizációt 2002-ben már Milton Friedman is bírálta. „Tíz éve még ezzel a három szóval biztattam a rendszerváltó országokat: privatizáljatok, privatizáljatok, privatizáljatok! Ma már tudom, hogy nem volt igazam!Először átlátható, jogszerű, tiszta körülményeket kellett volna teremteni!”
Csath Magdolna szerint tudatos fejlesztési stratégia híján a külföldi cégek beruházási döntései alakították a magyar gazdaság szerkezetét. Ezek a cégek pedig elsősorban az alapanyag- és energiaigényes, gyakran környezetterhelő tevékenységeiket helyezték ki hozzánk, amit a magyar kormányok, a munkahelyteremtés ürügyén, jelentős összegekkel támogattak, amivel folyamatosan növelték a magyar gazdaság külföldtől való függőségét.
Francis Fukuyama arra figyelmeztet „Államépítés” (State-Building) című könyvében, hogy azok a fejlett országok, amelyek még ma is arra biztatják a kevésbé fejletteket, hogy gazdaságuk korszerűsítését bízzák a piacra, elfeledkeznek arról, hogy erős gazdaságuk kiépülése jelentős állami rásegítéssel történt. Ennek egyik formája a hazai piac és ipar védelme, azaz a protekcionizmus volt.
A kevésbé fejlett országok sem várhatják csak a piactól gazdasági lemaradásuk csökkenését. Fukuyama arra figyelmeztet, hogy a kevéssé fejlett országok egyetlen esélye a gazdasági és ennek következtében az életszínvonalbeli felzárkózásra, ha az állam maga aktívan részt vesz a gazdaság építésében és korszerűsítésében. Ez viszont beleütközik a nemzetközi pénzügyi-gazdasági érdekekbe.
Magyar Nemzet
Ki fizeti a cechet?
Azonban ami tény, az tény: az államadósság 2001-ben volt a legalacsonyabb (52 százalék), tehát három év Fidesz-kormányzás után, és amint az MSZP átvette a hatalmat, meredeken fölfelé ívelt: 2010 második negyedévére elérte a GDP 82,9 százalékát. Minden hozzászólásnak erről a két számról kellett volna szólnia az MSZP képviselői részéről. Ehelyett ujjal mutogattak, hazudoztak, mellébeszéltek, rágalmaztak, adatokat hamisítottak, minden megtörtént tehát, csak a felelősség vállalása nem.
Körmendy Zsuzsanna
Magyar Nemzet
Egy nagyvállalkozás
Kilencvenöt éve - 1917 november 7-én - Petrográdban, a mai Szentpéterváron nagyszabású vállalkozást alapított néhány ezer feldúlt férfiember bizonyos Vlagyimir Iljics Lenin cégvezető irányításával.
Az ambiciózus alkalmazottak erős lövöldözés után betörtek a Téli Palotába és ott azonmód mindent magukévá tettek. Később magát Oroszországot is. A nagyvilág előbb érdeklődve, később ijedten figyelte az eseményeket, és abban hamarosan mindenki egyetértett: igazi nagyvállalkozással állnak szemben. Leghelyesebb, ha odahaza ezentúl kettőre zárják az ajtót.
Pilhál György
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Bayer Zsolt: A bejrúti gép - Álláspont - Teljes cikk
1975. szeptember 29-én avatták fel Budapesten a Palesztin Felszabadítási Szervezet képviseletét.
Az avatásra ötvenhárom palesztin érkezett a magyar fővárosba – minden bizonnyal vezető beosztású tisztségviselők és középkáderek. A számot onnan lehet ilyen pontosan tudni, hogy ötvenhárom olyan jegyet váltottak a Malév 240-es bejrúti járatára másnapra, szeptember 30-ra, amely ötvenhárom jegy tulajdonosa soha nem lépett a gép fedélzetére.
Ők voltak a palesztinok, akik minden valószínűség szerint tudták – vagy sejtették –, nem biztonságos azzal a géppel hazarepülniük.
A gépen így hatvan fő utazott (a személyzettel együtt), ők hatvanan lelték halálukat a tengerbe zuhanó repülőn.
Harminchét év telt el azóta.
Az áldozatok egy részét partra vetette a víz – nem hiteles források szerint nagyjából a halottak felét –, a többiek a hullámsírban nyugosznak. Hiteles utaslista nincsen. Ugyanis eltűnt.
Ugyanis minden eltűnt.
Annyit tudunk – sejtünk –, hogy a tízfős személyzeten kívül egy magyar utas volt a fedélzeten.
S azt tudjuk még, hogy a magyar gép tragédiája előtt egy hónappal egy Damaszkuszba tartó csehszlovák repülőgép zuhant le 17 kilométerrel Damaszkusz előtt. Az a gép – micsoda véletlen! – szintúgy egy nappal azután indult a Közel-Keletre, hogy Prágában megnyitották a Palesztin Felszabadítási Szervezet prágai irodáját. És a gépre jegyet váltott Jasszer Arafat helyettese is. Csakhogy az utolsó pillanatban őt autóval Bukarestbe szállították, és onnan vitték tovább Damaszkuszba. Helyette Vujicsics Tihamér zeneszerző és népzenekutató halt meg akkor – 1975. augusztus 19-én.
De visszatérve a Malév 240-es bejrúti járatára.
El tudnak önök képzelni még egy országot a világon, amelyik harminchét évig nem foglalkozik egy lezuhant repülőgépének tragédiájával?
Nincsen még egy ilyen ország a világon.
Ebben is világelsők vagyunk – hogy ne mondjam: világegyetlenek.
A helyzet pedig ez, sajnos. Harminchét éve hallgatunk mindarról, amit tudunk s amit nem tudunk a Malév 240-es bejrúti járatáról. S az akkori hallgatás éppoly érthetetlen, mint a rendszerváltás utáni huszon-egynéhány esztendő csöndje.
Akkor (is) sejteni lehetett, hogy kik is állhatnak a magyar gép tragédiája mögött. S akkor a Párt irányítása alatt álló sajtó valamiért mégis hallgatott. Annak ellenére, hogy a „hatnapos háború” után Magyarország – mint a keleti blokk egésze – megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel, és az arabok oldalára állt. A pesti újságírók akkor csak mocskolni tudták Izraelt. Ekkoriban írja New Yorkban Karinthy Cini a naplójába: „Fura dolog, amikor odahaza olvasom az arabbarát cikkeket, teljesen a zsidókkal vagyok szolidáris. Itt meg, ahol »hatalmon« vannak, bosszant, idegessé, türelmetlenné tesz az egész.”
A korabeli obligát és oktrojált arabbarátság és Izrael-ellenesség ellenére a bejrúti gép tragédiája egyszerűen eltűnik a nyilvánosságból.
S ugyanez történik a rendszerváltás után – akkor, amikor a pesti újságírók csak magasztalni tudják Izraelt.
De a bejrúti járat mintha nem is lett volna.
Mindössze annyi történik, hogy Szilvásyék szétosztanak négy-négy millió forintot az egykori áldozatok hozzátartozói között, születik valami jelentés, amit titkosítanak – és ennyi.
És a libanoni felségvizeken, úgy ötszáz méter mélyen fekszik egy roncs. Egy magyar repülőgép roncsa. Benne úgy harminc áldozat földi maradványai, a fekete dobozok, és a tragédia hiteles története.
Ami felderíthető lenne, csak el kellene határozni végre. Mindannyiunk érdekében.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Irodalomoktatás másként Gyergyóalfaluban - Erdély
A heti rendszerességgel tartott tevékenységek mellett hétvégén intenzív képzésre, gyakorlatozásra várta az irodalmi kör diákjait a gyergyóalfalvi Antropocentrum Kulturális Egyesület. A kétnapos tábor során a hermeneutika fogalmát, filozófiáját és módszereit járták körül.
Iskolán kívül is fejleszthetik irodalomtudásukat azok a gyergyóalfalvi diákok, akik részt vesznek az Antropocentrum Kulturális Egyesület által idén ősztől indított irodalmi kör tevékenységein. Amint azt Farkas Wellmann Endre körvezető magyartanár portálunknak elmondta, a műhely az irodalommal való igényes foglalkozást kínálja a gyerekeknek, a hetente tartott foglalkozásokon olyan ismereteket szerezhetnek, melyekre az iskolai tananyag által nincs lehetőségük.
Hozzátette: a hangsúlyt a szövegértelmezésre fektetik, a hétvégi táborban a hermeneutika fogalmával, filozófiájával és módszereivel ismerkedtek. „Témaköröket járunk körül olyan kulcsfogalmak szintjén, melyek nemcsak az irodalom megértéséhez, hanem saját életünk megértéséhez egyaránt szükségesek, vagy amelyek szerepet játszanak bármilyen értelmezési folyamatban” – magyarázta. „Az értelmezés az értelmünket szólítja meg, a gondolkodásunkat állítja kihívások elé, és itt mi mindannyian azt szeretnénk, hogy ezen a téren fejlődjünk” – fűzte hozzá.
Bár alig több mint egy hónapja működik a műhely, eredményessége máris megmutatkozott. Amint arról Farkas Wellmann beszámolt, a tevékenységeken kortárs író novelláját vették górcső alá, a kör tagjainak egyéni értelmezései a szerző publicisztikai blogjára is felkerültek, az internetes felületen pedig a diákok munkáira visszajelzések érkeztek. „Pozitív visszaigazolás, hogy a gyerekek néhány szép kommentet is kaptak, ez azt jelenti, hogy értelme van ennek a munkának” – vonta le a következtetést Farkas Wellman.
Az irodalmi kör – bár elsősorban a Sövér Elek Iskolaközpont diákjait célozza meg – nyitott. A szerdánként este 7 órától a Márton Árpád-galériában zajló tevékenységekre a „gondolkodni” vágyó, irodalom iránt elkötelezett érdeklődőket várják.
székelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom.hu
Itt tök rendben voltak a dolgok, csak aztán jött ez a büdös lábú autokrata
Papp László Tamás szerint a három baloldali parlamenti párt burkolt vagy nyílt idegességgel, ingerültséggel fogadta Bajnai színre lépését, mert tudják, Bajnai kemény vetélytársuk lehet. Hát még milyen idegesek lesznek, amennyiben Bajnai új szervezetet hoz létre. Seres László szerint ha Bajnai csak ráül a létező szervezetekre, akkor nem a vezetőjük lesz, hanem a túszuk marad.
Az igazi változáshoz Orbán bal- és jobboldali szocialista ellenzékét is le kell győzni. PLT szerint így van; egy Bajnai-párt az ellenzékiség koncepcionális reformját is jelenthetné. Jelen pillanatban Magyarországon populista kormánynak van populista ellenzéke.
Nincs olyan parlamenti vagy a bejutásra esélyes parlamenten kívüli párt, amely nyíltan elismerné: valamilyen megszorításra igenis szükség van. Az MSZP és a Gyurcsány-párt úgy szörnyülködik az ország állapotán, mintha nem az ő 2002 és 2009 közötti felelőtlen, tehetetlen kormányzásuk lökte volna a csőd szélére Magyarországot.
Az MSZP és a DK képtelen az önkritikára, nagyjából úgy áll saját múltjához, mint a hatalomból kilakoltatott jelcini oligarchák Putyinhoz. Hogy itt tök rendben voltak a dolgok, csak aztán jött ez a büdös lábú autokrata.
hvg.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Gőgös Zoltánnak nincs malaca
Közel felére csökkent a magyarországi sertésállomány a szocialista kormányok neoliberális agrárirányításának nyolc esztendeje alatt. A Magyar Szocialista Párt nyugodtan fölvehetné a böllérpárt nevet.
...Az MSZP vidékfejlesztési tárcája ugyanis az ágazatnak olyan súlyos politikai száj- és körömfájást okozott, hogy ezeket a hólyagokat máig nem heverte ki a vidék Magyarországa. A jobboldali kabinet elsőként próbál érdemben az állatartás és növénytermesztés aránytalanságán javítani. Fontos eredmény, hogy az állami földek használata egyben állattartás vállalásához kötött tevékenység lett.
Vass Krisztián
Magyar Nemzet
Rózsás János emberségét a Gulág sem törte meg
Rózsás János magányos hős. 18 éves, tehát még gyerek volt, amikor a front mögött, harc nélkül, leventetársaival együtt hadifogságba esett. Idegen országba, egy morális értelemben feje tetejére állított világba került, ahol a nyelvet sem értette. A fiatalember nem tudta, mi volt ellene a vád, és miért ítélték el tízévi rabságra.
...Rózsás János bátor, igaz ember volt, olyasvalaki, aki bízvást elmondhatta Szent Pál apostollal együtt: "A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam..."
Stark Tamás
Magyar Nemzet
Késésben vagyunk
Persze, ha lassan is, de azért olvad a jég. Amint az a konferencián elhangzott, megkezdődött a Mindszenty József boldoggá avatásához szükséges vizsgálati anyag összeállítása. Az öt kötetből kettő már készen van, s jövőre be is fejezik a munkát. Nyilvánvaló, a dokumentum készítőin nem múlott semmi. De hát 1990 óta huszonkét év pergett le az idő nagy homokóráján. Ekkora késében vagyunk.
Sinkovics Ferenc
Magyar Hírlap
Bajnainak más ügyekben is lenne mit elismernie - (tudósítás és videó!)
Kattints a linkre:
http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=185950