Szocialista heraldisták , avagy a poszkommunista párt esete Kossuth-címerrel
Különös, hogy éppen az az MSZP próbál meg rávetődni az a 1848-as és az 1956-os forradalom egyik szimbólumára, amely az elmúlt két évtizedben gőzerővel magyarázta, ők 1989-ben születtek, a korábbi eseményekről (kommunizmus, tömeggyilkosságok, a haza tönkretétele és a többi) mit sem tudnak.
Meg a pártvagyonról sem, amely nyilván akaratuk ellenére, magától vándorolt át hozzájuk. Egyes szocialistáknak például ahhoz is volt merszük, hogy önéletrajzaikból szemérmesen kihagyják a pártállami tisztségeiket. „Magánügy", "Régen volt"‚ "Na és?!" - válaszolták az érdeklődőknek.
Pár éve még kora hajnalban jártak koszorúzni a 301-es parcellába, nehogy valaki kínos kérdéseket tegyen fel nekik. Idáig menekültek a történelem elől, most viszont előbújtak az illegalitásból és mindjárt magukévá tennék a Kossuth-címert. Nagy falat lesz, csak meg ne akadjon a torkukon.
Pilhál Tamás
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
"Fieldszerző" hadművelet
Országunk egy jól meghatározható, évek óta súlyos identitászavarral küzdő és ennélfogva mérhetetlenül lelki beteg, minek okán eddig egészen kiszámíthatatlanul viselkedő köre Bajnai Gordon képében végre a vezérére lelt. Vidámsággal tölt el engem is, ahogyan a vezér színre lépése felvillanyozza ezt a társaságot (elég csak Mester Ákos és Bolgár György szerkesztőségére gondolni, amely a héten kvázi egy teljes 168 Órát szánt a főtitkár elvtárs köszöntésének).
... Az Echo Tv Hangos többség című műsorában azt mondta kérdésünkre Gulyás Gergely, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagja, hogy a Bajnai Gordon választási egyletét segítő Richard Field – amerikai üzletember – színre lépésének nemzetbiztonsági vonatkozása is van.
A fideszes politikus Molnár Zsolt MSZP-s bizottsági elnök beszédes hümmögése közepette egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy ha külföldről egy pártnak van támogatója, az nem feltétlenül jelent nemzetbiztonsági vonatkozást, „ám Field esetében nem ez a helyzet”.
...A patai hisztéria után parlamenti vizsgálóbizottság állt fel, amelynek elnöke, Kocsis Máté ugyancsak utalt a Field körüli kockázatokra. A kormánypárti többséggel elfogadott bizottsági jelentésbe bele is fogalmazták, hogy a „humanitárius tevékenység csak megtévesztés volt. Richard Field tevékenysége Magyarország és a kormány hazai és nemzetközi közvélemény előtti lejáratását célozta”.
Huth Gergely
Magyar Hírlap
Meg kell tanulni Európában írni-olvasni … ez nem gén
Czeizel Endrét a Radnóti-díj átadásakor, amit antirasszista (!) tevékenysége elismeréséért kapott – támadták meg, mert merte jelezni: „cigányok pedig nem azért értelmi fogyatékosok, mert rosszak a génjeik, hanem egyszerűen azért, mert a zsidó kultúra tudja, hogy a tudás és a tanulás a legfontosabb.
Az Indiából jött cigányaink azok meg ragyogóan táncolnak, énekelnek… dalolnak, de… de nem tudják azt, hogy meg kell tanulni Európában írni-olvasni … ez nem gén”.
Népszabadság
Amennyiben az agyament PC beszédet nem számoljuk fel, az a "fehér ember" kultúrájának végét jelenti
Csermely Péter szerint Jeszenszky Géza mondatával nincs semmi baj. Jeszenszky Gézával van baj, mégpedig az, hogy Orbán Viktor kormányzása idején, éppen Magyarország nagykövete Norvégiában. Ez a baj.
Az őt most falkában körbevonító ordas polkorrektek ezer mentséget találnak Kertész Ákos számára, amikor leírta, hogy a magyarok genetikailag alattvalók, noha ez a mondat maga a nácizmus. Jeszenszky inkriminált idézetére egyetlen komolyan vehető tudományos cáfolat sem érkezett, csak a hörgést tekerték egyre nagyobb hangerőre.
Aztán Andrassew Iván a Népszavában kibökte az igazságot: ezt, itt Európában már nem illik… Csermely szerint ez a polkorrektek világának a magva.
Nem illik leírni, kimondani, hiába igaz.
Magyar Nemzet
Rövid lapszemle a cigányság marginált helyzetének okairól
A Magyar Faluszövetség szerint a cigányság beilleszkedése és legális jövedelemszerzése előtt akadályok tornyosulnak.
Az áldatlan állapotokért a társadalompolitika a felelős, amely nem képes sem az antiszociális magatartást szankcionálni, sem érdemben támogatni a tisztességes munkára vágyó romákat.
Népszabadság
Marosán György szerint a mai roma közösségekben tetten érhető szinte minden olyan környezeti gond – a szegénység, az alultápláltság, marginalizálódás, a magas szintű stressz, a pozitív hatások hiánya, a betegségeket előidéző rossz higiéniai feltételek, az anya kiszolgáltatottsága, a rendszeres orvosi felügyelet és a későbbi szocializációt segítő közösség hiánya –, amely előidézi azokat a problémákat, amelyeket sokan – tévesen – genetikainak minősítenek.
Népszabadság
Czeizel Endre „A magyarság genetikája” című könyvében úgy fogalmaz: a cigányság körében a társadalmi elszigeteltség beltenyészettel társul. A rokonságon belüli házasodás gyakorisága miatt a cigányság körében bizonyos rendellenességek fordulnak elő.
Magyar Nemzet
A magyarok szerint a legfőbb értékek: létbiztonság, a környezetvédelem, az emberi kapcsolatok
A European Social Survey szerint a magyarok által legfontosabbnak tartott érték a létbiztonság, amit a környezetvédelem és az emberi kapcsolatok követnek. Az erős állam, a kormány által biztosított biztonság és az egyenlő lehetőségek is az élmezőnyben vannak.
A magyar társadalomban máig nagyon erős az egyenlőségpárti beállítottság. A hagyomány a kétezres évek első felétől egyre fontosabbá vált. Stabilan utolsó helyen a piacgazdasághoz köthető értékek állnak: a sikeresség, az anyagi jólét, a kockázatvállalás, az újdonság és a változatosság.
Népszabadság
Rövid lapszemle arról, hogy a liberálisok kártékonysága mit sem változott hatvan év óta
Ludwig Erhard, a szociális piacgazdaság megteremtője az ötvenes évek elején minden erejével ellenállt az akkor is kísértő liberális gazdasági nézeteknek: „Nem vagyok hajlandó fenntartás nélkül és a fejlődés minden szakaszában elfogadni a piacgazdaság ortodox játékszabályait… Éppen ez a hamisan értelmezett szabadság vitte sírba a szabadságot és az áldásos szabadelvű rendszert.” Lóránt Károly szerint úgy tűnik, hogy Európa, és különösen Németország vezetői már elfelejtették az egykori leckét.
Magyar Nemzet
Szabó Gyula (1907-1972) losonci festőművész képeiből - Felvidék
[gallery]
Csak érdeklődnek?
Pilhál György: Lehet más a politika? Talán igen, de azt nem az LMP-nél kell keresni, hiába ők találták ki annak idején a leleményes elnevezést. A párt valódi arculata bizony semmiben sem tér el a hatalomért foggal-körömmel küzdő többiétől. (Legföljebb annyiban, hogy ők több láncot, bilincset, konfettit, pánsípot, miegyebet használnak, mint a többi politikai szervezet.)
Pilhál György
Magyar Nemzet
Kelet felé tekintve
Most, a második Orbán-kormány idején sok szó esik végre a keleti nyitás politikájáról. Már annak magában is van bizonyos eszméltető jelentősége, hogy ez a közbeszéd tárgya lett. Még inkább annak, hogy rendre jönnek a hírek tárgyalásokról, megegyezésekről, aláírásokról elsősorban gazdasági, részben kulturális téren, ami nyilvánvalóan megalapozza a politikai kapcsolatok javulását is
Bíró Zoltán
Magyar Hírlap