Kattints a linkre:
http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=185954
De mi volt az oka a szovjetrendszert kiépítő Rákosiék és a diktatúrát az ötvenhatos forradalom leverése után újrateremtő Kádárék kérlelhetetlen egyházellenességének? A marxi ideológiai alapon – amely szerint a vallás a nép ópiuma – túl praktikus magyarázat is volt.
A történelmi egyházak ugyanis a szociális igazságosságon, a magántulajdonon és a hagyományos polgári értékeken alapuló társadalmi rendet hirdették. Ez persze kiváltotta a jellegéből fakadóan igazságtalan és emberellenes, a jog- és a tulajdonfosztó, elnyomó kommunista rendszer gyűlöletét.
Ezért kellett átélnie a meghurcolást, az üldözést, a korlátozást számos lelkésznek és a vallásos magyarok tömegének, akiknek áldozatvállalásáról és bátor kiállásáról nem szabad megfeledkezünk soha.
Miklós Péter
Magyar Hírlap
Úgy emlékszem, mintha Medgyessy Péter is Komlón kezdte volna a maga kampányát a 2002-es választások előtt. Csupa hülyeséget beszélt, alaposan meglepve ezzel a szocialista város elkeseredett népét, a derék, de már kiérdemesült bányászokat.
Most Bajnai Gordon is Komlón járt. Ő Szent Istvánt emlegette és Európát. Jobban felkészítették, mint Medgyessyt. Még akkor is, ha a király emléke itt a múlt ködébe vész, Európa pedig befoghatatlanul messzire van innen. Itt csak a 20-21 százalékos munkanélküliség az egyetlen, megragadható realitás. Bajnai csodát ígért a városnak, épp olyat, amilyet előbb a német, majd a finn, nem is oly rég pedig az ír társadalom élhetett át. A lelkes, posztkádárista közönség végighallgatta őt. Ahogy a szegény libatenyésztők is tették annak idején…
Sinkovics Ferenc
Magyar Hírlap
Az ország sikerességéhez sikeres cégekre van szükség, mert azok tudnak versenyképes fizetéseket adni dolgozóiknak. A magyar kormány számít a sikeres cégekre, oly módon, hogy megpróbáljuk jól beépíteni őket a magyar gazdaság szövetrendszerébe.
Orbán Viktor, az aláírás után
A Pest belső területein folyó súlyos harcok miatt ötvenhat évvel ezelőtt nem tudták megtartani a vasárnap délelőtti istentiszteletet a Kálvin téri református templomban sem, ahol Ravasz László hirdette volna az igét – évek óta először. A Rákosiék által 1948 tavaszán eltávolított református egyházvezetőt ugyanis 1953 februárjában megfosztották (32 évig tartó) Kálvin téri lelkészi szolgálatától is.
A kényszerű szilenciumából és leányfalui száműzetéséből a Református Megújulási Mozgalom vezetői hívták vissza 1956. október 31-én, s november 1-jén a Ráday Könyvtárban – a református egyház vezetőségének újraválasztásáig – átmenetileg ismét Ravasz Lászlót kérték fel a Dunamelléki Egyházkerület és a Kálvin téri gyülekezet vezetésére. A 74 éves Ravasz akkor azt mondta: „Nem vagyok forradalmár, csak egy öreg pásztor, aki szívesen segít a bajban, ha tud.”
Faggyas Sándor
Magyar Hírlap
A hazugság az a habarcs, amely összetartja a világképüket; máskülönben felkenődne a valóság betonfalára. Ezért kellett női Gergényi Péterként azt mondania Heller Ágnesnek is Brüsszelben, hogy 2006 októberében nem is az történt, amit láttunk, ahogy a volt budapesti rendőrkapitány sem látott azonosítót „elhagyó” rendőreinél viperát.
A balliberális médiaértelmiség küldetése kettős: hamis képet festeni Nyugaton Magyarországról, és hamis képet festeni Magyarországon a Nyugatról, ahol például olykor a kormánypolitika szintjén dúl az idegenellenesség.
A Népszabadság interjújának címe Lendvainak ez a mondata lett: Nem hagyom szó nélkül, ha szembeköpnek. Ezzel mi is így vagyunk.
Szerető Szabolcs
Magyar Nemzet
A forradalom kisajátítása már 1956. november 4-én megkezdődött. Kádár és "apró dögei" Forradalmi Munkás-paraszt Kormánynak nevezték magukat, így próbálván elhitetni, hogy november negyedike október huszonharmadikának szerves folytatása, hogy ők október huszonharmadikának méltó szellemi és politikai örökösei. Orosz tankok hozták őket is, akár a szabadságot. Harckocsik mélyén lapultak, mert gyűlölték a szabadságra vágyó embereket, és rettegtek tőlük. Mondták forradalmárnak magukat, ők, akik forradalmárok százait juttatták bitóra, tízezreit csukatták börtönbe.
Ugró Miklós
Magyar Nemzet,
Ma még nem látható pontosan, mikor kerül sor az újabb békemenetre, illetve egynek az időpontja a körülmények ismeretében már sejthető: 2014 áprilisában egészen bizonyosan lesz békemenet; a sorsdöntő választások előestéjén, hiszen akkor ismét szükség lesz arra, hogy a magyarság legjava egy nagy közös zarándoklaton - egy nagy, közös, szakrális eseményen - kérje kimondva és kimondatlanul a Mindenhatót, hogy adjon erőt a folytatáshoz, a sikerhez.
Több mint valószínű, hogy az lesz a legnagyobb zarándoklat a politikai cselekvések történetében. És egészen bizonyos, hogy mint már sokszor a történelemben, a magyarságnak ezt a különleges, szent megnyilvánulását is követni fogják majd más népek a keresztény világban, amint a korai középkorban a csíksomlyói zarándoklat is példát mutatott.
Bencsik András
Demokrata
Már a 19. század liberális és konzervatív gondolkodói is foglalkoztak a kommunista és szocialista ideológiával, de egyöntetűen elutasították és felismerték életképtelenségét. Álljon itt példaképp Eötvös József egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter szemléletes mondata: „Senki sem lehet nálamnál inkább meggyőződve a szocialista és kommunista elvek kivihetetlenségéről.” Tulajdonképpen egy tézisben összefoglalta mindazt, amire a 20. században figyelni kellett volna.
Kovács Emőke
Magyar Hírlap
Áruljuk el gyerekeinknek, hogy a húsleves bizony rágós húsú tyúkból készül, nem pedig zacskós porból; s hogy a tápláléklánc jóvoltából az ember akkor is ragadozó marad, ha elidegeníti, "humanizálja" azt a táplálékot, amellyel szükségképpen kizsákmányolja az élővilágot. A humanizmus, a humán kultúra arról szól, hogy megismerjük és elfogadjuk magunkat, nem arról, hogy négy Mancs-típusú szemforgatással hazudozzunk magunknak az emberi természetről.
Csontos János
Magyar Nemzet