Tarthatatlan állapot, hogy a vidékiek városi áruházakban vásárolnak élelmiszert
Nem találta általános vitára alkalmasnak a Gazdasági Versenyhivatal múlt évi beszámolóját az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága. A bizottság tagjai kifogásolták, hogy a hatóság nem lép fel hathatósan a termelőkkel szemben erőfölényt alkalmazó társaságokkal szemben.
Pócs János képviselő konkrét termékeket mutatott fel, amelyek mindenféle retorzió nélkül lehetnek jelen a boltok piacain úgy, hogy bár azok külföldiek, csomagolásukon magyar zászló, illetve magyarságra utaló jelzések találhatók.
Újra lesz háztáji Magyarországon – jelentette ki Fazekas Sándor. E gazdasági forma fejlesztésével elérhető, hogy minden termőföld meg legyem művelve, és csökkenthető a vidéki emberek kiszolgáltatottsága is. Szabó Csaba miniszteri biztos szerint vissza kell fordítani azt az egészségtelen tendenciát, hogy a vidékiek városi áruházakban vásárolnak élelmiszert.
Magyar Nemzet
Maghalt Páll Lajos költő, festőművész
74 éves korában meghalt Páll Lajos, pénteken Székelyudvarhelyen, a kórházban, temetése hétfőn Korondon, a római katolikus temetőben lesz. Páll Lajos egy korondi fazekascsalád gyermekeként a kolozsvári képzőművészeti akadémián kezdte tanulmányait, amelyeket nem tudott befejezni. Az 1956-os magyar forradalmat követően 1958-ban összeesküvés vádjával bebörtönözték. 1962-es szabadulása után Korondon élt és alkotott. Képeinek témája szülőföldjének tája és népe; lírájában a népköltészeti hagyomány avantgárd stilizálással ötvöződik. Versesköteteit saját képeivel illusztrálta.
Életpályája során rangos irodalmi és művészeti díjakat vett át: 1995-ben Aranka György irodalmi díjjal, 1998-ban Pro Cultura Hungarica díjjal, 2002-ben a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díjjal, 2011-ben a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze díjjal tüntették ki, 2006-ban az '56-os aranykeresztet, 2011 decemberében pedig a Szervátiusz-díjat vehette át.
Páll Lajos hangulatos képei, lélekkel teli versei egymástól elválaszthatatlanok, egymást kiegészítik. Páll Lajos életútjával, művészetével kitörölhetetlen nyomot hagyott az erdélyi, a székelyföldi kulturális örökségben, munkái az egész nemzet kulturális értékkészletének fontos darabjai .
székelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom
A polgári kormányzás leggyengébb láncszeme a Külügyminisztérium
Csermely Péter szerint nagyítóval nem lehet találni ebben az országban gyávább, gerinctelenebb társaságot, mint amelyik 2010 közepe óta irányítja a Külügyminisztériumot. Lényegileg elhatárolódtak Jeszenszky Gézától. Szerintük ugyanis a vitatott sorok félreérthetőek.
Nem. Nem érthetők félre. Csak kemény akarattal. Feltette a kezét a Corvinus Egyetem is. És ez az igazi szégyen.
Magyar Nemzet
Csermely szerint a KüM a „vattacukoréval vetekedő keménységű” kiállást tanúsított az elmúlt bő két évben minden egyes ügyben, amikor külföldön és külföldről folyamatosan hazug vádakkal támadták Magyarországot és a kormányt.
A hazánkkal szemben sorozatosan alkalmazott kettős mérce létére és elfogadhatatlanságára egyetlenegyszer sem mutattak rá és nem tárták a nyilvánosság elé, hogy Magyarország ellen politikai hadjárat folyik”.
Magyar Nemzet
A vicc az, hogy az atlantista Jeszenszky igazából faragtak célpontot, akit a korlátoltabb helyi bozótharcosok által rázúdított tűztől barátai is megvédenek. Senkit sem szabad elítélni konzultáció nélkül és egy terjedelmes könyv egyetlen mondata okán – tudatta Jeszenszky Géza védelmében írt nyílt levelében Charles Gati, Simonyi András volt washingtoni nagykövet és Deák István, a Columbia Egyetem professzor emeritusa.
Népszabadság
A nagyon demokratikusan működő EU-ban, még a bíróság sem független a politikától
Hátrányos megkülönböztetésnek minősül a magyar bírák nyugdíjkorhatárának radikális leszállítása – mondta ki az Európai Unió bírósága. Fleck Zoltán szerint a bíróság határozata annak is köszönhető, hogy van egy erős szándék az EU-ban arra, hogy a renitens államokat szigorúan "megbüntessék", a jogállami normák betartását pedig nagyobb erővel kikényszerítsék.
A jogszociológus megjegyezte: az Európai Bíróságnak nem az volt a fő baja a bírák kényszernyugdíjazásával, hogy sérti a diszkrimináció tilalmát - viszont ezzel tudták „megfogni”
Népszava
Lám, a luxembourgi Justitia mindkét szeméről letépte a kendőt, hogy jobban lássa Barroso karmesteri pálcáját… (megjegyzés: Szerkesztő: emel)
Bayer Zsolt: 24 év múlva - Álláspont - (teljes cikk)
Érdekes pillanat lett volna, ha a Fidesz alapításának éjjelén elém áll a Jótündér, és azt mondja: Nézz, és legyél látó! Most megmutatom neked, milyen lesz az ország huszonnégy év múlva.
És láttam volna, hogy huszonnégy év múlva nem az osztrákok nívóján élünk – bár ahogy az ELTE töri tanszékén mondogatta egyik legkedvesebb tanárunk: Ausztria mégis csak egy puszta fikció –, hanem úgy élünk, ahogy.
Láttam volna, hogy megvan még a Kádár népe. Csak most már négy pártba tömörült össze. Ott van a Kádár népe az MSZP-ben, ott a DK-ban, ott a Bajnai-féle egzotikus összeröffenésben – és bizony ott van a Jobbikban.
Ott vannak mindannyian, egyetlen égő lázadásban, egyetlen összetartó gyűlöletben. Lázadásuk ismerős, mert soha nincs semmi új a nap alatt. Cs. Szabó László is írt már az ilyen lázadásról még 1939-ben:
„Szomorú forradalom, embergyalázó vedlés. (…) A napszámos válláról leveszi a zsákot, de már nem engedi a gépig. Csak egy csavarig. (Köztudomású, hogy Chaplin egész filmet írt erről.) A zsákhordó kihal, de utánahal a romantikus proletár is, aki még egy egész gép rabja volt. Már az igavonás és a szakmunka is túl emberséges állapot, a kivételesek joga. A szakmunkás vezérkar alá egy csavarforgató csorda gyűl, a félig tanult munkás. A fél-intellektus párja.
Megvallom, olvasás közben folyton az utóbbin járt az eszem. A közép-európai középfokú oktatás s az amerikai esti tanfolyamok remekművén. Keyserling sofőrtípusnak hívta. Csakhogy ez a sofőr az íróasztalnál ül, lassacskán övé minden ország. A gazda s a kiművelt emberfők közt lebeg örök hazátlanul, amahhoz leereszkedik, mint tervgazda, emezt széttapossa, mint hatóság. Holott a kapa mellől kidőlne, egy széklábat nem tud megfaragni, s agyvérzést kapna egy igazi könyvtől.
A gép megötödölte a parasztot, a kézművest, s ma már a napszámos és az ipari proletár egyéniségét is sokallja. Végre egyenlők leszünk, se fönn, se lenn, de valamivel a közép alatt. Ehhez a középalacsony egyenlőséghez éppen a félműveltség s a féltanultság való. (…) A Szellem keresi az embert, mint Herkules az eltűnt Hylast. De a kiáltásra csak a kollektív fűszálak felelnek. Nem hiszed? Nézz körül. Amit látsz: a félműveltek lázadása.”
Ezt mutatta volna meg az én Jótündérem, és én elmenekültem volna nagyon-nagyon messzire. És még nem jutott volna eszembe, hogy nincs olyan messzeség, ahol ne ugyanez várna rám.
Ma már eszembe jut. Hát maradok. Nézem őket, és drukkolok nekik. Nézem a széthulló világot, s annak is drukkolok. Nekik azért drukkolok, hogy maradjanak így még sokáig, így, négyfelé szabva, hogy győzhessen a meggyalázott, ezerszer megnyomorított középosztály. A világnak meg azért, hogy essen túl a dolgon mihamarább. Mert bármennyire is szeretné elhitetni a féktelen cinizmus: akkor sem mindegy. Nem mindegy már, és nem mindegy még. Nagyjából ez a jövő záloga.
Járunk még, huszonnégy esztendővel ezelőtti Herkulesek, és Hylasunk visszakiált hirtelen – imigyen, betűhíven: „Az a gond hogy a tápiógyörgyei jobbikot egy szarházi hazavágta az egy kicsit durva hogy több mint 30 embert elüldözött arra hivatkozván hogy hülyék vagyunk a politikához.” S aztán egy másik kiáltás hallik, szintúgy betűhíven: „Vollner bajtárs! Nem kell a dádá szöveg! A csapat újra megcsúszott. Valószínű a kilépők maradnak a megkezdett úton. Ők végre szembe mertek menni a kis zazriveccel, a csanádkával és a többi zsidóval. Reméljük a tisztességesebbje követi őket. Egyébként csúfos szituban vannak önök akiktől vártuk a segítséget.”
Így kiáltozik a mi Hylasunk, no nem a forrás mélyéről, hanem a Kurucinfo kommentelőinek mélyéről. S bizony nincs az a forrás, ami ennél mélyebb lehetne.
Ide jutottunk huszonnégy év alatt. Hajózunk Kádár népének mélységes mély, kiismerhetetlen óceánján, mint az Argonauták, és csak remélhetjük, hogy a legutolsó utáni pillanatban mégiscsak megtaláljuk az aranygyapjút.
Mert ha nem, majd jönnek ők. Jönni fognak mindannyian. És az ölésre is készen állnak immáron, méghozzá önként, kéjjel, nem parancsra.
És ezt nem mutatta meg a Jótündér minekünk.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Szocialista heraldisták , avagy a poszkommunista párt esete Kossuth-címerrel
Különös, hogy éppen az az MSZP próbál meg rávetődni az a 1848-as és az 1956-os forradalom egyik szimbólumára, amely az elmúlt két évtizedben gőzerővel magyarázta, ők 1989-ben születtek, a korábbi eseményekről (kommunizmus, tömeggyilkosságok, a haza tönkretétele és a többi) mit sem tudnak.
Meg a pártvagyonról sem, amely nyilván akaratuk ellenére, magától vándorolt át hozzájuk. Egyes szocialistáknak például ahhoz is volt merszük, hogy önéletrajzaikból szemérmesen kihagyják a pártállami tisztségeiket. „Magánügy", "Régen volt"‚ "Na és?!" - válaszolták az érdeklődőknek.
Pár éve még kora hajnalban jártak koszorúzni a 301-es parcellába, nehogy valaki kínos kérdéseket tegyen fel nekik. Idáig menekültek a történelem elől, most viszont előbújtak az illegalitásból és mindjárt magukévá tennék a Kossuth-címert. Nagy falat lesz, csak meg ne akadjon a torkukon.
Pilhál Tamás
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
"Fieldszerző" hadművelet
Országunk egy jól meghatározható, évek óta súlyos identitászavarral küzdő és ennélfogva mérhetetlenül lelki beteg, minek okán eddig egészen kiszámíthatatlanul viselkedő köre Bajnai Gordon képében végre a vezérére lelt. Vidámsággal tölt el engem is, ahogyan a vezér színre lépése felvillanyozza ezt a társaságot (elég csak Mester Ákos és Bolgár György szerkesztőségére gondolni, amely a héten kvázi egy teljes 168 Órát szánt a főtitkár elvtárs köszöntésének).
... Az Echo Tv Hangos többség című műsorában azt mondta kérdésünkre Gulyás Gergely, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagja, hogy a Bajnai Gordon választási egyletét segítő Richard Field – amerikai üzletember – színre lépésének nemzetbiztonsági vonatkozása is van.
A fideszes politikus Molnár Zsolt MSZP-s bizottsági elnök beszédes hümmögése közepette egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy ha külföldről egy pártnak van támogatója, az nem feltétlenül jelent nemzetbiztonsági vonatkozást, „ám Field esetében nem ez a helyzet”.
...A patai hisztéria után parlamenti vizsgálóbizottság állt fel, amelynek elnöke, Kocsis Máté ugyancsak utalt a Field körüli kockázatokra. A kormánypárti többséggel elfogadott bizottsági jelentésbe bele is fogalmazták, hogy a „humanitárius tevékenység csak megtévesztés volt. Richard Field tevékenysége Magyarország és a kormány hazai és nemzetközi közvélemény előtti lejáratását célozta”.
Huth Gergely
Magyar Hírlap
Meg kell tanulni Európában írni-olvasni … ez nem gén
Czeizel Endrét a Radnóti-díj átadásakor, amit antirasszista (!) tevékenysége elismeréséért kapott – támadták meg, mert merte jelezni: „cigányok pedig nem azért értelmi fogyatékosok, mert rosszak a génjeik, hanem egyszerűen azért, mert a zsidó kultúra tudja, hogy a tudás és a tanulás a legfontosabb.
Az Indiából jött cigányaink azok meg ragyogóan táncolnak, énekelnek… dalolnak, de… de nem tudják azt, hogy meg kell tanulni Európában írni-olvasni … ez nem gén”.
Népszabadság
Amennyiben az agyament PC beszédet nem számoljuk fel, az a "fehér ember" kultúrájának végét jelenti
Csermely Péter szerint Jeszenszky Géza mondatával nincs semmi baj. Jeszenszky Gézával van baj, mégpedig az, hogy Orbán Viktor kormányzása idején, éppen Magyarország nagykövete Norvégiában. Ez a baj.
Az őt most falkában körbevonító ordas polkorrektek ezer mentséget találnak Kertész Ákos számára, amikor leírta, hogy a magyarok genetikailag alattvalók, noha ez a mondat maga a nácizmus. Jeszenszky inkriminált idézetére egyetlen komolyan vehető tudományos cáfolat sem érkezett, csak a hörgést tekerték egyre nagyobb hangerőre.
Aztán Andrassew Iván a Népszavában kibökte az igazságot: ezt, itt Európában már nem illik… Csermely szerint ez a polkorrektek világának a magva.
Nem illik leírni, kimondani, hiába igaz.
Magyar Nemzet
Rövid lapszemle a cigányság marginált helyzetének okairól
A Magyar Faluszövetség szerint a cigányság beilleszkedése és legális jövedelemszerzése előtt akadályok tornyosulnak.
Az áldatlan állapotokért a társadalompolitika a felelős, amely nem képes sem az antiszociális magatartást szankcionálni, sem érdemben támogatni a tisztességes munkára vágyó romákat.
Népszabadság
Marosán György szerint a mai roma közösségekben tetten érhető szinte minden olyan környezeti gond – a szegénység, az alultápláltság, marginalizálódás, a magas szintű stressz, a pozitív hatások hiánya, a betegségeket előidéző rossz higiéniai feltételek, az anya kiszolgáltatottsága, a rendszeres orvosi felügyelet és a későbbi szocializációt segítő közösség hiánya –, amely előidézi azokat a problémákat, amelyeket sokan – tévesen – genetikainak minősítenek.
Népszabadság
Czeizel Endre „A magyarság genetikája” című könyvében úgy fogalmaz: a cigányság körében a társadalmi elszigeteltség beltenyészettel társul. A rokonságon belüli házasodás gyakorisága miatt a cigányság körében bizonyos rendellenességek fordulnak elő.
Magyar Nemzet