Orbán Viktor az arab-magyar fórumon
Az a kihívás, ami előtt ma az európai emberek állnak, az a feladat, amit meg kell oldaniuk a kontinens országainak - köztük Magyarországnak is -, az legalább annyira megdolgoztatja az európai politikusok szürkeállományát, mint a 22 évvel ezelőtti átmenet megtervezése, kiharcolása, és végrehajtása.
Orbán Viktor a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és az Egyesült Arab Kamara (GUCCIAAC) által közösen szervezett fórumon 2012. november 12.
MTI, Patrióta Európa Mozgalom
A családnak nincs alternatívája
A családnak nincs alternatívája: ha nincs család, nincs normális társadalmi élet, és nincs magyar jövő sem.
Harrach Péter
Magyar Nemzet
Föl föl ti rabjai a Földnek - úgyis egyre szegényebbek lesztek - a bankok meg hagy gazdagodjanak tovább!
Ha tényleg ezt akarták, akkor elégedettek lehetnek, akik az Internacionálét éneklik: nemzetközivé lett a világ. Nem egészen úgy, ahogyan eredetileg elképzelték, mert a szegények és gazdagok közötti ellentét megmaradt, viszont a globalizmus kísértete már mindenütt jelen van, nélküle nincs élet ezen a bolygón.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Drága demokrácia
Ez a korai kampány célja: a nemzeti erőket felőrölni a választásokig. Ám odáig csak eljutott már ez a nép a korábbi tapasztalatokból okulva, hogy ezt még rosszkedvében is megakadályozza.
Bíró Zoltán
Magyar Hírlap
Beszéljünk tudatosan, beszéljünk tudatosan magyarul - közönségtalálkozó a felvidéki Búcson
A XIII. Katona Mihály Napok keretében a szép számmal megjelent hallgatóság találkozhatott az 1956 óta Svájcban élő Gyimóthy Gábor költővel, műfordítóval, természettudóssal és nem utolsó sorban ipari formatervezővel.
„Beszéljünk tudatosan, beszéljünk tudatosan magyarul" címmel tartott rendkívül érdekes és elgondolkodtató előadást. Megtudtuk beszél németül, angolul, olaszul, franciául, és jó ismerője a latin, a spanyol és az orosz nyelvnek is. Ő fordította magyarra a Max und Moritz című gyermekkönyvet. De a nagy szerelem az az anyanyelve – a magyar.
Gyimóthy úr évente három-négy alkalommal jön Magyarországra és fájdalommal tapasztalja, hogy a magyar nyelv egyre romlik, silányodik. Ezért elhatározta, hogy „nyelvőrző hadjáratot" indít és ennek egyik állomása volt Búcs (Felvidék), ahol a költő verseit adták elő az alapiskola tanulói. A nyelvekkel való foglalkozás eredményeként beleszeretett a saját anyanyelvébe és elkezdetett verseket írni.
Első verses kötetét 1999-ben Tillárom-versek címmel adta ki. Azt követte egy madarakról szóló könyve, majd három magyar nyelvű szójátékvers gyűjtemény és egy német-angol-francia-nyelvű. Továbbá megjelent két gyerekeknek szóló könyve, a Találós-madár-mozaik és A kacsalábon forgó vár, ugyancsak a madarakról szóló verses kötet. Versei, szójátékai utánozhatatlanul szellemesek, ötletesek, humorosak, fordulatosak, ugyanakkor tanulságosak is.
Elemző összehasonlítást végzett más nyelvekkel, aminek a végkicsengése az, hogy a magyar nem akármilyen nyelv, vétek veszni hagyni. Szinte csoda, hogy az évszázadok során a köznép át tudta menteni a német és latin ellenében.
Nyelvünk romlásának előidézőjét vizsgálva több okot is feltárt. Régi elégtelenség az angol szavak indokolatlan használata, ami a számítógép térhódításával még fokozottabban terjed. A link helyett mondhatnánk magyarul, hogy címsor. Vagy miért jobb a spray, mint a permet?
A stroke helyett miért nem mondjuk régi szavainkkal, hogy szélütés, agyvérzés, gutaütés vagy szélhűdés. Ezek legalább mindenki számára érthetőek lennének. Rosszabb a helyzet, ha az idegen szavakat helytelenül alkalmazzák, írják vagy hibásan ejtik ki. Akad, aki csak fontoskodásból, műveltsége bizonygatására használja egyre-másra.
Külön csoportba sorolta az időnként felkapott divatkifejezéseket. Például: nem igazán, vagy így igaz. Itt is az angolra lehet visszavezetni az kútforrást. A fölöslegesen használt, nem odaillő igekötők is zavaróak lehetnek egy nyelvész fülének. A bealszik, vagy beájul ma már gyakran elhangzik a médiában.
Továbbá nem használ sem a közbeszédnek, sem a felnövekvő generációnak a trágár szavak hangoztatása. Nem mindenáron magyarosítást követel a nyelvész, hanem tudatos beszédmódra sarkall. Példának hozta fel a globalizáció kifejezést, amit beilleszthetünk szókincsünkbe, mert nehéz lenne röviden magyarra fordítani.
Anyanyelv szeretete nem csak versek írásában nyilvánul meg, hanem abban is, hogy Magyarországot járva-kelve lázadozik a mai helytelen, sekélyes magyar nyelvhasználat ellen. Sőt ennek hangot is ad, hisz mindenfelé, otthon és külföldön is.
Végül álljon itt Gyimóthy Gábor ars poeticája, azaz költői hitvallása, melyet így fogalmazott meg: „Amikor verset írok, gyakran szándékomban sincs verset írni, csupán játszadozom a szavakkal, és a végén összeáll a vers. Lehet, hogy régimódi elképzeléseim vannak afelől, milyen is legyen egy vers, de én valahogy mindig úgy gondolkoztam, hogy rímelnie kell, üteme legyen, sőt még az sem árt, ha mondanivalója is van". A magyar nyelv különlegességét Nyelvlecke című költeményében fejezi ki a legtalálóbban, amikor a megy szó jelentését annak 75 rokon értelmű megfelelőjével írja le. A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
Személyes küldetésének érzi a magyar nyelv egyedülállóságának, szépségének és napjainkra egyre hanyatló helyességének megőrzését.
Miriák Ferenc, Felvidék.ma
Gazdaságpolitikai gyarmatosítás
A három legfontosabb területet foglalja el a Nemzetközi Valutaalap a keleti célországokban – véli Ilie Şerbănescu román gazdasági elemző.
A volt Ciorbea-kabinet reformügyi minisztere szerint az első a nyersanyagforrások piaca, ahol Magyarország kevésbé érintett ugyan, mivel nincs sok erőforrása. A második az energiaellátás piaca, ám sehol sem az energiatermelésbe fekteti a tőkét, hanem a szolgáltatásba, mert ott forog gyorsan a pénz. A harmadik pedig a bankszektor. A bankoknak ma már nem kell igazán megküzdeniük az ügyfelekért, hiszen immár törvények kötelezik az állampolgárokat, hogy pénzügyi tranzakcióikat a bankokon keresztül bonyolítsák.
„De miért kellene feltétlenül profitot termelniük?” – teszi fel a provokáló kérdést a Román Közgazdasági Társaság elnöke a Heti Válasznak adott interjújában. Şerbănescu szerint ha az embereket arra szorítják rá, hogy vegyék igénybe kényszerűen a pénzintézetek szolgáltatásait, akkor miért ne működhetnének a bankok nonprofit intézményként?
A szakértő úgy látja: a kelet-európaiaknak csak egyetlen reális gazdaságpolitikai célkitűzésük maradt, mégpedig az, hogy megakadályozzák a nyugatiak további rombolását. A Nyugat kelet-európai szerepvállalása nem a fejlődést, hanem a leigázást szolgálja.
Şerbănescu szerint a Nyugat a kelet-európai államok áldozatvállalása árán akar kilábalni a válságból, holott a krízis nem Keletről, hanem Nyugatról érkezett.
hetivalasz.hu
Jasszer Arafat helyett Vujicsics Tihamérnak kellett meghalnia
1975. szeptember 29-én avatták fel Budapesten a Palesztin Felszabadítási Szervezet képviseletét. Az avatásra ötvenhárom palesztin érkezett a magyar fővárosba. Ötvenhárom jegyet váltottak a Malév 240-es bejrúti járatára másnapra, akik minden valószínűség szerint sejtették – nem biztonságos azzal a géppel hazarepülniük.
A gépen így hatvan fő utazott ők hatvanan lelték halálukat a tengerbe zuhanó repülőn. Hiteles utaslista nincsen. Ugyanis eltűnt. Minden eltűnt. A magyar gép tragédiája előtt egy hónappal egy Damaszkuszba tartó csehszlovák repülőgép zuhant le 17 kilométerrel Damaszkusz előtt.
Az a gép – micsoda véletlen! – szintúgy egy nappal azután indult a Közel-Keletre, hogy Prágában megnyitották a Palesztin Felszabadítási Szervezet prágai irodáját. És a gépre jegyet váltott Jasszer Arafat helyettese is. Csakhogy az utolsó pillanatban őt autóval Bukarestbe szállították, és onnan vitték tovább Damaszkuszba.
Helyette Vujicsics Tihamér zeneszerző és népzenekutató halt meg akkor. Bayer Zsolt szerint harminchét éve hallgatunk mindarról, amit tudunk, s amit nem tudunk a Malév 240-es bejrúti járatáról. Akkor (is) sejteni lehetett, hogy kik is állhatnak a magyar gép tragédiája mögött. S akkor a Párt irányítása alatt álló sajtó valamiért mégis hallgatott. Annak ellenére, hogy a „hatnapos háború” után Magyarország megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel. És a libanoni felségvizeken, ötszáz méter mélyen fekszik egy roncs magyar repülőgép, a fekete dobozával.
A tragédia hiteles története felderíthető lenne, csak el kellene határozni végre.
Magyar Hírlap
Az Európai Unió vezetése nem a polgárokat, hanem a globális pénzvilágot képviseli
Silvio Berlusconi egyértelműen Németországot okolta azért, hogy távoznia kellett a miniszterelnöki székből, mert kiállt Görögország azonnali megsegítése mellett, és nemet mondott a megszorításokra. A német bankok utasítást kaptak arra, hogy adják el a tulajdonukban lévő olasz államkötvényeket.
Az olasz gazdaság gondjai ezt követően kezdődtek, miután mesterségesen szították az állampapírok elértéktelenedését. Németország okozta az olasz recessziót, Berlin volt az, amely nem engedte, hogy az Európai Központi Bank valóban európai legyen. Berlin hegemonista és önző politikája Olaszországot belöki a recesszió spiráljába, és ebben részes Mario Monti kabinetje is, amely száz százalékig végrehajtja a Németországból kapott parancsokat.
Gazsó Ferenc szerint az Európai Unióban a válságot ugyanazzal akarják kezelni, ami előidézte. A költségeket a népességre terhelik, ám óvakodnak attól, hogy a nagy jövedelemtulajdonosokat megcsapolják. A megszorítás nekik azt jelenti, hogy lakosságtól el kell venni a pénzt, és át kell szivattyúzni a tőketulajdonosi szférába.
Magyar Nemzet
Jóval erősebb az antiszemitizmus mai Németországban, mint a mai Magyarországon
Szerető Szabolcs az Orbán-kormány egyik kritikusát, a magyar és európai viszonyokat jól ismerő Nick Thorpe BBC-tudósítót idézi: „A magyar neonácik többsége tapasztalataim szerint szelíd cica a német vagy a brit, a szerb vagy a horvát neonácikhoz képest. A Welt című napilap idézett egy Budapesten dolgozó nyugati diplomatát, aki – mindkét ország ismeretében – kijelentette, hogy jóval erősebbnek érzékelte az antiszemitizmust a mai Németországban, mint a mai Magyarországon”.
Magyar Nemzet
Fricz Tamás: Kár lenne ezért az országért - (teljes cikk) - FONTOS ÍRÁS!
Október 23-án újra felbukkant a politikai porondon a volt miniszterelnök, Bajnai Gordon. Milyen ember ő? Kit kapna meg az ország, ha megválasztaná a nép – a képviselőin keresztül – egy új kormány fejének?
Bajnai először is a múlt embere, méghozzá a posztkommunista múlté. Politikusi pályafutása a KISZ-ben kezdődött, több évtizedes kapcsolata Gyurcsány Ferenccel is innen eredeztethető – a pártállami diktatúra vezető köreiből jöttek mindketten.
Bajnai és Gyurcsány a rendszerváltás idején a Creditum Kft.-ben együtt dolgozott a párt- és KISZ-, valamint szakszervezeti vagyon felosztásán és átmentésén, szoros együttműködésben az MSZP-s Kiss Péterrel.
Bajnai és Gyurcsány meggazdagodása sok hasonló vonást mutat, mindketten részesültek a spontán és kevésbé spontán privatizáció „édes” előnyeiből. Gyanús ügyletek, hihetetlenül előnyös bankhitelek szegélyezték vagyonosodásuk nem éppen rögös ösvényét.
Bajnai és Gyurcsány útjai 2006-ban ismét összeértek, Bajnai miniszteri és kormánybiztosi pozíciókat vállalt Gyurcsány Ferenc második kormányában, s szinte miniszterelnök-helyettesi funkciót töltött be. Miniszterelnök-helyettesit, majd 2009 tavaszától miniszterelnökit abban a baloldali kormányban, amelyik e négy év alatt, 2006 és 2010 között végletesen eladósította és ezáltal tönkretette az országot.
Vajon az országot tönkretevő kormány oszlopos tagja, Gyurcsány jobbkeze lenne a jövő embere, a kiút záloga Magyarország számára?
Másodszor pedig: Bajnai küldött ember, méghozzá a globális pénzügyi, gazdasági és politikai körök embere. Miként barátja, Gyurcsány is. Bajnait egyszerűen „kitalálták”: az általa alapított Haza és Haladás Alapítvány kezdettől fogva az Egyesült Államok Demokrata Pártjához húzó baloldali-liberális agytröszt, a Center for American Progress (CAP) partneri támogatását élvezi.
Szigetvári Viktor tanácsadó egy helyütt úgy nyilatkozott, hogy a CAP néhány tízmillió forintot fizetett eddig az alapítványnak – elképzelhetjük, hogy ez valójában mit, vagyis mennyit jelent és fog jelenteni. A CAP a Clinton család, illetve Hillary Clinton külügyminiszter szellemi hátországa. Egyáltalán nem mellékes, hogy Hillary Clinton 2011. júniusi budapesti látogatása alkalmával külön találkozott Bajnai Gordonnal. Nem lehet kérdés, miről beszélgethettek? Megemlítendő itt, hogy a CAP mögött ott áll a pénzével Soros György dollármágnás is.
Emellett a New York-i Columbia Egyetem, valamint a John Hopkins Egyetem Haladó Nemzetközi Tanulmányok Intézete is vendégprofesszorrá fogadta Bajnait, aki egy másik fontos intézmény, a Transzatlanti Kapcsolatok Központjának a munkájába is bekapcsolódik, mely intézetben megtalálható Simonyi András volt amerikai nagykövet, Charles Gati Orbán-gyűlölő politológus és Francis Fukuyama is. (Charles Gati Bajnai barátja.)
Az amerikai magyar lobbi vezetője, Lipták Béla ez év februárjában levélben figyelmeztette a John Hopkins University rektorát, hogy a munkatársak egy része azon dolgozik, hogy megdöntsék a törvényesen választott szabad magyar kormányt és visszajuttassák a hatalomba Bajnai Gordont.
Nem véletlenül írta azt Gyurcsány Ferenc 2011-ben a blogjában, hogy „Bajnai politikai karaktere, ízlése hozzánk, a Demokratikus Koalícióhoz áll a legközelebb”, s hogy Bajnait könnyebb szívvel és mélyebb meggyőződéssel támogatja, mint bárki mást. Igen, Bajnaival újra megkapnánk a reinkarnálódott Gyurcsány Ferencet. Ez leginkább a Rákosi–Gerő cserére, azaz 1956 nyarára emlékeztetne.
Bajnai – a háta mögött Gyurcsánnyal – tönkretenné mindazt, amit az Orbán-kormány tett nemzeti szuverenitásunk visszaszerzése érdekében. Mi, magyar honpolgárok és demokraták, a nemzeti függetlenség elkötelezettjei, ehhez nem járulhatunk hozzá!
S végül harmadszor: Bajnai Gordon erkölcsileg erősen kifogásolható, morálisan felelőtlen ember. Mit is csinált az elmúlt években? Többek között mindenben parírozott annak a Gyurcsány-kormánynak, amely eladósította és tönkretette az országot; nem szólalt fel az őszödi beszéddel szemben; nem szólt, nem tiltakozott és nem mondott le erkölcsi okokból, amikor 2006 őszén a rendőrség kegyetlen brutalitással verte az ártatlan tüntetőket az utcán, lábbal tiporva az emberi és állampolgári jogokat.
Továbbá: amikor a Wallis beszállt a Hajdú-Bét nevű cégbe, tönkretette azt, s amikor a libatenyésztők közül néhányan öngyilkosok lettek az elmaradt kifizetések miatt, nem mutatott együttérzést és nem kért bocsánatot senkitől, pusztán arra hivatkozott, hogy „szakmailag nem értettek a dolgukhoz”.
Nemrég a Népszabadságban pedig annyit tudott kicsikarni magából a Hajdú-Bét-es viselt dolgai-val kapcsolatban, hogy ő minden eddigi, vele szemben indított perét megnyerte, és punktum. Ez engem Horn Gyulára emlékeztet, aki amikor felvetették neki, hogy a III/III-as ügynöktörvény alapján ő is érintett, és ezért erkölcsi okokból le kellene mondania, csak annyit mondott: igen, érintett vagyok. Na és?
Bajnai Gordonnal tehát nem a jövő jönne el, hanem a múlt és vele Gyurcsány Ferenc. Nem a demokrácia erősödne meg, hanem újra a posztkommunizmus és annak hálózatai.
Nem a nemzeti szuverenitás és a nemzeti érdekek védelme lenne a fontos, hanem a globális, nemzetközi hatalmi körök előtti önfeladás, megalkuvás. S nem a tiszta erkölcs uralkodna, amely minden országnak talpköve, hanem a morális üresség, a jellegtelenség, a mérhetetlen felelőtlenség, s maradnánk újra – hogy ezúttal saját, közismert mondásomat idézzem – egy következmények nélküli ország.
Ha Bajnai újra visszajönne, mint ahogyan egyszer már visszajött Horn Gyula, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc is, akkor mindent elveszítenénk.
Bizony kár lenne az országért, kár lenne értünk!
Fricz Tamás
Magyar Hírlap