Drága demokrácia
Ez a korai kampány célja: a nemzeti erőket felőrölni a választásokig. Ám odáig csak eljutott már ez a nép a korábbi tapasztalatokból okulva, hogy ezt még rosszkedvében is megakadályozza.
Bíró Zoltán
Magyar Hírlap
Beszéljünk tudatosan, beszéljünk tudatosan magyarul - közönségtalálkozó a felvidéki Búcson
A XIII. Katona Mihály Napok keretében a szép számmal megjelent hallgatóság találkozhatott az 1956 óta Svájcban élő Gyimóthy Gábor költővel, műfordítóval, természettudóssal és nem utolsó sorban ipari formatervezővel.
„Beszéljünk tudatosan, beszéljünk tudatosan magyarul" címmel tartott rendkívül érdekes és elgondolkodtató előadást. Megtudtuk beszél németül, angolul, olaszul, franciául, és jó ismerője a latin, a spanyol és az orosz nyelvnek is. Ő fordította magyarra a Max und Moritz című gyermekkönyvet. De a nagy szerelem az az anyanyelve – a magyar.
Gyimóthy úr évente három-négy alkalommal jön Magyarországra és fájdalommal tapasztalja, hogy a magyar nyelv egyre romlik, silányodik. Ezért elhatározta, hogy „nyelvőrző hadjáratot" indít és ennek egyik állomása volt Búcs (Felvidék), ahol a költő verseit adták elő az alapiskola tanulói. A nyelvekkel való foglalkozás eredményeként beleszeretett a saját anyanyelvébe és elkezdetett verseket írni.
Első verses kötetét 1999-ben Tillárom-versek címmel adta ki. Azt követte egy madarakról szóló könyve, majd három magyar nyelvű szójátékvers gyűjtemény és egy német-angol-francia-nyelvű. Továbbá megjelent két gyerekeknek szóló könyve, a Találós-madár-mozaik és A kacsalábon forgó vár, ugyancsak a madarakról szóló verses kötet. Versei, szójátékai utánozhatatlanul szellemesek, ötletesek, humorosak, fordulatosak, ugyanakkor tanulságosak is.
Elemző összehasonlítást végzett más nyelvekkel, aminek a végkicsengése az, hogy a magyar nem akármilyen nyelv, vétek veszni hagyni. Szinte csoda, hogy az évszázadok során a köznép át tudta menteni a német és latin ellenében.
Nyelvünk romlásának előidézőjét vizsgálva több okot is feltárt. Régi elégtelenség az angol szavak indokolatlan használata, ami a számítógép térhódításával még fokozottabban terjed. A link helyett mondhatnánk magyarul, hogy címsor. Vagy miért jobb a spray, mint a permet?
A stroke helyett miért nem mondjuk régi szavainkkal, hogy szélütés, agyvérzés, gutaütés vagy szélhűdés. Ezek legalább mindenki számára érthetőek lennének. Rosszabb a helyzet, ha az idegen szavakat helytelenül alkalmazzák, írják vagy hibásan ejtik ki. Akad, aki csak fontoskodásból, műveltsége bizonygatására használja egyre-másra.
Külön csoportba sorolta az időnként felkapott divatkifejezéseket. Például: nem igazán, vagy így igaz. Itt is az angolra lehet visszavezetni az kútforrást. A fölöslegesen használt, nem odaillő igekötők is zavaróak lehetnek egy nyelvész fülének. A bealszik, vagy beájul ma már gyakran elhangzik a médiában.
Továbbá nem használ sem a közbeszédnek, sem a felnövekvő generációnak a trágár szavak hangoztatása. Nem mindenáron magyarosítást követel a nyelvész, hanem tudatos beszédmódra sarkall. Példának hozta fel a globalizáció kifejezést, amit beilleszthetünk szókincsünkbe, mert nehéz lenne röviden magyarra fordítani.
Anyanyelv szeretete nem csak versek írásában nyilvánul meg, hanem abban is, hogy Magyarországot járva-kelve lázadozik a mai helytelen, sekélyes magyar nyelvhasználat ellen. Sőt ennek hangot is ad, hisz mindenfelé, otthon és külföldön is.
Végül álljon itt Gyimóthy Gábor ars poeticája, azaz költői hitvallása, melyet így fogalmazott meg: „Amikor verset írok, gyakran szándékomban sincs verset írni, csupán játszadozom a szavakkal, és a végén összeáll a vers. Lehet, hogy régimódi elképzeléseim vannak afelől, milyen is legyen egy vers, de én valahogy mindig úgy gondolkoztam, hogy rímelnie kell, üteme legyen, sőt még az sem árt, ha mondanivalója is van". A magyar nyelv különlegességét Nyelvlecke című költeményében fejezi ki a legtalálóbban, amikor a megy szó jelentését annak 75 rokon értelmű megfelelőjével írja le. A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
Személyes küldetésének érzi a magyar nyelv egyedülállóságának, szépségének és napjainkra egyre hanyatló helyességének megőrzését.
Miriák Ferenc, Felvidék.ma
Gazdaságpolitikai gyarmatosítás
A három legfontosabb területet foglalja el a Nemzetközi Valutaalap a keleti célországokban – véli Ilie Şerbănescu román gazdasági elemző.
A volt Ciorbea-kabinet reformügyi minisztere szerint az első a nyersanyagforrások piaca, ahol Magyarország kevésbé érintett ugyan, mivel nincs sok erőforrása. A második az energiaellátás piaca, ám sehol sem az energiatermelésbe fekteti a tőkét, hanem a szolgáltatásba, mert ott forog gyorsan a pénz. A harmadik pedig a bankszektor. A bankoknak ma már nem kell igazán megküzdeniük az ügyfelekért, hiszen immár törvények kötelezik az állampolgárokat, hogy pénzügyi tranzakcióikat a bankokon keresztül bonyolítsák.
„De miért kellene feltétlenül profitot termelniük?” – teszi fel a provokáló kérdést a Román Közgazdasági Társaság elnöke a Heti Válasznak adott interjújában. Şerbănescu szerint ha az embereket arra szorítják rá, hogy vegyék igénybe kényszerűen a pénzintézetek szolgáltatásait, akkor miért ne működhetnének a bankok nonprofit intézményként?
A szakértő úgy látja: a kelet-európaiaknak csak egyetlen reális gazdaságpolitikai célkitűzésük maradt, mégpedig az, hogy megakadályozzák a nyugatiak további rombolását. A Nyugat kelet-európai szerepvállalása nem a fejlődést, hanem a leigázást szolgálja.
Şerbănescu szerint a Nyugat a kelet-európai államok áldozatvállalása árán akar kilábalni a válságból, holott a krízis nem Keletről, hanem Nyugatról érkezett.
hetivalasz.hu
Jasszer Arafat helyett Vujicsics Tihamérnak kellett meghalnia
1975. szeptember 29-én avatták fel Budapesten a Palesztin Felszabadítási Szervezet képviseletét. Az avatásra ötvenhárom palesztin érkezett a magyar fővárosba. Ötvenhárom jegyet váltottak a Malév 240-es bejrúti járatára másnapra, akik minden valószínűség szerint sejtették – nem biztonságos azzal a géppel hazarepülniük.
A gépen így hatvan fő utazott ők hatvanan lelték halálukat a tengerbe zuhanó repülőn. Hiteles utaslista nincsen. Ugyanis eltűnt. Minden eltűnt. A magyar gép tragédiája előtt egy hónappal egy Damaszkuszba tartó csehszlovák repülőgép zuhant le 17 kilométerrel Damaszkusz előtt.
Az a gép – micsoda véletlen! – szintúgy egy nappal azután indult a Közel-Keletre, hogy Prágában megnyitották a Palesztin Felszabadítási Szervezet prágai irodáját. És a gépre jegyet váltott Jasszer Arafat helyettese is. Csakhogy az utolsó pillanatban őt autóval Bukarestbe szállították, és onnan vitték tovább Damaszkuszba.
Helyette Vujicsics Tihamér zeneszerző és népzenekutató halt meg akkor. Bayer Zsolt szerint harminchét éve hallgatunk mindarról, amit tudunk, s amit nem tudunk a Malév 240-es bejrúti járatáról. Akkor (is) sejteni lehetett, hogy kik is állhatnak a magyar gép tragédiája mögött. S akkor a Párt irányítása alatt álló sajtó valamiért mégis hallgatott. Annak ellenére, hogy a „hatnapos háború” után Magyarország megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel. És a libanoni felségvizeken, ötszáz méter mélyen fekszik egy roncs magyar repülőgép, a fekete dobozával.
A tragédia hiteles története felderíthető lenne, csak el kellene határozni végre.
Magyar Hírlap
Az Európai Unió vezetése nem a polgárokat, hanem a globális pénzvilágot képviseli
Silvio Berlusconi egyértelműen Németországot okolta azért, hogy távoznia kellett a miniszterelnöki székből, mert kiállt Görögország azonnali megsegítése mellett, és nemet mondott a megszorításokra. A német bankok utasítást kaptak arra, hogy adják el a tulajdonukban lévő olasz államkötvényeket.
Az olasz gazdaság gondjai ezt követően kezdődtek, miután mesterségesen szították az állampapírok elértéktelenedését. Németország okozta az olasz recessziót, Berlin volt az, amely nem engedte, hogy az Európai Központi Bank valóban európai legyen. Berlin hegemonista és önző politikája Olaszországot belöki a recesszió spiráljába, és ebben részes Mario Monti kabinetje is, amely száz százalékig végrehajtja a Németországból kapott parancsokat.
Gazsó Ferenc szerint az Európai Unióban a válságot ugyanazzal akarják kezelni, ami előidézte. A költségeket a népességre terhelik, ám óvakodnak attól, hogy a nagy jövedelemtulajdonosokat megcsapolják. A megszorítás nekik azt jelenti, hogy lakosságtól el kell venni a pénzt, és át kell szivattyúzni a tőketulajdonosi szférába.
Magyar Nemzet
Jóval erősebb az antiszemitizmus mai Németországban, mint a mai Magyarországon
Szerető Szabolcs az Orbán-kormány egyik kritikusát, a magyar és európai viszonyokat jól ismerő Nick Thorpe BBC-tudósítót idézi: „A magyar neonácik többsége tapasztalataim szerint szelíd cica a német vagy a brit, a szerb vagy a horvát neonácikhoz képest. A Welt című napilap idézett egy Budapesten dolgozó nyugati diplomatát, aki – mindkét ország ismeretében – kijelentette, hogy jóval erősebbnek érzékelte az antiszemitizmust a mai Németországban, mint a mai Magyarországon”.
Magyar Nemzet
Fricz Tamás: Kár lenne ezért az országért - (teljes cikk) - FONTOS ÍRÁS!
Október 23-án újra felbukkant a politikai porondon a volt miniszterelnök, Bajnai Gordon. Milyen ember ő? Kit kapna meg az ország, ha megválasztaná a nép – a képviselőin keresztül – egy új kormány fejének?
Bajnai először is a múlt embere, méghozzá a posztkommunista múlté. Politikusi pályafutása a KISZ-ben kezdődött, több évtizedes kapcsolata Gyurcsány Ferenccel is innen eredeztethető – a pártállami diktatúra vezető köreiből jöttek mindketten.
Bajnai és Gyurcsány a rendszerváltás idején a Creditum Kft.-ben együtt dolgozott a párt- és KISZ-, valamint szakszervezeti vagyon felosztásán és átmentésén, szoros együttműködésben az MSZP-s Kiss Péterrel.
Bajnai és Gyurcsány meggazdagodása sok hasonló vonást mutat, mindketten részesültek a spontán és kevésbé spontán privatizáció „édes” előnyeiből. Gyanús ügyletek, hihetetlenül előnyös bankhitelek szegélyezték vagyonosodásuk nem éppen rögös ösvényét.
Bajnai és Gyurcsány útjai 2006-ban ismét összeértek, Bajnai miniszteri és kormánybiztosi pozíciókat vállalt Gyurcsány Ferenc második kormányában, s szinte miniszterelnök-helyettesi funkciót töltött be. Miniszterelnök-helyettesit, majd 2009 tavaszától miniszterelnökit abban a baloldali kormányban, amelyik e négy év alatt, 2006 és 2010 között végletesen eladósította és ezáltal tönkretette az országot.
Vajon az országot tönkretevő kormány oszlopos tagja, Gyurcsány jobbkeze lenne a jövő embere, a kiút záloga Magyarország számára?
Másodszor pedig: Bajnai küldött ember, méghozzá a globális pénzügyi, gazdasági és politikai körök embere. Miként barátja, Gyurcsány is. Bajnait egyszerűen „kitalálták”: az általa alapított Haza és Haladás Alapítvány kezdettől fogva az Egyesült Államok Demokrata Pártjához húzó baloldali-liberális agytröszt, a Center for American Progress (CAP) partneri támogatását élvezi.
Szigetvári Viktor tanácsadó egy helyütt úgy nyilatkozott, hogy a CAP néhány tízmillió forintot fizetett eddig az alapítványnak – elképzelhetjük, hogy ez valójában mit, vagyis mennyit jelent és fog jelenteni. A CAP a Clinton család, illetve Hillary Clinton külügyminiszter szellemi hátországa. Egyáltalán nem mellékes, hogy Hillary Clinton 2011. júniusi budapesti látogatása alkalmával külön találkozott Bajnai Gordonnal. Nem lehet kérdés, miről beszélgethettek? Megemlítendő itt, hogy a CAP mögött ott áll a pénzével Soros György dollármágnás is.
Emellett a New York-i Columbia Egyetem, valamint a John Hopkins Egyetem Haladó Nemzetközi Tanulmányok Intézete is vendégprofesszorrá fogadta Bajnait, aki egy másik fontos intézmény, a Transzatlanti Kapcsolatok Központjának a munkájába is bekapcsolódik, mely intézetben megtalálható Simonyi András volt amerikai nagykövet, Charles Gati Orbán-gyűlölő politológus és Francis Fukuyama is. (Charles Gati Bajnai barátja.)
Az amerikai magyar lobbi vezetője, Lipták Béla ez év februárjában levélben figyelmeztette a John Hopkins University rektorát, hogy a munkatársak egy része azon dolgozik, hogy megdöntsék a törvényesen választott szabad magyar kormányt és visszajuttassák a hatalomba Bajnai Gordont.
Nem véletlenül írta azt Gyurcsány Ferenc 2011-ben a blogjában, hogy „Bajnai politikai karaktere, ízlése hozzánk, a Demokratikus Koalícióhoz áll a legközelebb”, s hogy Bajnait könnyebb szívvel és mélyebb meggyőződéssel támogatja, mint bárki mást. Igen, Bajnaival újra megkapnánk a reinkarnálódott Gyurcsány Ferencet. Ez leginkább a Rákosi–Gerő cserére, azaz 1956 nyarára emlékeztetne.
Bajnai – a háta mögött Gyurcsánnyal – tönkretenné mindazt, amit az Orbán-kormány tett nemzeti szuverenitásunk visszaszerzése érdekében. Mi, magyar honpolgárok és demokraták, a nemzeti függetlenség elkötelezettjei, ehhez nem járulhatunk hozzá!
S végül harmadszor: Bajnai Gordon erkölcsileg erősen kifogásolható, morálisan felelőtlen ember. Mit is csinált az elmúlt években? Többek között mindenben parírozott annak a Gyurcsány-kormánynak, amely eladósította és tönkretette az országot; nem szólalt fel az őszödi beszéddel szemben; nem szólt, nem tiltakozott és nem mondott le erkölcsi okokból, amikor 2006 őszén a rendőrség kegyetlen brutalitással verte az ártatlan tüntetőket az utcán, lábbal tiporva az emberi és állampolgári jogokat.
Továbbá: amikor a Wallis beszállt a Hajdú-Bét nevű cégbe, tönkretette azt, s amikor a libatenyésztők közül néhányan öngyilkosok lettek az elmaradt kifizetések miatt, nem mutatott együttérzést és nem kért bocsánatot senkitől, pusztán arra hivatkozott, hogy „szakmailag nem értettek a dolgukhoz”.
Nemrég a Népszabadságban pedig annyit tudott kicsikarni magából a Hajdú-Bét-es viselt dolgai-val kapcsolatban, hogy ő minden eddigi, vele szemben indított perét megnyerte, és punktum. Ez engem Horn Gyulára emlékeztet, aki amikor felvetették neki, hogy a III/III-as ügynöktörvény alapján ő is érintett, és ezért erkölcsi okokból le kellene mondania, csak annyit mondott: igen, érintett vagyok. Na és?
Bajnai Gordonnal tehát nem a jövő jönne el, hanem a múlt és vele Gyurcsány Ferenc. Nem a demokrácia erősödne meg, hanem újra a posztkommunizmus és annak hálózatai.
Nem a nemzeti szuverenitás és a nemzeti érdekek védelme lenne a fontos, hanem a globális, nemzetközi hatalmi körök előtti önfeladás, megalkuvás. S nem a tiszta erkölcs uralkodna, amely minden országnak talpköve, hanem a morális üresség, a jellegtelenség, a mérhetetlen felelőtlenség, s maradnánk újra – hogy ezúttal saját, közismert mondásomat idézzem – egy következmények nélküli ország.
Ha Bajnai újra visszajönne, mint ahogyan egyszer már visszajött Horn Gyula, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc is, akkor mindent elveszítenénk.
Bizony kár lenne az országért, kár lenne értünk!
Fricz Tamás
Magyar Hírlap
Készítsd fel őket!
Jó, ha a férfi már ifjúkorában igát hordoz. (Jeremiás siralmai 3:27)
Ha azt gondolod, hogy gyermekeid egyszer csak éretté válnak, és lelki növekedésük hirtelen csak úgy megtörténik, olyan, mint ha azt várnád egy makktól, hogy egyből tölgyfává legyen. Egy tölgyfa felnövekedéséhez időre, fejlődésre és táplálékra van szükség - ugyanez igaz a gyermeknevelésre is.
Márpedig minél hamarabb kezded el, annál jobb eredményt fogsz elérni. Jó, ha a férfi már ifjúkorában igát hordoz. Ellenkező esetben az idő múlása csupán felkészületlen gyermekeket fog hozni olyan szokásokkal és viselkedéssel, amivel később nehéz lesz boldogulni, amikor az élet elvárja tőlük, hogy felelősséget vállaljanak valamiben.
Ebben a metaforában a még gyakorlatlan ökröt közös igába fogják egy már jól idomítottal, így tanul, a munka terhét megosztva, és a másik példáját követve. A szülők hajlamosak két hibát elkövetni gyermekeikkel.
Az első, hogy túlzásba viszik a gondoskodást. Mindent megcsinálnak a gyermek helyett, aztán szemére vetik, hogy lusta.
A másik, hogy kevesebbet tesznek, mint kellene. Túl sokat várnak el a gyermektől, ettől a gyermekben az alkalmatlanság érzete támad; csalódott, keserű és gátolt lesz.
A jellemépítés és az önbizalom kulcsa nem az, ha mindent megteszünk helyettük, hanem ha velük együtt végezzük, felelősségre tanítva őket. Az iga alapelv két nagyszerű előnnyel jár:
a) Hasznos, mert példaképet biztosít. Tanítsd a gyermeket türelmesen, mint a mester a hozzá szegődött kisinast, szeretettel használd fel a közös munkát arra, hogy bemutasd és átadd készségeidet és szakértelmedet. Becsülni fognak azért, ha a szerszámok, amiket kezükbe adtál, egész életükre szóló szakmai és lelki fejlődésre vezetik őket.
b) Megadja a kapcsolat előnyét. Az együtt töltött idő és a közös munka nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy fejleszd és elmélyítsd azt a maradandó és drága köteléket, mely egymáshoz köt titeket.
maiige.hu
Áldott hetet mindenkinek!
Töhötöm
Orbán Viktor MTI-interjúja
Sikerült a magyar gazdaság pénzügyi konszolidációja, az új magyar gazdasági modell működőképes.
Az IMF/EU tárgyalások a közeljövőben felgyorsulhatnak, a magyar kormány ugyanis minden akadályt elhárított az útból.
Felsőoktatási intézmények és sportági szakszövetségek adósságának rendezését is tervezi a kabinet. _ mondta Orbán Viktor az MTI-nek adott interjújában.
Hozzátette: a német ipar és a magyar kormány gondolkodása az európai gazdaságról egybeesik: az európai gazdaságnak akkor van jövője, akkor lehet versenyképes, ha az ipari termelési kapacitásait újraszervezi és megnöveli. Magyarország egyre nyilvánvalóbban a nagy, fejlett, magas technológiával működő német ipari területnek a déli nyúlványán helyezkedik el, vagyis a magyar gazdaság és magas technológiával dolgozó ipar jövője elsősorban a németekkel való együttműködésben van.
A rugalmas és jól képzett munkaerőé a jövő, ugyanis csak az ilyennel rendelkező országok lesznek képesek életszínvonalat emelni és munkahelyet teremteni. Mivel az új magyar munka törvénykönyve éppen a rugalmasságra épül, nagyon sok munkahelyet hoz létre, és egyben meg is véd.
A magyar gazdaság pénzügyi konszolidációja sikerült, az új magyar gazdasági modell pedig - habár sokak ízlésének nem tetszik, sokak érdekét sérti - működőképes. A hiány 2011 óta három százalék alatt van, és Magyarország azon öt ország egyike, ahol ezzel párhuzamosan csökken az államadósság, ráadásul nálunk a legnagyobb mértékben.
A brüsszeli előrejelzés 2014-es költségvetést érintő részével - vagyis hogy az EU szerint akkor a GDP 3,5 százalékára emelkedik Magyarországon a deficit - most nem foglalkozunk, tekintettel arra, hogy még a 2013-as költségvetést sem alkotta meg a parlament. A 2014-es hiány mértéke azon múlik majd, milyen büdzsét alkot a Ház arra az évre. Erről beszélni idő előtti, elkapkodott, indokolatlan dolog, mert az erre vonatkozó kijelentések olyan feltételezések, amelyeknek jelenleg semmilyen reális gazdasági alapjuk nincsen.
Az elmúlt két hónapban a kormány valójában folyamatosan egyeztetett a IMF/EU tárgyalódelegáció "EU-s lábával", a túlzottdeficit-eljárás alól kikerülés érdekében folytatott deficittárgyalások ugyanis ennek - a majdani megállapodás fontos állomásának - tekinthetők.
Az elmúlt két hónapban mi óriási lépéseket tettünk előre az IMF/EU-megállapodás irányába. Hiszen most már nyilvánvaló, hogy Magyarország költségvetése 2012-re, 2013-ra rendben van. Mi minden akadályt elhárítottunk. Ezért úgy gondoljuk, semmi akadálya annak, hogy a tárgyalások felgyorsuljanak.
Sose jó, ha a kocsi megelőzi a lovat. Azok a spekulációk, amelyek arról szólnak, hogy az önkormányzatoktól átvett adósságot hogyan rendezi majd az állam a bankokkal, idő előtti viták, mert még nem vettük át az adósságot.
Először a helyhatóságokkal kell megállapodni, ami a nagyobb települések esetében nem lesz könnyű, ugyanis azoknál egyenként, tételesen kell átnézni az adósságállomány helyzetét. A kormány ezért minden nagyvárosba tárgyalódelegációt küld, amely több fordulóban átvizsgálja az adósságot, és megállapítja, hogy milyen mértékű átvállalás indokolt.
Mindaddig, amíg ez nem zajlik le, a kabinet nem foglalkozik az átvállalt adósság banki rendezésével. Az a spekuláció pedig, hogy ha a kormány nem fizeti ki az adósságot vagy annak egy részét, az államcsődnek minősül, olyan felismerés, mint a kétszer kettő. A modern pénzügyi világban mindenki tudja, ha az adós nem fizet, azt csődnek minősítik, mindezt nem érdemes szenzációként tálalni.
27 olyan városi önkormányzatot találtunk, amelynek nincs adóssága, a kabinet pedig velük is méltányosságra törekszik, ezért olyan fejlesztési koncepciókon dolgozik, amelyeket az említett 27 önkormányzatnak kínálunk majd fel, hogy ezek is nyertesei legyenek az adósságrendezésnek.
Rémhír, hogy a kabinet felülbírálná korábbi döntéseit: a kormány továbbra is azt szeretné, hogy a fiatalok úgy tekintsenek felsőoktatási tanulmányukra, mint a későbbi életükbe való befektetésre, ezért egyetlen diákot sem fogunk egy-egy rosszul működő felsőoktatási intézmény fenntartása érdekében olyan helyre vezényelni, ahová ők nem akarnak menni.
Vannak ugyanakkor bizonyos szakmák, amelyek esetében az állam növelni kívánja a végzősök számát, és ezt ösztöndíjjal motiválni is fogja, de olyan helyre nem ad kvótát, ahová nem akarnak menni a diákok.
A kormány segíteni fogja az egyetemeket, hogy az önerő híján elakadó fejlesztéseik megvalósuljanak, és szeretné az eladósodott felsőoktatási intézményeket is - azokat, amelyekben a diákok látnak jövőt - kimenteni az adósságból, felkínálni nekik a tiszta lappal való indulást.
Ugyanígy teszünk majd a sportszövetségekkel: egy a Magyar Olimpiai Bizottság által kiválasztott nemzetközi könyvvizsgáló elemzi majd az első körben támogatandó sportági szakszövetségek gazdálkodását, és ennek alapján a kormány rendezni fogja bizonyos szövetségek adósságát.
MTI, Patrióta Európa Mozgalom
Páll Lajos korondi költőt, festőművészt november 12.-én kísérik utolsó útjára
Páll Laji, sokunk barátja elment, örökre itt hagyta ezt a számára is viszontagságokkal teli földi létet. Szinte hihetetlen felfogni, elfogadni, hogy nem találkozhatunk vele többé Székelyudvarhely felé menet meglátogatva őt Korondi házában. Most már csak ránk hagyott verseiben, és képeiben él tovább, és persze lelkünkben, számtalan közös emlékünkben.
Nemcsak számunkra, barátokra, hanem az egész nemzetre nagy-nagy örökséget hagytál. Munkásságod a nemzeti kincseink elválaszthatatlan részévé lett, s ezt senki el nem veheti tőlünk!
Tőlünk barátoktól, a magyar nemzettől!
Nyugodj békében Laji!
Mészáros László
Ezen a szomorú napon felidézek egy közös emléket, amely az ő számára is kiemelkedően fontos volt, és mindig is emlékezetes maradt:
Az első kötetét, melynek a címe, Szárazvillámlás - jómagam adtam ki 1993-ban, Kollár K. Attila és Sellei Aba barátaimmal, a velük közösen akkortájt alapított Euro-Hungária Alapítvány gondozásában.
Ez volt az az első pillanat, amikor a hosszú hallgatásra ítélt művész számára, a szilencium megszünését követően meg tudtuk teremteni egy kötet finanszírozásának a feltételeit.
Nagy várakozással volt a régóta várt nagyobb nyilvánosságot jelentő első kötet szerkesztésének heteiben. Válogatta verseit, rakosgatta a képeit, hogy melyik kerüljön bele. Persze sok kimaradt (ezek későbbi könyveiben fellelhetők az újabbakkal együtt).
Jellemzi ezen öröm pillanatainak groteszkségét, (1993-at írunk), hogy a címadó verset a Szárazvillámlást még 1959-ben írta.
És válogatta festményeket, nagyon sok egészen kiváló megvolt már akkor is. Akár három nagy kiállításra való is. Elmentem hozzá egy kisbusszal és elhoztunk Budapestre vagy százat közülük. Rendeztünk egy nagy sikerű kiállítást a Budapest Galériában a Rákóczi úton. Ott Váli Miklós fotós barátom az este zárásokat követően esténként profi fotókat készített mindegyikről. Laji ezek alapján válogatta ki végül is a kötetbe bekerülteket.
Íme a címadó vers:
Szárazvillámlás
Fülledt szürkületkor
megnémult villámok,
halott ősök ragadnak el
járni panasztáncot.
Nagyapámért, nagyanyámért,
Kontyon koppant fakanálért,
Lányért, földért, Szűzanyáért,
Hulló kőért, szép halálért.
Nekem nincs menekvés,
Törvénytartó népem
ajkán én már ki nem mondott
káromkodás lettem.
Korond, 1959. januárban
Ez lett hát annak a bizonyos első kötetnek is a címe. Szárazvillámlás