Magyarország a középkategóriában
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke hétfői miskolci előadásában rámutatott: Magyarország a főbb gazdasági mutatók tekintetében nem az utolsók között van a térségben, jobbára a középkategóriában helyezkedik el.
MTI, Patrióta Európa Mozgalom
Orbán Viktor beszéde a Hankook Tire Kft-vel kötött stratégiai partnerségi megállapodás aláírási ünnepségén
Minél több cég tekinti Magyarországot hídfőállásnak, annál inkább lehetőségünk van arra, hogy ha sikeresek, akkor a termelésbővítésüket is Magyarországon hajtsák végre, ami azt jelenti, hogy egyre több magyar embernek adnak munkalehetőséget.
A mostani megállapodás aláírása annak is bizonyítéka, hogy a dunaújvárosiak és a rácalmásiak jól dolgoznak a Hankook gumiabroncsgyárában, elmondható, hogy a magyar munkaerő - a betanított munkásoktól a felső vezetőkig - gyorsan tanul, rugalmas és jól alkalmazkodik. Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy Magyarország termelési központtá váljon - mondta a miniszterelnök az ünnepségen.
Hozzá tette: a megállapodás a kutatás-fejlesztés mellett szól a képzésről is, a kabinet ugyanis szeretné, ha a Hankook megőrizné azt a jó szokását, hogy részt vesz a magyar oktatási rendszer működtetésében.
Állami és magántőke bevonásával egy budapesti angol nyelvű üzleti felsőoktatási intézmény, egy business school megalapítására tettünk vállalást. Egy ilyen oktatási intézmény létrehozása közvetlenül hozzájárulhat Magyarország tőkevonzó képességéhez. Erről győzött meg minket a Hankook Tire Kft. ügyvezető igazgatójával az egyezmény parlamenti aláírása előtt folytatott tárgyalás is, ahol arról faggattuk Lee Sang Ilt, hogy a termeléssel összefüggő kérdéseken túl mi kellene ahhoz, hogy még vonzóbb legyen Magyarország a külföldi befektetőknek.
A vállalatvezető válaszában kiemelte, hogy az angol nyelvű középiskolai oktatás Budapesten kiváló, de nincsen olyan világszínvonalú, angol nyelvű felsőoktatási intézményünk elsősorban az üzleti életben, tehát nincs igazi, angol nyelvű business schoolunk, amely az itt dolgozók gyermekeinek a nyugati egyetemekkel versenyképes felsőoktatási ajánlat lenne.
Patrióta Európa Mozgalom
A nemzeti érdekek ellenére az uniót működtetni nem lehet
A múlt heti uniós csúcstalálkozó azonban nem illeszkedik a biztató események sorába. Példázza inkább a biztató jelek hiányát és az európai jövő bizonytalanságát. Nem is elsősorban azzal, hogy nem sikerült megállapodásra jutni, inkább azzal, hogy a nemzeti érdekek fölött, azok ellenére, ráadásul az igazságosság és az ésszerűség oly gyakori mellőzésével aligha lehet életképes uniót működtetni.
Bíró Zoltán
Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom
Regisztrálj, ne siránkozz!
Biztos az is, hogy az új alkotmányos, illetve választójogi rendszert tudomásul vette az Európai Unió – a határon túl élő magyarok állampolgárságukból következő választójogának megadása szinte hullámokat sem vert –, a fel-felerősödő politikai támadások a lényegi pontokon nem élesednek jogi eljárásokká. A Magyarországon élő választókat egyforma, leküzdhetetlennek semmiképpen nem nevezhető kihívás elé állító feliratkozás diszkriminatív jellegének, az általa megvalósuló súlyos jogkorlátozás bizonyítása elég nehéz mutatványnak ígérkezik.
Szerető Szabolcs
Magyar Nemzet
Európában üldözik a kereszténységet
A kereszténységet sokféleképp lehet üldözni. Elképesztően aljas dolgokat írnak a keresztény pártokról és emberekről a nagyon művelt Európában, hazánkban is. A kommunizmus és a nácizmus egyaránt gyűlölte a kereszténységet, a Harmadik Birodalom a katolikusokat a kommunistaellenes törvények alapján üldözte és büntette, és Magyarországon is a legveszélyesebbnek a katolicizmust tartotta, mely makacsul ellenállt a nemzeti szocializmus eszméinek. Sztálin és Hitler olyan hatalmat tulajdonított a Vatikánnak, amellyel az még fénykorában sem rendelkezett, de talán mégis „igazuk” volt, mert a szeretet és az igazság a legnagyobb hatalom.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Színvonaltalan szórakoztatás
Pénteken fura történéseknek lehettünk tanúi. Nem sokkal azután, hogy szétkapkodták a magyar államkötvényeket, és a meghirdetett mennyiség többszörösét szerették volna még megvásárolni, egy amerikai hitelminősítő úgy látta a tengerentúlról, hogy feltétlenül le kell minősítenie a magyar papírokat.
Az ellentmondást azóta sem sikerült feloldani, mert hazai és külföldi piaci elemzők – még a manapság etalonnak számító londoniak – is úgy vélik, hogy indokolatlan a Standard and Poor’s lépése. A magyar államháztartási adatok a válsághoz és az uniós átlaghoz képest rendezettek, az adósságunk csökken, a költségvetési hiány is a megszabott határ alá fér. Mi végre hát a nagy aggodalom? És pont az uniós csúcstalálkozó idejére időzítve?
Szabó Anna
Magyar Nemzet
Érthetetlen Magyarország leminősítése
A magyar gazdasági mutatók inkább kedvezőbbek lettek, ami miatt nehezen érthető a pénteki bejelentés a leminősítésről. A Standard & Poor's döntése a hazai és külföldi elemzők szerint is váratlan volt, ráadásul szakmailag is kevéssé védhető.
Nagy Vajda Zsuzsa
Magyar Nemzet
Képeslap Brüsszelből
Egy békés állókép, de a mozdulatlan szereplők mögött tapintható a feszültség, és kapkodó versenyfutás látszik. A kétnapos egyeztetés egyetlen pillanata volt, mikor mindenki pontosan tudta hol a helye. Hisz az „unió serpái” előre felrajzolták, előre odaírták a neveket. Mert így szokták. Aztán (és némileg azelőtt) kaotikus ámokfutás. A külső szemlélő számára követhetetlen érdekmozgások és ütközések. Érthetetlen alkudozások sora. A legnagyobb tragédia, hogy a „külső szemlélő” ezúttal az európai polgár volt. A demokrácia alfája. A hatalom kizárólagos forrása. Akik által és akikért kormányoznak a demokrácia megválasztott vezetői.
Nagy Ervin
Magyar Hírlap
Orbán Viktor ljubljanai sajtótájékoztatója
A magyar kormány igyekszik minél versenyképesebbé tenni az országot, mindeközben azonban egy nagy adóssághegy alól is ki kell magát ásnia. A kabinet tudja, hogy nem minden lépése hibátlan, de az egész ország érzi, egy olyan nagy munkában vagyunk, amelyet, ha már belevágtunk, mindenképpen érdemes végigcsinálnunk. Ezért fontos, hogy Magyarországon ma nincsenek nagy kormányellenes megmozdulások és nagy sztrájkok - mondta Orbán Viktor ljubljanai sajtótájékoztatóján.
Magyarország termelési központtá akar válni, iparpolitikájának alapelve ezért úgy szól: olcsóbban termelni és rugalmasabbnak lenni tette hozzá
Értelmetlenek és kudarcra vannak ítélve azok a kísérletek, amelyeket ma Európában azért folytatnak, hogy megvédjék a válság előtt felépített gazdasági-társadalmi rendszert. A baj ugyanis sokkal nagyobb annál, mint azt gondolni szokás, Magyarországon ezért nem is strukturális reform, hanem - egy bizonyos vízió szerint és politikai kompromisszumok nélkül - teljes megújulás és átszervezés zajlik.
A szlovén-magyar kapcsolatok konfliktusmentesek, a szlovén gazdaság pedig - még ha Magyarországgal és az egész európai gazdasággal együtt nehéz időket is él át - sikertörténet.
Bepótolunk egy évekkel ezelőtti, ám késedelmet szenvedett megállapodást, amely két, szlovénok lakta magyarországi település közötti útszakasz megépítéséről szól. Éppen hétfőn hirdetnek eredményt az építkezést érintő közbeszerzési eljárásban, az út pedig 2013-ban megépül. A szlovén és magyar határ menti települések között is szeretnénk több, közúti kapcsolatot biztosító átkelőt létesíteni.
Magyarország büszke tizenhárom nyilvántartott kisebbségére, ez ugyanis színesebbé teszi az életet, növeli Magyarország értékét, a kormány pedig minden segítséget megad a nemzetiségek kultúrájának, nyelvének megőrzésére.
Rossz irányba tolódott el a következő európai uniós költségvetésről szóló vita, ezért nem jött létre megállapodás a brüsszeli csúcstalálkozón. Az EU lassacskán a transzferunió irányba tolódik, mégpedig a piacival azonos felfogás következményeként, vagyis hogy minden ország kiszámolja, mennyit ad be a közös büdzsébe, mennyit vesz ki onnan, és neki kedvező eredményre törekszik.
Holott az elején nem arról volt szó, hogy nemzeti alapon adunk-veszünk, kiegyenlítünk, hanem közös célok finanszírozásáról - így például a fejletlen régiók felzárkóztatásáról -, valamint arról, hogy egy olyan közös politika valósul meg, amely összességében mindenki javára válik.
Európának a költségvetési vitában el kell döntenie: üzleti transzferunióvá alakul, vagy fenntartja, hogy elvei vannak, gazdaságpolitikai filozófiája van, bizonyos ágazatokat pedig, így többek között az említett területpolitikát és a mezőgazdaságot, közös költségvetésből finanszíroz.
Matolcsy György tárcavezetőnek az intézményrendszer átalakítása a feladata, nem pedig a 2014–2020-as uniós költségvetési tárgyalások vezetése. A pénzről a miniszterelnökök tárgyalnak, a gazdasági miniszter pedig az uniós források felhasználását szabályozó intézményrendszerrel kapcsolatban tartozik felelősséggel.
A Szlovéniában élő magyarság képviselőivel átfogó helyzetértékelést tartottunk, áttekintettük, hogy a gazdaság, a demográfia, az oktatás, a média, a kultúra és a sport szempontjából milyen helyzetben van a szlovéniai magyarság. Megegyeztünk, összeállítunk egy tervet arról, hogy a kabinet reményei szerint az elkövetkező időszakban erősödő magyar gazdaság milyen lehetőségeket tud teremteni a Muravidéken élő magyarságnak.
Ebben a szerveződésben a szlovéniai magyarok szervezeteinek meghatározó szerepet kell játszaniuk, a munka hozadékaként ugyanis a szlovéniai magyarság biztosabb lábakon kell, hogy álljon, mert nem szabad eltűnnie, beolvadnia, hanem gyarapodnia kell. Egyúttal arra kértük őket, álljanak elő jó ötletekkel, mert ha jó ötletek lesznek az asztalon, lesz pénz is. Ha van tó, lesz béka is. A Muravidék általában kiesik a magyar közfigyelemből, ám van lehetőség arra, hogy igazi magyar gazdasági élete legyen a Kárpát-medencei magyarság ezen szegletének.
Patrióta Európa Mozgalom
Bayer Zsolt: Átkozott november - Álláspont - (álláspont)
A lengyel tisztek Kozelszkbe, Osztaskovba, Sztarobelszkbe szállítását 1939 szeptemberében kezdik meg. Az NKVD 15 400 lengyel tisztet „válogat” össze Sztálin parancsára. A deportálások novemberre érik el csúcspontjukat, és a hónap végére befejeződnek. Az NKVD minden lengyel tisztet kihallgat, leírja társadalmi helyzetét, feljegyzi politikai nézeteit. Legfontosabb kérdésük, hogy az adott személy részese volt-e az 1920-as, bolsevikok felett aratott győzelemnek. Ekkor még meg akarták téríteni a lengyel tiszteket.
1939 novemberére a 15 400 deportált lengyel tisztből hat olyan gazember akadt, aki átállt a szovjethez. Nem véletlenül jelentette ki amúgy Edward Smigly-Rydz tábornok, a lengyel fegyveres erők főparancsnoka a háború előestéjén: „A németekkel a szabadságunk elvesztését kockáztatjuk. Az oroszokkal a lelkünket veszítjük el.”
Kozelszk, Osztaskov, Sztarobelszk: Katyń előszobái.
1939 átkozott novembere: az iszonyat első felvonása.
Sztálin: Hitler. Kommunizmus: nácizmus.
Galeazzo Ciano gróf úr, 1939 rettenetes esztendejében olasz külügyminiszter. Ő hallja először Hitlertől, hogy a „Birodalom és a Szovjetunió eljutott a kiengesztelődés határára, és közösen kívánják megoldani a kelet-európai problémákat”. 1939. március 10-én pedig maga Sztálin tart monstre rádióbeszédet, amelyben kifejti, hogy rengeteg hasonlóság van a nemzetiszocializmus és a kommunizmus között.
És ő már csak tudta. Olyannyira tudta, hogy 1939. május 3-án hirtelen leváltja külügyminiszterét, a zsidó Litvinovot. Azért váltja le, mert Ribbentrophoz mégsem küldhet tárgyalni egy zsidót. Küldi hát legbelső bizalmasát, a frissen kinevezett Molotovot, „Oroszország legjobb hivatalnokát”, ahogy egyszer Lenin nevezte őt.
És meg is kötik a Molotov–Ribbentrop-paktumot.
Hitlernek szüksége volt a szovjet támogatására. Abban ugyanis biztos volt, hogy az angolok és a franciák – a „kis férgek”, ahogy a brit és francia vezetőket nevezte – nem szállnak harcba Lengyelországért. A „kis férgek” ölbe tett kézzel nézték Lengyelország haláltusáját, és ölbe tett kézzel nézték Sztálin árulását. Igen, Hitler mindent tudott. Lengyelország lerohanásának előestéjén, a Berghofban összegyűlt vezérkari tisztjeinek tartott beszédében azt mondta: „Oroszország nem lesz ellenségünk Lengyelország elfoglalása után.
(…) Ellenségeink kis férgek. Találkoztam velük Münchenben. Biztos voltam benne, hogy Sztálin soha nem fogadná el az angolok ajánlatát. Csak vak optimizmussal hihetné bárki, hogy Sztálin olyan őrült, hogy nem lát át Anglia szándékain. Oroszországnak nem érdeke Lengyelország fennmaradása. Litvinov elbocsátása bizonyító erejű. Olyan volt ez számomra, mint egy ágyúlövés
(…) a moszkvai változások jele a nyugati hatalmakkal kapcsolatban. Lengyelország most abban a helyzetben van, amiben látni akartam. Megkezdődött Anglia egyeduralmának megsemmisítése. Most, hogy megtettem a politikai előkészületeket, a katonákon a sor.”
Hitler mindent tudott. És szeptember 1-jén lerohanta Lengyelországot. Moszkvában pedig szeptember 17-én hajnali három órára a külügyminisztériumba rendelték Waclaw Grzybowski lengyel nagykövetet, ahol felolvasták neki Molotov üzenetét: „A lengyel állam nem létezik többé. (…) A Vörös Hadsereg átkelőben van a lengyel határon, hogy testvéri segítséget nyújtson a lengyel népnek, és kiszabadítsa őket a sajnálatos háborúból, amelybe oktalan vezetői miatt kerültek, és hogy hozzásegítse őket a békéhez.”
S mindehhez a Nyugatnak nem volt szava. Csak a New York Times volt akkor tisztességes, mert szeptember 18-i vezércikkében így foglalt állást: „Miután Németország elejtette a zsákmányt, a szovjet Oroszország megkapja a tetem azon részét, amire Németországnak nincsen szüksége.
Eljátssza a nemes hiéna szerepét a német oroszlán mellett. A hitlerizmus barna kommunizmus, a sztálinizmus vörös fasizmus. A világ most végre megérti, hogy csak egy valódi ideológiai megoszlás létezik: egyfelől a demokrácia, a szabadság és a béke, másfelől az önkényuralom, a veszély és a háború között.”
És aztán a világ persze nem értett meg semmit. És elkövetkezett a rettenetes november – és elkövetkezett aztán Katyń is. Az eltussolt világbotrány. Igen: Szymanski alezredes már 1941. november 23-án jelenti amerikai feletteseinek, hogy valami iszonyat történt a száműzött lengyelekkel.
Erre Strong tábornok azt válaszolja neki, hogy „ne bonyolódjon politikába”, és jelentését eltussolják. Aztán 1944 májusában Roosevelt bizonyíthatóan meggyőződik róla, hogy a katyńi mészárlásért a szovjetek felelősek, de magához rendeli George Howard Earle-t, titkos megbízottját, és közli vele: „Teljesen meggyőződtem, hogy a nácik a bűnösök.”
S aztán következett sok évtized, amikor minderről hallani sem lehetett. Csak a „felszabadítókról”. És most?
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap