Mire törekszik a Jobbik, amikor hozzászólás ürügyén egyes képviselőit, mint acsargó pitbullokat szabadjára engedi? Tudtában van-e, hogy képviselőinek megnyilvánulásai, mint hétfőn Gyöngyösi Mártoné, teljességgel kimerítik a nácizmus fogalmát? Betiltásra ácsingóznak? Meddig kell ezt eltűrnünk tőlük, s nyomukban a jól szervezett, azonnal beinduló neoliberális támadásözönt az Orbán-kabinet és a polgári oldal ellen?
Miközben a kormány élethalálharcot vív egy jobb országért, hogy ne jussunk a görögök vagy spanyolok sorsára, vagy mint az olaszoknak, ne ültessenek a nyakunkba általunk soha meg nem választott miniszterelnököt, hogy ne csökkenhessenek a nyugdíjak, és a közteherviselésből a bankok is részt vállaljanak, azalatt egy paprikajancsi havonta föláll a parlamentben, és gyorstüzelő szavakkal szétlövi mindazt, amit a kormány fölépített!
Milyen jogon teszik ezt? Kitől kaptak biztatást, mi jogosítja fel őket erre az ideológiai randalírozásra? Ki hatalmazta fel őket, hogy muníciót szolgáltassanak Magyarország újabb és újabb megtámadására mind a hazai neoliberális gazdaságpolitikát erőltető oldalnak, mind pedig a tárgyismeretekben szűkös forrásokból táplálkozó, kényelmes elfogultságokra hajlamos külföldi sajtónak?
Körmendy Zsuzsanna
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
2010-ben változás történt, és egyértelműen, nyíltan meghirdettük: Magyarországnak Európában egy termelési központtá kell válnia.
Orbán Viktor - Stratégiai megállapodást kötött a kormány a Hankook Tire Kft.-vel, 2012. november 2
Az akkor felhozott indokok közül mára semmi sem igazolódott be, sőt. A mostani leminősítő elismeri, hogy a magyar költségvetés hiánya 2011 óta 3 százalék alatt van és 2012-13-ban is ez alatt marad. Azt is elismeri, hogy fenntartható az államadósság, s a folyó fizetési mérleg egyenlegéről is megállapítja, hogy aktívumot mutat és ez - a régióban szinte egedül állóan - így is fog maradni.
De akkor mi a baj? De tényleg?... Tényleg ennyire csípi a szemüket bármi, ami nemzeti?
Zárug Péter Farkas
Demokrata
Van egy ismerős pár, aki évente felbukkan az életemben. Nem tudom már, mikor kerültem velük először kapcsolatba, de egy ideje évi rendszerességgel jelentkeznek, hogy szeretnének vásárolni a friss, épp aktuális kötetemből. (Ezt én természetesen engedem). Most, néhány hete is így történt, s amíg a szép lila kiadványt dedikáltam, elanekdotázgattunk a saját sírját ásó, beteg, európai kultúra végnapjairól. Friss, egyhetes történet – mesélte a férfi –, hogy Belgiumban, ahol az év egy részében élek, a rendőrség körözött egy embert, mert a vasúti fülkében rasszista kijelentést tett. Igen, bemondta a televízió is, hogy a rendőrség keresi az ismeretlen „bűnelkövetőt”.
Másnap egy német újságíróval volt találkám, aki röhögve lelkendezett az egyik rövid kis szatírámról, hogy ő azon mennyit derült. Próbáltam pedzeni, hogy esetleg valami ismerőse révén, egy német fordítás milyen jó lenne, mire ijedten legyintett. Ki van zárva! Ott kint nincs az a kiadó, aki merné vállalni a kockázatot.
Másnap tönkre lenne vágva a karrierje, az állása, a kapcsolatai, sőt, lehet, hogy humanista antifák törnék össze az autóját és tüntetnének őrjöngve a háza előtt. Az ismerősei odahaza – meséli tovább – összegyűlnek a lakásban, behúzzák a függönyt, kikapcsolják a mobilt, és aztán elmondják ugyanazokat, meg röhögnek ők is jó hangosan, igazi német sör mellett, de óvintézkedés nélkül a szájukat nem merik kinyitni.
S most következzék egy friss hír a fejlett, haladó szellemű és humanista Nyugatról: „Betiltották a karácsonyfa-állítást Brüsszelben, mert sértené a bevándorlók érzékenységét.” Ami működött, ami életképes és elrontható volt – férfi-nő viszony, idős-fiatal, nemzetek, vallás, kultúra, értékek, táplálkozás –, azt mára mind tönkretették a hatvannyolcas felforgatók.
Persze már kezd begyűrűzni hozzánk is. A Nőkert nevű, férfiellenes uszító oldalon legutóbb egy különös elmeállapotú úr azt vetette fel, hogy szerinte ki kéne „egyenlíteni” a magyar irodalmat, mert túlsúlyban vannak benne a férfiak (értsd: ha a valóság nem tetszik, törvényileg zökkentsük ki a normalitást és karhatalommal hozzunk létre egy alternatív realitást).
A történelemben soha nincs olyan, hogy végleg. (Ezt a mai világhatalom nem akarja tudomásul venni.) És sosem lehet tudni, hogy a vesztes pozíció mikor fordul át nyereségbe. A berlini fal 1961 és 1989 között létezett. Mi, itt a szovjet megszállási terülten szimbólumként kezeltük, és sopánkodtunk, hogy elzár minket a szabadságtól. A jóléttől. A demokráciától.
Igen. Elzárt.
Amikor kint már a feketék verték egymást a neonácikkal, itt még Öveges professzor beszélt ízes magyarsággal, és Rajnák, a góré, az Ifiparkban a fülénél rángatta ki, akin nem volt nyakkendő. Mert a szocializmus beteg rend volt – de rend. Nem véletlenül akarta megbuktatni az a rengeteg volt maoista szamizdatos. Mert a házmester lehet, hogy munkásőr volt, de lekevert egyet, ha a liftben szemetelt valaki. És ez volt a baj!
A történelemben sosincs olyan, hogy végleg. És a berlini fal, ami generációk szimbóluma volt, az áldott berlini fal öröksége most a mi túlélési esélyünk. Mert mi „le vagyunk maradva” a fejlődésben. És így a magyarság torkán azt még mindig nem tudják lenyomni, ami ott kint, a „fejlett” Nyugaton már mindennapos.
Ó, milyen boldog érzés ennyire „leragadva” lenni!
Pozsonyi Ádám
Magyar Hírlap
Jó esély van arra, hogy Magyarország és Albánia a következő évtizedek európai nyertesei közé tartozzon. Bár Albánia az elmúlt húsz évben mélyről indult, különösen gazdasági értelemben, de látni azt a nagy utat, amelyet megtett, Magyarország pedig nagyra értékeli azt a gazdasági fejlődést és növekedést, amelyet a balkáni ország az elmúlt években elért.
Igyekszünk megfigyelni, hogy az albánok a válság idején miképpen képesek a gazdasági növekedésüket fenntartani. Azon országoké a jövő, amelyek képesek csökkenteni az államadósságukat, és megindítani, illetve fenntartani gazdasági növekedésüket - mondta Orbán Viktor Tiranában a sajtótájékoztatóján.
Majd hozzá tette a megbeszélésünkön tolmácsoltuk az albán kormányfőnek a magyar nemzet nagyrabecsülését és jókívánságait, a két nép barátsága mélyről fakad, mégpedig a közös szenvedésből. Az albánok és a magyarok ugyanis hasonlítanak egymásra abban, hogy szabadságszerető népek, de a történelem és a nálunk nagyobb erők gyakran megtagadták tőlünk a nemzeti függetlenséget és a szabadságot, úgyhogy mi átérezzük annak a pillanatnak a nagyszerűségét, amikor az albán nép a függetlenségének századik évfordulóját ünnepli.
A megbeszélésen biztosítottuk Sali Berishát, hogy a magyar kabinet olyan európai jövőt képzel el, amelynek Albánia és Magyarország is részese. Isten éltesse Albániát.
Patrióta Európa Mozgalom
Ne is tagadjuk, a balliberális „kultúrfölény” 1990 óta elszántan védi saját állásait, egyrészt ideológiai okokból, másrészt – és ez talán fontosabb is – pénzügyiekből. A kánon kialakításáról és őrzéséről Aczél György szellemében gondoskodtak, és sajátos értékrendjüket a kulturális élet minden területén és kifizetőhelyén érvényesítették, természetesen demokratikusan és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke hétfői miskolci előadásában rámutatott: Magyarország a főbb gazdasági mutatók tekintetében nem az utolsók között van a térségben, jobbára a középkategóriában helyezkedik el.
MTI, Patrióta Európa Mozgalom
Minél több cég tekinti Magyarországot hídfőállásnak, annál inkább lehetőségünk van arra, hogy ha sikeresek, akkor a termelésbővítésüket is Magyarországon hajtsák végre, ami azt jelenti, hogy egyre több magyar embernek adnak munkalehetőséget.
A mostani megállapodás aláírása annak is bizonyítéka, hogy a dunaújvárosiak és a rácalmásiak jól dolgoznak a Hankook gumiabroncsgyárában, elmondható, hogy a magyar munkaerő - a betanított munkásoktól a felső vezetőkig - gyorsan tanul, rugalmas és jól alkalmazkodik. Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy Magyarország termelési központtá váljon - mondta a miniszterelnök az ünnepségen.
Hozzá tette: a megállapodás a kutatás-fejlesztés mellett szól a képzésről is, a kabinet ugyanis szeretné, ha a Hankook megőrizné azt a jó szokását, hogy részt vesz a magyar oktatási rendszer működtetésében.
Állami és magántőke bevonásával egy budapesti angol nyelvű üzleti felsőoktatási intézmény, egy business school megalapítására tettünk vállalást. Egy ilyen oktatási intézmény létrehozása közvetlenül hozzájárulhat Magyarország tőkevonzó képességéhez. Erről győzött meg minket a Hankook Tire Kft. ügyvezető igazgatójával az egyezmény parlamenti aláírása előtt folytatott tárgyalás is, ahol arról faggattuk Lee Sang Ilt, hogy a termeléssel összefüggő kérdéseken túl mi kellene ahhoz, hogy még vonzóbb legyen Magyarország a külföldi befektetőknek.
A vállalatvezető válaszában kiemelte, hogy az angol nyelvű középiskolai oktatás Budapesten kiváló, de nincsen olyan világszínvonalú, angol nyelvű felsőoktatási intézményünk elsősorban az üzleti életben, tehát nincs igazi, angol nyelvű business schoolunk, amely az itt dolgozók gyermekeinek a nyugati egyetemekkel versenyképes felsőoktatási ajánlat lenne.
Patrióta Európa Mozgalom
A múlt heti uniós csúcstalálkozó azonban nem illeszkedik a biztató események sorába. Példázza inkább a biztató jelek hiányát és az európai jövő bizonytalanságát. Nem is elsősorban azzal, hogy nem sikerült megállapodásra jutni, inkább azzal, hogy a nemzeti érdekek fölött, azok ellenére, ráadásul az igazságosság és az ésszerűség oly gyakori mellőzésével aligha lehet életképes uniót működtetni.
Bíró Zoltán
Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom
Biztos az is, hogy az új alkotmányos, illetve választójogi rendszert tudomásul vette az Európai Unió – a határon túl élő magyarok állampolgárságukból következő választójogának megadása szinte hullámokat sem vert –, a fel-felerősödő politikai támadások a lényegi pontokon nem élesednek jogi eljárásokká. A Magyarországon élő választókat egyforma, leküzdhetetlennek semmiképpen nem nevezhető kihívás elé állító feliratkozás diszkriminatív jellegének, az általa megvalósuló súlyos jogkorlátozás bizonyítása elég nehéz mutatványnak ígérkezik.
Szerető Szabolcs
Magyar Nemzet