Nem igaz, hogy a „demokratikus ellenzéknek” van az ország számára vállalható alternatívát nyújtó programja. Mert az nem program, hogy csak nyerjünk és kergessünk, az intézmények tábláin a nemzetit írjuk át köztársaságira, aztán majd lesz valahogy.
Máté T. Gyula
Magyar Hírlap
Hatvanban feldühödött emberek támadták meg a rendőrség épületét, miután egy razzia során tizenkét embert előállítottak kábítószerrel való visszaélés alapos gyanúja miatt. Az egyik gyanúsított azt állította: megverték a rendőrök. Rokonai ezután elégtételt követelve a rendőrség épületéhez mentek, ahová megpróbáltak bejutni.
A Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje szerint a zúgolódókra rátámadtak a rendőrök, válogatás nélkül verték az ott tartózkodókat. A rendőrség szerint viszont az előállítottak családtagjai, ismerősei a rendőrkapitányság épülete előtt azt kiabálták: „Támadjuk meg a rendőrséget!”
A kerítést rángató hangadókat a rendőrök kiemelték a tömegből. Az intézkedés során egy ember „az előállítása közben tanúsított passzív ellenállása miatt” könnyű sérüléseket szenvedett. A hatvaniak szerint a városban egyre nagyobb gondot okoz a kábítószer-fogyasztás, a dílerek már az általános iskolásokat is elérik.
Baranyi Lajos cigány kisebbségi vezető szerint már régóta jelezték a rendőrségnek: a cigányok között néhányan drogkereskedéssel foglalkoznak. A drogkereskedőket kihallgatták, aztán kiengedték, a megvert rokonukért harcoló cigányok közül meg hatan előzetes letartóztatásba kerültek.
Népszabadság
Konzultációt kezdeményezett az Európai Bizottság arról, összhangban áll-e az uniós előírásokkal a felsőoktatási hallgatói szerződések hazai szabályozása.
Magyar Nemzet
Balog Zoltán szerint Magyarország áll elébe az uniós eljárásnak. A vita arról szól, hogy elvárható-e, hogy azok a diákok, akiknek a képzését az állam finanszírozza, abban a az országban dolgozzanak, amelyik a képzésük költségeit vállalta.
Világ Gazdaság
1939. március 10-én Sztálin rádióbeszédében kifejtette, hogy rengeteg hasonlóság van a nemzetiszocializmus és a kommunizmus között. Bayer Zsolt szerint Hitler biztos volt, hogy az angolok és a franciák nem szállnak harcba Lengyelországért. Csak a New York Times volt akkor tisztességes, amely szeptember 18-i vezércikkében így foglalt állást: „Miután Németország elejtette a zsákmányt, a szovjet Oroszország megkapja a tetem azon részét, amire Németországnak nincsen szüksége.
Eljátssza a nemes hiéna szerepét a német oroszlán mellett. A hitlerizmus barna kommunizmus, a sztálinizmus vörös fasizmus.” - 1944 májusában Roosevelt bizonyíthatóan meggyőződik róla, hogy a katyńi mészárlásért a szovjetek felelősek, de magához rendeli George Howard Earle-t, titkos megbízottját, és közli vele: „Teljesen meggyőződtem, hogy a nácik a bűnösök.”
Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom
Pethő Tibor szerint 1918-ban a Magyar Köztársaság proklamálása előtt köztársaságpárti hangulat uralkodott még az arisztokraták között is. A magyar Habsburgok, a nádori ág feje, József királyi herceg is látványosan az új rendszer mellé állt, de ekkor még a későbbi ellenforradalmárok közül is sokan Károlyiban látták az ország megmentésének lehetőségét.
Úgy vélték, az antantbarát politikus neve lehet garancia arra, hogy Magyarország végzetes megrázkódtatás nélkül ússza meg a békeszerződést. Bizakodott mindenki a rossz előjelek ellenére is. Míg Németországban Friedrich Ebert erős kézzel lépett fel a kommunisták ellen, s ezzel megmentette a hazáját a káosztól, Károlyi hamis ábrándjai, a kommunistáknak és a katonatanácsnak tett ostoba engedményei felgyorsították és végzetessé tették a pusztulást. Az anarchiába zuhanó ország egy évig nem küldhetett delegáltakat a békekonferenciára. Az 1919-ben még nyitott kérdések 1920-ra nagyrészt lezárultak.
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Lánczi András szerit a ’68-as jelenség egyik fő eleme a tekintély elutasítása, lerombolása, ami lerombolja a társadalom kohézióját. „Jó társadalom” nem lehet meg tekintély nélkül, jó oktatási intézmény és nevelés nem létezhet kiérdemelt tekintélyek nélkül.
Népszabadság
Az ENSZ Közgyűlése csütörtökön "nem tag megfigyelő állam" szintre emelte a világszervezetben Palesztina státuszát.
A határozat mellett 138, ellene pedig 9 küldöttség szavazott. Az ENSZ 41 tagállama – köztük Magyarország – tartózkodott a voksoláson.
Patrióta Európa Mozgalom
„Magyarország nem az én világom” – írta Róna Péter, aki magunkra hagy minket, mint már oly sokan, akik hazajöttek megmondani, mit csináljunk. Nem szeretném bántani ezt a csalódott közgazdászt, akinek a devizahitelezéssel kapcsolatos szakmai nézeteivel egyetértek, politikai állásfoglalásaival viszont egyáltalán nem, nyilván az idős kor is közrejátszott abban, hogy a „talpig becsületes” LMP mellé állt, amelyet „az ún. balliberális értelmiség nagy többségének aktív részvételével a megsemmisülés szélére” voltak képesek sodorni.
Magamra veszem, egy kicsit talán én is, ökopárt ide vagy oda, de mindegy is, majd eldől a nemzet szempontjából teljesen érdektelen kérdés, lehet-e más a politika (nem).
Hozzáteszem, mi, magyarok a világ egyik legnyitottabb és hiszékenyebb népe vagyunk, a külföldi ígéreteknek és szakértőknek nálunk évszázadok óta kiváló terepük van, távol áll tőlünk minden elszámoltatás, számonkérés, hogy bosszúról ne is beszéljünk. Csak egyetlen nagy vágyunk van: hagyjanak minket végre békén, mert nálunk sem a létező szocializmus, sem a létező kapitalizmus nem vált be, nem akarunk zsidózni, cigányozni, de azt sem szeretjük, ha folyton magyaroznak, pedig ez a világ egyik legbékésebb, legjámborabb népe, genetikusan ugyan nem alattvaló, de türelmes és megfontolt, évszázadonként mindössze egyszer lesz nagyon dühös.
A tegnap idézett könyvben van egy párbeszéd, Kolozsvárott hallgatta le a német titkosszolgálat, egy katolikus román püspök mondta (Észak-Erdély visszacsatolása után vagyunk!), „Még szerencse, hogy a magyarok beengedik a menekültjeinket (a román, vérengző, terrorista Vasgárda elől menekülő románokat!). Meg kell vallani, hogy mi nem tennénk meg ugyanezt.” Mire a válasz: „A magyarok jó szívére sokat lehet építeni.”
Hát igen, ez a helyzet. Megszoktuk a bántást, évszázadokon és rendszereken át, és mi vagyunk a hibásak, mert Magyarország a mi világunk. Megfogyva bár, de rendületlenül. Mi nem megyünk innen el, bármilyen meglepő és szomorú. Akik elmennek, majd hazajönnek. Tanácsot adni. Lehet más?
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Több száz iskolás szavalta el egyszerre Arany János a Szondi két apródja című versét a csíkszeredai Szabadság téren. A Nagy Versmondás elnevezésű villámcsődület több éves hagyományra tekint vissza Magyarországon, ezúttal a szavalási mozgalmat Székelyföld nagyobb városaiban is megszervezték.
Így visszhangozhattak Arany János a balladájának sorai a csíkszeredai Szabadság téren. A Nagy Versmondás elnevezésű mozgalomban több száz iskolás vett részt, hogy közösen szavalják el a nagy magyar költő versét.
A Nagy Versmondás mozgalom hat éve indult útjára Magyarországon, kezdeményezője Fűzfa Balázs, a Nyugat-magyarországi Egyetem irodalomtanára volt. A szavalási mozgalmat Székelyföld nagyobb városaiban is megszervezték.
Szeredában a szabadtéri közös szavalás házigazdája és szervezője a Kájoni János Megyei Könyvtár volt.
A közös szavalásban nemcsak a város iskoláinak tanulói, hanem környékbeli községek tanintézményeinek diákjai is részt vettek.
Barabás Hajnal
csikitvonline.ro, erdely.ma, Patrióta Európa Mozgalom
Magyarország portugáliai megítélésének javításáért, valamint a magyar–portugál gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztéséért végzett tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend középkeresztjét adta át Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Parlamentben Ricardo Espírito Santo Silva Salgadónak, a Banco Spírito Santo Bank alelnökének.
A kormányfő méltatásában kiemelte, Ricardo Espírito Santo Silva Salgado egy portugál bankárdinasztia ötödik generációjának vezetője, a dél-európai ország gazdaságának meghatározó alakja, családjáról pedig "méltán mondhatjuk el, hogy nemzetünkkel, sőt a magyar üggyel nemzedékeken átívelő baráti kapcsolatot ápol". Ezt egyebek mellett azzal magyarázta, hogy a második világháború idején menekülő magyarokat segítettek, és ezt tették 1956 után is.
A ragaszkodás tulajdonsága a magyar nemzet egyik megtartó ereje: a magyarok kifejezték már ragaszkodásukat alkotmányos berendezkedésükhöz, szabadságukhoz, nemzeti függetlenségükhöz, nyelvükhöz, szövetségeseikhez és a múltukhoz - mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy "ragaszkodunk a fura nyelvünkhöz, a vérzivataros történelmünkhöz, és mindenek felett ragaszkodunk igaz barátainkhoz". Utóbbiak közé sorolta a kitüntetettet és családját.
A miniszterelnök beszédében emlékeztetett, hogy tavaly a portugál államkötvényekkel együtt az ország pénzintézeteit is a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolták a hitelminősítők, ennek ellenére idén novemberben Ricardo Espírito Santo Silva Salgado bankja állami garancia nélkül sikeresen visszatért a pénzpiacokra, a kibocsátott papírjait pedig túljegyezték. "Mi, magyarok pontosan tudjuk, mekkora szakmai bravúr ez" - mondta.
A bankalelnök beszédében azt mondta, az Áder János köztársasági elnök által adományozott kitüntetéssel nemcsak őt, hanem egész Portugáliát megtiszteli a magyar állam.
Felidézte 2006-os magyarországi látogatását, amikor az Európai Unió még virágzott, ám azóta ez a helyzet gyökeresen megváltozott, "mindannyian zavaros időszakokat élünk át". "Nem szabad visszafordulnunk, hátranéznünk, le kell győznünk a válságot" - mondta Ricardo Espírito Santo Silva Salgado, aki szerint egy erősebb EU-ra van szükség, ezzel párhuzamosan ugyanakkor meg kell őrizni a nemzetek saját identitását.
Emlékeztetett arra is, hogy idén szeptemberben az OTP - amelynek elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor is jelen volt a keddi ceremónián - és a Banco Espírito Santo Bank együttműködési megállapodást írt alá, majd azzal zárta szavait, hogy 143 éves bankjuk továbbra is támogatni fogja Portugália és Magyarország fejlődését.
MTI,fidesz.hu