Az ENSZ Közgyűlése csütörtökön "nem tag megfigyelő állam" szintre emelte a világszervezetben Palesztina státuszát.
A határozat mellett 138, ellene pedig 9 küldöttség szavazott. Az ENSZ 41 tagállama – köztük Magyarország – tartózkodott a voksoláson.
Patrióta Európa Mozgalom
„Magyarország nem az én világom” – írta Róna Péter, aki magunkra hagy minket, mint már oly sokan, akik hazajöttek megmondani, mit csináljunk. Nem szeretném bántani ezt a csalódott közgazdászt, akinek a devizahitelezéssel kapcsolatos szakmai nézeteivel egyetértek, politikai állásfoglalásaival viszont egyáltalán nem, nyilván az idős kor is közrejátszott abban, hogy a „talpig becsületes” LMP mellé állt, amelyet „az ún. balliberális értelmiség nagy többségének aktív részvételével a megsemmisülés szélére” voltak képesek sodorni.
Magamra veszem, egy kicsit talán én is, ökopárt ide vagy oda, de mindegy is, majd eldől a nemzet szempontjából teljesen érdektelen kérdés, lehet-e más a politika (nem).
Hozzáteszem, mi, magyarok a világ egyik legnyitottabb és hiszékenyebb népe vagyunk, a külföldi ígéreteknek és szakértőknek nálunk évszázadok óta kiváló terepük van, távol áll tőlünk minden elszámoltatás, számonkérés, hogy bosszúról ne is beszéljünk. Csak egyetlen nagy vágyunk van: hagyjanak minket végre békén, mert nálunk sem a létező szocializmus, sem a létező kapitalizmus nem vált be, nem akarunk zsidózni, cigányozni, de azt sem szeretjük, ha folyton magyaroznak, pedig ez a világ egyik legbékésebb, legjámborabb népe, genetikusan ugyan nem alattvaló, de türelmes és megfontolt, évszázadonként mindössze egyszer lesz nagyon dühös.
A tegnap idézett könyvben van egy párbeszéd, Kolozsvárott hallgatta le a német titkosszolgálat, egy katolikus román püspök mondta (Észak-Erdély visszacsatolása után vagyunk!), „Még szerencse, hogy a magyarok beengedik a menekültjeinket (a román, vérengző, terrorista Vasgárda elől menekülő románokat!). Meg kell vallani, hogy mi nem tennénk meg ugyanezt.” Mire a válasz: „A magyarok jó szívére sokat lehet építeni.”
Hát igen, ez a helyzet. Megszoktuk a bántást, évszázadokon és rendszereken át, és mi vagyunk a hibásak, mert Magyarország a mi világunk. Megfogyva bár, de rendületlenül. Mi nem megyünk innen el, bármilyen meglepő és szomorú. Akik elmennek, majd hazajönnek. Tanácsot adni. Lehet más?
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Több száz iskolás szavalta el egyszerre Arany János a Szondi két apródja című versét a csíkszeredai Szabadság téren. A Nagy Versmondás elnevezésű villámcsődület több éves hagyományra tekint vissza Magyarországon, ezúttal a szavalási mozgalmat Székelyföld nagyobb városaiban is megszervezték.
Így visszhangozhattak Arany János a balladájának sorai a csíkszeredai Szabadság téren. A Nagy Versmondás elnevezésű mozgalomban több száz iskolás vett részt, hogy közösen szavalják el a nagy magyar költő versét.
A Nagy Versmondás mozgalom hat éve indult útjára Magyarországon, kezdeményezője Fűzfa Balázs, a Nyugat-magyarországi Egyetem irodalomtanára volt. A szavalási mozgalmat Székelyföld nagyobb városaiban is megszervezték.
Szeredában a szabadtéri közös szavalás házigazdája és szervezője a Kájoni János Megyei Könyvtár volt.
A közös szavalásban nemcsak a város iskoláinak tanulói, hanem környékbeli községek tanintézményeinek diákjai is részt vettek.
Barabás Hajnal
csikitvonline.ro, erdely.ma, Patrióta Európa Mozgalom
Magyarország portugáliai megítélésének javításáért, valamint a magyar–portugál gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztéséért végzett tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend középkeresztjét adta át Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Parlamentben Ricardo Espírito Santo Silva Salgadónak, a Banco Spírito Santo Bank alelnökének.
A kormányfő méltatásában kiemelte, Ricardo Espírito Santo Silva Salgado egy portugál bankárdinasztia ötödik generációjának vezetője, a dél-európai ország gazdaságának meghatározó alakja, családjáról pedig "méltán mondhatjuk el, hogy nemzetünkkel, sőt a magyar üggyel nemzedékeken átívelő baráti kapcsolatot ápol". Ezt egyebek mellett azzal magyarázta, hogy a második világháború idején menekülő magyarokat segítettek, és ezt tették 1956 után is.
A ragaszkodás tulajdonsága a magyar nemzet egyik megtartó ereje: a magyarok kifejezték már ragaszkodásukat alkotmányos berendezkedésükhöz, szabadságukhoz, nemzeti függetlenségükhöz, nyelvükhöz, szövetségeseikhez és a múltukhoz - mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy "ragaszkodunk a fura nyelvünkhöz, a vérzivataros történelmünkhöz, és mindenek felett ragaszkodunk igaz barátainkhoz". Utóbbiak közé sorolta a kitüntetettet és családját.
A miniszterelnök beszédében emlékeztetett, hogy tavaly a portugál államkötvényekkel együtt az ország pénzintézeteit is a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolták a hitelminősítők, ennek ellenére idén novemberben Ricardo Espírito Santo Silva Salgado bankja állami garancia nélkül sikeresen visszatért a pénzpiacokra, a kibocsátott papírjait pedig túljegyezték. "Mi, magyarok pontosan tudjuk, mekkora szakmai bravúr ez" - mondta.
A bankalelnök beszédében azt mondta, az Áder János köztársasági elnök által adományozott kitüntetéssel nemcsak őt, hanem egész Portugáliát megtiszteli a magyar állam.
Felidézte 2006-os magyarországi látogatását, amikor az Európai Unió még virágzott, ám azóta ez a helyzet gyökeresen megváltozott, "mindannyian zavaros időszakokat élünk át". "Nem szabad visszafordulnunk, hátranéznünk, le kell győznünk a válságot" - mondta Ricardo Espírito Santo Silva Salgado, aki szerint egy erősebb EU-ra van szükség, ezzel párhuzamosan ugyanakkor meg kell őrizni a nemzetek saját identitását.
Emlékeztetett arra is, hogy idén szeptemberben az OTP - amelynek elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor is jelen volt a keddi ceremónián - és a Banco Espírito Santo Bank együttműködési megállapodást írt alá, majd azzal zárta szavait, hogy 143 éves bankjuk továbbra is támogatni fogja Portugália és Magyarország fejlődését.
MTI,fidesz.hu
Mire törekszik a Jobbik, amikor hozzászólás ürügyén egyes képviselőit, mint acsargó pitbullokat szabadjára engedi? Tudtában van-e, hogy képviselőinek megnyilvánulásai, mint hétfőn Gyöngyösi Mártoné, teljességgel kimerítik a nácizmus fogalmát? Betiltásra ácsingóznak? Meddig kell ezt eltűrnünk tőlük, s nyomukban a jól szervezett, azonnal beinduló neoliberális támadásözönt az Orbán-kabinet és a polgári oldal ellen?
Miközben a kormány élethalálharcot vív egy jobb országért, hogy ne jussunk a görögök vagy spanyolok sorsára, vagy mint az olaszoknak, ne ültessenek a nyakunkba általunk soha meg nem választott miniszterelnököt, hogy ne csökkenhessenek a nyugdíjak, és a közteherviselésből a bankok is részt vállaljanak, azalatt egy paprikajancsi havonta föláll a parlamentben, és gyorstüzelő szavakkal szétlövi mindazt, amit a kormány fölépített!
Milyen jogon teszik ezt? Kitől kaptak biztatást, mi jogosítja fel őket erre az ideológiai randalírozásra? Ki hatalmazta fel őket, hogy muníciót szolgáltassanak Magyarország újabb és újabb megtámadására mind a hazai neoliberális gazdaságpolitikát erőltető oldalnak, mind pedig a tárgyismeretekben szűkös forrásokból táplálkozó, kényelmes elfogultságokra hajlamos külföldi sajtónak?
Körmendy Zsuzsanna
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
2010-ben változás történt, és egyértelműen, nyíltan meghirdettük: Magyarországnak Európában egy termelési központtá kell válnia.
Orbán Viktor - Stratégiai megállapodást kötött a kormány a Hankook Tire Kft.-vel, 2012. november 2
Az akkor felhozott indokok közül mára semmi sem igazolódott be, sőt. A mostani leminősítő elismeri, hogy a magyar költségvetés hiánya 2011 óta 3 százalék alatt van és 2012-13-ban is ez alatt marad. Azt is elismeri, hogy fenntartható az államadósság, s a folyó fizetési mérleg egyenlegéről is megállapítja, hogy aktívumot mutat és ez - a régióban szinte egedül állóan - így is fog maradni.
De akkor mi a baj? De tényleg?... Tényleg ennyire csípi a szemüket bármi, ami nemzeti?
Zárug Péter Farkas
Demokrata
Van egy ismerős pár, aki évente felbukkan az életemben. Nem tudom már, mikor kerültem velük először kapcsolatba, de egy ideje évi rendszerességgel jelentkeznek, hogy szeretnének vásárolni a friss, épp aktuális kötetemből. (Ezt én természetesen engedem). Most, néhány hete is így történt, s amíg a szép lila kiadványt dedikáltam, elanekdotázgattunk a saját sírját ásó, beteg, európai kultúra végnapjairól. Friss, egyhetes történet – mesélte a férfi –, hogy Belgiumban, ahol az év egy részében élek, a rendőrség körözött egy embert, mert a vasúti fülkében rasszista kijelentést tett. Igen, bemondta a televízió is, hogy a rendőrség keresi az ismeretlen „bűnelkövetőt”.
Másnap egy német újságíróval volt találkám, aki röhögve lelkendezett az egyik rövid kis szatírámról, hogy ő azon mennyit derült. Próbáltam pedzeni, hogy esetleg valami ismerőse révén, egy német fordítás milyen jó lenne, mire ijedten legyintett. Ki van zárva! Ott kint nincs az a kiadó, aki merné vállalni a kockázatot.
Másnap tönkre lenne vágva a karrierje, az állása, a kapcsolatai, sőt, lehet, hogy humanista antifák törnék össze az autóját és tüntetnének őrjöngve a háza előtt. Az ismerősei odahaza – meséli tovább – összegyűlnek a lakásban, behúzzák a függönyt, kikapcsolják a mobilt, és aztán elmondják ugyanazokat, meg röhögnek ők is jó hangosan, igazi német sör mellett, de óvintézkedés nélkül a szájukat nem merik kinyitni.
S most következzék egy friss hír a fejlett, haladó szellemű és humanista Nyugatról: „Betiltották a karácsonyfa-állítást Brüsszelben, mert sértené a bevándorlók érzékenységét.” Ami működött, ami életképes és elrontható volt – férfi-nő viszony, idős-fiatal, nemzetek, vallás, kultúra, értékek, táplálkozás –, azt mára mind tönkretették a hatvannyolcas felforgatók.
Persze már kezd begyűrűzni hozzánk is. A Nőkert nevű, férfiellenes uszító oldalon legutóbb egy különös elmeállapotú úr azt vetette fel, hogy szerinte ki kéne „egyenlíteni” a magyar irodalmat, mert túlsúlyban vannak benne a férfiak (értsd: ha a valóság nem tetszik, törvényileg zökkentsük ki a normalitást és karhatalommal hozzunk létre egy alternatív realitást).
A történelemben soha nincs olyan, hogy végleg. (Ezt a mai világhatalom nem akarja tudomásul venni.) És sosem lehet tudni, hogy a vesztes pozíció mikor fordul át nyereségbe. A berlini fal 1961 és 1989 között létezett. Mi, itt a szovjet megszállási terülten szimbólumként kezeltük, és sopánkodtunk, hogy elzár minket a szabadságtól. A jóléttől. A demokráciától.
Igen. Elzárt.
Amikor kint már a feketék verték egymást a neonácikkal, itt még Öveges professzor beszélt ízes magyarsággal, és Rajnák, a góré, az Ifiparkban a fülénél rángatta ki, akin nem volt nyakkendő. Mert a szocializmus beteg rend volt – de rend. Nem véletlenül akarta megbuktatni az a rengeteg volt maoista szamizdatos. Mert a házmester lehet, hogy munkásőr volt, de lekevert egyet, ha a liftben szemetelt valaki. És ez volt a baj!
A történelemben sosincs olyan, hogy végleg. És a berlini fal, ami generációk szimbóluma volt, az áldott berlini fal öröksége most a mi túlélési esélyünk. Mert mi „le vagyunk maradva” a fejlődésben. És így a magyarság torkán azt még mindig nem tudják lenyomni, ami ott kint, a „fejlett” Nyugaton már mindennapos.
Ó, milyen boldog érzés ennyire „leragadva” lenni!
Pozsonyi Ádám
Magyar Hírlap
Jó esély van arra, hogy Magyarország és Albánia a következő évtizedek európai nyertesei közé tartozzon. Bár Albánia az elmúlt húsz évben mélyről indult, különösen gazdasági értelemben, de látni azt a nagy utat, amelyet megtett, Magyarország pedig nagyra értékeli azt a gazdasági fejlődést és növekedést, amelyet a balkáni ország az elmúlt években elért.
Igyekszünk megfigyelni, hogy az albánok a válság idején miképpen képesek a gazdasági növekedésüket fenntartani. Azon országoké a jövő, amelyek képesek csökkenteni az államadósságukat, és megindítani, illetve fenntartani gazdasági növekedésüket - mondta Orbán Viktor Tiranában a sajtótájékoztatóján.
Majd hozzá tette a megbeszélésünkön tolmácsoltuk az albán kormányfőnek a magyar nemzet nagyrabecsülését és jókívánságait, a két nép barátsága mélyről fakad, mégpedig a közös szenvedésből. Az albánok és a magyarok ugyanis hasonlítanak egymásra abban, hogy szabadságszerető népek, de a történelem és a nálunk nagyobb erők gyakran megtagadták tőlünk a nemzeti függetlenséget és a szabadságot, úgyhogy mi átérezzük annak a pillanatnak a nagyszerűségét, amikor az albán nép a függetlenségének századik évfordulóját ünnepli.
A megbeszélésen biztosítottuk Sali Berishát, hogy a magyar kabinet olyan európai jövőt képzel el, amelynek Albánia és Magyarország is részese. Isten éltesse Albániát.
Patrióta Európa Mozgalom
Ne is tagadjuk, a balliberális „kultúrfölény” 1990 óta elszántan védi saját állásait, egyrészt ideológiai okokból, másrészt – és ez talán fontosabb is – pénzügyiekből. A kánon kialakításáról és őrzéséről Aczél György szellemében gondoskodtak, és sajátos értékrendjüket a kulturális élet minden területén és kifizetőhelyén érvényesítették, természetesen demokratikusan és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom