Bayer Zsolt: Átkozott november - Álláspont - (álláspont)
A lengyel tisztek Kozelszkbe, Osztaskovba, Sztarobelszkbe szállítását 1939 szeptemberében kezdik meg. Az NKVD 15 400 lengyel tisztet „válogat” össze Sztálin parancsára. A deportálások novemberre érik el csúcspontjukat, és a hónap végére befejeződnek. Az NKVD minden lengyel tisztet kihallgat, leírja társadalmi helyzetét, feljegyzi politikai nézeteit. Legfontosabb kérdésük, hogy az adott személy részese volt-e az 1920-as, bolsevikok felett aratott győzelemnek. Ekkor még meg akarták téríteni a lengyel tiszteket.
1939 novemberére a 15 400 deportált lengyel tisztből hat olyan gazember akadt, aki átállt a szovjethez. Nem véletlenül jelentette ki amúgy Edward Smigly-Rydz tábornok, a lengyel fegyveres erők főparancsnoka a háború előestéjén: „A németekkel a szabadságunk elvesztését kockáztatjuk. Az oroszokkal a lelkünket veszítjük el.”
Kozelszk, Osztaskov, Sztarobelszk: Katyń előszobái.
1939 átkozott novembere: az iszonyat első felvonása.
Sztálin: Hitler. Kommunizmus: nácizmus.
Galeazzo Ciano gróf úr, 1939 rettenetes esztendejében olasz külügyminiszter. Ő hallja először Hitlertől, hogy a „Birodalom és a Szovjetunió eljutott a kiengesztelődés határára, és közösen kívánják megoldani a kelet-európai problémákat”. 1939. március 10-én pedig maga Sztálin tart monstre rádióbeszédet, amelyben kifejti, hogy rengeteg hasonlóság van a nemzetiszocializmus és a kommunizmus között.
És ő már csak tudta. Olyannyira tudta, hogy 1939. május 3-án hirtelen leváltja külügyminiszterét, a zsidó Litvinovot. Azért váltja le, mert Ribbentrophoz mégsem küldhet tárgyalni egy zsidót. Küldi hát legbelső bizalmasát, a frissen kinevezett Molotovot, „Oroszország legjobb hivatalnokát”, ahogy egyszer Lenin nevezte őt.
És meg is kötik a Molotov–Ribbentrop-paktumot.
Hitlernek szüksége volt a szovjet támogatására. Abban ugyanis biztos volt, hogy az angolok és a franciák – a „kis férgek”, ahogy a brit és francia vezetőket nevezte – nem szállnak harcba Lengyelországért. A „kis férgek” ölbe tett kézzel nézték Lengyelország haláltusáját, és ölbe tett kézzel nézték Sztálin árulását. Igen, Hitler mindent tudott. Lengyelország lerohanásának előestéjén, a Berghofban összegyűlt vezérkari tisztjeinek tartott beszédében azt mondta: „Oroszország nem lesz ellenségünk Lengyelország elfoglalása után.
(…) Ellenségeink kis férgek. Találkoztam velük Münchenben. Biztos voltam benne, hogy Sztálin soha nem fogadná el az angolok ajánlatát. Csak vak optimizmussal hihetné bárki, hogy Sztálin olyan őrült, hogy nem lát át Anglia szándékain. Oroszországnak nem érdeke Lengyelország fennmaradása. Litvinov elbocsátása bizonyító erejű. Olyan volt ez számomra, mint egy ágyúlövés
(…) a moszkvai változások jele a nyugati hatalmakkal kapcsolatban. Lengyelország most abban a helyzetben van, amiben látni akartam. Megkezdődött Anglia egyeduralmának megsemmisítése. Most, hogy megtettem a politikai előkészületeket, a katonákon a sor.”
Hitler mindent tudott. És szeptember 1-jén lerohanta Lengyelországot. Moszkvában pedig szeptember 17-én hajnali három órára a külügyminisztériumba rendelték Waclaw Grzybowski lengyel nagykövetet, ahol felolvasták neki Molotov üzenetét: „A lengyel állam nem létezik többé. (…) A Vörös Hadsereg átkelőben van a lengyel határon, hogy testvéri segítséget nyújtson a lengyel népnek, és kiszabadítsa őket a sajnálatos háborúból, amelybe oktalan vezetői miatt kerültek, és hogy hozzásegítse őket a békéhez.”
S mindehhez a Nyugatnak nem volt szava. Csak a New York Times volt akkor tisztességes, mert szeptember 18-i vezércikkében így foglalt állást: „Miután Németország elejtette a zsákmányt, a szovjet Oroszország megkapja a tetem azon részét, amire Németországnak nincsen szüksége.
Eljátssza a nemes hiéna szerepét a német oroszlán mellett. A hitlerizmus barna kommunizmus, a sztálinizmus vörös fasizmus. A világ most végre megérti, hogy csak egy valódi ideológiai megoszlás létezik: egyfelől a demokrácia, a szabadság és a béke, másfelől az önkényuralom, a veszély és a háború között.”
És aztán a világ persze nem értett meg semmit. És elkövetkezett a rettenetes november – és elkövetkezett aztán Katyń is. Az eltussolt világbotrány. Igen: Szymanski alezredes már 1941. november 23-án jelenti amerikai feletteseinek, hogy valami iszonyat történt a száműzött lengyelekkel.
Erre Strong tábornok azt válaszolja neki, hogy „ne bonyolódjon politikába”, és jelentését eltussolják. Aztán 1944 májusában Roosevelt bizonyíthatóan meggyőződik róla, hogy a katyńi mészárlásért a szovjetek felelősek, de magához rendeli George Howard Earle-t, titkos megbízottját, és közli vele: „Teljesen meggyőződtem, hogy a nácik a bűnösök.”
S aztán következett sok évtized, amikor minderről hallani sem lehetett. Csak a „felszabadítókról”. És most?
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Sunyi, magyarellenes gyűlöletbeszéd a bécsi polgármester előadásában
Aggódik az erősödő magyar antiszemitizmus miatt a bécsi polgármester, Michael Häupl aki kijelentette: amennyiben Magyarországon olyan helyzet alakul ki, amely már nem teszi lehetővé a zsidók életét, és ha valóban tömeges elvándorlásra kerül sor, „természetesen segíteni fogunk. Segítettünk 1956-ban, segítettünk a Szovjetunióból való bevándorlás esetében, és természetesen ezt tennénk ma is”.
Népszava
Orbán valóban meg akarja változtatni a dolgok állását
Olyan, az európai palettán egyedülálló politikai vezetőnek tartja a magyar miniszterelnököt a róla A csatár - elbeszélés Orbán Viktorról címmel könyvet író Igor Janke újságíró, aki a nehéz időkben is meg merte hozni a komolyabb gazdasági, politikai döntéseket, emellett pedig még az emberek érzelmeire is tudott hatni.
A lengyel Rzeczpospolita című konzervatív lap munkatársa, a salon24.pl független publicisztikai fórum elnevezésű portál vezetője az mno.hu-n vasárnap megjelent interjúban elmondta, hogy könyve megírása előtt - könyvek, cikkek tanulmányozása mellett - kormánytagoktól kezdve fideszes és liberális felfogású politikusokon át Orbán Viktor egykori felcsúti futballedzőjéig sok emberrel beszélgetett a magyar kormányfőről, a kötet azonban "személyes sztorija" Orbán Viktorról, nem objektív kép.
Igor Janke szerint Orbán Viktor - mivel rengeteg döntést hoz meg saját maga -, magától értetődően sok hibát is elkövet. "Erős emberekkel vette körül magát, és azzal a váddal is illetik, hogy sokszor ezeknek a köröknek kedvez egyes lépésekkel. Ez bizonyos szempontból érthető, hiszen alapvetően szakítani akar a kommunista múlttal és azokkal az emberekkel, akik ebből a korszakból megmaradva pozíciókat keresnek" - fogalmazott az mno.hu-nak Janke, aki úgy látja, kívülről nézve problémásnak látszik az is, hogy a médiapiac látványosan két részre szakadt: vannak az Orbán-kormányt támogató médiumok és a vele szemben állást foglalók, köztes, úgymond semleges terület szinte nincs is. Azt azonban ostobaságnak tartja, hogy Magyarországon ne lenne sajtószabadság.
A lengyel újságíró szerint a magyar miniszterelnök céljai elérésével nem a hatalomvágyát elégíti ki, hanem "valóban meg akarja változtatni a dolgok állását". Orbán Viktor az ország szuverenitásának megerősítését jelölte meg legfontosabb céljaként - idézte fel egy beszélgetésüket Janke, hozzátéve: olyan embert lát a magyar kormányfőben, aki le akarja építeni az emberek elméjében a posztkommunista beidegződéseket.
A lengyel újságíró szerint unortodox kormányfőnek lenni a posztkommunista térségben egyet jelent a lázadással, morális alapon azonban a legtöbb vitatott kérdésben Orbán Viktornak van igaza, így az őt célba vevő uniós kritika zöme igazságtalan. A kormány országhatárokon túli kommunikációjára azonban - véli - Orbán Viktornak jobban oda kell figyelnie, hogy a külvilág megértse a javaslatai, céljai mögötti ideológiát, módszereinek lényegét.
Pieninek - A Magurán túl, a gorálok földjén
Kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=TDNfMkonmGA&feature=plcp
Királykő-hegység - VIDEÓ!
Kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=o-UJz0wtBkY&feature=plcp
Nagykő-havas - A hétfalusi csángók bércein - Erdély - HD minőségű rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=vzYEcZyr5gk&feature=plcp
Zoboralja - A csitári hegyek alatt - Felvidék - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson!
kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=S8kZc1eGDQk&feature=plcp
A főpásztor állásfoglalását az osztrák liberális sajtó csak olvasólevél formájában volt hajlandó közölni
Az új Alaptörvény elfogadása után az európai szekuláris politika és sajtó össztűz alá helyezte Magyarországot, és Christoph Schönborn bécsi érsek volt azon rangos külföldi közéleti személyiségek egyike, akik azonnal védelmére keltek a magyar alkotmányozási folyamatnak. (A főpásztor állásfoglalását a gyűlölködő, hazudozó osztrák liberális sajtó csak olvasólevél formájában volt hajlandó közölni.) A magyar politikai vezetés ezt a kiállást köszönte meg a legmagasabb állami kitüntetéssel.
Magyar Nemzet
Áder János megírta levelét a szabad választásokért aggódó posztkommunistáknak
Ha a szocialista frakciónak megalapozott aggályai lesznek a választási törvény végső szövege miatt, a jogszabály elfogadása után kell eljuttatnia az alkotmányjogi észrevételeit. Ezt Áder János válaszolta Mesterházy Attilának, aki találkozót kezdeményezett az államfővel. Ha kétség támadna benne bármely törvény alkotmányosságáról, Áder az Alkotmánybírósághoz fordul, függetlenül attól, hogy ki bátorítja erre, és ki nem.
Magyar Nemzet
Gyorsan megtérülő befektetést biztosító ágazatok
Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke szerint érdemes megvizsgálni azoknak az államoknak a közteherviselési megoldásait, amelyek sikereket értek el az innováció világpiacán. Megfontolandó az európai gyakorlat, hogy a versenyképesebb ágazatok számára külön kedvezményeket alakítanak ki. Magyarország az élettudományok, a lézerfizika, az anyagtudomány, az infokommunikáció, az agrárium és a környezetvédelem területén kiváló lehetőségek előtt áll, ezen ágazatok szereplőinek innovációs tevékenységét a mostaninál nagyobb enyhítésekkel is ösztönözhetné az állam. Ha nyereségüket visszaforgatnák saját működésükbe, a kutatás-fejlesztési adóenyhítések rövid időn belül háromszorosan térülhetnek meg.
Magyar Nemzet