Kövér László nem érti, a hallgatók miért nem szolidárisak az idősebb korosztályokkal, akiket a diplomájuk átvétele után itthon kellene gyógyítaniuk, akiknek a gyerekeit tanítaniuk kellene? Cinikus módon a hallgatók röghöz kötésének nevezik mindezt. A demonstrációkat szervezők, úgy tűnik, azt gondolják, hogy csak jogaik vannak, de kötelezettségeik nincsenek a közösséggel szemben.
Ez morális nonszensz.
A célokat tekintve nem szabad meghátrálni. Nem fogadható el, hogy az ország ebben a válsághelyzetben ingyen képezzen diplomás szakembereket a Nyugat számára.
Ebben nincs kompromisszum, nincs hátrálás. Az sem fogadható el, hogy a hallgatók több mint harminc százaléka ne végezze el az egyetemet, csak a hallgatói jogviszonyból eredő előnyöket élvezze.
Magyar Hírlap
Az oktatás átszervezését nevezte az elmúlt két és félév legnagyobb tettének Orbán Viktor, mivel az általános iskolát eddig gyakran az alapvető képességek elsajátítása nélkül hagyták el a diákok, a szakmunkásképzőt pedig úgy, hogy sokszor alapvető szakmai ismereteik hiányoznak. Az egyetemről sokan úgy jönnek ki, hogy diplomájuk a gyakorlatban nem lehet használni.
Magyar Nemzet
Orbán Viktor szerint "a kormány nyílt lapokkal játszott, volt elképzelése arról, hogy miként jut el a kitűzött célokhoz, azonban a diákok nem értettek egyet ezzel, félelmet keltett bennük. A diákmozgalom sohasem parancsszóra kezdődik, de nem is áll le parancsszóra. 1982-ben „ahogy mi is belendültünk, nekünk ott az egyébként okos KISZ-esek mondhattak, amit akartak. Egész egyszerűen elmentünk mellettük. Ugyanígy jártunk mi is. Ilyenkor – szemben a kommunistákkal – nem érdemes erőltetni a dolgokat."
Népszabadság
Elrettentő fotókat nyomtatnak majd a cigarettásdobozokra, méghozzá jó nagy méretben. A brüsszeli testület az ünnepek előtt állt elő a javaslattal. „A cigarettás dobozok veszélyes drogot tartalmaznak, hát akkor így is nézzenek ki, ne úgy, mint egy parfüm vagy szájrúzs” – támogatta az elképzelést Glenis Willmott brit munkáspárti EP-képviselőnő.
A csomagolás oldalán külön felirat tájékoztat majd arról, hogy a dohányfüst több mint hetven rákkeltő anyagot tartalmaz. Minden évben hétszázezer embert megöl a dohányzás az EU-ban.
A PhilipMorris és a British American Tobacco (mindkét gyártó több milliárd eurós haszonnal zárta a tavalyi évet) aránytalannak nevezték a javaslatokat, és megígérték, hogy hallatni fogják a hangjukat.
Népszabadság
A miniszterelnök és a Fidesz elnökségi tagjai konzultációt folytatottak, és az a döntés született, amely szerint 2014-ben nem lesz választási regisztráció.
Az Ab döntése után is van lehetőség arra, hogy a Fidesz módosítsa az alkotmányt, és az alaptörvény szövegében biztosítsa a regisztráció alkotmányos védelmét. A kétharmados parlamenti többségnek ehhez megvan a választóktól kapott felhatalmazása, a politikai ereje, de az erő nem minden. Az ész szava és a politikai felelősségérzet mást kíván.
A Fidesznek mindig is fontos volt, hogy a demokrácia nyugodtan, kiszámíthatóan és kiegyensúlyozottan működjön. Egy esetleges alkotmánymódosítás viszont elhúzódó politikai és jogi vitákat, bizonytalanságot eredményezne, a választók körében pedig a zűrzavar érzését keltheti.
A Fidesz minden részletkérdésben tanulmányozni fogja az Ab döntését, és azt tiszteletben tartva februárra, a parlament tavaszi ülésszakának kezdetére alakítja ki a végleges normaszöveg-javaslatot.
A döntés csak a határon belül élőkre vonatkozik, ugyanis az Ab nem kritizálta azt, hogy regisztrációval jöjjön létre a névjegyzék a határon túl élő magyar polgárok esetében, akik nem rendelkeznek állandó lakhellyel Magyarországon. Ugyanígy azok esetében is, akik kisebbségi listára akarnak voksolni.
A külföldön dolgozó több százezer magyar választójogának gyakorlására megoldást jelentett volna az előzetes feliratkozás, az Ab határozatát követően azonban ez a probléma még megoldásra vár.
A Fidesz szerint az előzetes feliratkozáson kívül a többi kérdésben politikai és közjogi egyetértés van. A kormányoldal az egész rendszer modernizálására törekedett, és évtizedes problémákat orvosolt. Az új szisztéma alapelvei közé sorolható a kisebb létszámú Országgyűlés, a választókörzetek arányosítása, továbbá az, hogy megváltozott a jelöltállítás rendszere, megszűnt a sokat bírált ajánlószelvényes megoldás.
A választási rendszer megújításának kérdése évek óta a parlament és a politika napirendjén szereplő kérdés. Valamennyi párt egyetértett abban, hogy tényleges változtatásokra van szükség ahhoz, hogy egy valóban modern, a XXI. század változásaihoz igazodni képes választási rendszere legyen Magyarországnak.
A Fidesz egy olcsóbb választási rendszer mellé tette le a voksát, így egyfordulós lesz a szavazás, az új kampányszabályozás pedig elősegíti az átláthatóságot, és visszafogja a pártok költekezését. Különösen fontos, hogy a határon túli magyarok számára a Fidesz megteremtette a politikába való beleszólás lehetőségét.
A választójogi reform időszaka lezárult, minden fontos kérdésben döntés született, a választások pedig jogi értelemben stabil körülmények között lebonyolíthatók.
Patrióta Európa Mozgalom
Belföldi terroristáknak minősítette a tőzsdei nyerészkedők és a politikusok hatalmaskodásai ellen harcot hirdető Foglald el a Wall Streetet! csoportok tagjait az FBI. A terrorista minősítés miatt a szövetségi nyomozók akár le is hallgathatták a mozgalmak vezetőit. Az FBI – amely megpróbálta mindenáron vissza és titokban tartani az információk kiadását – indoklása szerint azért vetettek be terrorelhárító ügynököket, mert attól tartottak, hogy a csoportok a kormánnyal szembeni dühös ellenszenv melegágyai lesznek. Az Amerikai Szabadságjogi Unió vezető jogásza, Linda Lye nem érti, miért számítana a politikai tiltakozás nemzetbiztonsági kockázatnak.
Magyar Nemzet
Marsovszky Magdolna antiszemitizmuskutató szerint az Orbán-kormány nemzetkoncepciójának központi eleme az az elképzelés, hogy létezik egy „magyarság”, mint kulturálisan vagy etnikailag homogén közösség, s Európát ennek megfelelően a „nemzetek Európájának” tekintik.
A „nemzetek Európája” szemlélet Marsovszky szerint a faji alapon álló kirekesztő gondolkodás modern megjelenési formája. Az univerzális emberi jogok gondolatával ellentétben nem az egyének egymásmellettiségének sokszínűségét hirdeti, hanem a különböző népcsoportok vagy etnikumok homogén, zárt kultúráinak egymásmellettiségét.
Ez az ideológia azt feltételezi, hogy az egyes népnemzeteknek, népcsoportoknak változatlan, egységes kulturális identitásuk van, és hogy ezt a kulturális identitást az „idegen befolyás”-sal szemben meg kell védeni. Az etno pluralizmus a „tiszta” kultúráért folytatott harca a felvilágosodás és az emberi jogok elvei ellen indított hadüzenetté válik.
Népszabadság
Ungvári Krisztián szerint 1944. március 19-ig a Horthy rendszer közjogi állapotából jogfolytonossági vagy morális szempontból is több elemet fel lehet vállalni. A korszaknak volt egy politikai elitje, ami ma is nagy segítségére lehetne az országnak. Ungvári sokat adna érte, ha gróf Bethlen István újra megjelenhetne a magyar politikában és hozzá hasonló emberek határoznák meg azt, hogy mi a „polgári” és „jobboldali”.
Bethlennek, Kállay Miklósnak és Horthynak is komoly érdemei vannak 1944. március 19-ig. A sors iróniája, hogy legfőbb érdemeik éppen abban vannak, hogy egy csomó dolgot megakadályoztak, amit ennek az országnak a politizáló közvéleménye követelt.
Bárcsak olyan antiszemitákból állt volna a magyar vezetés, mint Horthy: akkor nem lettek volna deportálások. De nem csak olyanokból állt, hanem sokkal rosszabbakból. Horthy 1938-tól egyetlen zsidótörvényért sem lelkesedett, és csak arra van adat, hogy ezek következményeit enyhíteni kívánta. 1944-et követően Kállay és Bethlen pedig menekülésre kényszerült, Horthy pedig emberileg és politikusként egyaránt keveset tudott tenni. Ám ha figyelembe vesszük a kor balliberálisok által meghatározott közhangulatát és a magyar belpolitikai viszonyokat, lehetnénk megértőbbek vele szemben.
hvg.hu
1944. március 19-én a németek megszállták hazánkat - (szerkesztő megjegyzése)
Molnár Tamás szerint (idézi Bayer Zsolt) a liberalizmus, amely úgy lépett színre az újkor hajnalán, mint amelyben minden eszme felvirágzik majd, hervadt rózsává vált, és kirekesztő rendszert képvisel. Eltűnnek a közös értékek és normák, felbomlik a rend, mert minden ember autonóm.
Ez helyesnek tűnhet addig a pillanatig, amíg nem tapasztaljuk, mit jelent a gyakorlatban. Jobban bánnak a rossz tanulóval, mint a jóval, és végül ő lesz a minta. A bűnözőt gondoskodás veszi körül, az áldozat gyanússá válik, a nagy teljesítményeket nem méltányolják, a középszerűséget megjutalmazzák. Az erény és a bűn, a törvényes módhoz képest helyes vagy helytelen cselekedet fogalmai megszűnnek létezni, mert nincs mihez viszonyítani őket. Ez az atomizáció logikus következménye a nominalista doktrínának, amely az egyéni ítéletek véletlenszerű találkozását feltételezi, amit ma úgy hívnak: konszenzus.
Magyar Hírlap
Székely János püspök szerint a gazdaságnak is a mostaninál sokkal tágasabb törvényszerűségek szerint kellene működnie. A gazdaság nem elkülönülő zárvány, célja nem a haszon, főleg nem a kevesek haszna, hanem afféle tevékenység, amelynek legfőbb szándéka olyan körülményeket teremteni, hogy minden ember méltó körülmények között élhessen.
Magyar Nemzet
Bogár László szerint számos, a nyugati létformát nem átvevő, ősi szakrális rendben élő, főként ázsiai társadalom látszik a hivatalos GDP-adatok szerint koldusszegénynek, miközben hétköznapi életének megformálása szinte minden szempontból harmonikusabb és egészségesebb, mint egy európai nagyvárosban élő nyugati emberé.
Magyar Hírlap