Elrettentő fotókat nyomtatnak majd a cigarettásdobozokra, méghozzá jó nagy méretben. A brüsszeli testület az ünnepek előtt állt elő a javaslattal. „A cigarettás dobozok veszélyes drogot tartalmaznak, hát akkor így is nézzenek ki, ne úgy, mint egy parfüm vagy szájrúzs” – támogatta az elképzelést Glenis Willmott brit munkáspárti EP-képviselőnő.
A csomagolás oldalán külön felirat tájékoztat majd arról, hogy a dohányfüst több mint hetven rákkeltő anyagot tartalmaz. Minden évben hétszázezer embert megöl a dohányzás az EU-ban.
A PhilipMorris és a British American Tobacco (mindkét gyártó több milliárd eurós haszonnal zárta a tavalyi évet) aránytalannak nevezték a javaslatokat, és megígérték, hogy hallatni fogják a hangjukat.
Népszabadság
A miniszterelnök és a Fidesz elnökségi tagjai konzultációt folytatottak, és az a döntés született, amely szerint 2014-ben nem lesz választási regisztráció.
Az Ab döntése után is van lehetőség arra, hogy a Fidesz módosítsa az alkotmányt, és az alaptörvény szövegében biztosítsa a regisztráció alkotmányos védelmét. A kétharmados parlamenti többségnek ehhez megvan a választóktól kapott felhatalmazása, a politikai ereje, de az erő nem minden. Az ész szava és a politikai felelősségérzet mást kíván.
A Fidesznek mindig is fontos volt, hogy a demokrácia nyugodtan, kiszámíthatóan és kiegyensúlyozottan működjön. Egy esetleges alkotmánymódosítás viszont elhúzódó politikai és jogi vitákat, bizonytalanságot eredményezne, a választók körében pedig a zűrzavar érzését keltheti.
A Fidesz minden részletkérdésben tanulmányozni fogja az Ab döntését, és azt tiszteletben tartva februárra, a parlament tavaszi ülésszakának kezdetére alakítja ki a végleges normaszöveg-javaslatot.
A döntés csak a határon belül élőkre vonatkozik, ugyanis az Ab nem kritizálta azt, hogy regisztrációval jöjjön létre a névjegyzék a határon túl élő magyar polgárok esetében, akik nem rendelkeznek állandó lakhellyel Magyarországon. Ugyanígy azok esetében is, akik kisebbségi listára akarnak voksolni.
A külföldön dolgozó több százezer magyar választójogának gyakorlására megoldást jelentett volna az előzetes feliratkozás, az Ab határozatát követően azonban ez a probléma még megoldásra vár.
A Fidesz szerint az előzetes feliratkozáson kívül a többi kérdésben politikai és közjogi egyetértés van. A kormányoldal az egész rendszer modernizálására törekedett, és évtizedes problémákat orvosolt. Az új szisztéma alapelvei közé sorolható a kisebb létszámú Országgyűlés, a választókörzetek arányosítása, továbbá az, hogy megváltozott a jelöltállítás rendszere, megszűnt a sokat bírált ajánlószelvényes megoldás.
A választási rendszer megújításának kérdése évek óta a parlament és a politika napirendjén szereplő kérdés. Valamennyi párt egyetértett abban, hogy tényleges változtatásokra van szükség ahhoz, hogy egy valóban modern, a XXI. század változásaihoz igazodni képes választási rendszere legyen Magyarországnak.
A Fidesz egy olcsóbb választási rendszer mellé tette le a voksát, így egyfordulós lesz a szavazás, az új kampányszabályozás pedig elősegíti az átláthatóságot, és visszafogja a pártok költekezését. Különösen fontos, hogy a határon túli magyarok számára a Fidesz megteremtette a politikába való beleszólás lehetőségét.
A választójogi reform időszaka lezárult, minden fontos kérdésben döntés született, a választások pedig jogi értelemben stabil körülmények között lebonyolíthatók.
Patrióta Európa Mozgalom
Belföldi terroristáknak minősítette a tőzsdei nyerészkedők és a politikusok hatalmaskodásai ellen harcot hirdető Foglald el a Wall Streetet! csoportok tagjait az FBI. A terrorista minősítés miatt a szövetségi nyomozók akár le is hallgathatták a mozgalmak vezetőit. Az FBI – amely megpróbálta mindenáron vissza és titokban tartani az információk kiadását – indoklása szerint azért vetettek be terrorelhárító ügynököket, mert attól tartottak, hogy a csoportok a kormánnyal szembeni dühös ellenszenv melegágyai lesznek. Az Amerikai Szabadságjogi Unió vezető jogásza, Linda Lye nem érti, miért számítana a politikai tiltakozás nemzetbiztonsági kockázatnak.
Magyar Nemzet
Marsovszky Magdolna antiszemitizmuskutató szerint az Orbán-kormány nemzetkoncepciójának központi eleme az az elképzelés, hogy létezik egy „magyarság”, mint kulturálisan vagy etnikailag homogén közösség, s Európát ennek megfelelően a „nemzetek Európájának” tekintik.
A „nemzetek Európája” szemlélet Marsovszky szerint a faji alapon álló kirekesztő gondolkodás modern megjelenési formája. Az univerzális emberi jogok gondolatával ellentétben nem az egyének egymásmellettiségének sokszínűségét hirdeti, hanem a különböző népcsoportok vagy etnikumok homogén, zárt kultúráinak egymásmellettiségét.
Ez az ideológia azt feltételezi, hogy az egyes népnemzeteknek, népcsoportoknak változatlan, egységes kulturális identitásuk van, és hogy ezt a kulturális identitást az „idegen befolyás”-sal szemben meg kell védeni. Az etno pluralizmus a „tiszta” kultúráért folytatott harca a felvilágosodás és az emberi jogok elvei ellen indított hadüzenetté válik.
Népszabadság
Ungvári Krisztián szerint 1944. március 19-ig a Horthy rendszer közjogi állapotából jogfolytonossági vagy morális szempontból is több elemet fel lehet vállalni. A korszaknak volt egy politikai elitje, ami ma is nagy segítségére lehetne az országnak. Ungvári sokat adna érte, ha gróf Bethlen István újra megjelenhetne a magyar politikában és hozzá hasonló emberek határoznák meg azt, hogy mi a „polgári” és „jobboldali”.
Bethlennek, Kállay Miklósnak és Horthynak is komoly érdemei vannak 1944. március 19-ig. A sors iróniája, hogy legfőbb érdemeik éppen abban vannak, hogy egy csomó dolgot megakadályoztak, amit ennek az országnak a politizáló közvéleménye követelt.
Bárcsak olyan antiszemitákból állt volna a magyar vezetés, mint Horthy: akkor nem lettek volna deportálások. De nem csak olyanokból állt, hanem sokkal rosszabbakból. Horthy 1938-tól egyetlen zsidótörvényért sem lelkesedett, és csak arra van adat, hogy ezek következményeit enyhíteni kívánta. 1944-et követően Kállay és Bethlen pedig menekülésre kényszerült, Horthy pedig emberileg és politikusként egyaránt keveset tudott tenni. Ám ha figyelembe vesszük a kor balliberálisok által meghatározott közhangulatát és a magyar belpolitikai viszonyokat, lehetnénk megértőbbek vele szemben.
hvg.hu
1944. március 19-én a németek megszállták hazánkat - (szerkesztő megjegyzése)
Molnár Tamás szerint (idézi Bayer Zsolt) a liberalizmus, amely úgy lépett színre az újkor hajnalán, mint amelyben minden eszme felvirágzik majd, hervadt rózsává vált, és kirekesztő rendszert képvisel. Eltűnnek a közös értékek és normák, felbomlik a rend, mert minden ember autonóm.
Ez helyesnek tűnhet addig a pillanatig, amíg nem tapasztaljuk, mit jelent a gyakorlatban. Jobban bánnak a rossz tanulóval, mint a jóval, és végül ő lesz a minta. A bűnözőt gondoskodás veszi körül, az áldozat gyanússá válik, a nagy teljesítményeket nem méltányolják, a középszerűséget megjutalmazzák. Az erény és a bűn, a törvényes módhoz képest helyes vagy helytelen cselekedet fogalmai megszűnnek létezni, mert nincs mihez viszonyítani őket. Ez az atomizáció logikus következménye a nominalista doktrínának, amely az egyéni ítéletek véletlenszerű találkozását feltételezi, amit ma úgy hívnak: konszenzus.
Magyar Hírlap
Székely János püspök szerint a gazdaságnak is a mostaninál sokkal tágasabb törvényszerűségek szerint kellene működnie. A gazdaság nem elkülönülő zárvány, célja nem a haszon, főleg nem a kevesek haszna, hanem afféle tevékenység, amelynek legfőbb szándéka olyan körülményeket teremteni, hogy minden ember méltó körülmények között élhessen.
Magyar Nemzet
Bogár László szerint számos, a nyugati létformát nem átvevő, ősi szakrális rendben élő, főként ázsiai társadalom látszik a hivatalos GDP-adatok szerint koldusszegénynek, miközben hétköznapi életének megformálása szinte minden szempontból harmonikusabb és egészségesebb, mint egy európai nagyvárosban élő nyugati emberé.
Magyar Hírlap
A történelmi vereség a totálisan felelőtlen ellenzék pozíciójába lökte a korábbi, bukott kormánypártokat, utód- és maradványszervezeteiket, sajtójukat és értelmiségüket; kellő nemzetközi hátszelük segítségével ahhoz volt erejük, hogy tovább mélyítsék azokat a bizonyos árkokat.
Szerető Szabolcs
Magyar Nemzet
Ha ugyanis megnézzük, hogy január 2-án, vagy a következő hetekben, hónapokban kik ülik körbe a tárgyalóasztalt, akkor azt láthatjuk, hogy olyan emberek, akik 2010 előtt együtt kormányoztak. Esetükben az érdekek és a gondolkodásmód nem esik olyan távol egymástól, ami ilyen hosszú egyeztetés-sorozatot indokolna. Viszont ezzel nagyon jól tematizálni lehet a közbeszédet, fel tudják magukra hívni a figyelmet.