A nyugati vezetők úgy gondolják,hogy a válság utáni világ lehet olyan, mint a válság előtt volt
Orbán Viktor szerint olyan világgazdasági és világhatalmi szereplők indultak erősödésnek Indiától Kínán keresztül Indonézián át Latin-Amerikáig, amelyek a második világháború után kiépített európai jóléti gazdasági modell már nem tud lépést tartani. Az európai uniós országok adják a világ össztermelésének 20 százalékát, és fizetik ki a világ szociális kiadásainak 50 százalékát. És a közös adósságuk naponta több mint egy milliárd euróval nő.
Ki fogja ezt finanszírozni?
Mégis, a nyugati vezetők úgy gondolják, az a feladatuk, hogy megvédjék ezt a modellt. Abban bíznak, hogy a válság utáni világ lehet olyan, mint a válság előtt volt. Közép Európában azonban ilyen jóléti állam nem született. Szerettük volna, de nem jött létre. Nekünk a kérdést úgy érdemes feltennünk, hogy milyen gazdasági és társadalmi modell lesz versenyképes, és eredményez biztos jövőt a következő tizenöt, húsz, harminc esztendőben. Ha a magyar politikai viták nem lennének olyan kisszerűek, mint amilyenek, akkor rendkívül izgalmas polémiákat folytathatnánk arról, hogy ki hogyan látja a jövőt.
Magyar Nemzet
Ne félj a kudarctól! (4)
Mert ha hétszer elesik is az igaz, mégis fölkel... (Példabeszédek 24:16)
Salamon azt írja: Ha nincsenek barmok, tiszta az istálló, de a bő terméshez erős ökör kell (Példabeszédek 14:4 NLT). Ha ragaszkodsz ahhoz, hogy mindig szép tiszta legyen az istállód, akkor végül üres istállód lesz.
Ha bőséges aratást akarsz, akkor ahhoz nagy ökörre van szükséged, amelyiknek nagy étvágya van, és nagy piszkot tud csinálni. Például, ha gyermekeket vállalsz, akkor sok örömben lesz részed, de sokszor kell majd takarítanod is utánuk. A gyerekek perceken belül képesek egy házat úgy átalakítani, hogy ami eddig a Tiszta udvar rendes ház mintaotthonának látszott, most jó eséllyel indulhat az armageddoni csata helyszínválogatásában.
A lehetőségeid a következők: egyedül élsz, és élvezed a kevésbé bonyolult életet, vagy elfogadod a családdal járó problémákat. A szótárban is előbb van az igyekezet és küszködés, mint a siker szó.
John Maxwell mondja: Egy bizonyos ponton át kell lépned abból, hogy csak hiszel egy álomban oda, hogy megveszed azt az álmot. Egyetlen álom sem válik valóra, amíg valaki meg nem fizeti az árát. Ennek az árnak pedig egyik része az, hogy tanulsz a hibáidból.
Részt vehetsz mindenféle siker-szemináriumon, elolvashatsz mindenféle siker-kézikönyvet, és követhetsz siker-tanácsadókat, de az ár, amit mindig meg kell fizetned: a zűrzavar és a tévedések. Nincs a világon egyetlen ember sem, aki bármit is elért volna anélkül, hogy valamilyen árat ne fizetett volna érte.
Vannak, akik az életükkel vagy a szabadságukkal fizettek. Mások azzal, hogy lemondtak lehetőségekrõl, anyagiakról vagy kapcsolatokról. De így vagy úgy, mindenkinek fizetnie kell.
maiige.hu
Áldott hetet mindenkinek!
Töhötöm
Annak csak örülhetünk, hogy egyre szaporodnak az ilyen hírek is
Balog Zoltán szerint a kormány azt akarja üzenni, hogy ha az állam ad valami azért, mert valaki hátrányos helyzetben él, joggal várja el cserébe a felelősség vállalását. Nem az a cél ugyanis, hogy minimális szinten biztosítsák a szegények túlélését, hanem hogy olyan segítséget adjunk, amivel kitörhetnek a nyomorból.
Telep-dózerolással nem lehet problémákat megoldani. Hatásosabb, ha segítséget nyújtanak ahhoz, hogy tanuljanak, dolgozzanak, gyerekeiket iskolába járassák, és képesek legyenek az új körülmények között fenntartani magukat.
Ebben a programban maguk újítják fel az otthonaikat. A nyíregyházi Huszár-telepen közfoglalkoztatási programban egy romos laktanyát olyan kiváló minőségben újítottak fel az ott dolgozó cigányok, hogy az építkezést vezető vállalkozó azt követően felvette őket saját cégéhez.
Magyar Nemzet
Mintha azt kívánnák sugallni, hogy a házasság intézménye börtön
Székely János, esztergom-budapesti segédpüspök egyik ismerőse heteken át figyelte, milyen „családi műsorok” jelennek meg esténként a hazai képernyőkön. Ha rokonszenves párok jelentek is meg egyes tévéadásokban, az derült ki róluk, hogy még véletlenül sem házasok. Mintha azt kívánták volna sugallni általuk, hogy a házasság intézménye börtön, a szerelem halála…
Magyar Nemzet
Művészek tiltakoznak a Fekete Györgynek címzett, de kormánynak szánt politikai hecckampány ellen
Fekete Györgyöt felhasználva a kormány ellen indult politikai hecckampány – áll az MMA több tagja, köztük Czakó Gábor író, Mezey Katalin költő, Schrammel Imre keramikus, Somogyi Győző és Szemadám György festők által jegyzett nyilatkozatban. Elhangzottak a MMA egyes képviselői részéről olyan megfogalmazások, amelyekkel az aláírók nem értenek egyet. Nagyra értékelik mindazt, ami Makovecz Imre szellemében a magyar művészeti élet megújítása érdekében történt. Fekete György mellett is kiállnak, hiszen „neki köszönhetően jutott idén kétszáz művészeti szervezet és alkotó szakmai és anyagi lehetőségekhez”.
Magyar Nemzet
Még újabb alkotmány - Éhes disznó is makkal álmodik
Különböző ellenzéki pártok és mozgalmak elmélyült tárgyalásokba kezdtek egymással. Szerintük új alkotmányra van szükség, mert a jelenleginek se társadalmi, se tartalmi legitimációja nincs. Ezen mondat pontos értelmét nem ismerjük, feltételezésünk szerint a tartalmi legitimáció hiánya arra vonatkozik, hogy nem tetszik az ellenzéknek.
A társadalmi legitimáció meg a népszavazást jelenheti, amire valóban nem került sor, hiszen a több száz paragrafusból álló szöveget hogyan lehetne népszavazásra bocsátani. Az egészet egyben? Mi van, ha csak két-három mondat nem tetszik? Utasítsam el az egészet? Avagy szavazzunk minden paragrafusról külön-külön?
Ezt még a bázisdemokrácia oly elkötelezett hívei, mint Bárándy Gergely, Szigetvári Viktor vagy Kónya Péter sem gondolhatják komolyan. Bárándy kijelentette, ők még kétharmados többség birtokában sem akarnának egyedül alkotmányozni. Ehhez képest Szigetvári már egy teljes alkotmánnyal a hóna alatt jelent meg arra az esetre, ha 2014-ben kétharmaddal nyerik a választásokat.
Ugró Miklós
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Politizáló Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybírósággal erősített a baloldal 2012-ben. Emberi jognak nyilvánították, hogy mindenki ott fagy meg ahol akar, nem lehet senkinek az életét megmenti, hogy „birka” módjára olyan helyre kerüljenek, ahol tisztálkodhatnak, normális ételt kaphatnak és kényelmes emberi módon éjszakázhatnak. Nekem viszont nincs jogom arra, hogy tiszta, emberi ürülékmentes aluljáróban közlekedjek az unokáimmal. Paczolai Péternek és társainak még arra is volt idejük, hogy a család fogalmát teljesen liberálisan értelmezzék, felrúgva minden emberi és keresztényi értékrendet.
Most legutóbb olyan témában döntöttek, hogy a kommunisták által kivégzettek nem olyan ártatlan áldozatok, mint a holokauszt áldozatai. Hisz alkotmány ellenes mondták ki, hogy felelősségre lehessen vonni mindazokat a balodaliakat akik, ártatlan emberek életét tették tönkre, hogy hosszú évekre bebörtönözték, megfosztották vagyonuktól elvéve tőlük mindent, amiért az életükben megdolgoztak. Azokról nem is beszélve, akik életükkel fizettek tobzódásaikért.
A felelősségre vonásuk alkotmányellenes. Az MSZP megrendelésére a választási regisztrálás sem felel meg szerintük az Alaptörvény elveinek. Annak ellenére, hogy Amerikában a regisztrálás a demokrácia része, igaz ott nem Paczolai az AB elnöke.
Most az Alaptörvényről mondtak véleményt, ami alkotmányellenes, de Őket ez izgatja a legkevésbé. Követték a nagyelőd Sólyom László példáját, aki megakadályozta az elszámoltatást, aminek ma is érezzük káros hatását. Jutalmul négy évig az ország elnöke lehetett azok jóvoltából, akiket ma mindennek elmondd csak jónak és tisztességesnek nem.
Arra még nem találtak lehetőséget és időt, hogy azt a törvényt vizsgálják alkotmányossági szempontból, hogy azokat, akiket csak rendőri tanúskodásra – vélhetően egymást védve hamisan tanúskodva - ítéltek el, ügyét a bíróság újra tárgyalja és kimondhassa ártatlanságukat. Saját bírótársaik ügyében a nyugdíjazás ellen bezzeg találtak időpontot.
Ha az ország 2013-ban gyarapodni és fejlődni akar, ha azt akarjuk, hogy mozgásba lendüljön a gazdaság, növekedjen az életszínvonal, magának az Alkotmánybíróságnak is meg kell újulni, ha másképp nem lehet a jelenlegi elnök nélkül. Támogatni kell az Orbán kormányt és nem farizeus módon akadékoskodni, mert a gyűlölet és a politikai megrendelésből hozott döntések nem vezetnek eredményre, csak kárt okoznak a nemzetnek.
Veér Gyula
demokrata.hu
Bayer Zsolt: az A8-as Audival járó maffiózók mind cigányok - VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=hlbUuwDv1OU
Bayer Zsolt: Ki ne legyen? - (teljes cikk)
kinek legyen hobbija a népi magyar hagyomány,
kinek jusson másfél bála angolpólya-adomány,
kinek bocskor, rámás csizma, cifra mente, kacagány,
kinek jusson, mér’ is jutna, szar se jusson, ha cigány
Ez a négy sor Erdős Virág Na most akkor című remek verséből való. Ezt pedig Balogh Gábor írta tegnap a Jobbegyenesen:
„Aki érezte már az éjjel felé imbolygó alakok láttán a görcsöt a gyomrában, és fohászkodott: istenem, csak ne cigányok legyenek – az tudja, miről beszélek. Aki érezte már a megaláztatást izzani az arcán, miközben röhögve pakoltattátok ki vele a táskáját – annak nem kell magyaráznom, miről van szó. Annak sem, aki húzódott már össze, próbált láthatatlanná válni a vonaton vagy a buszon, mikor ti felszálltok, és lehetőleg egymástól jó messzire leültök, hogy átordibálhassatok az egyik végéből a másikba – csak hogy érezzük, hogy az egész a tiétek. Az egész vonat, az egész busz – az egész ország.”
E két idézet között található a magyarországi cigánykérdés.
2013 egy újabb Cozma-üggyel indult. A különbség annyi, hogy az áldozatok nem nemzetközileg ismert sportolók, hanem „csak” ifjúsági élsportolók. Akiket megkéseltek a gyáva, undorító, kártékony állatok.
Ez a fenti mondat lesz az indok a műfelháborodásra. Ami sokkal egyszerűbb, sokkal kifizetődőbb és sokkal több hasznot hajt a polkorrekt világban, mintsem szembenézni a tényekkel.
A tények pedig ezek: a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. Akkor és azzal akar üzekedni, akit és ahol meglát. Ha ellenállásba ütközik, gyilkol.
Ott és akkor ürít, ahol és amikor rájön. Ha valamiért ebben akadályoztatva érzi magát, gyilkol. Az kell neki, amit meglát. Ha nem kapja meg azonnal, elveszi és gyilkol.
A cigányok ezen része bármiféle emberinek nevezhető kommunikációra képtelen. Leginkább tagolatlan hangok törnek elő állati koponyájából, és az egyetlen, amit ért ebből a nyomorult világból, az az erőszak.
Mindeközben a cigányság ezen állattá lett fele az idióta nyugati világ „vívmányait” használja. Nézze meg mindenki, hogyan pózolnak a Facebookon, kezükben fegyverrel, nyakukon félkilós aranylánccal, pofájukon a „bármikor kicsinállak, te hülye magyar paraszt” kifejezéssel a „megélhetési bűnözők”.
Nézzétek meg a Sávoly Gergőt leszúró patkányt és haverjait a Facebookon: látni fogjátok, hogy mindhárom potenciális gyilkos. Eo ipso gyilkos. Nem tolerálni kell és megérteni, hanem megtorolni. És éppen itt követi el a legnagyobb bűnt az idióta nyugati világ polkorrekt része.
Puszta számításból és önérdekből úgy tesz, mintha ezek az állatok bármiféle okból is tolerálhatók, megérthetők, sőt tisztelhetők lennének, mintha járna nekik bármiféle megbecsülés és emberi méltóság. És az a legiszonyatosabb ebben az egész agyrémben, hogy ezek pillanatok alatt teszik tönkre a cigányság normális felének esélyeit.
Amikor Oláh Gergő megnyerte az X-Faktort, éppen azon gondolkodtam, hogy lám-lám, mennyire szép és csattanós választ adott az összes, magyarokat rasszistázó rohadéknak a nép, amikor ezt a tehetséges, szimpatikus, szerény és meghatóan mélyről jövő cigány fiút szavazta meg a verseny győztesének. S azt gondoltam még, hogy ez a mélyről jött és nagyon is szerethető cigány fiú egymaga többet tett a cigány–magyar konfliktus enyhítéséért, mint az összes „jogvédő” gazember együttvéve.
Aztán eljött szilveszter éjszakája, és eljött megint vagy negyven rohadt állat cigány, köztük az a bizonyos Jónás János, és nekilátott ölni. Mert nem tudtak azonnal bemenni hugyozni a budiba, amikor rájuk jött. Mert várniuk kellett volna két percet. Mert… Nincsen mert. Azért, mert nem emberek. Mert kést rántanak nyomban, ha negyvenen is vannak, és szúrnak. Szívre, sokszor egymás után. Uramisten, mennyire elviselhetetlen mindez, mennyire tönkretesz mindent, ami emberi. És mennyire nincs helye itt semmiféle magyarázkodásnak és toleranciának!
És a lényeg még csak nem is ez! A lényeg, az elviselhetetlenség esszenciája még csak ezután következik! Ugyanis a késelők családjai nem magukba fordulnak, nem összetörnek, nem bocsánatot kérnek – hanem megfenyegetik az áldozatokat és azok családtagjait: ha vallomást mernek tenni, akkor „még több vér fog folyni”.
Nos, akkor tegyük fel a kérdést Erdős Virág után szabadon: na most akkor, nagyokosok, mi legyen? Vagy úgy is kérdezhetjük: ez itt még egy társadalom? Mert ha igen, akkor a rendőrség még ma elviszi a fenyegetőző állatokat. S ha nem, akkor a szigethalmi közösség gondoskodik róla, hogy soha többé ne legyen kedvük fenyegetőzni. Minden más esetben bátran elmondhatjuk magunkról, hogy mi már nem vagyunk emberi társadalom többé.
„mondjátok meg nagyokosok, mi legyen,
ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen”
Ezt kérdezi Erdős Virág. Legyen minden Oláh Gergő, és éljen velünk boldogan. Az állatok meg ne legyenek. Sehogyan se. Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Az álorcás magyar
Most mégsem erről a sokak által sokat tárgyalt kérdésről szeretnék töprengeni, hanem egy bizonyos „álorcás magyarról” – 2013 ugyanis (mások mellett) Bethlen Gábor jubileumi éve is. Az idén október 23-án lesz négyszáz éve, hogy a kolozsvári országgyűlés erdélyi fejedelemmé választotta. A kerek évforduló jó alkalmat és lehetőséget kínál történészeknek, politikusoknak, közíróknak s minden gondolkodó magyarnak, hogy magunkba szálljunk, meggondoljuk és megvitassuk egymással, hogy ma mit jelent nekünk az a különleges életmű, államférfiúi teljesítmény és történelmi példa, ami Bethlen Gábor nevéhez kapcsolódik. „Álorcás magyarnak” nevezte őt egy nagy erdélyi költő, a hozzá hasonlóan protestáns Reményik Sándor, mert a Mohács után ketté-, majd három részre szakadt, a török és a német harapófogójába szoruló Magyarországon az „új mulatság” más magyart kívánt: „Kardos magyart, de álorcásat is, / Sok ellenség közt zúzott csontjait / Bölcsen forgató »praktikás« magyart.” A magyar romlásnak századában mit tett Bethlen? „Előre két lépés meg vissza három, / Kettő kelet, kettő nyugat felé: / Az ördögökkel kellett cimborálni / Látszatból néha, – mindig Istenért!” És mi lett a „véres bujócska-játék” eredménye? „Erdély épült az álarc alatt / S a magyar mérleg egyensúlya lőn / Világ-súlyok vak zuhanása közt.” Faggyas Sándor Magyar Hírlap