Ellenzéki széthúzás
A nagy dérrel-dúrral beharangozott egyeztetési tárgyalások nem véletlenül rekedtek meg. Az MSZP az alkotmányozás után már gazdasági témákat tárgyalna, az Együtt 2014 még maradna a közjognál, a DK mindenről egyeztetne, de velük még a régi elvtársaik sem ülnek le szívesen. Az LMP úgy szeretne közös programot kidolgozni, hogy egyik ellenzéki párttal sem kíván megbeszéléseket folytatni, amely alapállás morális szempontból érthető és tiszteletre méltó, de a hitelessége felettébb kétséges.
Ugró Miklós
Magyar Nemzet
Helyre rakta a Fidesz a baloldalt
„Azok egyezkednek ma újra egy asztalnál, akik együtt tették tönkre az országot” – reagált a Fidesz-frakció az MSZP által életre hívott szakpolitikai egyeztetésen elhangzottakra. A szocialisták ötletelésétől egyébként távol maradt Bajnai és az LMP.
Gazdaságpolitikai tanácsokat hallgatni az MSZP-től olyan, mintha egy tömegkarambol okozójától hallgatna vezetési tanácsokat az ember – reagált közleményében a Fidesz-frakció a szocialisták ötletelésére. A nagyobbik kormánypárt a keddi ellenzéki egyeztetésen elhangzottakra reagálva azt írta: azok egyezkednek ma újra egy asztalnál, akik együtt tették tönkre az országot. 2010-ben a magyar emberek határozottan kifejezték azt a szándékukat, hogy elég volt a veszélyes szélsőbaloldali gazdaságpolitikából és az alkalmatlanságukból.
A 2002–2010 közötti szocialista és liberális gazdaságpolitikai kormányzás zárómérlege: nyolc év alatt megduplázódott a munkanélküliség, megduplázódott az államadósság, a magyar otthonok nagy részét betemette a devizahitel, 2,5-szeresére nőtt a rezsi – írja a nagyobbik kormánypárt. Alkalmatlanságuk, tehetetlenségük minden hézagát külföldi hitellel tömködték be. Devizaadósságot szabadítottak az országra, ezzel hazánkat a világ egyik legsérülékenyebb országává téve – teszik hozzá.
A Gyurcsány-Bajnai-kormányok minden egyes hivatalban eltöltött munkanapja 6 milliárd forinttal, azaz minden egyes munkaórája 700 millió forinttal növelte az ország adósságát. Nyolc év alatt összesen 12 ezer milliárd forintos adósságot zúdítottak az országra. A szocialisták gazdaságpolitikájának árát a mai napig nyögi az ország; ahová csak nézünk, szegénység, kiürített kasszák, kifosztott közszolgáltatások maradtak utánuk – olvasható a frakció közleményében.
A Fidesz-kormánynak nemcsak a szocialisták által felhalmozott elképesztő államadósságot kell törlesztenie, hanem annak a kétmillió embernek is segítséget kellett nyújtania, akiknek a házára jelzálog került, és azt a 2000 települést is ki kellett húznia a gödörből, amelynek működtetése veszélyben volt. A Fidesz-kormány gazdaságpolitikájában elkötelezett a nemzeti érdekek, a nemzeti vagyon védelme, a hazai vállalkozások támogatása, a foglalkoztatás bővítése, a kölcsönös teherviselés mellett, még ha ezért konfliktusokat is kell vállalnia. E gazdaságpolitika mögött valódi és széles összefogás áll, mert a magyar emberek ebben a gazdaságpolitikában látják Magyarország jövőjét – tették hozzá.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Csattanós magyar válasz született a brüsszeli kritikákra
Tíz éve nem látott sikert ért el a magyar gazdaságpolitika azzal, hogy tavaly csupán 2,1 százalék volt az államháztartás hiánya, amivel a brüsszeli várakozásokra is alaposan rácáfoltunk. Az Európai Bizottság 2012-ben végig kétségbe vonta, hogy a kabinet nem hagyományos eszközökkel is képes tartani a hiányt, amire most csattanós válasz érkezett.
Miközben 2012-ben az államháztartási hiányra vonatkozó uniós átlag és az eurózóna átlaga is meghaladja a 3 százalékot, addig a magyar hiány jócskán alatta teljesült. Egyáltalán nem volt zökkenőmentes a hazai számok brüsszeli elfogadása, mivel a jelenlegi EB-n belül döntően baloldali kötődésű emberek foglalnak helyet, akik természetesen semmilyen választói felhatalmazással nem rendelkeznek, és szorosan kötődnek azon gazdasági-pénzügyi érdekcsoportokhoz, akiket a kormány elmúlt két évben hozott intézkedései negatívan érintettek.
Alaposan rácáfoltunk Brüsszelre
A kormány 2012-es gazdaságpolitikai mozgásterét nagyban meghatározta az az év eleje óta folytatott küzdelem az Európai Bizottsággal, amelynek célja az volt, hogy a kabinet bebizonyítsa, a hagyományos eszközök alkalmazása nélkül is tartható a három százalék alatti hiánycél. A mostani számok egyértelműen mutatják, hogy az Orbán-kormány jelentős megszorítások nélkül is képes volt 2002 óta nem látott eredményt elérni.
Brüsszel mindvégig arra próbálta rászorítani az Orbán-kormányt, hogy a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok által alkalmazott receptet folytatva, a költségvetési hiány csökkentése során a terheket a lakosságra hárítsa, ne pedig a bankokra és a multinacionális vállalatokra. Ezt végül nem sikerült elérniük és mostanra a bizottság is elismeri, hogy 2013-ban három százalék alatt lesz a költségvetési hiány, ráadásul az is kiderült, 2012-ben is bőven 3 százalék alatt volt.
Egyébként az EB februárban a januári békemenet óriási sikerét követően 143,5 milliárd forintnyi kohéziós forrás befagyasztásáról döntött. A fő probléma az volt, hogy Magyarország, ha 2012-ben nem is, 2013-ban ismét átlépi a 3 százalékos deficithatárt a bizottság számításai szerint.
Az érvelés mindenképpen furcsa volt, mivel februárban még nem lehetett tudni, hogy a kormány 2013-ra milyen költségvetést tervez. A kormány ezt követően meghirdette a Széll Kálmán-terv 2.0-t, majd José Manuel Barroso bizottsági elnök javaslatot tett a felfüggesztés visszavonására.
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Ma a magyar állam biztosítja a demokratikus véleménynyilvánítás minden formáját
Gulyás Gergely szerint ha csak az elmúlt hetek diáktüntetéseire gondolunk, akkor joggal mondhatjuk, hogy a szocialista kormányok gyülekezési joggal kapcsolatos diktatórikus gyakorlata után, ma a magyar állam biztosítja a demokratikus véleménynyilvánítás minden formáját. Gondoljuk csak el, hogy például a gyülekezési jogot be nem jelentett, a tervezett útvonaltól eltérő demonstrációk biztonságát milyen módon garantálta a rendőrség. És emlékezzünk arra, hogy a bejelentett és tudomásul is vett tüntetéseket milyen módon verte szét a Gyurcsány-kormány időszakában az akkori hatalom.
Népszabadság
Alkotmánybíróság ismét szembe ment az alkotmányozó legfőbb hatalom szándékaival
Gulyás Gergely szerint az Alkotmánybíróság határozata, a Sólyom-korszak legaktivistább döntéseit is előzi. Az AB-határozat szembemegy az alaptörvény azon rendelkezésével, amely alkotmányos státuszt biztosított az átmeneti rendelkezéseknek. Az AB értelmezésében az egységes alkotmány azt jelenti, hogy egyetlen jogszabályszövegben kell az összes alkotmányos rendelkezésnek szerepelni.
A határozat az alkotmányozó nyilvánvaló szándékával szemben egy alaptörvényi rendelkezés végtelenül szűkítő értelmezésével, gyakorlatilag annullálásával született. Az AB még soha olyan erős hatalmi ellensúlyként nem lépett fel a megelőző két évtizedben, mint ahogyan azt éppen a jelenlegi törvényhozással szemben teszi.
Népszabadság
Az Alkotmánybíróság fellebbviteli fóruma lett az Országgyűlésnek úgy, hogy senkinek sem tartoznak elszámolással
Hogy hanyatlik-e az alkotmányos kultúra vagy sem, és ha igen, ennek mi az oka, azt Kövér László differenciáltabban látja, mint Sólyom László, és szerinte helyes lenne, ha mindenki önkritikusan számolna el az elmúlt 20 évvel. A házelnök szerint Sólyom úgy honosította meg az Alkotmánybíróság működését, hogy a parlamentarizmus alapelveit felrúgva, afféle fellebbviteli fóruma lett az Országgyűlésnek, úgy, hogy az alkotmánybírók a képviselőkkel és a kormány tagjaival ellentétben senkinek sem tartoznak elszámolással.
És ezzel a helyzettel nemegyszer visszaéltek, a láthatatlan alkotmány nevű istenség papjainak teokratikus hatalmát hozva létre, a népszuverenitás felett. Annak idején Európa egyik legszélesebb hatáskörével rendelkező Alkotmánybíróságát hozták létre.
Sokatmondó, hogy a háromoldalú tárgyalások során a kommunisták jobban ragaszkodtak az alkotmánybíróság felállításához, mint ahhoz, hogy mi legyen a módja a köztársasági elnök választásának. Ez volt a legfontosabb hatalmi eszköz, amelynek segítségével úgy gondolták, hogy biztonsággal menthetik át a hatalmukat, és nem csalódtak.
Népszabadság
Dante gondolata sajnos nagyon aktuális a mai Magyarországon - ugyanis még mindig az a maffiabaloldal "osztja az igazságot", amelyiknek bűnbánatot kellene tanúsítania
"Hol nincs bűnbánat, ott nincs feloldozás sem."
Dante Alighieri (1265-1321)
Cato Uticensis mondta
"Gyanakvással tele, kinek rossz a lelkiismerete."
Cato Uticensis ( Kr. e. 95 – Kr. e. 46) - római politikus, író, szónok
Segítség nehéz sorsú gyerekeknek
Minden nagy hajó mellett kell egy kis mentőhajó is - mondta Böjte Csaba.
Ezért nyitottak meg több mint ötven napközi otthont Erdélyben és három iskolaházat Magyarországon: Csobánkán, Polgárdiban és Székesfehérváron. Böjte Csaba, ez utóbbi városban nyílt intézményről azt mondta: jelenleg tíz bajban lévő gyereknek adnak menedéket, de a ház 25-30 fiatal befogadására is alkalmas. "Nem akarunk az állami intézetek ellenében dolgozni, őket szeretnénk kiegészíteni, segíteni. (...) Jó lenne, ha minden városban lennének hasonló házak, ahol a gyerekek segítő szót, útmutatást kaphatnak, mert sokukat meg lehetne menteni az elkallódástól" - hangsúlyozta a ferences rendi szerzetes.
Magyar Nemzet
Balliberális remények és csalódások
A türelmetlenség azonban most az átlagosnál is erőteljesebb, hiszen a liberális, baloldali körök nyolc éven át irányították egyfolytában az országot. Képviselőik, híveik töltötték be az összes hatalmi pozíciót, s nehezen viselik el, hogy most ez nem így van. Az egyik koalíciós partner nemcsak a parlamentből tűnt el, hanem a pártok soraiból is.
Kulcsár Anna
Magyar Nemzet