Selmeci-hegység - Az aranygyík földje - VIDEÓ!

                    kattints a VIDEÓRA: http://www.youtube.com/watch?v=lwa5lmAWDYk

Erkel Ferenc - Bánk bán - Hazám, hazám - énekel: Simándy József - rövidke VIDEÓ!

                        Énekel: Simándy József kattints a VIDEÓRA: http://www.youtube.com/watch?v=66Y3QJocYiE  

Kárpát-medence madarai - Csonttollú

Mészáros László: Örökségül – Levél utódaimnak nemzetről, hazáról, a turulmadárról…

                                        ÖSSZETARTOZUNK - Örökségül - 4. rész Kedves Barátaink! A múlt héten új sorozatot indítottunk Mészáros László, mozgalmunk alapítójának, Összetartozunk című, 2010-ben megjelent kötetének írásaiból, azok részleteiből. Nagyon sokan kérték ezt tőlünk, valószínűleg azért mert a Patrióta Európa Mozgalom által is felvállalt és hirdetett értékekről szól maga a könyv is.   Fogadják szeretettel a negyedik írásrészletet! Kérjük, osszák meg! – szerkesztőség – kála   Piros-fehér-zöld a szívem   Amikor gyerekek voltunk, s megláttuk a magyar trikolort, ugyanúgy skandáltuk a rímet, ahogyan ti is kicsi korotokban: piros-fehér-zöld, ez a magyar föld. A családok - régebben - korán elvetették a fiatalabb generációk szívében a hazaszeretet magvát. A legkisebbeknél például ezzel a versikével kezdték. Így volt ez nemcsak a csonka országban, hanem a határokon túl is.   Kalotaszentkirályon járva hallottuk a csöppségektől: piros-fehér-zöld, édes magyar föld, míg Székelyföldön így mondták: piros-fehér-zöld, drága magyar föld… Mennyivel személyesebb, mélyebb érzelmet kifejező formák ezek! Tudjátok, ők már majd egy évszázada közvetlenül érzik, hogy mit jelent a veszély: a hazát el lehet veszejteni, el lehet veszíteni. Emlékezhettek, hogy 2002-ben, a Kossuth-centenáriumi év tavaszán én voltam a kiötlője és kivitelezője a nemzetiszalag-mozgalomnak. Nagy politikai megosztottság jellemezte már akkor is hazánkat, amelyet a választási kampány is mélyített. Szándékom szerint mindenki a szíve fölé tűzte volna a nemzeti szalagot, hiszen ha sok mindenben – vagy végletes esetben semmiben – nem értünk is egyet másokkal, az biztos: mindannyian magyarok vagyunk, tehát ha kitűzzük a szalagot, akkor a legfontosabbat, nemzeti együvé tartozásunkat azért ily módon kifejezhetjük. Sajnos, nagyon felemás lett a terv megvalósítása, mert egyesek tudatos hadjáratot folytattak a mozgalom ellen. Mint a történelmünk során már oly sokszor, némelyek nem az összefogásban, hanem a széthúzásban teljesítették ki tehetségüket. Azt is elmondhatom viszont, hogy életem és sokak életének egyik legnagyobb közösségi élménye volt, amikor a két választási forduló között, április 13-án milliónyi honfitársunk nemzeti szalagot, kokárdát tűzve mellére vett részt a Kossuth téri nagygyűlésen – rácáfolva a fanyalgókra, akik szerint a nemzeti színek, a kokárda március 15-ei „kellékek”, s máskori viselésük történelmietlen. Felemelő volt az a felszabadult öröm, az a méltóság, az a büszkeség, mellyel a polgárok tömegei kifedjezték, hogy ők magyarok. Úgy döntöttek, történelmet csinálnak, mert soha a magyar történelem során annyi ember büszke magyar mellén nem díszelgett még nemzetiszínű szalag, kokárda, mint azon a nap ragyogta tavaszi délutánon. Senki meg nem fogalmazta, de érezni lehetett a tekintetekből, az egységes akaratból, hogy míg másoknak – amint azt számtalan újságcikkben leírták – csupán egy textildarab, ami egyébként háromszínű, nekünk, a résztvevőknek a kokárda és a nemzetiszalag jelkép: a haza, a nemzet szimbóluma, nemzeti összefogásunk tárgyiasult mivolta, összetartozásunk szent kifejezése. És jól jegyezzétek meg: minden nemzet életében, így a miénkben is vannak jelképek, melyek örök tiszteletet érdemelnek, mert történelmünk során olyan tartalmak, közös érzelmek kötődtek hozzájuk, amelyek kiemelik azokat a közönséges tárgyak s fogalmak sorából, és szakrális tartalmat nyertek. Nemzeti és történelmi zászlóink, a Szent Korona, a Himnusz, a Szózat, állami címerünk, a kettős kereszt s a turulmadár. Ne engedjétek bántani őket, mert aki nemzeti jelképeinket fenyegeti – s ne legyenek kétségeink, ilyenek mindig lesznek –, a múltunkat, hagyományainkat, őseinket, a történelmünket, nemzetünket gyalázza. Részlet, Mészáros László: Összetartozunk című kötetének, Örökségül című írásából  Folytatjuk!

Kósa: Tudjuk, hol van a baj gyökere

                              Aláírásgyűjtésbe kezdett a kormány a rezsicsökkentés támogatására. "Szeretnénk világossá tenni, hogy a magyar választók többsége támogatja-e a rezsicsökkentés politikáját. Látszik, hogy a szolgáltatók az első felvonást megnyerték, mikor megtámadták a rezsicsökkentéssel kapcsolatos kormányrendeletet, és a bíróság első fokon nekik adott igazat. Családonként azonban átlagosan 4400 forintot kellene visszafizetni a szolgáltatóknak január elsejétől" – mondta a Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában. Mint hangsúlyozta, fellebbeznek a döntés ellen, de majdnem biztosak benne, hogy az európai fórumokra is elmennek a szolgáltatók, ebben az esetben pedig fontos lesz, hogy a fogyasztók döntő többsége milyen állásponton van. „A bírók is emberek, tévedhetnek is” – mondta Kósa Lajos, példaként említve a móri bankrablás ügyét, mikor egy ártatlan embert jogerősen elítéltek. Kiemelte: szerintük ez a bírói ítélet nem megalapozott. „Ebben az esetben is feltételezhető, hogy vitathatjuk a bírói ítéletet …. A jogbiztonságot biztosan nem ingatja meg, ha valaki az igazát másodfokon is védi” – fejtette ki. Kósa Lajos azt mondta: az egész európai uniót tekintve vásárlóerő-paritás alapján Magyarországon a legdrágább a rezsiköltség. "Valami nem stimmel, és tudjuk, hol van a baj gyökere" – mondta Kósa Lajos. Az alelnök úgy fogalmazott: a szocialisták úgy privatizálták az energiaszolgáltatókat, hogy eszközarányos, 8 százalékos eredményt számolhattak el. Ez időközben beépült az árba, ráadásul, ha a nyolc százalékos eredmény nem jött létre, a magyar költségvetés kiegészítette ezt. Itt jelentős tartalék van – húzta alá. Azzal kapcsolatban, hogy  a Magyar Energia Hivatal Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallá alakul, amely rendeletalkotási joggal is fog rendelkezni, melyet nem lehet bírósági úton megtámadni.  Az alkotmánymódosítással kapcsolatban Kósa Lajos azt mondta: ha most ellenzékben lennének, és így módosítanák az alaptörvényt, ahogy a jelenlegi kormány teszi, támogatnák. Kósa Lajos kiemelte: a módosításban nincsen röghöz kötés, hiszen - mint mondta - nem azt jelenti, hogy valamit megtiltanak. A kormány azonban azt szeretné, hogy ha a magyar állam valakinek finanszírozza a felsőfokú tanulmányát, akkor az illetőtől kér is valamit. Németh Szilárd, a rezsicsökkentés ellenőrzéséért felelős fideszes munkacsoport vezetője az M1 Az Este című műsorában azt mondta: a szolgáltatók, az ellenzéki pártok és egy bírósági döntés közösen akarta megakadályozni azt a rezsicsökkentést, amit a megválasztott magyar parlament és a kormány elhatározott. Hangsúlyozta: kedden elfogadták a gázszolgáltatásról és a villamosenergiáról szóló törvényt, melyben rögzítették, hogy semmilyen terhet nem terhelhetnek át a szolgáltatók, ezt alkalmazni kell a folyamatban lévő bírósági ügyekben. Mint kifejtette, az energiahivatal jogszabályt alkot, jogszabályt pedig közigazgatási bíróságon nem lehet megtámadni, csak alkotmánybíróságon. Az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban kiemelte: először a teljes frakció aláírja az ívet, melyen az a kérdés szerepel, hogy támogatja-e a lakosság a már megvalósult rezsicsökkentést, illetve a jövőbeli rezsicsökkentéseket? „Minden épeszű embernek érdekében áll a rezsicsökkentés” – fogalmazott Németh Szilárd. Elmondta: 1995-ben a Horn-kormány „hihetetlen feltételek mellett” privatizálta az energiaszolgáltatókat, biztosította a mindenkori hasznot, azóta „óriási pénzt zsebeltek be”. A lakossági gáz-és villamosenergia szolgáltatás a piac kis szelete, nem igaz tehát, hogy tönkremennek ezek a cégek, csupán ebben a szegmensben nem lesz meg az az extra luxus profit, amit eddig a családoktól vettek el. A Fidesz érdekelt abban, hogy profitot termeljenek, de a magyar családok mellé be kell állni – emelte ki hozzátéve, a szocialista kormányzás 8 éve alatt 15-ször emeltek árat, kétszeresére nőtt a villamosenergia, háromszorosára a gáz ára. Jelenleg az E.ON gáztározók visszavásárlása történt meg; eddig a németek és az oroszok határozták meg a gáz árát, most pedig a magyarok és az oroszok fogják meghatározni a magyarországi árakat - fejtette ki Németh Szilárd. hirado.hu

Kárpát-medence madarai - Meggyvágó

Elszántság - avagy az MSZP legalább egy dologban következetes: nem az emberek oldalán áll

                              Elértük az évek óta hajszolt inflációs célt, újabb kritériumot teljesíthetünk az euró bevezetéséhez, de ennél sokkal fontosabb, hogy a lakosság tíz százalékkal fizetett kevesebbet az energiáért.   Magyarországon, ahol a megélhetési költségek aránytalanul nagy részét az energia teszi ki, jóval felülmúlva az európai átlagot. Ezek a tények. A parlament hétfői ülésén a szocialistának mondott párt – sajátos időzítéssel és logikával – önkényuralomnak bélyegezte, hogy kisebb számlát fizet a lakosság az áramért, a gázért és a távfűtésért, és hogy a kormány nem hagyja, hogy a szolgáltatók közvetve vagy közvetlenül áthárítsák a fogyasztókra a csökkentés és a különadók terheit Szabó Anna Magyar Nemzet

Kampány és hisztéria

                            A mostani módosítás sem csak úri hóbort, hiszen a változtatásokat az Alkotmánybíróság korábbi, az átmeneti rendelkezések egy részét megsemmisítő döntése tette szükségessé. Nem állja meg a helyét az a kritika sem, hogy a kormánytöbbség olyan rendelkezéseket emel be az Alaptörvénybe, amelyeket az Ab korábban alkotmányellenesnek talált. Bándy Péter Demokrata

Újraírni a rossz közmegegyezést

                          A „szakértő” a „politikus” ellentétfogalma. Magyarországon a baloldal emelte mítosszá a szakértő politikust, évtizedes saját hagyományaik erejére támaszkodva. A baloldal gyűlöltette meg ugyanis a politikát az emberekkel a maga jól kialakított — többek közt nyelvi — mechanizmusaival, azáltal, hogy a politika kérdéseit eltávolította a hétköznapoktól.   A felszólítás valahogy így hangzott: te csak ne foglalkozz politikával, az bonyolult, bízd ránk, azokra, akik értenek is hozzá! … A Fidesz többek között azzal rendítette meg a baloldalt, hogy az emberek, a hétköznapok nyelvén kezdett el beszélni, s az emberek ráismertek a problémáikra, a közössé tehető szempontokra. Részben ebből fakad Orbán fölénye riválisaival szemben: érti az emberek nyelvét, így el is hiszik neki, hogy kiáll mellettük. G. Fodor Gábor Demokrata

Bayer Zsolt: Vak Csiha furulyája

                        Móra Ferenc egyik legszebb írása az 1848–49-es forradalom és szabadságharc korába vezet el bennünket. Az írás helyszíne Tápiószele, egy kicsike Pest megyei falu, ahová Bicske felé menet bevonulnak Damjanich János vörös sapkás honvédjei. Élükön maga Damjanich tábornok, a hatalmas termetű, szakállú hős. A templomtéren álltak meg a magyar honvédek. A falubeliek pedig leterítettek a földre egy köpönyeget, és arra hordták minden értéküket. Ékszert, pénzt, élelmet. „A hazának adjuk, fegyverre, katonára!” - mondták.   Végül egy öreg, vak koldus botorkált Damjanich elé. Ő is akart adni valamit a hazának. Előbb a kutyáját ajánlotta fel, mert az volt a legnagyobb kincse. A tábornok szelíden visszautasította. Ezután a szépen faragott botját akarta odaadni a jó öreg, de Damjanich azt sem fogadta el. S amikor a sereg indulóban volt, harmadszor is előkerült a vak koldus, és odaadta a tábornoknak csontnyakú furulyáját. Damjanich köszönte, s dolmánya alá rejtette a hangszert. Mi az eddigiekben az elgondolni való? Először is az, hogy ma háborúzunk-e a szabadságunkért? Másodszor az, hogy van-e valami, amiért odaadnánk minden kincsünket? Harmadszor pedig, hogy ha semmink sincsen, vajon akad-e legalább egy csontnyakú furulyánk? Az első kérdésre az a válasz, hogy igen, sajnos háborúban állunk. Nem csak mi, mindenki. Világháború van most, csak ezt a háborút nem fegyverekkel vívják egyelőre, hanem pénzzel. S e pénzzel vívott háborúnak tétje a szabadságunk és a jövőnk. A második kérdésre nem tudom a választ. Nem tudom, van-e ma valami, amiben az egész magyar társadalom egyetért, s amiért képes áldozatot hozni. Csak remélem, hogy talán van ilyen. Azt viszont tudom, hogy a társadalom egyik fele képes áldozatot hozni a szabadságért és a jövőért. S azt is hiszem, hogy a társadalom másik fele is képes erre, csak még nem tudja, még nem hiszi el, hogy ez a tét. Felebarátaink egy jelentős része azt gondolja, mindössze az a baj, hogy nem a baloldal van hatalmon. S ha a baloldal lenne hatalmon, minden gondunk-bajunk megoldódna egy pillanat alatt. Ne haragudjunk rájuk, ne vessük meg őket ezért. Legyünk türelemmel. Mindig annak kell türelmesebbnek lennie, aki tudja és ismeri az igazságot. S mert mi tudjuk az igazságot, és tudjuk, hogy mi a tét, ezért van válaszunk a harmadik kérdésre is. A mi csontnyakú furulyánk, amit odaadhatunk a hazának, ha már semmink sincsen, a hit és a megértés. Hit abban, hogy a jövő záloga a jelen megnyerése és a kitartás. Hit abban, hogy ezer helyről támadva, gyalázva, kitaszítva és kigúnyolva is mennünk kell tovább a megkezdett úton, mert nincsen más út. Mert minden más út visszafelé vezet, az elmúlt nem nyolc, de hatvan év felé. Hinnünk kell abban, amiben hittek a magyar honvédek: hogy bármekkora is a túlerő, az igazság velünk van. Az igazság és a jövő pedig a szabadság és a béke. Az igazság a Haza. S meg kell értenünk azt is, miért fenekednek ránk olyan sokan és olyan sok helyről. Azért, mert megsértettük érdekeiket, mert a Hazát előbbre helyeztük, mint az ő anyagi jólétüket, azért, mert elvettük a biztos és eddig soha, senkitől sem fenyegetett pénzüket. Mások pedig azért fenekednek ellenünk, mert félrevezették és becsapták őket azok, akik a Hazát soha nem féltik, csak azt, amit a Hazából kisajtolhattak mindeddig. Ha ezt megértjük, mindjárt tudjuk harag nélkül szemlélni az ellenünk fenekedő, gyűlölködő arcokat. Tehát a mi csontnyakú furulyánk a hit és a megértés. S hogy miért van erre szükség ebben a háborúban? Móra Ferenc ezt is elmeséli: „A bicskei csatában az ellenség első golyója Damjanich tábornokot találta. A csaták hőse hátra zökkent a nyeregben. A másik percben már kirántott karddal vágtatott előre. - Nincs baj, fiúk! - nyugtatta meg elsápadt tisztjeit. - Csak megütött az ostoba golyó, de egyéb kárt nem csinálhatott. Megakadt valamiben. Egy óra múlva vége volt a bicskei csatának. Az osztrák fűbe harapott, vagy elinalt, mint a nyúl. A pirossapkások kergették őket a tábori tüzek világánál egy darabon. Maga Damjanich fáradtan telepedett a tűz mellé. Ahogy ott könyököl, érzi, hogy valami töri az oldalát. -Ugyan mi lehet az? - gombolta ki nagy kíváncsian a dolmányát. Vak Csiha furulyája volt. Csontnyaka széttörve, benne a megakadt golyó. Az mentette meg aznap a hadak oroszlánjának életét.” Hát ezért. A hit fog megmenti bennünket. Mindannyiunkat. Azokat is, akik nem képesek hinni, csak gyűlölni. Bayer Zsolt Magyar Hírlap