Mészáros László: Örökségül – Levél utódaimnak nemzetről, hazáról, a turulmadárról…

                                        ÖSSZETARTOZUNK - Örökségül - 4. rész Kedves Barátaink! A múlt héten új sorozatot indítottunk Mészáros László, mozgalmunk alapítójának, Összetartozunk című, 2010-ben megjelent kötetének írásaiból, azok részleteiből. Nagyon sokan kérték ezt tőlünk, valószínűleg azért mert a Patrióta Európa Mozgalom által is felvállalt és hirdetett értékekről szól maga a könyv is.   Fogadják szeretettel a negyedik írásrészletet! Kérjük, osszák meg! – szerkesztőség – kála   Piros-fehér-zöld a szívem   Amikor gyerekek voltunk, s megláttuk a magyar trikolort, ugyanúgy skandáltuk a rímet, ahogyan ti is kicsi korotokban: piros-fehér-zöld, ez a magyar föld. A családok - régebben - korán elvetették a fiatalabb generációk szívében a hazaszeretet magvát. A legkisebbeknél például ezzel a versikével kezdték. Így volt ez nemcsak a csonka országban, hanem a határokon túl is.   Kalotaszentkirályon járva hallottuk a csöppségektől: piros-fehér-zöld, édes magyar föld, míg Székelyföldön így mondták: piros-fehér-zöld, drága magyar föld… Mennyivel személyesebb, mélyebb érzelmet kifejező formák ezek! Tudjátok, ők már majd egy évszázada közvetlenül érzik, hogy mit jelent a veszély: a hazát el lehet veszejteni, el lehet veszíteni. Emlékezhettek, hogy 2002-ben, a Kossuth-centenáriumi év tavaszán én voltam a kiötlője és kivitelezője a nemzetiszalag-mozgalomnak. Nagy politikai megosztottság jellemezte már akkor is hazánkat, amelyet a választási kampány is mélyített. Szándékom szerint mindenki a szíve fölé tűzte volna a nemzeti szalagot, hiszen ha sok mindenben – vagy végletes esetben semmiben – nem értünk is egyet másokkal, az biztos: mindannyian magyarok vagyunk, tehát ha kitűzzük a szalagot, akkor a legfontosabbat, nemzeti együvé tartozásunkat azért ily módon kifejezhetjük. Sajnos, nagyon felemás lett a terv megvalósítása, mert egyesek tudatos hadjáratot folytattak a mozgalom ellen. Mint a történelmünk során már oly sokszor, némelyek nem az összefogásban, hanem a széthúzásban teljesítették ki tehetségüket. Azt is elmondhatom viszont, hogy életem és sokak életének egyik legnagyobb közösségi élménye volt, amikor a két választási forduló között, április 13-án milliónyi honfitársunk nemzeti szalagot, kokárdát tűzve mellére vett részt a Kossuth téri nagygyűlésen – rácáfolva a fanyalgókra, akik szerint a nemzeti színek, a kokárda március 15-ei „kellékek”, s máskori viselésük történelmietlen. Felemelő volt az a felszabadult öröm, az a méltóság, az a büszkeség, mellyel a polgárok tömegei kifedjezték, hogy ők magyarok. Úgy döntöttek, történelmet csinálnak, mert soha a magyar történelem során annyi ember büszke magyar mellén nem díszelgett még nemzetiszínű szalag, kokárda, mint azon a nap ragyogta tavaszi délutánon. Senki meg nem fogalmazta, de érezni lehetett a tekintetekből, az egységes akaratból, hogy míg másoknak – amint azt számtalan újságcikkben leírták – csupán egy textildarab, ami egyébként háromszínű, nekünk, a résztvevőknek a kokárda és a nemzetiszalag jelkép: a haza, a nemzet szimbóluma, nemzeti összefogásunk tárgyiasult mivolta, összetartozásunk szent kifejezése. És jól jegyezzétek meg: minden nemzet életében, így a miénkben is vannak jelképek, melyek örök tiszteletet érdemelnek, mert történelmünk során olyan tartalmak, közös érzelmek kötődtek hozzájuk, amelyek kiemelik azokat a közönséges tárgyak s fogalmak sorából, és szakrális tartalmat nyertek. Nemzeti és történelmi zászlóink, a Szent Korona, a Himnusz, a Szózat, állami címerünk, a kettős kereszt s a turulmadár. Ne engedjétek bántani őket, mert aki nemzeti jelképeinket fenyegeti – s ne legyenek kétségeink, ilyenek mindig lesznek –, a múltunkat, hagyományainkat, őseinket, a történelmünket, nemzetünket gyalázza. Részlet, Mészáros László: Összetartozunk című kötetének, Örökségül című írásából  Folytatjuk!

Kósa: Tudjuk, hol van a baj gyökere

                              Aláírásgyűjtésbe kezdett a kormány a rezsicsökkentés támogatására. "Szeretnénk világossá tenni, hogy a magyar választók többsége támogatja-e a rezsicsökkentés politikáját. Látszik, hogy a szolgáltatók az első felvonást megnyerték, mikor megtámadták a rezsicsökkentéssel kapcsolatos kormányrendeletet, és a bíróság első fokon nekik adott igazat. Családonként azonban átlagosan 4400 forintot kellene visszafizetni a szolgáltatóknak január elsejétől" – mondta a Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában. Mint hangsúlyozta, fellebbeznek a döntés ellen, de majdnem biztosak benne, hogy az európai fórumokra is elmennek a szolgáltatók, ebben az esetben pedig fontos lesz, hogy a fogyasztók döntő többsége milyen állásponton van. „A bírók is emberek, tévedhetnek is” – mondta Kósa Lajos, példaként említve a móri bankrablás ügyét, mikor egy ártatlan embert jogerősen elítéltek. Kiemelte: szerintük ez a bírói ítélet nem megalapozott. „Ebben az esetben is feltételezhető, hogy vitathatjuk a bírói ítéletet …. A jogbiztonságot biztosan nem ingatja meg, ha valaki az igazát másodfokon is védi” – fejtette ki. Kósa Lajos azt mondta: az egész európai uniót tekintve vásárlóerő-paritás alapján Magyarországon a legdrágább a rezsiköltség. "Valami nem stimmel, és tudjuk, hol van a baj gyökere" – mondta Kósa Lajos. Az alelnök úgy fogalmazott: a szocialisták úgy privatizálták az energiaszolgáltatókat, hogy eszközarányos, 8 százalékos eredményt számolhattak el. Ez időközben beépült az árba, ráadásul, ha a nyolc százalékos eredmény nem jött létre, a magyar költségvetés kiegészítette ezt. Itt jelentős tartalék van – húzta alá. Azzal kapcsolatban, hogy  a Magyar Energia Hivatal Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallá alakul, amely rendeletalkotási joggal is fog rendelkezni, melyet nem lehet bírósági úton megtámadni.  Az alkotmánymódosítással kapcsolatban Kósa Lajos azt mondta: ha most ellenzékben lennének, és így módosítanák az alaptörvényt, ahogy a jelenlegi kormány teszi, támogatnák. Kósa Lajos kiemelte: a módosításban nincsen röghöz kötés, hiszen - mint mondta - nem azt jelenti, hogy valamit megtiltanak. A kormány azonban azt szeretné, hogy ha a magyar állam valakinek finanszírozza a felsőfokú tanulmányát, akkor az illetőtől kér is valamit. Németh Szilárd, a rezsicsökkentés ellenőrzéséért felelős fideszes munkacsoport vezetője az M1 Az Este című műsorában azt mondta: a szolgáltatók, az ellenzéki pártok és egy bírósági döntés közösen akarta megakadályozni azt a rezsicsökkentést, amit a megválasztott magyar parlament és a kormány elhatározott. Hangsúlyozta: kedden elfogadták a gázszolgáltatásról és a villamosenergiáról szóló törvényt, melyben rögzítették, hogy semmilyen terhet nem terhelhetnek át a szolgáltatók, ezt alkalmazni kell a folyamatban lévő bírósági ügyekben. Mint kifejtette, az energiahivatal jogszabályt alkot, jogszabályt pedig közigazgatási bíróságon nem lehet megtámadni, csak alkotmánybíróságon. Az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban kiemelte: először a teljes frakció aláírja az ívet, melyen az a kérdés szerepel, hogy támogatja-e a lakosság a már megvalósult rezsicsökkentést, illetve a jövőbeli rezsicsökkentéseket? „Minden épeszű embernek érdekében áll a rezsicsökkentés” – fogalmazott Németh Szilárd. Elmondta: 1995-ben a Horn-kormány „hihetetlen feltételek mellett” privatizálta az energiaszolgáltatókat, biztosította a mindenkori hasznot, azóta „óriási pénzt zsebeltek be”. A lakossági gáz-és villamosenergia szolgáltatás a piac kis szelete, nem igaz tehát, hogy tönkremennek ezek a cégek, csupán ebben a szegmensben nem lesz meg az az extra luxus profit, amit eddig a családoktól vettek el. A Fidesz érdekelt abban, hogy profitot termeljenek, de a magyar családok mellé be kell állni – emelte ki hozzátéve, a szocialista kormányzás 8 éve alatt 15-ször emeltek árat, kétszeresére nőtt a villamosenergia, háromszorosára a gáz ára. Jelenleg az E.ON gáztározók visszavásárlása történt meg; eddig a németek és az oroszok határozták meg a gáz árát, most pedig a magyarok és az oroszok fogják meghatározni a magyarországi árakat - fejtette ki Németh Szilárd. hirado.hu

Kárpát-medence madarai - Meggyvágó

Elszántság - avagy az MSZP legalább egy dologban következetes: nem az emberek oldalán áll

                              Elértük az évek óta hajszolt inflációs célt, újabb kritériumot teljesíthetünk az euró bevezetéséhez, de ennél sokkal fontosabb, hogy a lakosság tíz százalékkal fizetett kevesebbet az energiáért.   Magyarországon, ahol a megélhetési költségek aránytalanul nagy részét az energia teszi ki, jóval felülmúlva az európai átlagot. Ezek a tények. A parlament hétfői ülésén a szocialistának mondott párt – sajátos időzítéssel és logikával – önkényuralomnak bélyegezte, hogy kisebb számlát fizet a lakosság az áramért, a gázért és a távfűtésért, és hogy a kormány nem hagyja, hogy a szolgáltatók közvetve vagy közvetlenül áthárítsák a fogyasztókra a csökkentés és a különadók terheit Szabó Anna Magyar Nemzet

Kampány és hisztéria

                            A mostani módosítás sem csak úri hóbort, hiszen a változtatásokat az Alkotmánybíróság korábbi, az átmeneti rendelkezések egy részét megsemmisítő döntése tette szükségessé. Nem állja meg a helyét az a kritika sem, hogy a kormánytöbbség olyan rendelkezéseket emel be az Alaptörvénybe, amelyeket az Ab korábban alkotmányellenesnek talált. Bándy Péter Demokrata

Újraírni a rossz közmegegyezést

                          A „szakértő” a „politikus” ellentétfogalma. Magyarországon a baloldal emelte mítosszá a szakértő politikust, évtizedes saját hagyományaik erejére támaszkodva. A baloldal gyűlöltette meg ugyanis a politikát az emberekkel a maga jól kialakított — többek közt nyelvi — mechanizmusaival, azáltal, hogy a politika kérdéseit eltávolította a hétköznapoktól.   A felszólítás valahogy így hangzott: te csak ne foglalkozz politikával, az bonyolult, bízd ránk, azokra, akik értenek is hozzá! … A Fidesz többek között azzal rendítette meg a baloldalt, hogy az emberek, a hétköznapok nyelvén kezdett el beszélni, s az emberek ráismertek a problémáikra, a közössé tehető szempontokra. Részben ebből fakad Orbán fölénye riválisaival szemben: érti az emberek nyelvét, így el is hiszik neki, hogy kiáll mellettük. G. Fodor Gábor Demokrata

Bayer Zsolt: Vak Csiha furulyája

                        Móra Ferenc egyik legszebb írása az 1848–49-es forradalom és szabadságharc korába vezet el bennünket. Az írás helyszíne Tápiószele, egy kicsike Pest megyei falu, ahová Bicske felé menet bevonulnak Damjanich János vörös sapkás honvédjei. Élükön maga Damjanich tábornok, a hatalmas termetű, szakállú hős. A templomtéren álltak meg a magyar honvédek. A falubeliek pedig leterítettek a földre egy köpönyeget, és arra hordták minden értéküket. Ékszert, pénzt, élelmet. „A hazának adjuk, fegyverre, katonára!” - mondták.   Végül egy öreg, vak koldus botorkált Damjanich elé. Ő is akart adni valamit a hazának. Előbb a kutyáját ajánlotta fel, mert az volt a legnagyobb kincse. A tábornok szelíden visszautasította. Ezután a szépen faragott botját akarta odaadni a jó öreg, de Damjanich azt sem fogadta el. S amikor a sereg indulóban volt, harmadszor is előkerült a vak koldus, és odaadta a tábornoknak csontnyakú furulyáját. Damjanich köszönte, s dolmánya alá rejtette a hangszert. Mi az eddigiekben az elgondolni való? Először is az, hogy ma háborúzunk-e a szabadságunkért? Másodszor az, hogy van-e valami, amiért odaadnánk minden kincsünket? Harmadszor pedig, hogy ha semmink sincsen, vajon akad-e legalább egy csontnyakú furulyánk? Az első kérdésre az a válasz, hogy igen, sajnos háborúban állunk. Nem csak mi, mindenki. Világháború van most, csak ezt a háborút nem fegyverekkel vívják egyelőre, hanem pénzzel. S e pénzzel vívott háborúnak tétje a szabadságunk és a jövőnk. A második kérdésre nem tudom a választ. Nem tudom, van-e ma valami, amiben az egész magyar társadalom egyetért, s amiért képes áldozatot hozni. Csak remélem, hogy talán van ilyen. Azt viszont tudom, hogy a társadalom egyik fele képes áldozatot hozni a szabadságért és a jövőért. S azt is hiszem, hogy a társadalom másik fele is képes erre, csak még nem tudja, még nem hiszi el, hogy ez a tét. Felebarátaink egy jelentős része azt gondolja, mindössze az a baj, hogy nem a baloldal van hatalmon. S ha a baloldal lenne hatalmon, minden gondunk-bajunk megoldódna egy pillanat alatt. Ne haragudjunk rájuk, ne vessük meg őket ezért. Legyünk türelemmel. Mindig annak kell türelmesebbnek lennie, aki tudja és ismeri az igazságot. S mert mi tudjuk az igazságot, és tudjuk, hogy mi a tét, ezért van válaszunk a harmadik kérdésre is. A mi csontnyakú furulyánk, amit odaadhatunk a hazának, ha már semmink sincsen, a hit és a megértés. Hit abban, hogy a jövő záloga a jelen megnyerése és a kitartás. Hit abban, hogy ezer helyről támadva, gyalázva, kitaszítva és kigúnyolva is mennünk kell tovább a megkezdett úton, mert nincsen más út. Mert minden más út visszafelé vezet, az elmúlt nem nyolc, de hatvan év felé. Hinnünk kell abban, amiben hittek a magyar honvédek: hogy bármekkora is a túlerő, az igazság velünk van. Az igazság és a jövő pedig a szabadság és a béke. Az igazság a Haza. S meg kell értenünk azt is, miért fenekednek ránk olyan sokan és olyan sok helyről. Azért, mert megsértettük érdekeiket, mert a Hazát előbbre helyeztük, mint az ő anyagi jólétüket, azért, mert elvettük a biztos és eddig soha, senkitől sem fenyegetett pénzüket. Mások pedig azért fenekednek ellenünk, mert félrevezették és becsapták őket azok, akik a Hazát soha nem féltik, csak azt, amit a Hazából kisajtolhattak mindeddig. Ha ezt megértjük, mindjárt tudjuk harag nélkül szemlélni az ellenünk fenekedő, gyűlölködő arcokat. Tehát a mi csontnyakú furulyánk a hit és a megértés. S hogy miért van erre szükség ebben a háborúban? Móra Ferenc ezt is elmeséli: „A bicskei csatában az ellenség első golyója Damjanich tábornokot találta. A csaták hőse hátra zökkent a nyeregben. A másik percben már kirántott karddal vágtatott előre. - Nincs baj, fiúk! - nyugtatta meg elsápadt tisztjeit. - Csak megütött az ostoba golyó, de egyéb kárt nem csinálhatott. Megakadt valamiben. Egy óra múlva vége volt a bicskei csatának. Az osztrák fűbe harapott, vagy elinalt, mint a nyúl. A pirossapkások kergették őket a tábori tüzek világánál egy darabon. Maga Damjanich fáradtan telepedett a tűz mellé. Ahogy ott könyököl, érzi, hogy valami töri az oldalát. -Ugyan mi lehet az? - gombolta ki nagy kíváncsian a dolmányát. Vak Csiha furulyája volt. Csontnyaka széttörve, benne a megakadt golyó. Az mentette meg aznap a hadak oroszlánjának életét.” Hát ezért. A hit fog megmenti bennünket. Mindannyiunkat. Azokat is, akik nem képesek hinni, csak gyűlölni. Bayer Zsolt Magyar Hírlap

Figyelem! - Aláírás gyűjtés Székelyföld autonómiájáért!

                        A linkre kattintva elolvashatjuk a szöveget Székelyföld autonómiájáért,  és egyetértésünk esetén aláírhatjuk mi magunk is az ívet! Célunk elérésének ily módon mindannyian tevékeny részesei lehetünk ! Kattints a linkre: http://www.change.org/petitions/government-of-romania-recognize-the-autonomy-of-sz%C3%A9kely-land?share_id=rrJNbaFKQR&utm_campaign=friend_inviter_chat&utm_medium=facebook&utm_source=share_petition&utm_term=permissions_dialog_false&v=chat&x=%7Efacebook_chat_experiment  

Mária-kegyhely - Doroszló - Délvidék

Franciaországban bizonyos kerületekbe már nem megy be a rendőrség - rövid lapszemle

                          Bayer Zsolt szerint a szemünk előtt omlik össze a ’68-as generáció egész életműve. A szemünk előtt omlik össze a globális piacgazdaság, a multikulturalizmus, a liberális demokrácia elviselhetetlen „szabadsága”. A külvárosokban és a falvakban gyűlik a bűn, a kín, gennyednek a sebek, a többségi társadalom segítségért üvölt.   Franciaországban bizonyos kerületekbe már nem megy be a rendőrség. Ha mégis, állig felfegyverkezve teszik és még így is rájuk támadnak a bevándorlók. A Nyugat külvárosaiban bevándorlók milliói rúgják fel a törvényt és elmebetegek hiénafalkái mentegetik őket. „Még nem is sejtitek, micsoda szörnyeteget élesztgettek. Azt pedig végképp nem sejtitek, hogy értetek csak mi fogunk szót ejteni. Csak mi fogunk elbújtatni titeket”. Magyar Hírlap