Nem mindegyik szervezet lehet egyház, ami annak hirdeti magát - rövid lapszemle

                      Ausztriában húszéves létezés és tizenhatezer hívő, Romániában tizenkét éves működés és húszezer hívő, Szlovákiában pedig húszezer hívő kell ahhoz, hogy a vallási közösség államilag elismert egyházként működhessen. Az Alkotmánybíróság elég egyértelműen kiemelte, hogy nem alkotmányos elvárás az egyházak azonos jogosultsága. Tehát az állam nem kötelezhető arra, hogy minden egyháznak (vagy ekként nevezett vállalkozásnak) egyforma mértékben juttasson támogatást. Magyar Nemzet

Zavargások egy rasszista izraeli intézkedés miatt - ellenzéki rövid lapszemle

                            Zavargások törtek ki az Izraeliek által megszállt Nyugati parton, miután a hatóságok külön buszjáratokat vezettek be a palesztinok és a zsidó telepesek számára. Húszezernél több palesztin arab ingázik lakóhelye és az izraeli munkahelye között. Eddig az izraeli busztársaság szállította őket. Most két arabok által üzemeltetett vonal buszaival kellet utazniuk az átkelőpontig. A rendelkezést azzal indokolták, hogy a telepesek szerint a palesztinok biztonsági kockázatot jelentenek számukra, és egyébként is túlzsúfoltak a reggeli buszok. Izraeli jogvédők az intézkedést rasszizmusnak minősítették, s apartheidbuszoknak nevezte a járatokat. Népszabadság

Izrael kelet-jeruzsálemi és ciszjordániai telepes politikája elfogadhatatlan - rövid lapszemle

                        Izrael kelet-jeruzsálemi és ciszjordániai telepes politikája jelenti a legnagyobb veszélyt a palesztin-izraeli konfliktus kétállami megoldására – véli egy belső jelentésében az Európai Unió jeruzsálemi és rámallahi képviselete.   A jelentés „módszeresnek, szándékosnak és provokatívnak” nevezeti az Izrael által folytatott építkezéseket, és azzal vádolja a zsidó államot, hogy tudatos politikai döntésekkel aláássa a felek közti bizalmat. Az Európai Unió azt javasolja 27 tagállamának, hogy ne hagyjanak jóvá semmilyen pénzügyi tranzakciót, amely a Jordán folyó nyugati partján fekvő települések bővítését segíti elő, és hívják fel a figyelmet ezek veszélyeire. A szöveg tíz szankciót helyez kilátásba a telepbővítéseket végző szervezetek ellen. Követeli továbbá településekről származó termékek megkülönböztetését és azokra a kereskedelmi kedvezmények megvonását. Magyar Nemzet   A berlini kancellári hivatal a telepítésére hivatkozva állította le a holokauszt túlélőinek megítélt kárpótlásról esedékes megbeszéléseket. Népszabadság

Simor András nem a nemzet bankjaként működtette az MNB-t, hanem idegen érdekeket szolgált - rövid lapszemle

                        Boros Imre szerint a neoliberális sajtó az MNB-t a demokrácia utolsó fellegvárának állítja be, noha a hazai jövedelemelosztás külföldi érdekeltjeinek legerősebb hadoszlopa. Simor András az elmúlt hat évben úgy működtette az MNB-t, mintha már tagja lenne az eurózóna központi bankjainak, pedig nem az, és ki tudja mikor lesz. Ami ott már nem a tag-jegybankok, hanem az EKB feladata, azt Simorék nem is csinálták. Nem refinanszírozták a hazai üzleteket, igaz, hogy ilyesmit a külföldi tulajdonban lévő hazai bankok sem igen kezdeményeztek. Nem éltek intervenciós lehetőségükkel a hazai pénzügyi értékek védelmében sem az államkötvények, sem a devizák piacán. Magyar Nemzet

Martin Luther King mondta

                            Állítom nektek,ha egy ember semmit sem talál, amiért meg tudna halni, akkor élnie sem érdemes. Martin Luther King

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Harsányi János (1920-2000)

                          A híres Fasori Evangélikus Gimnáziumban diákja volt, ahol 1937-ben megnyerte az országos középiskolai matematikai versenyt. Gyógyszerész apja kívánságára 1942-ben ő is ilyen végzettséget szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, majd a botanikai tanszéken lett doktorandusz.   1951-ben Ausztráliába emigrált. Sydneyben három évig gyári munkásként dolgozott, ugyanis nem ismerték el magyarországi diplomáját. Így munka mellett végezte el a közgazdasági egyetemet. 1961-ben a Detroiti Egyetemen helyezkedett el. 1964-ben a berkeleyi Kalifornia Egyetem professzora lett, ahol 1990-es nyugdíjba vonulásáig tanított, kutatott. A tudóst a Magyar Tudományos Akadémia 1995-ben tiszteleti tagjává választotta. Az ekkor adott nyilatkozatában a következőket mondta: "Ha az ember egy magyar mérnökkel vagy orvossal beszél, nem meglepő a zenei vagy filozófiai érdeklődése. Amerikában az ilyen nem fordul elő. Az általános műveltség Magyarországon sokkal magasabb. Szerencsém volt, hogy pesti gimnáziumba jártam.” 1994-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott, a játékelmélet - azon belül pedig főként "a nem teljes információs játékok" tudomány területén elért kimagasló kutatási eredményeiért.  

Régi magyar filmcsillagok - Vízvári Mariska (1877-1954) - (a képen, középen)

Választás két Magyarország között - Lenni vagy nem lenni?

                              A 2014-es parlamenti választások hosszú évekre eldöntik azt, hogy Magyarország merre indul el vagy tovább a következő évtizedekben. Mi tehát a tétje a jövő évi választásoknak? Mik között választhatunk?   A nemzeti-globális törésvonal mentén két világszemlélet, két értékrend, s mondjuk ki bátran: ...Az egyik világszemlélet abból indul ki, hogy a világ egyre inkább nemzetközivé lesz, a nemzetállamoknak, a nemzeti öntudatnak és szuverenitásnak az ideje lejárt; alkalmazkodnunk kell a globális pénzügyi, gazdasági és politikai erők akaratához, s minél jobban alkalmazkodunk, annál nagyobb esélyünk van a túlélésre. ... Mindezzel szemben a másik világszemlélet és értékrend abból indul ki, hogy a közösségben, hagyományban és a keresztényi erkölcsök szerint élő állampolgárok által alkotott nemzetek olyan értékek, amelyeket minden eszközzel meg kell védeni. Meg kell védeni az embereket a a kiszolgáltatottságtól, az egzisztenciális kifosztottságtól, s feje tetejéről a talpára kell állítani a világot, ahol nem a multicégek és bankok, hanem az emberek jóléte és a közjó a cél. ... A tét tehát óriási: vagy a gyurcsányi, mesterházyi, bajnaii kozmopolitizmus, szervilizmus és önfeladás, vagy az Orbán Viktor által vezetett kormány nemzeti büszkesége, szuverenitása, önbecsülése és civil tudata. ... E két út, e két Magyarország között kell jövőre választanunk. Fricz Tamás  Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom

A szavak önkényuralma

                        Amióta Medgyessy Péter bejelentette az árokbetemetés politikáját, egyre több - olykor teljesen jelentéktelen ügy - osztja meg a társadalmat. Az utóbbi napokat az önkényuralmi jelképek körüli parttalan és mindkét fél számára kilátástalan vita uralta, mintha az elmúlt hetvenegynéhány évben két különböző országban élt volna a helybéli lakosság.   S nemcsak azon megy a huzakodás, hogy az önkényuralmi jelképeket hordják avagy nem, kitűzzék, kiragasszák, kiszögezzék, netán levegyék, bevonják, rejtegessék, hanem azon is, hogy mi tekinthető önkényuralmi jelképnek, szűkítsék-e törvényben meghatározott körét vagy kibővítsék, esetleg mindenki felejtse el az egészet, s keressen jobb elfoglaltságot magának. Pedig - mint említettem volt - törvényben írták elő, mi számít tiltott szimbólumnak, mégis évek óta perlekednek egymással a polgárok, hogy az Árpád-sávot vagy a haza szolgálatáért plecsnit helyénvaló-e nyilvánosan mutogatni, de akárcsak emlegetni is. Ezek látványa is súlyos lelki traumát okozhat, nem csak a szvasztika vagy a vörös pentagram, ám ha a tiltásnak a fájdalom-, esetleg a rémületkeltés a kritériuma, akkor nemcsak a vizuális szimbólumokra kell figyelnünk, hanem gondoljunk arra, hogy egy-egy szó használatával, verbálisan is fájdalmat gerjeszthetünk. Bizony, vannak önkényuralmi kifejezések is. ... A szavak félelmet keltő volta döntően az életkortól függ, kisebb részben a kultúrától és a környezettől. Ugró Miklós Magyar Nemzet

Országértékelés - barátok közt - a bolsevik a demokráciában is bolsevik marad

                            Alig burkolt fenyegetés van az MSZP komisszáros, propagandistás terveiben. (...) Most volt Sztálin halálának hatvanadik évfordulója. De vele halt-e a sztálinizmus? Ha ezeket a gyűlölködő kirohanásokat nézzük, élőbb, mint húsz évvel ezelőtt. A politikai ellenfél ellenségnek tekintése, a vélt fenyegetésekre, a népi demokrácia veszélyeztetésére való hivatkozással forradalmi terror alkalmazása, a sötétben bújkáló reakció elleni mozgósítás mind-mind a marxista-leninista-sztálinista eszmevilág hagyatéka. Megyeri Dávid Magyar Nemzet