Orbán Viktor: A munkaalapú gazdaság a magyar sikerek kulcsa
A munkaalapú gazdaság lehet Magyarország jövőjének, a magyarok sikerességének és életszínvonal-emelkedésének kulcsa, ezért a szakképzési rendszert össze kell hangolni a gazdaság igényeivel, helyre kell állítani a kétkezi munka becsületét, és átláthatóbbá, egységesebbé kell tenni az oktatási rendszert - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a 6. Szakma Sztár Fesztiválon, a Szakma Kiváló Tanulója Verseny és az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny döntőjének megnyitó ünnepségén.
Emlékeztetett, a rendezvény jelmondata az, hogy egy jó szakma felér egy diplomával. "Most azonban már azt is tudjuk, hogy ennek a mondatnak a fordítottja is igaz: nem minden diploma ér fel egy jó szakmával" - tette hozzá.
Az elmúlt évtizedek problémájának nevezte, hogy a szakképzés veszített korábbi tekintélyéből, az iskolarendszer egyre távolabb került a valós gazdasági igényektől, mindez pedig a vállalatoknál munkaerőhiányra, a pályakezdőknél munkanélküliségre vezetett, és egyes ágazatokban szakmunkáshiány alakult ki.
"A gazdasági válságból kikecmeregni akaró Európának szembe kell néznie azzal az ősi igazsággal, hogy valódi értékteremtő munka nélkül nem fogunk kijutni a kátyúból. Nincs olyan technológia, tudományos, technikai fejlettség, nincs olyan pénzügyi trükk és manőver, ami a munkát és a termelést kiváltaná" - fejtette ki.
A mostani versenyeken részt vevő fiatalok is azt az üzenetet közvetítik, hogy hamis az az elképzelés, amely szerint a mai világban csak azok érvényesülhetnek, akik "homályos üzleti vállalkozások keretei között a lehető legkisebb munkával tetemes profitot tudnak létrehozni".
Az is tévképzet, hogy az embernek csak diplomával lehet hivatástudata, mert a hivatás elsősorban azt a hozzáállást jelenti, ahogyan az ember a saját szakmájához viszonyul. Szavait azzal zárta, hogy a magyarok szakértelme, rátermettsége és munkabírása bizonyított tény, ellenkező esetben ugyanis nem jönnének Magyarországra olyan világcégek, mint például a Mercedes, az Audi vagy éppen a Lego.
hirkozpont.magyarorszag.hu, Patrióta Európa Mozgalom.hu
Az aracsi pusztatemplomról tanácskoztak Zentán - Délvidék
Nemzetközi építészeti, műemlékvédelmi és régészeti konferenciát tartottak Zentán, a városháza dísztermében az aracsi Pusztatemplom kutatásának új eredményeiről és védelmének időszerű kérdéseiről.
A tanácskozás célja az aracsi Pusztatemplom és környéke régészeti feltárásával, konzerválásával, restaurálásával, építészeti védelmével, infrastrukturális fejlesztésével, környezetének rendezésével, területfejlesztésével kapcsolatos legfrissebb eredmények, valamint a fejlesztési és területrendezési elképzelések ismertetése, továbbá szakmai dialógus kialakítása volt.
A Magyar Nemzeti Tanács nemrég nyilvánította a magyarság szempontjából is kiemelt jelentőségűvé az aracsi Pusztatemplomot.
Úgy éreztük, most, amikor a törökbecsei önkormányzat és a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet is úgy gondolta, hogy itt az alkalom, hogy nemcsak hazai, hanem nemzetközi, főleg európai uniós pénzeket is sikerüljön ennek a jelentős műemléknek a konzerválásába és restaurálásába, valamint az ásatások folytatásába fektetni, akkor nyilvánvalóan az a legfontosabb, hogy kialakítsuk azokat az irányelveket, amelyek alapján mindezen folyamatok megtörténhetnek.
Éppen azért tartottuk fontosnak ennek a konferenciának a megszervezését, hogy ezek az irányelvek megszülethessenek – mondta Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója
Vajdaság Ma, Patrióta Európa Mozgalom
Kisemmizett családok pénzéből támogatják Bajnait?
A Fidesz választ vár arra, hogy miért támogatja Bajnai Gordon volt miniszterelnököt Winkler Gyula, a Wallis egyik volt vezetője, aki vagyonát „többek között a kisemmizett magyar családoktól elszedett pénzből szerezte” – közölte Zsigó Róbert, a kormánypárt szóvivője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
A Bajnai Gordon alapította Haza és Haladás Alapítvány a múlt héten tette közzé minden, egymillió forintnál nagyobb összegű adományát és kiadását. Ezzel kapcsolatban a Fidesz szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy a listán szerepel Bajnai Gordon régi üzlettársa, Winkler Gyula is, „akinek a nevét a Hajdú-Béthez köthető, kisemmizett magyar családok jól ismerik”.
Winkler Gyula – aki 2011-ben kétmillió, 2012-ben pedig mintegy ötmillió forinttal támogatta a Haza és Haladás Alapítványt – és Bajnai Gordon a Wallis vezetői voltak, amikor a cég megvásárolta Magyarország egyik legnagyobb baromfifeldolgozóját, a Hajdú-Bétet, majd „mint tulajdonosok levezényelték a cég felszámolását, a vagyonát kiszervezték, és így tönkretettek több mint félezer magyar családot” – mondta Zsigó Róbert.
A kormánypárt szóvivője ezek alapján arra kíváncsi, hogy Winkler Gyula miért támogatja Bajnai Gordont: azért, mert hálás a korábban kapott pénzért, vagy az esetleges jövőbeli hasonló üzletekért. Tisztességesnek tartja-e a volt miniszterelnök, hogy olyanoktól fogad el támogatást, akik „magyar családok kárán gazdagodtak meg?” – tette fel a kérdést Zsigó Róbert.
mno.hu
Címkék
A britek védhetik meg az alaptörvény negyedik módosítását - az Emberi Jogok Európai Bíróságának a határozata cáfolja Barossoék "aggodalmait"
Az Egyesült Királyságban tilos bármiféle fizetett politikai hirdetés közzététele a hagyományos elektronikus médiában. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a héten megszületett döntésében az Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban állónak mondta ki a brit szabályozást, és elismerte, hogy a – negyedik alaptörvény-módosításon alapuló magyar szabályozáshoz hasonló – modell hozzájárulhat egy demokratikus társadalomban folyó politikai verseny kiegyenlítését célzó egyenlő feltételek biztosításához. Ebből következően a testület szerint nem aránytalan korlátozása a véleménynyilvánítás szabadságának, és összeegyeztethető az európai normákkal, ha a politikai reklámok közzétételét az állam korlátozza – olvasható a Századvég közleményében.
Április 22-én látott napvilágot a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának legújabb határozata az Animal Defenders International kontra Egyesült Királyság ügyben. A jogesetben egy állatvédő szervezet szeretett volna az emlősök védelmére felszólító hirdetést közzétenni a brit médiában.
A hirdetések tartalmát a brit rendszerben bevett rendelkezések alapján engedélyező testület az állatvédők anyagát politikai tartalmú reklámnak minősítette, tekintettel arra hogy a szervezet politikai célkitűzéseket fogalmaz meg, ezért a vonatkozó törvényeknek megfelelően nem engedélyezte az anyag közzétételét. Az állatvédő szervezet a bírói szervezetrendszerben bejárt utat követően az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult arra hivatkozva, hogy a politikai reklámok tiltása az érdekérvényesítő szervezetek számára túlzott mértékben korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát – írja a Századvég.
Egyenlő feltételek a teljes tiltással
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a határozatában hivatkozik arra, hogy az Egyesült Királyságban hagyományosan tilos a fizetett politikai hirdetések lejátszása a hagyományos elektronikus médiaszolgáltatóknál.
A brit kormány álláspontja szerint a szabályozás egyensúlyt teremt a véleménynyilvánítás szabadsága és a semlegesség követelménye, valamint a demokratikus döntéshozatal védelme között. Ezt egyfelől a fizetett politikai reklámok teljes tiltásával érik el, hiszen ez az egyetlen olyan megoldás, amely nem minősül diszkriminatívnak, ugyanis valamennyi politikai szereplőre semleges feltételként vonatkozik. Fontos hangsúlyozni, hogy a brit megoldás is úgy épül fel, hogy emellett kampányidőszakban a politikai pártok részére egyenlő feltételekkel elosztott ingyenes hirdetési felületek állnak rendelkezésre.
A szabályozást többször felülvizsgálta mind a brit parlament, mind a különböző bírósági fórumok, és minden esetben arra a következtetésre jutottak, hogy a közvélemény-befolyásolás torzulásának elkerülése érdekében fenn kell tartani a fizetett politikai reklámok tiltását.
A törvényhozási anyagok egyfelől azért tartják indokoltnak a korlátozást, mert a kampányköltségek legnagyobb szeletét adó fizetett televíziós hirdetések kiiktatásával olcsóbbá válik a kampány, ez nem utolsósorban csökkenti a támogatók befolyását a pártok döntéseire.
A szabályozás másfelől egyenlő esélyeket teremt a pártok között. Ezen túlmenően a brit érvelés is azon alapul, hogy a tiltás csak a média legbefolyásolóbb ágára – televízió, rádió – és kizárólag a fizetett politikai hirdetésekre terjed ki. Ennek megfelelően a tiltás a brit modellben sem vonatkozik például az internetre, túl azon, hogy az egyes politikai vélemények megjelenhetnek például a televíziós vitaműsorokban is. Az arányosság kérdésének megítélésében ezt is figyelembe vette a bíróság, és arra hivatkozott, hogy a civil szervezet részére a fizetett politikai hirdetésen kívül más médiafelület is rendelkezésére állt, amelyen keresztül eljuttathatta üzenetét a lakossághoz.
Nem sérti a véleménynyilvánítás szabadságát
Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a brit szabályozás – mivel arányos korlátozást tartalmaz – nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében is biztosított véleménynyilvánítás szabadságát.
Mindezek fényében a Századvég Alapítvány kutatói szerint látható, hogy az európai szabályozási minták fősodrába illeszkedik az alaptörvény negyedik módosításával alkotmányos szintre emelt, a brit megoldásra nagyban hasonlító szabályozás, amely tiltja a fizetett politikai reklámokat az elektronikus médiában, ugyanakkor kampányidőszakban egyenlő feltételek mellett ingyenes felületet biztosít az országos listát állított pártok részére – zárul a közlemény.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Orbán Viktor: Ez nem politikai, hanem erkölcsi kérdés
A miniszterelnök követi a nemzetbiztonsági bizottság munkáját a Portik Tamás és Laborc Sándor találkozóin elhangzottak nyilvánosságra kerülése nyomán kirobbant ügyben, amelyet erkölcsi kérdésnek tekint.
Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye az eddig nyilvánosságra került információkról, a kormányfő azt válaszolta: „Én ezt nem politikai kérdésnek tekintem, hanem erkölcsi kérdésnek. Csak azt tudom mondani: de hát kérem, micsoda dolog ez?” Hozzátette, tájékozódik, követi a parlament nemzetbiztonsági bizottságának munkáját az ügyben.
Kocsis Máté szerint külön vizsgálni kell, hogy Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt igazgatója egyedül döntött-e arról, hogy találkozik Portik Tamással, neki ugyanakkor az a meggyőződése, hogy „Laborc Sándor feladatot hajtott végre”.
Azt mondta, nem azzal van a baj, hogy a titkosszolgálat vezetője találkozik egy alvilági figurával, bár – jegyezte meg – ez sem szokványos, a probléma a megbeszélés tartalma. Azt egy titkosszolgálati vezető nem teheti meg, hogy jobboldali politikusok lejáratására kérjen bárkit is .
„Az MSZP a politikai banditizmus útjára lépett”
Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke az üggyel kapcsolatban a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: régóta sejteni lehetett, hogy az MSZP a hatalma megtartása érdekében a politikai banditizmus útjára lépett, amikor a KGB-egyetemet végzett Laborc Sándort nevezték ki a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának, és általa a szervezett alvilággal szövetkeztek az ellenzék lejáratására, zsarolására.
Bajnaiék nem emlékeznek túl jól
Az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért választási szövetség hétfői közleményével ellentétben Laborcot nem távolította el senki a posztjáról, hanem 2009. július 20-án lemondott.
Bajnai irodája akkor közleményben jelentette be, hogy „a miniszterelnök Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója kérésének eleget téve, és a kérés indoklását figyelembe véve, őt érdemei elismerése mellett szeptember 1-jei hatállyal felmentette főigazgatói tisztsége alól.
Bajnai Gordon miniszterelnök köszönettel nyugtázta, hogy a főigazgató szolgálati ideje alatt vezetésével végrehajtott átszervezés sikeres volt, a Nemzetbiztonsági Hivatal a korábbinál korszerűbb és hatékonyabb struktúrával dolgozik, és egy sor feladat megoldásában a rendőri szervekkel szorosan együttműködve eredményes munkát végzett: tevékenysége elismerésre talált a baráti országok hasonló szolgálatainál is.”
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Pártosodás
Viszont elgondolkodtató látszat – lehet, hogy tény –, miszerint az újonnan szerveződő pártokhoz csak olyanok csatlakoznak, akik már egy vagy több pártnak korábban is tagjai voltak. Úgy néz ki, mintha a pártalapítási és belépési hajlandóság a lakosság körében betelt volna, s csak olyanok mozgolódnak különböző pártok között, akik már megszokták a pártosság beszűkült légkörét, s most nem lelik helyüket a hétköznapi, hogy azt ne mondjuk: normális emberek világában.
Ugró Miklós
Magyar Nemzet
Az új német párt az eurózóna felszámolását tűzte ki célul - rövid lapszemle
Az Alternatíva Németországért nevű új párt az eurózóna felszámolását tűzte ki célul maga elé. A párt alapítói nem tartják magukat Európa-ellenesnek, pusztán a túlzott centralizációt ellenzik.
A szavazók 17 százaléka kész olyan pártra szavazni, amely az eurózóna felszámolását ajánlja.
napi.hu
Bejuthat a parlamentbe az Alternatíva Németországnak euroszkeptikus párt. Az AfD a legfontosabb feladatok között említi, hogy rendezett keretek között fel kell számolni az eurózónát. Az új párt azt is követeli, hogy engedjék el az adósságválságba jutott országok tartozását, a veszteségeket pedig a bankokra terheljék.
Több beleszólást adnának az állampolgároknak a politikába. Az AfD programja részben hasonlókat mutat az Öt Csillag Mozgalommal. Szintén egyre népszerűbb az ugyancsak nyíltan EU-kritikus brit Függetlenségi Párt, amely kiléptetné országát az európai közösségből. Az UKIP már 17 százalékon áll.
Magyar Hírlap
Sinkovics Ferenc: Különös függetlenség
Botrány? Persze hogy az, ha egy bíró ittasan vezeti az autóját! Ez történt a minap Szekszárdon, s valljuk be őszintén, ilyenkor mindig összedől egy kicsit a világ a társadalom törvénykövető részében. Még akkor is, és úgy is, hogy sajnos elég gyakran, vagy mondjuk úgy: egyre gyakrabban kerülnek a közfigyelem fókuszába a bíróságok.
De hát hogyisne kerülnének, ahol egy bíró kimondja egy perben, nem bünteti meg a hamisan tanúskodó romákat, mert a hazudozás a kultúrájuk része. Mi ez?!
De elképedve állt a közvélemény és a politikai elit jobboldali része is az előtt a bírói ítélet előtt, amely igen„megértőnek” mutatkozott a Cozma‑gyilkosság vádlottjaival szemben.
Hogy arról a minap szabadon bocsátott férfiról ne is beszéljünk, aki maga ismerte el, hogy halálra verte áldozatát, s talán ő volt a legjobban meglepődve, hogy ennek ellenére szabadon távozhatott a bíróság épületéből. Új hír, hogy a héten pedig egy rablógyilkosságokkal vádolt csoportot készül szabadon engedni az igazságszolgáltatása szakértői vélemények csúszása miatt.
Az úgynevezett móri bankrablás pere is fönn van a meghökkentő esetek listáján, nem is beszélve a K & H‑ügyről, amely nemcsak tízéves „futamidejével” tűnik ki az ügyek sorozatából, de ellentmondásainak számával is. Esetek, ahol a nemzet lelkében meghal egy kicsit a világ, amelynek része persze az intézményekbe vetett bizalom is. A 2006‑os véres eseményekkel kapcsolatos bírósági perre, s annak várható ítéletére már eleve úgy tekint a közvélemény, mint a különös ügyek koronájára.
Vannak persze érthetetlen dolgok is, amelyekkel nem tudnak mit kezdeni az emberek. Horváth Aladár az ismert roma jogvédő kérdezte egy „magyargyalázós” per kapcsán, miként lehet az, hogy a cigányok védelmére készült törvényt a cigányok ellen fordítja a bíróság?! És a hazai igazságügy reakció nélkül elment egy ilyen kérdés mellett, megengedve a szélesebb értelemben vett tömegek számára azt a feltételezést, hogy ebben az országban külön törvények születnek egy-egy népcsoportra szabva.
Itt vajon hány centire járunk a rasszizmustól?
A polgári kormány belefogott a bírósági rendszer átalakításába. Persze a kormány is tisztában van azzal, hogy a magyar bírák döntő többsége lelkiismeretesen, a törvények, és csakis a törvények iránti alázattal végzi a munkáját. Ez vitán felül áll. A régi,pártállami örökségekkel is átszőtt struktúra azonban megkopott. Ez mindenkiszámára világos.
Nincs senki a balliberális oldal hangadóin kívül, aki a különös, sokszor nemcsak morális, de jogi értelemben is indokolhatatlan határozatokban, ítéletekben látná a bírói függetlenség zálogát. Sőt, már-már attól tart a közvélemény, hogy eljön a pillanat, amikor ez a fajta felfokozott,rosszul értelmezett, szinte szürreális függetlenség épp magától a törvénytől válik függetlenné, s önkénybe csap át.
Ideológiai, faji, etnikai különbségtételekkel, előítéletekkel, politikai jelzésekkel… Az EU és a Nyugat hisztérikusan követeli tőlünk a bírói függetlenség biztosítását. Vajon erre a függetlenségre gondolnak?
Sinkovics Ferenc
Magyar Hírlap
Nem Magyarországon bonyolult a helyzet, hanem Európában
Az amerikai nemzet- és szabadságfogalom Európába történt importálása lényegében megtörtént, 1945 után Nyugat-Európában, 1990 után Európa keleti felén is. Önmagában ez nem is lenne baj, legfeljebb az a probléma, hogy nem működik jól, sőt az Amerikai Egyesült Államokban is egyre nyilvánvalóbbak a társadalmi válság jelei. Amerika saját liberalizmusának lett az áldozata, és az is kész csoda, hogy ilyen kevert vallási, etnikai, kulturális és nyelvi közösség egyáltalán együtt tudott maradni azzal az alapfelfogással, hogy amit a törvény nem tilt, azt szabad.
A legendás olvasztótégelynek egyszer csak megszűnt a hatása, mert a fogyasztói társadalom mint cél és létforma lassan kiüresedett, és a Pax Americana fenntartása is egyre költségesebb illúzió lett.
Amerika kénytelen fokozatosan szigorítani saját törvényeit, például a fegyvertartás korlátozását előbb-utóbb be kell vezetnie, de a külső fenyegetések mellett a belső „terrorizmus” is a rendőrállami módszerek megerősítésével jár. A demokráciának az a felfogása, miszerint mindenki azt csinál, amit akar, egy közös hagyományokkal rendelkező államban, megfelelő életszínvonalon egy ideig sikeres lehet, ahogyan Európa leggazdagabb országaiban is, de az elkerülhetetlen migrációval a lakosság amorf tömeggé válik, a korábbi közös értékek, íratlan társadalmi normák fellazulnak, a kohézió megszűnik.
Európa most egy korábban sikeres Amerika illúzióját kergeti, jelenlegi vezetői feladnák a tagállamok vallási és nemzeti identitásának megőrzését, és ehhez meg is teremtették a „közös piac” összes feltételét, csakhogy időközben nagyot fordult a világ és főleg a világgazdaság.
Európa önvédelmi reflexei elhaltak, súlyos betegségének még a tüneteit is tagadja, keresztény múltját szégyenkezve elhallgatja, mert a vallás és az erkölcs magánügy.
A balliberális demokráciafelfogás úrrá lett a kereszténydemokrata értékrend felett, a tagállamok nemzeti hagyományaira megvetéssel tekintenek a döntéshozók, mert kizárólag pénzügyi, gazdasági, versenyképességi szempontok vezérlik őket.
A cinikus haszonelvűség és az ateista lélektelenség bukásra van ítélve, és nagy kár, hogy Amerika liberálisai éppen azt a kormányzati formát akarják Európára erőltetni, ami már náluk is a múlté.
Igaza van a magyar miniszterelnöknek: nem Magyarországon bonyolult a helyzet, hanem Európában.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Empátiával kezeljük a helyzetet
Hölvényi György, államtitkár: Az állam a különböző vallási szervezetek függetlenségét továbbra is messzemenően tiszteletben tartja, sőt támogatja. Ugyanakkor tartós viszonyrendszert kíván kialakítani, mert ami eddig volt, az nem jó. Hiszen képtelenség, hogy több száz, úgynevezett vallási felekezet magát egyházként ismertette el, leginkább az állami támogatások érdekében. Ilyen sehol nincs.
Magyar Hírlap