Nem Magyarországon bonyolult a helyzet, hanem Európában
Az amerikai nemzet- és szabadságfogalom Európába történt importálása lényegében megtörtént, 1945 után Nyugat-Európában, 1990 után Európa keleti felén is. Önmagában ez nem is lenne baj, legfeljebb az a probléma, hogy nem működik jól, sőt az Amerikai Egyesült Államokban is egyre nyilvánvalóbbak a társadalmi válság jelei. Amerika saját liberalizmusának lett az áldozata, és az is kész csoda, hogy ilyen kevert vallási, etnikai, kulturális és nyelvi közösség egyáltalán együtt tudott maradni azzal az alapfelfogással, hogy amit a törvény nem tilt, azt szabad.
A legendás olvasztótégelynek egyszer csak megszűnt a hatása, mert a fogyasztói társadalom mint cél és létforma lassan kiüresedett, és a Pax Americana fenntartása is egyre költségesebb illúzió lett.
Amerika kénytelen fokozatosan szigorítani saját törvényeit, például a fegyvertartás korlátozását előbb-utóbb be kell vezetnie, de a külső fenyegetések mellett a belső „terrorizmus” is a rendőrállami módszerek megerősítésével jár. A demokráciának az a felfogása, miszerint mindenki azt csinál, amit akar, egy közös hagyományokkal rendelkező államban, megfelelő életszínvonalon egy ideig sikeres lehet, ahogyan Európa leggazdagabb országaiban is, de az elkerülhetetlen migrációval a lakosság amorf tömeggé válik, a korábbi közös értékek, íratlan társadalmi normák fellazulnak, a kohézió megszűnik.
Európa most egy korábban sikeres Amerika illúzióját kergeti, jelenlegi vezetői feladnák a tagállamok vallási és nemzeti identitásának megőrzését, és ehhez meg is teremtették a „közös piac” összes feltételét, csakhogy időközben nagyot fordult a világ és főleg a világgazdaság.
Európa önvédelmi reflexei elhaltak, súlyos betegségének még a tüneteit is tagadja, keresztény múltját szégyenkezve elhallgatja, mert a vallás és az erkölcs magánügy.
A balliberális demokráciafelfogás úrrá lett a kereszténydemokrata értékrend felett, a tagállamok nemzeti hagyományaira megvetéssel tekintenek a döntéshozók, mert kizárólag pénzügyi, gazdasági, versenyképességi szempontok vezérlik őket.
A cinikus haszonelvűség és az ateista lélektelenség bukásra van ítélve, és nagy kár, hogy Amerika liberálisai éppen azt a kormányzati formát akarják Európára erőltetni, ami már náluk is a múlté.
Igaza van a magyar miniszterelnöknek: nem Magyarországon bonyolult a helyzet, hanem Európában.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Empátiával kezeljük a helyzetet
Hölvényi György, államtitkár: Az állam a különböző vallási szervezetek függetlenségét továbbra is messzemenően tiszteletben tartja, sőt támogatja. Ugyanakkor tartós viszonyrendszert kíván kialakítani, mert ami eddig volt, az nem jó. Hiszen képtelenség, hogy több száz, úgynevezett vallási felekezet magát egyházként ismertette el, leginkább az állami támogatások érdekében. Ilyen sehol nincs.
Magyar Hírlap
Az mno.hu megszerezte a Laborc–Portik találkozók leiratait - avagy botrány a köbön
Az MSZP választási győzelmét kívánta elősegíteni a kormányváltástól rettegő egykori olajbűnöző, Portik Tamás, aki 2008 nyarán leleplező információkat ígért a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati főnökének. Egyebek mellett ez derül ki azokból jegyzőkönyvekből, amelyek titkos minősítését a belügyminiszter kezdeményezésére néhány órával ezelőtt feloldották. A dokumentumok a Laborc Sándor és Portik Tamás két fővárosi találkozóján elhangzottak anonimizált leiratát tartalmazzák.
„Én mindenben, amit önök mondanak. Én bármit 150 százalékig elhatároztam, régóta a lelkemben, meg a szívemben. Nem hiszem, hogy tudnak olyat kérni, amit ne tennék meg” – mondta Portik Tamás, a hazai alvilág egyik meghatározó személye Laborc Sándornak, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati főnökének egy budapesti étteremben.
Laborc és Portik között legalább két személyes találkozó jött létre, amelyekről hangfelvétel készült.
A nyilvánosságra hozott dokumentumokból bárki számára egyértelművé válhat, milyen bensőséges kapcsolat alakult ki a Gyurcsány-kormány és az alvilág között. A megbeszéléseken egyébként Laborcon és Portikon kívül jelen volt az a két személy is, akik megszervezték az összejövetelt.
A jegyzőkönyvek szerint Portik Tamás kijelentette: „nekünk az lenne a dolgunk, hogy erősítsük a miniszterelnök urat vagy magában legalább az MSZP-t”. Az olajos bűncselekményekből évekkel azelőtt hatalmas vagyont szerző férfi felajánlotta, hogy az érdekeltségébe tartozó internetes oldalakat is a baloldal szolgálatába állítja. Ezekről a portálokról annyi derült ki, hogy Portik összesen kétmillió regisztrált taggal tudná a választások eredményét befolyásolni. Az oldalak látogatottsága elmondása szerint naponta félmillió fő körül mozgott.
„Én jól elvagyok a baloldallal, és mindent el fogok követni, hogy 2010 után is így maradjon” – nyomatékosította párthovatartozását az egykori Energol-vezér, aki arról is említést tett, hogy személyesen vitt pénzt MSZP-s politikusoknak, amit soha sem tudott meg senki. Hangsúlyozta, hogy ez „egyféle biztonságot ad” neki, ám a „jobboldali rendőrség” leszámolásos bűncselekményekkel összefüggésben „a céltáblájára tűzte”.
Az elhangzottakból egyértelműen kiderült, hogy Portik Tamás rettegett a kormányváltástól, mert – mint mondta – őt akkor biztos elviszik. Laborc Sándor válasza erre annyi volt, hogy akkor lehet, hogy őt is.
A Nemzetbiztonsági Hivatal akkori főigazgatója egyébként hajlott az egyezségre. Portik Tamást arra biztatta, hogy a tudomására jutott információkat juttassa el hozzá. Laborcot szinte minden érdekelte, beleértve az esetleges rendőrségi, bírósági, valamint ügyészségi korrupciót és a politikusokat érintő kényes ügyeket is. A tábornoknak csak az számított, hogy legyen „viszonylag gyorsan fogható és körüljárható”.
Portik nagyon kreatív volt
„Tehát úgy kellene valamilyen módon kezdeni. Ez bármelyik felület, tehát, érdekes az, amikor megpróbálja befolyásolni a döntéshozókat bármivel (...) akár kupiba elvinni stb.” – ecsetelte elgondolásait Laborc Sándor. „Én magamtól is, gondolom, hogy csinálhatok ilyet a későbbiekben, mert kuplerájban is érdekelt vagyok. Készüljön-e felvétel például?” – érdeklődött Portik. Az elhárítás akkori főnöke ezt jó megoldásnak tartotta, amin mindannyian nagyot nevettek.
A nyilvánossá tett dokumentumok szerint az asztaltársaság hosszabban beszélgetett a Fenyő-ügyről, amellyel kapcsolatban két olyan név is elhangzott, akik megrendelhették a gyilkosságot, de szóba került az Aranykéz utcai robbantás is.
Azt nem lehet tudni, hogy a két személyes találkozót követően pontosan mi történt, mindenesetre Laborc Sándor egy olyan telefonszámot biztosított az egykori olajbűnözőnek, amelyen bármikor közvetlenül tudott nála jelentkezni.
„Jó, és a telefonba mondjak valamit?” – tette fel a kérdést az eligazítást váró Portik Tamás. „Nem, azt majd mindig megbeszéljük. Ha nagyon gyorsan kellene intézkedni, reagálni, akkor persze virágnyelven mindent meg lehet beszélni. De én szeretek közvetlen kontaktusban...megbeszéljük valahol összejövünk. Jó?” – ismertette a szabályokat Laborc Sándor, aki arra is kíváncsi volt, hogy „mennyire tiszta” Portik környezete. „Hát ez jó kérdés, igyekszem mindent elkövetni. Kocsit nem nagyon használok, BKV-val vagy taxival járok. Nem nagyon osztok meg senkivel, semmilyen információt. Amióta itthon vagyok, azt hiszem ilyen őszintén most először beszélgetek emberekkel” – fogalmazott az egykori Energol-vezér.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Szerintem nagyon jó ma is pedagógusnak, nevelőnek lenni!
Mondhat akárki, akármit, szerintem nagyon jó ma is pedagógusnak, nevelőnek lenni! Mi lehet szebb ezen a földön, mind igaz, szép dolgokról, tiszta rendezett környezetben, figyelő, jó gyerekeknek örömmel, élő hittel beszélni?
Légy türelmes, mint a jó szakács te is bölcsen, tisztán készítsd el a szellemi étkedet! Tálald fel szerényen, de mégis lelkesen az életet adó gondolatokat!
Vedd észre a gyarapodást és örvendj te is neki, mert jó dolog látni, ahogyan az átgondolt, kimondott tanításod életé válik a benned bízó gyermekben!
A szelíd magvetés a tiéd, aratni majd más fog, de ne bánd, mesterünk megmondta: "az eső, mi földre hull nem tér oda vissza, anélkül, hogy meg ne hozná a maga termését!"
Böjte Csaba
Tudatosan szoktassuk lelkünket a szépre, a jóra
"Tudatosan szoktassuk lelkünket a szépre, a jóra. Gyönyörködjünk Isten teremtette szép világunkban!
Hagyjuk, hogy a harmónia, a fény, az életerő, mi a tájból fakad, betöltsön.
Akarjak része lenni, e szép világnak, mely körülvesz, melyben minden, de minden a testvérem, társam. Igen, a születésben, a gyümölcstermésben, sőt az elmúlásban is társam, minden mi él, és ez jól van így."
Böjte Csaba (1959) ferences szerzetes
Romániában „nacionálkommunista” visszarendeződés történik
Toró T. Tibort választotta újra elnökének szombaton Kolozsváron az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) második országos küldöttgyűlése.
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNP védnöke szólalt fel elsőként, aki beszédében Orbán Viktor nemzeti kormányát méltatta, és keményen kritizálta a baloldali Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) újságíró holdudvarát, akik tagjai csütörtökön „tényfeltáró cikkben” írtak arról, hogy a Néppárt egymillió eurós választási támogatást kapott a magyar államtól.
Az írásra hivatkozva egy „szekus zsebpárt” már fel is jelentette az EMNP-t, így záródik be a kör – tette hozzá Tőkés.
Az EP-képviselő beszédének nagy részében a „Bukarestben átnevelt, komprádor” RMDSZ-es politikusokat bírálta, akik a balliberális magyar kormányok idején számolatlanul nyelték a támogatásokat, és megalkuvásuk miatt a román hatalomnak is kényelmesek.
Meglátása szerint Romániában „nacionálkommunista” visszarendeződés történik, és sajnos az erdélyi magyar egyház is paktumot kötött az etnobizniszes RMDSZ-es nómenklatúrával.
A volt református püspök két Európai Uniónak benyújtott indítványról is szólt. Az egyikben a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaadását követelik, a másikban (ezt a Fidesszel együtt adták be) a cigányokat, zsidókat, muszlimokat és szexuális kisebbségeket megillető védelmet szerettek volna a történelmi kisebbségeknek, de ezt Brüsszelben nem támogatták.
magyarellenesseg.blogspot.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Simor András, a „nemzetközileg megbízható”
Lassan megtanuljuk, hogy a „Nyugat” mint olyan nem tökéletes és ideális emberekből áll. Lassan megtanuljuk, hogy az euroatlanti világban sem feltétlenül azért kerül valaki fontos vezetői pozícióba, mert a teljesítménye alapján megérdemli. Lassan megtanuljuk, hogy adott esetben csak azért nyeri el valaki az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) alelnöki posztját, mert „jó elvtárs”, és semmi más.
Nos, mindezt azért is kijelenthetjük, mert Simor András, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke nyerte el az EBRD alelnöki funkciójára kiírt pályázatot. Az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank pályázatára mintegy százan jelentkeztek a világ minden tájáról, s végül Simor András kapta meg a sokak által álmodott pozíciót.
És itt ki kell jelentenünk: nem a szakmai teljesítménye alapján kapta meg a sokak számára álmot jelentő vezetői állást. Ugyanis kénytelen vagyok itt és e helyen a Global Finance nevű világhírű gazdasági magazinra utalni. A lap 1994 óta minden évben közzéteszi a világ ötven legfontosabb országainak jegybankárairól szóló értékelését, amelyben A-tól F kategóriáig rangsorolja az intézményvezetőket aszerint, hogy mennyire voltak sikeresek az infláció kordában tartásában, a gazdasági növekedés elősegítésében, a saját fizetőeszköz stabilitásnak megőrzésében, illetve a kamatlábak menedzselésében.
Simor András a fentiek mérlegelése alapján 2012-ben is C besorolást kapott, akárcsak 2010-ben és 2011-ben. Tudni kell ehhez, hogy a lap besorolásában az E és az F kategória lényegében bukást jelent, s ebbe az osztályba nem is soroltak senkit 2012-ben. Simor mellett még a fehérorosz jegybankelnök kapott C minősítést, a legrosszabb D kategóriába csak az ecuadori és az argentin elnök került.
A skálája alapján a Business Insider összeállította a világ tíz legjobbjának és legrosszabbjának tartott jegybankelnökről szóló listát, és mindkettő kapcsán három fontosabb makroadatot (maginfláció, munkanélküliség és alapkamat) a rangsor mellé illesztett. Az ötven jegybankelnök közül a legrosszabbnak a magazin az argentin Mercedes Marcó del Pont elnök asszonyt tartja, akit az ecuadori, illetve a japán intézmény vezetője követ. Az ötödik legrosszabb helyezést Simor András kapta.
Nos tehát, hölgyeim és uraim, az ötödik legrosszabb jegybankelnök nyerte el száz pályázóból az EBRD-alelnöki pozíciót. Ez szerintem korrekt és tisztességes. Sőt, a módszert illetően Gyurcsány Ferenc szellemét kell hogy idézzem: „Törvényesen és tisztességesen!”
Még azt is meg kell említenem, hogy az ilyen kinevezések előtt az EBRD vezetői rákérdeznek az adott ország kormányánál arra, hogy egyetértenek-e az ő bankáruk kinevezésével, magyarul ajánlják-e az adott személyt a pozícióra, s az eddigi szokásjog szerint ha a kormány nem támogatja a jelöltet, elállnak tőle. A mi esetünkben ez is megdőlt: a kormány fenntartásait hangoztatta, ám ettől függetlenül is Simor lett az alelnök. Sőt, igazából „csakis azért”.
Tehát szögezzük le: Simor András, a szakmai értékelések szerint a világ egyik legrosszabb jegybankelnöke a világ egyik legfontosabb bankjának alelnöke lehetett. Gratulálok, EBRD-s hölgyek és urak, ez az igazi nyugati szellem, és ezért szeretünk titeket!
Vagy tán csak nem azért lett a tehetségtelen Simor az alelnök, mert félelmetes következetességgel szolgálta ki a nemzetközi pénztőke érdekeit, zokszó nélkül végrehajtotta a bázeli székhelyű nemzetközi fizetések bankja (Bank for International Settlements) és az Európai Központi Bank utasításait, s így a Magyar Nemzeti Bankot Magyartalan Nemzetközi Bankká formálta? S tán csak nem azért lett EBRD-alelnök, mert továbbra is a nemzetközi bankrendszer globalista érdekeit fogja szolgálni?
S végül: tán az ájultan szeretett és imádott Nyugaton a vezető pozíciókban mégsem makulátlan erkölcsű emberek ülnek?!
S lehet, hogy a mi közép-európaias felfogásunk igazságról és korrektségről mégsem alábbvaló, mint a Nyugat „szent és sérthetetlen” embereié?
Gondoljátok ezt meg, „mucsai” közép-európai polgártársaim, lengyelek, csehek, észtek, lettek, litvánok, magyarok, szlovének, horvátok, szlovákok!
Fricz Tamás
mno.hu
Szentesi Zöldi László: Mesterházy nem számít
Kövér Lászlónak igaza van: nyilvánvaló, hogy a választásokra ideiglenesen összeáll a baloldal. Aki figyeli a híreket, tájékozódik és gondolkodik, aligha ül fel az állítólagos hatalmi torzsalkodásoknak. Ezt a meccset ugyanis már lejátszották, a körítés csak parasztvakítás.
Mesterházynak és az MSZP-nek pusztán annyi feladatot szántak a jövő tavaszig, hogy látványosan hátba veregessék Gordont, hogy derék gyerek ez, szavazzatok rá, mi pedig ragasztgatjuk a plakátokat, ahogyan szoktuk. Ősszel drámai körítéssel előadják majd, hogy az „Orbán-rendszer” leváltása annyira fontos nekik, a „demokratáknak”, hogy egyéni ambícióknak itt mostantól nincs helyük, és a többi blabla, ismerjük előre.
Nem kétséges, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltjét Bajnai Gordonnak hívják majd.
Ebben a kockázatmentes jóslatban persze benne van az MSZP elnevezésű pénzbehajtó mozgalom tragédiája is. Bármennyire hepciáskodnak, választás előtt úgy szokott az lenni, hogy kívülről kijelölik számukra a kedves vezetőt, ők pedig nyelnek, nyelegetnek, de bármennyire is mozog az ádámcsutka, a végén csak magasba lendülnek a kezek.
Horn Gyula óta belülről érkezett, mozgalmi ember nem lehet a párt arca. Előkelő idegenként avanzsált a baloldal élére Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon. Ráadásul mindannyian neoliberális nézeteket vallottak, gyökeresen mást, mint a régiek, a pártból jöttek, Horn, Kiss Péter vagy akár Szanyi Tibor.
A mostani gordonkázásnak ez utóbbiak a legnagyobb vesztesei, és persze Mesterházy Attila pártelnök: hiába rántotta össze a pártját a történelmi vereség után, neki nem osztanak lapot a friss felállásban. Biztosak lehetünk abban, hogy a szürke, de kiszámítható Bajnai jobban fest külföldről, mint a kétségkívül ügyes, de politikai értelemben egyszer már látványosan agyoncsapott, zéró karizmájú Mesterházy Attila.
Mi, a jobboldalon nemigen értjük és mérjük fel a súlyát, de tény, hogy a baloldal aktuális üdvöskéit választásról választásra külföldről finanszírozzák, idomítják, tanítgatják. Hogy kik, erre nézve szűk mezsgyét hagyok a tisztelt olvasónak: nem kell olyan nagy fantázia a megoldáshoz. Soros Györgyékről és a globális pénzvilágról van szó.
Legalább húsz éve minden hazai liberális kezdeményezés, polgárjogi akció, antirasszista mantrázás mögött felsejlenek, pontosan úgy, ahogyan Moriarty professzor működött a londoni éjszakában: és nem kell Sherlock Holmesnak lennünk, hogy a kirakatarcok mögött meglássuk a kezdeményezőt. Azért írom, hogy mi, a jobboldalon nemigen értjük ezt, mert a polgári oldalnak külföldi gazdája nincsen. Meg tudunk nevezni amerikai milliárdosokat, számottevő gazdasági köröket, akik-amelyek hatalmukkal, befolyásukkal, vagyonukkal titokban segítenék a Fidesz–KDNP-t?
A következtetés tehát – bármennyire is sértő ez a baloldalra nézve – roppant egyszerű: a polgári oldal önerőből, a magyar emberek rokonszenvéből építkezik, ha kell, az egész világ ellen, míg a magyarországi baloldal nevű örömlányt gazdag kuncsaftok fizetik húsz éve, s bár a szépsége időközben elillant, a megrendelő nem könnyen szakít megszokott partnerével.
Mindezekből nyilvánvalóan következik, hogy az ő közös kottájukat külföldön írják. Hiába sürget néhány nosztalgiázó MSZP-potentát „baloldali fordulatot” a pártjában, hiába dobnak be olyan egyetemes gondolkodókat, mint Kunhalmi Ágnes és Józsa István, a külföldi támogatók már döntöttek. Bajnai Gordon lesz a jelölt, Mesterházy pedig kénytelen jó képet vágni a döntéshez.
Az MSZP nevű kutyát ismét a farok csóválja majd.
Az Együtt 2014 lényegében az új SZDSZ: valamilyen rejtélyes oknál fogva a hazai baloldal nem eléggé kompatibilis Sorosék számára a liberalizmus nevű kórokozó nélkül.
Már-már megerősödne a szervezet, éppen ocsúdna a letaglózás után, amikor jön a szakállas bácsi az injekcióval, és kíméletlenül befecskendezi a szérumot Pártvezető Attiláéknak.
Mifelőlünk nézve egyébként teljesen mindegy, ki lesz az ellenfél. Ron Werber ugyanis már az országban van. Bajnait felépítették, kiokosították, és bár a szónoklással még gondjai akadnak, hamarosan felvezeti majd nagy ívű vízióit. A baloldal összeállt. És nemsokára megkezdődik a pokoli hazudozás, ígérgetés, a legaljasabb hadviselés, amelyet valaha ebben az országban kampány címén előadtak.
Mi csak a magyar nemzetben bízhatunk. A békemenet erejében, méltóságában. Abban, hogy nem egy korrupt maharadzsa vezeti majd csapatainkat a küzdelembe. S a legszebb az, hogy a végén győzni fogunk.
Még csak az kéne, hogy Moriarty professzor betolja a képét a Baker Street 221b-be.... A pofátlanságnak is van határa, Watson.
A baloldal utolsó reményét is porrá zúzták
Ismételten súlyos vereséget szenvedtek a balliberális erők a hétvégi időközi választásokon, ráadásul a kormánypártok Szendrőn több mint 50 százalékos részvétel mellett szereztek sima abszolút többséget a többi jelölttel szemben, ami a baloldal hónapok óta szajkózott reményét zúzta apró darabokra.
A „kormányváltó” erőknek egyre nehezebb lesz elhitetniük, hogy valóban reális alternatívát nyújtanak a Fidesszel szemben.
A kormánypártok mind Barcson, mind Szendrőn meglehetősen nagy fölénnyel diadalmaskodtak, ami azt mutatja, hogy továbbra sem létezik az a masszív és elkötelezett tömeg, amely az eddigi kormányzással teljes mértékben elégedetlen lenne, és bízna az ellenzéki erőkben.
A Somogy megyei Barcson az MSZP meglehetősen furcsa visszalépését követően az ellenzéki szavazók egy jelölt mellé sorakozhattak föl. A Jobbik politikusa valóban sokkal jobban szerepelt, mint a párt országos átlaga, mivel 31,15 százalékot ért el.
A Fidesz–KDNP jelöltje a településen növelte a 2010-es választáson szerzett szavazati arányát, ami nyilván annak köszönhető, hogy csupán egy kihívóval kellett szembenéznie.
Szendrőn Barccsal ellentétben már ringbe szállt a szocialista párt, azonban a várakozásával ellentétben nagyon komoly pofonba szaladt bele.
A Fidesz jelöltje 52,61, az MSZP-é 22,67, míg a három független jelölt együttesen 22,72 százalékot ért el. A kormánypárt sikerét több dolog növeli: a településen 2010-ben még független polgármestert választottak, akinek még kihívója sem volt, továbbá a részvételi arány elérte az 53,32 százalékot, ami országgyűlési választáson is megfelelő eredménynek számítana.
A baloldal nagy reménye omlott össze
A balliberális ellenzéki erők az utóbbi hónapokban minden egyes vereségük után azt hangsúlyozták, hogy az adott választás eredményét nem lehet mérvadónak tekinteni, mivel országgyűlési választáson lényegesen többen mennének el, és akkor a bizonytalan szavazók preferenciája is megjelenne, ami számukra kedvező lenne. A szendrői választás világosan megmutatta, hogy a Fidesz még magas részvétel mellett is képes sima győzelmet aratni, ráadásul a kormánypárti jelölt összességében több szavazatot kapott, mint a másik négy aspiráns.
A szentendrei, a dunakeszi és a monori időközi választás után az újabb baloldali vereségek egyértelműen azt mutatják, hogy a kormány továbbra is erős legitimációval rendelkezik, ráadásul Szendrőn kimagasló részvétel mellett hódította el az első helyet a Fidesz jelöltje. Az újabb választási bukták vélhetően tovább élezik a baloldalon belüli küzdelmet, ami minden bizonnyal a következő hónapok időközi választásain tovább rontja az ellenzéki pártok győzelmi esélyeit.
mno.hu
Orbán Viktor interjúja a spanyol El Mundo újságnak
A nem vallásos emberek számára is jobb egy olyan társadalom, amely keresztény értékekre épül. Nem Magyarországon komplikált a helyzet, hanem Európában. Magyarországon meglehetősen egyszerű a helyzet: szuverén ország vagyunk, tiszteletben tartjuk az összes európai jogszabályt, de azoknak saját utunkon haladva teszünk eleget - nyilatkozta Orbán Viktor a spanyol lapnak.
Brüsszelben csupán igazságos bánásmódot szeretnénk elérni. Elutasítjuk, hogy bármiféle kettős mércét alkalmazzanak velünk szemben - folytatta.
Az eurózónán belül is különbségek vannak az országok között, különösen abban, hogyan szerezzenek befektetéseket, ezek a különbségek pedig megnehezítik az egység fenntartását. Magyarország - mint eurózónán kívüli ország - ugyanakkor megköveteli, hogy tartsák tiszteletben a válsághelyzetre való reagálásának módját, még abban az esetben is, ha ez a reakció eltér az eurózóna országaiban alkalmazottól.
Európában két nagy tévedés van a kereszténységet illetően. Az egyik az a nézet, amely szerint a kereszténységnek nem volt döntő szerepe a földrész történelmében. Márpedig tisztelnünk kell múltunkat. A másik tévedés pedig az, hogy az európai értékek és intézmények képesek fennmaradni keresztény alapok nélkül. Hisszük, hogy mind az EU, mind annak lakossága számára hasznos lenne megszilárdítani a keresztény gyökereket. Kereszténység nélkül a magyar nemzetnek nem lett volna esélye túlélni az utóbbi ezer évet.
A magyar alkotmány kimondja, hogy fontosak a kisebbségek. Az etnikai kisebbségek az állam konstruktív elemét képezik. Őket ugyanolyan mértékben tiszteljük, mint saját magunkat. A vallási kisebbségek vagy a nem keresztény csoportok védelme biztosított mind egyéni, mind közösségi szinten.
Az alkotmányunk egyik részről a keresztény, másik részről pedig az európai értékeken alapul. Ez az alkotmány olyan értékekre épül, amelyeket a magyarok szükségesnek tartanak, hiszen ez az alkotmány a közjót szolgálja. A magyar alkotmány konstruktív, nem liberális, de nem is konzervatív, olyan értékekre épül, amelyeket a magyarok fontosnak tartanak, ez az alkotmány a közjót szolgálja.
A keresztény értékek egész Európa számára fontosak. Az EU-n belül a keresztények a politikai és közéletben kevésbé aktívak, mint a liberálisok vagy a szocialisták. Sok keresztény ember meg van győződve arról, hogy a kereszténység magánügy. Csakhogy ez nem így van.
Az Isten és a vele való kapcsolatunk valóban magánügyünk, de a kereszténység olyan értékeket, erkölcsi normákat ölel át, amelyekkel összhangban szervezhetjük meg egész életünket.
Egy olyan társadalom, amely keresztény értékeken alapul, még a nem vallásos emberek számára is előnyös, hiszen a közjóra összpontosítja a figyelmet. Mi, keresztények mindig a szabadság hívei vagyunk.
Jó választás a mostani pápa személye, aki Európa számára fontos dologról beszél, arról, hogy a javakat igazságosabban kell elosztani.
A médiatörvénnyel kapcsolatosan is a kettős mérce ellen emeljük fel a szavunkat. Olyan dolgok miatt kritizálnak bennünket, amelyek miatt más országokat nem. A médiatörvényben nincs semmi olyan, ami ne lenne megtalálható az EU más jogszabályaiban is.
Európa már csak ilyen: olykor igazságos, olykor pedig nem.
Patrióta Európa Mozgalom