Túlzottdemokrácia-eljárás
Az egész rasszista rágalomsorozat pusztán azért kell, hogy morális alátámasztásul szolgáljon a gazdasági-pénzügyi szankciókra. Ez a lélektani hadviselés egészült ki a legkülönbözőbb nemzetközi sóhivatalszerű bürokratakövületek minden hétre porciózott bombáival.
Megyeri Dávid
Magyar Nemzet
Nagytemplom, kis kórus
Niedermüller Péter DK-alelnök szózatában kijelentette: ők nem kérnek a rezsicsökkentésból. Az, hogy erről miért ott és akkor, közvetlenül a hálaadó istentisztelet után kellett hírt adniuk, nem derült ki.
Odabent egy megveszekedett szó sem esett rezsicsökkentésről - bejelentette viszont a kormányfő: 2O17-ig tízmilliárd forinttal támogatja az állam a nagy hírű református kollégiumot ás iskoláit.
Alelnök uram nemrégiben - szintén a rezsicsökkentés örvén – ezt írta a tüzes Galamus közösségi oldalon: „A Fidesz-kormányzat. . .kirekeszti a társadalomból a szegényeket, az elesetteket és a rászorulókat.” A rezsicsökkentés támogatását eddig aláíró legalább másfélmillió ember nyilván nem olvasta Niedermüller elemző eszmefuttatását; máskülönben valószínűleg ők is ott lettek volna a Nagytemplom előtti placcon táblástul, indulatostul.
Pilhál György
Magyar Nemzet
Orbán Viktor a debreceni Nagytemplomban rendezett hálaadó istentiszteleten
Az egyetemes reformáció elindulásának 500. évfordulójáig, 2017-ig a magyar kormány tízmilliárd forintot biztosít a Debreceni Református Kollégium és iskoláinak rendbehozatalára - mondta Orbán Viktor a debreceni Nagytemplomban rendezett hálaadó istentiszteleten tartott beszédében.
Ez a támogatás nem egyszerűen a múltunk megbecsülése, hanem a jövő reformátusságáról, a jövő magyarságáról szól - folytatta.
Három éve a magyarok világossá tették: összefogást, alapvető változást akarnak az élet egész területén, olyan új politikai, társadalmi, gazdasági rendszert, amely végre rendet teremt.
Az erősek összefognak, a gyengék széthullanak. Ezért tekintjük a választási eredményt társadalmi szerződésnek, amely megalapozta a nemzeti együttműködés rendszerét, mert az erősek összefognak, a gyengék széthullanak.
A nemzeti együttműködés rendszerének első számú szabálya: a győztesnek nem igaza van, hanem feladata. Nagyrabecsülésünket fejezzük ki a Magyarországi Református Egyháznak azért, amit a magyar református közösségért tett.
A kommunista diktatúra ellopta azt a perselyt, amelyet évszázadokon keresztül a magyarok adományoztak az egyházaknak. A kormány visszaadja az egyházaknak, a magyar népnek azt, amit elvettek tőlük. Az egyházak nem szoktak összepakolni, nem szokták itt hagyni az országot, nem szoktak itt hagyni bennünket.
A Magyarországi Református Egyház hiszi és vallja: Soli deo Gloria, egyedül Istené a dicsőség. A protestantizmus összefonódott a nemzet sorsával, a magyar protestantizmus legnagyobb emlékműve a magyar nyelv. A Debreceni Református Kollégium évszázadokon át prédikátorokat, tanítókat képzett, akik később az egész ország területén a gyülekezetek, az iskolák élére álltak.
A reformátusok jelmondata, miszerint az egyházat szüntelenül reformálni kell, érvényes az állam megújításában is. Európa mintha most elfeledkezett volna erről. Az internacionalista, szabadelvű szellemben vezetett Európa egyre mélyebben gázol a válság ingoványába.
Magyarország keresztény-keresztyén értékei adják azt az erőt, hogy úrrá legyen a válságon, amiben jelentős szerepe van a kormány és a történelmi egyházak együttműködésének.
Patrióta Európa Mozgalom
Vihogva dobálták meg a rendőröket
Husby utcáin világossá vált, amit sokan már évtizedek óta gyanítanak: ideje felébredni a svéd jóléti álomból. Egyesek több pénzt, mások több rendőrt küldenének a külvárosokba, az igazi nyertes azonban a szélsőjobb lehet.
A helyzet hasonló a 2011-es londoni eseményekhez: a rendőrség intézkedés közben lelő egy kisebbségi hátterű személyt (hogy jogosan vagy nem, azt egyelőre egyik esetben sem tudni), mire a külvárosi fiatalság utcai rombolásba kezd, és megtámad rendőrséget-tűzoltóságot – akit csak lehet.
Mindkét helyen a magas munkanélküliséget, a jóléti programokat ért megszorításokat és a reménytelen helyzetet okolták a zavargásokért. A hasonlóságok azonban innentől kezdve csak látszólagosak. Igaz ugyan, hogy az utóbbi években a svéd kormány is rálépett a fékre a segélyek és támogatások kiadásainak terén, ez azonban a világ legkiterjedtebb és legdrágább jóléti államában gyakorlatilag alig látszik meg.
A munkanélküli segélyből élőknek (akik mintegy 300 ezer forintnak megfelelő összegből gazdálkodhatnak) sem kell éhezniük, a külvárosokban pedig magasan képzett tanárok és szociális munkások tömegei és jól felszerelt iskolák, könyvtárak, sportpályák igyekeznek segíteni az integrációt. Néhány hónapja minden husbybeli diák saját táblagépet kapott az államtól ajándékba. Mi lehet akkor a probléma?
A többség a hibás?
Vannak, akik szerint a rasszista rendőrség és a nem eléggé befogadó svéd társadalom a hibás. A Megafonen nevű baloldali szervezet szerint például így írta le a kocsikat gyújtogató és a kiérkező tűzoltókat megdobáló fiatalokat: „kétszáz husbyi lakos mutatta ki elégedetlenségét a rendőrség rasszista viselkedésével szemben”.
A szintén balra húzó Expressen vezércikkében ugyan elítélte a vandálokat, ugyanakkor úgy fogalmazott, a zavargásokért nagy részben a szegregáció és az alacsony szintű iskolai oktatás tehető felelőssé. „Azok, akiket elhallgattattunk, csak így tudnak szóhoz jutni. Nincs hangjuk, senkit nem érdekel a véleményük – ezért fordulnak erőszakhoz” – írja a Svenska Dagbladet egyik publicistája is.
„Innen nincs kiút”
Hasonló véleményen van az egyik „zavargó” is. „Innen nincs kiút – magyarázta „Omar” egy újságírónak. – Hiába próbálkozik az ember, nem tud kitörni. Már nem tudunk hálásak lenni azért, amit kapunk. Munkára lenne szükség, de az nincs. Nincs veszítenivalónk sem, ezért hát törünk-zúzunk. Erre legalább odafigyelnek. Néha jól esik megmutatni a hatalomnak, hogy mi is itt vagyunk. Azoknak, akik állandóan zaklatnak minket és úgy kezelnek, mint az állatokat”.
Az 50-60 rendzavaró túlnyomó többsége második generációs bevándorló. Ők azok, akik már nem tapasztalták meg az „anyaország” nehéz körülményeit, így nem értik azt sem, mennyivel könnyebb az életük Svédországban. „Hálátlanok – írja róluk Alice Teodorescu az Aftonbladet véleményrovatában. – A jólét számukra már magától értetődő, alázat és megértés helyett csak egy dolog jár a fejükben: mindent, nekem, és ha lehet, azonnal. Pedig lenne miért hálásnak lenniük” – véli Teodorescu.
Még több sportpálya lenne a megoldás?
A kormányzat válasza is kiszámítható volt: még több anyagi erőforrás az, ami megoldja a külvárosok gondjait.
Fredrik Reinfeldt miniszterelnök csak két nappal a zavargások kitörése után állt a nyilvánosság elé, és akkor sem igazán eredeti gondolatokkal. „Vissza kell adnunk Husby-t a husbybelieknek, helyre kell állítanunk a rendet. A történtek arról árulkodnak, hogy még többet kell tennünk a külvárosokért” – fogalmazott a politikus.
Reinfeldt kijelentését gyakorlatilag minden oldalról kritizálták – még saját pártjából is. „Nem hihetjük komolyan, hogy egy újabb sportpálya megnyitása majd elhallgattatja a lázadozókat. A munkahelyek kérdésében kell megoldást találnunk”” – írta a husbyi Benjamin Dousa, a miniszterelnök párttársa a Svenska Dagbladet hasábjain.
Vége a toleranciának
Vannak olyanok is, akiknél azonban már elfogyott a közmondásos svéd tolerancia. Fredrik Kärrholm rendőr-publicista szerint szó sincs frusztrációról. „Vihogva hajigálták meg a rendőröket. Nekik ez nem politikai kérdés, hanem kiváló szórakozás” – írja Kärrholm.
A rendőr szerint nagyon egyszerű a kérdés: egyes fiatalok zavarognak, míg mások – akik ugyanolyan körülmények közt élnek – otthon csinálják a leckéjüket.
A megoldás sem bonyolult: a huligánokat meg kell nevelni, és ha erre a szülők nem képesek, akkor kénytelen lesz az állam magára vállalni a feladatot. „A rendet helyre kell állítani: itt az idő, hogy komolyan felelősségre vonjuk a vihogó kődobálókat” – véli Kärrholm.
Jöhet a szélsőjobb
„A felelősök megússzák egy figyelmeztetéssel, az ártatlan külvárosi gyerekeket pedig ezek után még nagyobb gyanakvással kezeli majd a társadalom nagy része. A károkat a szintén ártatlan helyi lakosok fogják megfizetni. Ki az egyedüli nyertes: a szélsőjobb” – állapítja meg az Expressen vezércikke.
Valóban úgy tűnik, hogy a bevándorló-ellenes Svéd Demokraták (Sverigedemokraterna) nevethetnek egyedül őszintén: a stockholmi események ugyanis bizonyítani látszanak, amit ők már évek óta szajkóznak: a „féktelen” bevándorlás szép lassan tönkreteszi a svéd társadalmat.
A Svéd Demokraták nem is késlekedtek learatni a babérokat. A pártvezér, Jimmie Akesson „Létfontosságú, hogy visszafogjuk a bevándorlást” címmel jelentetett meg cikket a SVD vitaoldalán. „ korábbi kormányzatok felelőtlen politikája mély sebeket szakított fel a svéd társadalom testén, melyeket a pénz már nem tud begyógyítani – a történelem során sosem költöttünk még ennyit a külvárosokra. Nincs más választásunk: szigorúan le kell csökkentenünk a bevándorlás mértékét. Egyedül így állíthatjuk vissza a svéd társadalom békéjét” – szögezi le Akesson.
Svenska Dagbladet (svd.se), Expressen (expressen.se), Aftonbladet (aftonbladet.se), Dagens Nyheter (dn.se), mno.hu
Az EP is beismerte: alapjogok sérülnek Szlovákiában
Az EP petíciós bizottsága napirenden tartja azt a petíciót, amely a szlovák állampolgársági törvény azon rendelkezését kifogásolja, amely szerint elveszíti a szlovák állampolgárságát az, aki felveszi egy másik országét. A bizottság tovább foglalkozik azzal beadvánnyal is, amely a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét kimondó 2007-es szlovák parlamenti határozat miatt született – jelentette be a bizottság hétfői zárt ülését követően Hankiss Ágnes, a testület fideszes tagja.
A politikus úgy fogalmazott, hogy sikerült időt nyerni, a testület ugyanis úgy döntött, mindaddig napirenden tartja a kérdést, amíg a szlovák alkotmánybíróság nem dönt az ügyben. Azt ugyanis a szlovák alaptörvény is kimondja, hogy akarata ellenére senkit nem lehet megfosztani szlovák állampolgárságától.
Ez a „brutalitás” emberi alapjogokat sért
A szlovák fél a vitában azt hangsúlyozta, hogy az uniónak ebbe nincs beleszólása, az állampolgárság szabályozása tagállami hatáskör. Ezt Hankiss sem vitatta, de elmondta, hogy az a „brutalitás”, amellyel a törvényt az érintetteteken végrehajtják, az már nem tagállami hatáskör, ez ugyanis emberi alapjogokat sért, ami szerinte nagyon is uniós kompetencia.
A petíciót jegyző Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke úgy vélekedett, hogy a mai a felvidéki magyarság napja Brüsszelben, mert mind a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét kimondó pozsonyi parlamenti határozat, mind az állampolgársági törvény ügyében beadott petíció napirenden maradt. Ez olyan siker, ami talán a szlovákokat is elgondolkodtatja – fogalmazott a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke.
Árt Szlovákia image-ének és gazdaságának
Gubík László, akit megfosztottak szlovák állampolgárságától, elmondta: 2011 nyarán vette fel a magyar állampolgárságot, és azóta jogi értelemben bevándorlóként él szülőföldjén. Úgy vélekedett, hogy a kérdés rendezése Szlovákia érdeke is. Szlovákiának ugyanis szerinte nem érdeke, hogy elveszítsen munkavállalókat, tehetséges fiatalokat, értelmiségieket, adófizetőket.
„Ez nem tesz jót sem Szlovákia image-ének, sem Szlovákia gazdaságának. Ez nem csak szlovák–magyar kérdés” – hangsúlyozta Gubík.
Tőkés László, egykori királyhágómelléki református püspök úgy vélekedett, hogy a szlovák törvény egyértelműen a magyarok ellen irányul. Elmondta, hogy az ülésen egyfajta egyensúlyozási törekvést vélt érzékelni. „Valahol érzékelik az Európai Parlamentben, hogy túlságosan messze mentek el a Magyarország elleni eljárásmódban” – hangsúlyozta az erdélyi magyar politikus, aki szerint például az Európai Bizottság alapjogi biztosa nem törődik a külhoni magyar kisebbségekkel, miközben a magyarországi kisebbségek miatt aggodalmát fejezi ki.
Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke is eljött a bizottsági ülésre Brüsszelbe, bár a zárt ülést végül nem követhette figyelemmel a teremben. A pártelnök úgy véli, a petíciós bizottság döntése a szlovák alkotmánybíróság döntését is felgyorsíthatja, sőt, akár annak kereteit is meghatározhatja.
„Szlovákiának döntenie kell, hogy ezt a kérdést megoldja az alkotmány értelmében civilizált módon, vagy ezt a vitát, veszekedést továbbra is folytatni akarja európai színtéren” – húzta alá a jelenleg parlamenten kívüli párt vezetője.
„Sikerült a teljes nemzetközi nyomás és az összeurópai pártpolitikai összefogás ellenére áterőltetni a bizottságon azt az álláspontot, hogy kérjük fel az Európai Parlament jogi bizottságát, hogy jogi aspektusokból vizsgálja meg az ügyet” – mondta el Bagó Zoltán, aki abszolút sikerként értékelte a bizottság döntését.
MTI
Rangos nemzetközi fotódíjat nyert a szeredai Kopacz Kund
Rangos nemzetközi fotódíjat nyert az Essl Art CEE versenypályázaton Kopacz Kund csíkszeredai származású képzőművész. Kund, aki 2010-től az egri Eszterházy Károly Főiskola Vizuális Művészeti Tanszékének szobrászhallgatója, az Union Biztosító különdíját vehette át nemrégiben.
„Nagyon örültem ennek a rangos elismerésnek, hiszen nyolc ország több mint ötszáz alkotója közül választottak ki engem és Zékány Diát. Tudomásom szerint Kelet-Európában nincs hasonló versenypályázat” – mondta portálunknak Kopacz Kund.
Megtudtuk tőle, hogy hobbiként kezdett fotózni, nagyapja filmes Zenit gépével tanult fényképezni.
Két külön fotóval és egy triptichonnal (három részből álló sorozattal) nevezett. A triptichon egy lugosi tizenkét éves lányról készült, akit személyesen is ismer, mivel édesapja ott dolgozik, és egy közeli tanyán lakik. Az ötödik fotó a csicsói vonattemetőben készült, ahol barátja megmászta a „relikviákat”.
Mint mondta, a természetművészetet kedveli, a mestere nem más mint Erőss István, a csíkdánfalvi származású, nemzetközi szinten elismert szobrász, egyetemi tanár.
Nagy esélye van Kopacz Kundnak, hogy ezzel az elismeréssel a fotóművészet élvonalába kerüljön. Alkotásait június 9-ig Budapeste,n a Nagymező utcai Mai Manó Házban láthatják az érdeklődők, de ez év decemberében az Essl múzeumban, Bécsben, továbbá szintén az osztrák fővárosban a Vienna Insurance Group bécsi székházában is kiállítják.
Kopacz Kund 1991-ben született Csíkszeredában, a Márton Áron Gimnáziumban végezte középfokú tanulmányait, intenzíven sportolt, a Csíkszeredai Tanulók Klubja sízőjeként országos ifjúsági bajnok is volt.
Szőcs Lóránt
szekelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom.hu
A kolozsvári Szabó Ábel fotószerű festményei
Szabó Ábel kolozsvári származású képzőművész egyéni tárlatát nyitották meg a csíkszeredai Pál Aukciósház és Galériában.
„Szabó Ábel a fotórealizmus európai hagyományaihoz kapcsolódva, jól kiválasztott helyszíni fotók alapján készíti alkotásait, de nem vetítő segítségével, hanem elmélyülten, akadémikus módon.
Azt hiszem, ebben is rejlik képeinek nagyszerűsége. Jellegzetesen nagyvárosi, oxigénhiányos levegőt árasztanak a képek. Tárgyilagos közléssel, hideg, elidegenítő távolságtartással létrehozott kompozíciók.
Mintha turistaként bámészkodnánk, miközben ez a környezet életünk tere, tele idegenséggel, málladozó falakkal, a múlt rozsdásodó relikviáival. És nincs perspektíva, illetve ha időnként van is, nem túl biztató.
Szabó Ábel nem ódzkodik a társadalmi üzenetektől, tényszerűen, közvetlen módon, ugyanakkor nyersen és éles látóan mutatja meg környezetét” – emelte ki a tárlatot megnyitó Túros Eszter művészettörténész.
szekelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom
Pénz, botrány, nyelvek, fenekek - itthon vagyunk...
„Mocskos komcsi, büdös zsidó, jobbos ripacs, magyarkodó karrierista után még fasiszta is lehetek" – írja honlapján Földes László Hobo, miután támadások érték, mert leszerződött a Nemzetibe.
„Kaptam száz gratuláló levelet, és csak ketten írták, hogy kiábrándultak belőlem. Nem rossz arány – mondja lapunknak. – Nem tudom, honnan veszik a bátorságot azok, akik nem is ismerik Vidnyánszky Attilát, hogy minősítsék. Tizennégy éve ismerem. Már akkor jártam hozzá Beregszászba játszani, amikor még senki, és eddig 13 előadásomat rendezte. Ha az elmúlt években nem volt baj, hogy vele dolgozom, akkor most mi változott? Debrecenben nem volt fasiszta, Budapesten az lesz?"
Hobo hozzáteszi: „szerencsétlennek tartom, ami Vidnyánszky kinevezése körül folyt. Tehetségtelen, jelentéktelen, korábban számtalan feneket kinyaló »kultúrpróféták« és színházi törpék bújtak a háta mögé, és majdhogynem szócsőnek használták.
Nem ismerem eléggé a színházi világ belső természetrajzát, de nemrég az egyik »jobboldali« igazgató nem fizette ki a gázsimat, egy »liberális« vagy »baloldali« pedig azt tanácsolta, hogy ne keveredjek rossz társaságba. Attila ma mesélte, hogy »zsidóbérencnek« nevezték. Alakul a körkép" – mondja.
A zenész úgy látja, a pénz körül forog minden: ki kap kevesebbet, ki kerül bele a „tutiba".
Ám az oroszlánok, tigrisek, párducok, szarvasbikák és mellesleg próféták nem tudják, milyen az, amikor senki nem ad pénzt, úgy kell játszani, élni.
„Nem tudják, mi az igazi balhé, amikor az embernek rendőrök verik szét a koncertjét, elveszik a működési engedélyét, betiltják a lemezeit vagy a filmjeit, amikor a közönségen kívül senki sem ad pénzt. Mert sosem voltak rászorulva, és Aczél György, aztán az állam adta-adja a pénzt az »ellenzékiségükért«. Ez a fölháborodás vihar a biliben ahhoz képest, hogy egy diósgyőri HBB-koncerten bejöttek a kopók kutyákkal, lefújták a közönséget, összevertek mindenkit, lefújtak engem is könnygázzal, kutyát eresztettek rám, elvertek és kitiltottak bennünket 11 megyéből."
Heti Válasz
A hagyományos családmodell mellett tüntettek
Lengyelek tízezrei tüntettek vasárnap Varsóban a hagyományos, azaz egy férfiből és egy nőből álló családmodell védelmében.
A menetben ott vonult több tucat francia, s a lengyel szervezők ki is emelték ennek jelentőségét, közölve: „szolidárisak vagyunk a franciákkal abban a küzdelemben, amelyet a hagyományos családi értékek védelmében folytatnak”. „Franciák, ne adjátok meg magatokat, mi veletek vagyunk!” – harsogta a tömeg előtt az egyik szervező, Jacek Sapa.
A párizsi parlament négy hónapig tartó vita után áprilisban fogadta el a homoszexuálisoknak a házasodást és az örökbefogadást is lehetővé tevő törvényjavaslatot, amely a tavaly megválasztott Francois Hollande francia államfő egyik legfőbb választási ígérete volt. Az elmúlt hónapokban Franciaország szerte számos tüntetést rendeztek a tervezet ellen és mellett, s több demonstráció zavargásba torkollott.
A varsói menetben tüntető franciák egyik szószólója azt hangsúlyozta, hogy soha nem fogják elfogadni az új törvényt, s nem engednek. Vasárnap egyébként nemcsak Varsóban, hanem mintegy száz másik lengyel városban is tartottak hasonló megmozdulásokat a család védelmében, az abortusz és a homoszexuálisok házassága ellen.
Május 25-én a brazil protestáns egyházak mintegy százezer tagja tüntetett Rio de Janeiróban a melegházasság ellen és a hagyományos családkép védelmében. Horvátországban aláírásgyűjtés zajlik annak érdekében, hogy az alkotmányba vegyék be: a házasság egy férfi és egy nő életközössége.
Párizs forrong
A francia rendőrség adatai szerint mintegy 150 ezren tüntettek vasárnap Párizsban a homoszexuálisok házasodási joga ellen. A szervezők viszont azt közölték: egymillióan vettek részt a tüntetésen. Ez várhatóan az utolsó nagy tiltakozó megmozdulás a házasságot és az örökbefogadást a homoszexuálisok számára is lehetővé tevő új francia törvény ellen, amelyet egy hónappal ezelőtt szavazott meg a törvényhozás. Az első ilyen házasságot jövő szerdán tartják Montpellier-ben.
Óriási vita van a briteknél is
Ismert, Nagy-Britanniában is óriási vitát vált ki a homoszexuálisok házasságának lehetséges, többlépcsős engedélyezése. A világsajtó azzal is rendszeresen foglalkozik, hogy a Vatikán miként foglal állást, holott az e kérdésben megfogalmazott egyházi álláspont kétezer éve világos. Az utóbbi időben a Magyar Nemzet arról is írt, hogy Bajnai Gordonék esetleges, jogállamot helyreállítónak nevezett alkotmányterve is utat nyitna a melegházasság felé. A homoszexuálisok életszövetsége az amerikai elnökválasztási kampánynak is része volt.
MTI, MNO
Bölcs döntés lenne...
Rendkívül nehéz döntés előtt áll Brüsszel. Gyűlöli a magyarországi kétharmadot és mindazokat az átalakításokat, amelyek – ennek révén – a fejlettebb országok nagyvállalatainak kárára valósultak meg. Közben pedig tovább már nem rejtheti véka alá a tényeket. A napnál is világosabb lett mára, hogy ez a Magyarország már nem az az ország, amely ellen 2004-ben elindították a túlzottdeficit-eljárást.
A számok magukért beszélnek, az államháztartási hiány tavaly 1,9 százalék volt a 2011-es többlet után. Az infláció történelmi mélypontra süllyedt, amellyel párhuzamosan növekednek a reálbérek, és a kamatcsökkentés is tovább folytatódhat, miközben 160 ezerrel többen dolgoznak hazánkban a kormányváltás előtti időszakhoz képest.
Nagy Vajda Zsuzsa
Magyar Nemzet