Nemzeti érdek
A magyaroknak bőven kijutott történelmük során a különböző birodalmi törekvések idomítási kísérleteiből, s egyik birodalom sem ismerte fel, hogy ezek a durva és lenéző kísérletek csak erősítik a függetlenség és szabadság utáni vágyat. És igen, a jobboldal „roppant érzékeny Magyarország nemzeti szuverenitására”.
Az „állagvédő” posztkommunizmus teljes felszámolása és meghaladása nemzeti érdek, nem véletlen, hogy a balliberálisok meglehetősen szánalmas módon az 1989-es állapothoz szeretnének visszatérni, ez áll ideológiai programjuk homlokterében.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Magyar emlékek a nagyvilágban - Báthory István sírja - Wawel székesegyház kriptája - Krakkó - Lengyelország
Báthory István (Szilágysomlyó, 1533 – Grodnó, 1586) - erdélyi fejedelem (1571–1586) - Lengyelország királya (1576–1586)
Orbán Viktor a brüsszeli EU-csúcson
Magyarországnak ki kell kerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól, ha a matematikának vannak még érvényes szabályai - mondta Orbán Viktor Brüsszelben, az EU-csúcson. 2010 május-júniusban a költségvetési hiány 7,2 százalék volt, azt az év végére levittük 4,2-re, majd 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban nyilvánvalóan három százalék alatt lesz a hiány- folytatta.
Az a kérdés, hogy tegyünk-e még lépéseket, hogy biztosra menjünk az uniós túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülést illetően Ebben még vita zajlik a kormányon belül is.
Elküldtünk egy levelet az Európai Bizottságnak, amelyben háromlépcsős javaslatot tettünk. A kiadási oldal lefaragásával zároltunk a szakértők szerint 0,3 százaléknyi összeget.
Kilátásba helyeztük, hogy ha ez nem elegendő, akkor az egyszeri beruházásokat nem a költségvetési források terhére, hanem az állami vagyon terhére fogjuk megvalósítani, tehát az egyszeri kiadásokat egyszeri bevételekkel fogjuk megoldani.
A harmadik lépés, ha ez sem elegendő, akkor pedig hajlandóak vagyunk bizonyos fajta adókat megemelni. A vita arról zajlik, hogy elég-e a zárolás, vagy a másik kettőt is meg kell-e lépni. Mi a belső vitákban azt képviseljük, hogy a másik kettőt is lépjük meg.
Már kézhez kapjuk az adóemelésekre vonatkozó törvényt is, amely a tranzakciós adót, a bankadót, az energiaadót és egy új reklámadó bevezetését jelentené.
A csúcstalálkozón részletesen foglalkoztunk azzal, milyen negatív hatással járnak a magas energiaárak a gazdasági versenyképességre. Az energiaárakat csökkenteni kell!
Folytatni fogjuk a Magyarországon rezsicsökkentésnek nevezett politikát, mind a háztartások, mind a vállalkozások esetében.
Állami eszközökkel csökkenteni fogjuk a vállalkozások által használt energia árát is.
Európában ma még nem működik, és rövid távon nem is várható az egységes liberalizált piac, amely valóságos verseny révén valós árcsökkenést eredményezhetne. Ennek kialakulása csak középtávon remélhető, és addig szükség van a hatósági eszközökre.
Magyarország nukleárisenergia-fejlesztésekre készül. Fontos, hogy az unió az egyes energiahordozó-fajták között ne állítson fel rangsort, hanem semleges szabályozás révén biztosítsa az atomenergia egyenjogúságát.
Magyarország nem támogatja az adóharmonizációra irányuló elképzeléseket, mert az adórendszerek közötti versenyt tartja kívánatosnak.
Támogat viszont minden olyan intézkedést, amely az adófizetés elkerülése, az adócsalás ellen irányul. Az uniós vezetők között egységes eltökéltség mutatkozott az ilyen kiskapuk bezárására.
A német kancellárral a magyar kormánynak nincs vitája, és a CDU-val sincs vitája a Fidesznek. Azzal is egyetértünk a kancellár álláspontjai közül, hogy válság idején is fontosak az emberi jogok és a demokratikus értékek.
Ugyanakkor megkerülhetetlen ténynek tartjuk, hogy Németországban választások lesznek szeptemberben, és elvi álláspontunk, hogy a német belpolitikában nem kívánunk részt venni.
Tehát nem akarjuk, hogy Magyarország a német választási kampány témája legyen.
Ezért arra szólítottuk föl az összes minisztert, hogy tartózkodjanak minden, Németországon belüli eseménynek a kommentálásától!
Patrióta Európa Mozgalom
Bayer Zsolt: Odafönt
Soha, soha sem fogjuk megtudni, milyen lehet odafent a hegyen. Pedig örök szimbólumunk a hegy. A Varázshegy éppen úgy, mint a „nagy hegyek”. A nagy hegyek, amelyekre fel kell mászni. Mondják, Petrarca egyszer felmászott egy hegyre – csak azért, mert ott volt. Mondják, így kezdődött a reneszánsz. Petrarca Laurát látta a csúcsról is – de Laurán keresztül persze az egész világot. A csúcsról lehet mindig látni az egész világot. Ezért reneszánsz emberek a hegymászók… És mi sohasem fogjuk megtudni, milyen lehet a hegyen. Egyedül a hegyen. Amikor eltűnik a társad is mellőled, s egy ideig aggódsz még őérte is, azután már nem. S legvégül magadért sem. „Nagyon legyengültem, nem tudok továbbmenni, Péterék előttem, lejjebb vannak hatvan-száz méterrel. Próbáltam fényjeleket adni, de nem ért semmit.” Hétfő este nyolc órakor jelentkezett be utoljára rádión Erőss Zsolt, és ezek voltak az utolsó szavai. Kiss Pétert nem is látták többé. Erőss Zsoltot még igen, másnap távcsővel figyelték egy ideig az útját lefelé a Kancsendzöngáról. Aztán Erőss Zsolt lekuporodott, és azóta nincs hír őróla sem. A Kancsendzönga azt jelenti, „a hó öt kincse”. A titokzatos mélységű keleti ember számára ez az öt kincs: arany, ezüst, drágakő, vetőmag, szent könyv. A titokzatos mélységű keleti emberből többnyire hiányzik a „kalandvágy” pusztító génje, s messziről tiszteli a hó öt kincsét. Erőss Zsolt, Kiss Péter és a többi reneszánsz ember pedig odamegy, hogy birtokba vegye. Birtokba vegye néhány percre, pillanatra, iszonyatos erőfeszítések árán, hogy aztán elinduljon lefelé, s belekuporodjon a hóba – meghalni, elmenni, elköszönni, elbúcsúzni, elrepülni, elaludni… De a világot látva… A reneszánsz ember öt kincse: teljesítmény, győzelem, örökkévalóság, siker, hírnév. S mindezekért muszáj felmenni a hegyre. Történjék bármi is, de muszáj. Hiába a figyelmeztetés: ha nem marad erőd lejönni, ne hódítsd meg a csúcsot! Ugyan ki tudja ezt betartani, ki tudja megállni, hogy ne menjen végig az úton, ha már egyszer olyan közel a cél… Erőss Zsolt és Kiss Péter végigment az úton. Este hatkor értek fel a „hó öt kincse” egyikére, és nem maradt erejük visszatérni. És mi sohasem fogjuk megtudni, mit éreztek odafent a hódítás pillanataiban. Sohasem fogjuk megtudni, mit éreztek odafent a halál pillanataiban. Sohasem fogjuk megtudni, mekkora a csend odafent a hegyen. Mekkora is igazából Petrarca csöndje, Hans Castorp csöndje, Kiss Péter csöndje, Erőss Zsolt csöndje. „A 2013-as Kancsendzönga- (8586 m, Himalája, Nepál) expedíció két csúcsmászója, Erőss Zsolt és Kiss Péter a csúcsról való ereszkedés közben 8000 méter körüli magasságban eltűnt! Kollár Lajos, 2013. 05. 22.” Így zárul az expedíció vezetőjének tegnap kiadott közleménye. Ennyit tudunk a csöndek helyett. Annyit tudunk, hogy ketten eltűntek odafönt a Himaláján. Eltűnni odafönt a Himaláján annyi, mint meghalni. De ameddig nincs bizonyosság, marad az örök, elpusztíthatatlan reménykedés. S nyilván a családtagoknak lesz a legborzalmasabb együtt élni ezzel a rettenetes, hiábavaló reménységgel. Hogyan is hangzik egy gondolat a Bakancslistában? Így: „A buddhisták szerint mindig visszatérünk, magasabb vagy alacsonyabb szinten, attól függően, hogy hogy éltünk. Látod, engem itt veszítenek el. Úgy értem, mit kell tennie egy csigának, hogy feljebb lépjen a ranglétrán? Húzzon egy tök egyenes nyálkacsíkot?” Ó, igen… A Bakancslista két zseniális színésze, Jack Nicholson és Morgan Freeman az elkerülhetetlen halál képébe röhög, amikor összeírják a maguk bakancslistáját. És megteszik mindazt, amit nem tettek meg életükben, mert… Mert csak. Mert az ember általában nem teszi meg életében azt, amit szeretne. De a Bakancslista két főhősét a halál belekergette a boldogságba. Húztak egy tök egyenes nyálkacsíkot – aztán oda temettették magukat a nagy hegy tetejére, hogy lássák örökre a világot. Erőss Zsolt és Kiss Péter nem várta meg, hogy a halál kergesse fel őket a hegyre, hogy belenézzenek a mindenségbe. Felmentek, belenéztek a mindenségbe, és halálukat lelték. Kísértették a sorsot. Öt kincsért. Teljesítmény, győzelem, örökkévalóság, siker, hírnév. Megszerezték mindet. De a Westerplatte lengyel védőinek emlékművén ez áll: „A hírnév a bátorság árnyéka csupán.” Ne feledjük ezt sem, de ne ám… Ti pedig, ott fenn a hegyen, álmodjatok örökkévalóságot minekünk is…
Áder János: El kell utasítanunk a kettős mércét - egy esztendeje lépett hivatalba a köztársasági elnök
Az államfő szerint több figyelmet és megbecsülést érdemelnek, akik saját környezetük boldogulását szolgálják. Áder János ezt annak a kiadványnak a bevezetőjében írta, amely köztársasági elnöki tevékenységének első évéről készült.
A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján elérhető, 188 oldalas dokumentum az államfő üzenetével kezdődik. Ebben Áder János azt írta: „bő két évtizede megfogalmazott közös álmainkból és reményeinkből sok minden vár még beteljesülésre”.
Az államfő szerint ezért elérkezett az idő, hogy közösen tegyünk fel néhány kérdést, mint például: „mit kellene tennünk ahhoz, hogy sikeresebbé és jobbá tegyük közös életünket”.
Áder János úgy fogalmazott: „az elmúlt időszak egyik legfontosabb tanulsága az, hogy akik tudásukkal, tehetségükkel, szorgalmukkal és tisztes helytállásukkal szolgálják saját környezetük, családjuk és közösségük boldogulását, több figyelmet és megbecsülést érdemelnek.
Ennek érdekében Áder János szerint néhány dolgot „alighanem mindannyiunknak másképp kell csinálnunk”. „Érdemes volna több tisztelettel fordulnunk egymás iránt, el kell utasítanunk a kettős mércét, és a mindennapokban is kifejezésre kell juttatunk, hogy megbecsüljük kinek-kinek a személyes vagy közösségben nyújtott teljesítményét” – hangsúlyozta az államfő.
A 2012 májusában hivatalába lépett köztársasági elnök első évét bemutató kiadvány öt témakör köré rendeződik. A „teljesítmény megbecsülése”, „normativitás”, „tisztelet és lelki kiegyezés”, „új gesztusok”, valamint a „magyar érdekek képviselete” címet viselő fejezetekben, számos eseményen keresztül, fotókkal illusztrálva mutatják be Áder János köztársasági elnök egyéves munkáját. A kezdőoldalon olvasható államfői üzenet, valamint a teljes kiadvány „A haza minden előtt” idézettel zárul.
MTI
"Bajnai a tolvajok fejedelme"
A Hajdú-Bét Rt. egykori károsultjainak információi szerint elkészült az a jogszabálytervezet, amelynek alapján összesen 200 millió forintos vissza nem térítendő, de minimális kárenyhítési támogatáshoz juthatnak azok az élőállat-szállítók, akiknek 20 millió forintnál alacsonyabb összegű a követelésük.
Kapin Albert károsult csütörtökön, a Haza és Haladás Egyesület székháza előtt tartott sajtótájékoztatón hozzátette: a jogszabály elfogadása esetén az együttesen mintegy 1,6 milliárd forint kárt szenvedett károsultak a felszámoló által regisztrált összeg meghatározott százalékát igényelhetik. Ismertette: a sajtótájékoztatót – amelyen mintegy tucatnyi állattartó is jelen volt – azzal a céllal rendezték, hogy kérdéseket tegyenek fel Bajnai Gordonnak a károsultak nevében.
Egyebek mellett azt szeretnék megtudni, a Hajdú-Bét felszámolását követően hová lett a libák ára.
A károsultak a tájékoztató alatt táblákat tartottak, amelyeken egyebek között „Nem felejtünk!” és „Bajnai a tolvajok fejedelme” felirat szerepelt. Magukkal hoztak két libát is, hasonló tartalmú táblával a nyakukban.
A Hajdú-Bét dossziék
Korábban Pósán László fideszes országgyűlési képviselő azt jelentette be, hogy várhatóan a jogszabályi háttér megteremtését követően, nyár elején megkezdődhet a Hajdú-Bét-ügyben kárt szenvedett baromfitenyésztőknek szánt mintegy 200 millió forint kiutalása. A kormány nemcsak a tenyésztőket, hanem a beszállítókat is kárpótolja.
Karsai József a Hajdú-Bét-károsultaknak nyújtott támogatásról szóló kormányzati döntés után nyilatkozott a sajtóban arról, hogy nyolc titkos Hajdú-Bét-dosszié volt a birtokában, amelyek közül négyet megsemmisített azok tartalma miatt, a többit pedig közjegyzőnél tartja.
A Magyar Nemzet megkereste Karsai Józsefet is, aki elmondta, kész személyesen tájékoztatni Wittner Máriát (ő vállalta, hogy országgyűlési képviselőként vállalja a baromfi-feldolgozó károsultjainak parlamenti képviseletét – a szerk.) a dossziék tartalmáról, melyeket nem tud átadni, mivel a dokumentumokat külföldi közjegyzőnél tartja.
MTI, MNO, Patrióta Európa Mozgalom
Kiderült: ezért vádaskodik egyből a baloldal
A Fidesz szerint az Amnesty International éves jelentése kifejezetten torz és elfogult képet mutat be Magyarországról, amelyet a magyar emberek nevében vissza is utasított a kormánypárt szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján. Hoppál Péter szerint látható, hogy amint újabb hírek kerülnek elő a baloldal körüli problémákról, akkor ők egyből azzal vádaskodnak, hogy „itt valami hárítás van”.
„Ma reggel megint arra ébredtünk, hogy alaptalan és hamis állításokkal próbálnak nyomást gyakorolni Magyarországra, hiszen a kommunista Tavares-jelentést követően, most az Amnesty International írt jelentést Magyarországról” – mondta Hoppál Péter.
A szóvivő szavai szerint a szervezet jelentésében mutatott hamis Magyarország-képet a Gyurcsány–Bajnai-szövetségtől már megszokhatták, és ezek az érvek visszaköszönnek az ország külföldi lejáratásában.
Arra is kitért: az Amnesty International támogatóként megjelent a „Bajnai-gárda mögött”, amikor az a fiatalokat a Fidesz-székházba „küldte törni-zúzni”.
Hoppál a médiatörvény ügyéről azt mondta: ebben a kérdésben az idő Magyarországot igazolta, minden vita lezárult, így „Európai Unió által lepecsételt médiatörvényünk van.” Hoppál nem kívánt hozzáfűzni semmit ahhoz, hogy a jelentés bírálja az új magyar alkotmányt, amely a házasság fogalmát egy férni és egy nő között értelmezi.
Külföldi segítséggel
A Fidesz szóvivője úgy vélte: nem újdonság az a jelenség, amely Magyarországra alaptalan vádakat zúdít, és amely különféle jelentésekben megpróbálja lejáratni a magyar embereket, hiszen Mesterházy Attila, az MSZP elnöke is külföldről próbál nyomást gyakorolni Magyarországra és Bajnai Gordont is külföldről pénzelik.
Szerinte ugyanakkor a magyar embereknek elege van abból, hogy a baloldal a külföldet használja fel arra, hogy nyomás alá helyezze Magyarországot. „Nem hagyjuk magunkat gyarmatosítani!
MTI, mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Helyes és helytelen utakon
Európa hatalomtechnikusai a jelek szerint növekvő aggodalommal látják, hogy van másik út, amin járni lehet. Lehet a többségi társadalmi akaratra alapozni, lehet és eredményes a többség jóérzésére, bizalmára támaszkodni, s ami a leginkább meglepő, mindez nem csorbítja a kisebbség érdekeit, inkább tágítja.
A könyörtelen balliberális agymosásban részesülő németeket azonban mindez megijeszti, mert beléjük verték az elmúlt évtizedekben, hogy a többségi akarat bűnös gondolat, ami előbb vagy utóbb a náci hatalomhoz vezet, az erős érzelmi kötődés a választók és választottak között pedig maga a fasizmus, mely nem más, mint a pokol tátongó kapuja.
Egy természetellenes, mellesleg bolsevik alapvetésű elitista demokráciafelfogás, mely szerint a nép hülye és fasiszta csürhe, ezért az érdemi döntéseket nem szabad rábízni, vezetett ahhoz a morális válságsorozathoz, amiből az euroatlanti civilizáció nem tud kikeveredni. A hazugság ugyanis csak újabb hazugságot eredményez.
Bencsik András
Demokrata
Érdekalap és értékalap
A konkrét ideológiai maszlag ezúttal nem a médiatörvény és maga az alkotmány - hiszen ezeken már túl voltunk -, hanem a negyedik alkotmánymódosítás volt. El is indult - nagyjából februártól - az újabb támadássorozat, amelyben olyan "jeles" személyiségek vesznek részt, mint Viviane Reding, Guy Verhofstadt, maga Barroso, Tavares volt kommunista (!) európai parlamenti képviselő és még sorolhatnánk.
De ez csak az egyik oldala annak, hogy az Orbán-kormány ellen felléptek a nemzetközi pénzügyi és gazdasági körök. A másik oldal, hogy a Magyarország elleni támadásban abszolút ideológiai partnerük a baloldal és a balliberális oldal - kiegészítve a zöldekkel, a radikális baloldaliakkal és kommunistákkal. Ez pedig azért fontos a gazdasági köröknek, mert fellépésüket ideológiai mezben tudják megjeleníteni a legkülönbözőbb fórumokon az EU-tól kezdve az Európa Tanácson át egészen a velencei bizottságig, az ENSZ-ig.
Fricz Tamás
Magyar Nemzet
Hisztéria a köbön
A jobboldali elfogultsággal nem vádolható Tárki kutatóintézet nemrég publikált felmérése szerint a régióban Csehország mellett hazánkból vándoroltak ki a legkevesebben a 2004-es uniós csatlakozás után, és az átmeneti vagy végleges távozás mellett döntőket a gazdasági szempontok vagy tanulmányaik vezérelték. A Tárki elemzéséből kiderül, hogy a HVG-ben közölt adatokat legalább tízzel kell elosztani ahhoz, hogy a valóság birodalmához közelebb kerüljünk, de ez épp úgy hidegen hagyja a szocialista párthoz közel álló lapokat, mint a tények.
Szabó Anna
Magyar Nemzet