Kolozsvári Magyar Napok - 2013 - Erdély - Székelyhimnusz az "István, a király végén" - Óriási siker! - VIDEÓ!
„Fergeteges sikerrel ment le az előadás. Legalább húszezren lehettek. (A szervezők szerint legalább ötvenezren voltak – a szerk.) Fegyelmezett tömeg volt. Könnyes szemmel énekelték a színészekkel a székely himnuszt. Amikor a húszméteres magyar zászlót felhúztuk a színpadon a záróképben, felhördült a tömeg. Igazi katarzis volt” – tudósította a Kultúrgrundot az előadás egyik résztvevője.
kattints a rövid VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=IFkL17_ckfI
A feltámadott Krisztus negyven napnyi időt ad tanítványainak is, hogy megerősödjenek a hitben
Fodor Lajos írta Halmiból - Partium
…és senkinek semmit sem szólának, mert félnek vala (Márk 16, 8-b)
Gyermek koromban (azt hiszem, így volt ezzel mindenki) féltem a temetőbe menni, ez a hely valami titokzatosságot jelentett, számomra érthetetlen volt minden. Sírhantok, régebbiek, újabbak, gondozottak, elhanyagoltak, a nagy csend, amely megüli a sírkerteket. Emlékek azokról, akiket már csak a név és az évszámok jeleznek.
Három asszony siet húsvét hajnalán Jézus sírjához. A látványtól valósággal ledöbbennek: a zárókő nincs a sír szájánál, a sírboltban Jézus holtteste helyett egy fehér ruhába öltözött ifjút látnak, aki meg is szólal: Ne féljetek. A Názáreti Jézust keresitek, aki megfeszíttetett, föltámadott, nincsen itt… (6. vers).
Parancsot is kapnak ettől az ismeretlentől: menjenek a tanítványokhoz és mondják el az örömhírt, hogy Jézus feltámadott.
A parancs szavának, akármennyire is akarják, nem tudnak engedelmeskedni, néma marad az ajkuk, félelmükben szólani sem tudnak. Amikor félünk általában kiáltani szoktunk, segítséget hívunk, mentségért könyörgünk.
Örömünkben is kiáltani szoktunk, meg szeretnénk osztani a bennünket ért örömöt mindenkivel. Itt másfajta félelemről van szó, úgy gondolják, ha elmondják valakinek a látottakat, kigúnyolják őket, eszelősöknek minősítik, vagy rájuk fogják, hogy ezek az asszonyok már megint kitaláltak valamit. “Csak asszonyok mondják”- kevés hitele van az ő szavuknak, különösen zsidó körökben. Beszédes hallgatás ez a javából, annak a ténynek a lereagálása, hogy Jézus feltámadott.
A feltámadott Krisztus negyven napnyi időt ad tanítványainak is, hogy megerősödjenek a hitben, talpra tudjanak állni, hogy a mennybemenetel után tovább vigyék az evangéliumot. Nekünk már nincs okunk a félelemre, bátran énekeljük:
Nincs már szívem félelmére,
nézni sírom fenekére,
mert látom Jézus példájából,
mi lehet a holtak porából…
Ámen!
refszatmar.eu
Áldott hetet mindenkinek!
Töhötöm
Szanyi a üzen a Népszabadságnak: A mi pénzünkön minket gyaláztok
Szanyi Tibor egyszerűen képtelen felfogni, hogy a pártja által finanszírozott Népszabadság miért nem az MSZP álláspontját kürtöli világgá nap mint nap. Véleményét ezúttal sem rejtette véka alá, sőt a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt törölte Pető Péter képébe, mégpedig a lap publicistájának cikkéhez fűzött blogbejegyzésben.
Szanyi Tibor mutogatta már középső ujját a parlamentben, románozott le magyarokat, kampányolt áfamentes guminőért, sőt nemrégiben a pártjához közeli újságnak, a Népszabadságnak is nekiment. Szanyi nem rejtette véka alá véleményét, és azt mondta, „a lap egy elképesztően erős szolgalelkűséget produkált bárminő liberális áramlat javára, ugyanakkor a baloldaliságot továbbra is áporodott szutyokként kezeli. Ha valaki független újságírást akar, akkor tegye azt, de ehhez potenciális finanszírozóként ne az MSZP-t k*rogassa, pl. blogban.”
Nos, a csörte – bár a szociknak ez minden bizonnyal inkább árt, mint használ – nemhogy elhalkult volna, inkább folytatódott. A frissen házasodott politikus Pető Péter népszabis publicisztikáján háborodott fel, de nagyon. Az újságíró írásában egyenesen Orbánhoz hasonlította Szanyit, aki szerinte „olyan független sajtóról tereferél, amelyet párt finanszíroz, továbbá lapszerkesztői tehetségét fölvillantva, a hírműfaj irányába orientálná a kollégákat ahelyett, hogy esszékkel szórakoztatnák magukat”.
Pető mindezt annak kapcsán vetette fel, hogy a brit kormány néhány napja nem mindennapi módon üzent a The Guardiannak, hogy a lap semmisítse meg az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) óriási botrányt kiváltó adatgyűjtési programjáról beszerzett dokumentumait. A módszer roppant egyszerű volt: a terrorizmusellenes törvényre hivatkozva órákra feltartóztatták az újság egyik riporterének élettársát egy londoni reptéren.
Szanyi: Ti ácsingóztok nálunk finanszírozásért
Szanyi képtelen volt palástolni felháborodását, és a cikkhez írt kommentekben állította virtuális kivégzőosztag elé Petőt. Aljas hazugsággal vádolta meg a cikkírót, majd rátért a lényegre, a pártfinanszírozott újságírás velejére. „Kedves Péter.....ti ácsingóztok nálunk finanszírozásért. Konkrétan pénzért, amelyből talán konkrétan már meg is vetted a mai tíz deka párizsidat, meg a két zsömlédet. S hogy végképp tiszta legyen a kép: azért beszélhetünk párt finanszírozta sajtóról, mert nem az én tereferémben, hanem a véres valóságban létezik az a tény, hogy az MSZP a pártalapítványán keresztül közvetetten a lapodat kiadó cég kisebbségi tulajdonosa.”
Mint ismeretes, a Ringier és a szerkesztőségi tagok mellett az MSZP által gründolt Szabad Sajtó Alapítványnak is van tulajdoni része a Népszabadságban. Szanyi ebből kiindulva próbálja elmagyarázni Petőnek: ha már a szocialisták adják a pénzt a lap megjelenéséhez, hadd szabják meg ők az irányt a cikkek tartalmát és hangvételét illetően. „Mi, mint párt....kevésbé vagyunk érdekeltek abban, hogy a mi pénzünkön minket gyalázzatok, főleg, ha ezt a valódi tájékoztatás terhére teszitek. Szerintem ezért hát ne visongj a sajtószabadság, meg a szerkesztői függetlenség oltárán! Hidd el, egy árva szót sem fogok szólni, ha a publikációidat saját magad fogod kiadni.”
Majd így folytatja: „határozottan azt gondolom, hogy a pártom által kifejtett álláspontoknak nagyobb a hírértéke, mint a köldöknéző újságírói letyefetyének”.
A szoci megmondóember végezetül arról tudakozódik az újságírónál, „vajon miért is nincs joga a brit kormánynak azt követelni egy brit laptól, hogy semmisítse meg az illegálisan birtokába jutó, és brit államtitkokat tartalmazó dokumentumokat? Esetleg azt se bánnám, ha e tárgykörben kikérnéd a TEK véleményét is, vajon ők mit tennének, ha a Népszabadság azzal hencegne, hogy magyar államtitkokat tartalmazó papírok tömkelegét őrizgeti illegálisan.”
Na, ez tényleg érdekes helyzet lenne.
Gabay Balázs
mno.hu
A sukorói tanúk
Gyurcsány Ferenc csütörtökön elment a szolnoki tárgyalásra, és a várakozásnak megfelelően szerepelt. Politikai show-műsort mutatott be. Már azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy farmernadrágot, piros tornacipőt és piros csíkos inget viselt - lássa mindenki, milyen lazán, könnyedén veszi a hivatalos fellépést.
Kulcsár Anna
Magyar Nemzet
Demokratikus deficit
Magyarországon is vannak amerikai érdekek. Bonyolultak. Az egyik pénzügyi csoport prosperál, a másik veszteséges, és ezért hangosan kiabál. A magyar kormány jelenleg igyekszik úgy lavírozni ezek között, hogy közben a hazai vállalkozások is jól járjanak, és nem utolsósorban a saját költségvetésünk se szenvedjen hiányt. Aztán érkezik „a politikától már visszavonult” Bajnai Gordon és csapata. Egy amerikai „egyetemről”. Megmenteni a magyar demokráciát.
Nagy Ervin
Magyar Hírlap
Hazámat védem és fegyverem nincs más - A szabadság betűi - Hungarica együttes - VIDEÓ!
"... hazámat védem és fegyverem nincs más,
csak egy szélrojtozta zászló,
mit neked kell majd egekig emelni,
ha kezemből egyszer kihull,
ha kezemből kihull..."
kattins a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=GAPK3Zmz1BI
Nyakó István a sztáréhező a szegények és az "egyszerű emberek oldalán áll ma is - mint mindig
De az sem erősítette az "éhezők" pozícióit, hogy a legutóbbi protest-masírozás szünetében a másik társelnök, Nyakó István szocialista országgyűlési képviselő és szűk köre (a sztáréhezők) a közeli Gyöngyös egyik felkapott szaunájában pihente ki a menetelés fáradalmait.
Pilhál György
Magyar Nemzet
Megegyezés a megszakadásig
Nos, a Gordon meg az Attila – az árva, egyszerű nép, már csak ilyen közvetlenül, a keresztnevükön szokta szólítani őket – olyannyira közös nevező alá simították pártjaik programjait, hogy az esetleges ellentmondások már csak látszólagosak, igazából csak a kekeckedő kormánypártiak veszik észre, akik már a kákán is csomót kerestek.
Csak nekik látszik valamiféle ellentétnek, hogy a Bajnai Gordon károsnak és blöffnek nevezte a rezsicsökkentést, míg az MSZP a jelenleginél 150 százalékkal nagyobb rezsicsökkentést vár el (ettől a kormánytól). Ők viszont nem látnak különbséget a két álláspont között, hiszen, ha – ne adja az úristen! – kormányra kerülnek, a legnagyobb összhangban fogják a rezsit az egekig emelni. Szóval az ilyen gazdasági meg társadalmi kérdésekben ők már rég azonos platformra kerültek, felesleges is leírni azokat, vagy beszélni róluk, csak összezavarnák a szegény választókat.
Ugró Miklós
Magyar Hírlap
Bayer Zsolt: Levél Szörényi Leventének - a tőled 2004-ben kapott Szabadság Díjamat pedig ezennel visszaadom
Kedves Levente!
Mindenekelőtt ezt az öngyűlöletet kellene tisztázni. Ugyanis tudom, hogy a lengyelek nem gyűlölik a Piast-dinasztiát és nagy királyukat, I. Mieszkot, aki a mi Istvánunk előtt, már 966-ban keresztvíz alá hajtotta fejét, és a római katolicizmust tette államvallássá. A lengyelek nem emésztik magukat azért, mert nem maradtak meg pogány mazurok, pomeránok, szlezánok, goplánok és polákok, hanem keresztény lengyelek lettek.
De a pogányságukat és törzsi szervezetüket legtovább megőrző poroszok sem átkozzák önmagukat, amiért végül keresztény poroszok lettek. Nem hiszem, hogy ők Querfurti Brúnó bencés szerzetes, vagy Gottfried luknai apát gyűlöletével töltenék napjaikat. Esetleg II. Valdemár dán királyt, vagy Leszek krakkói herceget gyaláznák. És szilárd meggyőződésem, hogy a csehek sem gyűlölik azt a tizennégy törzsfőjüket, akik már 845-ben, Regensburgban áttértek a keresztény hitre. S ezt sorra elmondhatnánk Európa minden nemzetéről.
Nálunk, magyaroknál viszont ez a nemzeti sport is virágzik: gyűlölni Szent Istvánt, amiért – úgymond – „kiirtotta saját népét”, és – úgymond – „idegen fegyverek segítségével a kereszténység rabigájába hajtotta” szegény magyarokat.
Ez a történelemszemlélet fellelhető ma a te környezetedben, és a Jobbik háza táján (amúgy jól megfér a „Jézus is magyar volt” elmebajával), és sok mai fiatal – akiknek közös jellemzője, hogy semmit sem olvasnak, semmit sem tudnak, ellenben mély és elpusztíthatatlan öntudat lakik koponyájukban – boldogan veti rá magát ezekre a szomorú elméletekre, mert így mindjárt különlegesnek, istentagadónak, lázadónak és nonkonformistának képzeli magát.
Azt hiszik szegények, hogy így lesznek ők „lidérces messze fény”. Pedig csak a budi tetejére kitett töklámpások ők. S azzá váltatok most ti is. Kár érte.
A deheroizálás ugyanis a kommunisták sportja volt. Őszerintük amúgy az emberiség történelme egy szakadatlan fejlődéstörténet, amelynek végső célja a kommunizmus eljövetele. A „Jézus magyar volt”- és az „István a magyarság árulója”-féle szekta szerint viszont az emberiség történelme egy szakadatlan visszafejlődés-történet, amelynek végső célja a magyarság teljes elpusztítása.
Szerencsétlenek. Bár nem tudom biztosan, értük kár-e.
Ellenben az István, a királyért biztosan kár.
Kár volt ezt hagynod, Levente. Akkor is, ha tudom, István deheroizálása a te szájad íze szerint való. Akkor is kár volt, mert műved, művetek túlnőtt rajtatok, és önmagában szakrálissá vált. És te most hagytad, hogy ezt is bekenjék mérgező nyállal.
A legnagyobb baj pedig az, hogy ezt színvonal alatt tettétek. Hogy is mondja Pierre a Megáll az időben? „Nem mindegy, hogy milyen színvonalon vagánykodik az ember…” Hát, Levente, ez nem színvonal.
Aki szerint, ha német: akkor náci; ha katolikus pap: akkor náci és/vagy verőlegény – az nem művész, csak egy közhelyes kretén. De legalább következetesek lettetek volna a bűnben. Akkor legalább a pogány magyarok és Koppány lenne szerethető.
De nem. A gondolat teljes hiányát aljas és ostoba külsőségek pufogtatásával fedtétek el. Levente, tényleg attól lett újszerű és „modern” a műved, hogy Torda, a táltos elbaszott rocksztárként gitározik, és rápöffent egy dzsangára? Hogy Laborc úgy néz ki és úgy is viselkedik, mint egy transzvesztita köcsög? Hogy Gizella náci egyenruhába bújtatott német lovagokkal csalja Istvánt? Hogy István egy akarattalan pöcs, Koppány meg egy másik akarattalan pöcs?
Én szégyellem magam, míg mindezt sorolom. Pedig nem nekem kéne, Levente.
Nektek kell szégyellnetek magatokat, mélységesen. És még csak nem is miattunk, Levente. Hanem tudod miért? Azért a kétszázezer magyarért, akik Csíksomlyón megnézték az István, a királyt. Akik között ott álltam, ott állhattam a csíksomlyói nyeregben, és átélhettem életem egyik legnagyobb élményét.
Láttam idős székely embereket, akik ünneplőben jöttek oda, és végig állták könnyes szemmel az előadást. S láttam a fiatalokat, akik akkor és ott örök hitet tettek magyarságuk mellett.
Az ő életük áldozatát, az ő hitüket téptétek széjjel ezzel a szemétséggel, ezzel a mocsokkal, amivel volt bátorságotok kiállni most a szegedi dóm lábához. Abba a térbe, amit Horthy Miklós és Klebelsberg Kunó lelke tölt ki a mai napig.
Igen, Levente. Abból a csodából, ami egyszer megszületett, és ami végső küldetését éppen a csíksomlyói nyeregben töltötte be, Babba Mária lábainál, mára a lepukkant Trabantból kiszálló két szánalmas figura maradt, akik nyálfolyató idiótaként lengetik a kis piros-fehér-zöld zászlójukat a semmiben. Ez maradt belőletek.
Kérlek, ezt ne vigyétek ki Erdélybe. Legalább őket ne kenjétek össze magatokkal.
S a tőled 2004-ben kapott Szabadság Díjamat pedig ezennel visszaadom. Pedig sokat jelentett nekem egykoron. Éppen annyit, mint az egykor volt István, a király.
Minden jót neked. Sajnálom…
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Mint a rajzfilmben
Azt a falat, amelyiknek Gyurcsány Ferenc és mai párttársai, köztük Bauer Tamás is nekiütköztek, 2010-ben szavazófülkéknek, urnáknak, választásoknak nevezték. És olyan iramban történt a becsapódás, hogy azóta is csillagokat látnak élénkvörös színben, és még álmukban is az Internacionálét horkolják.
A Föld fog sarkából kidőlni… De a fal marad! Azt az eltévesztett egérlyukat pedig, amelyikbe menekülni próbáltak, Demokratikus Koalíciónak nevezték el. Ide helyezték át „székhelyüket”, miután több más párt is légneművé vált körülöttük, szabadulni akart még csak az emléküktől is, senki sem volt már kíváncsi a politikai lózungjaikra.
Azonban egy nyilvánvalóan eltévesztett egérlyuk ez, mert ha nem is zsákutcára nyílik, kiút akkor sincs belőle – mintha magukra zárták volna az ajtót egy olyan szobában, egy olyan épületben, amelyiknek nincs másik kijárata, de még ablaka sem. Rajzfilmes fantázia kellene most ahhoz, hogy innen szabadulni tudjanak…
Szabó Palócz Attila
Magyar Hírlap