A magyarság joggal hivatkozhat...
"A magyarság joggal hivatkozhat nemzetiségei és a világ előtt a cáfolhatatlan tényre és igazságra, hogy a legválságosabb időkben is hűséges maradt létezésének történelmi igazságához és alapjaihoz, a Szent István-i állameszméhez, az ezeréves türelmi gondolathoz, melynek legfelső kifejezése a magyar alkotmány."
Röpirat a nemzetnevelés ügyében - részlet
Márai Sándor (1900-1989) - író, költő, újságíró
Kiegyezés az ilyen mentalitásúakkal - elképzelhetlen
Az ünnepi megemlékezések kapcsán ismételten kiderül, hogy Szent István örökségét is egészen másként értelmezik a balliberális oldalon, sőt nem is óhajtanak együtt ünnepelni. Orbán Viktor a nagy királyt jó embernek nevezte, ezzel szemben Juhász Ferenc költő egy interjúban Aczél Györgyöt nevezte jó embernek, és nem létezik olyan kiegyezés, amely mindkét állítást elfogadná. A keresztény, nemzeti történetszemlélet folyamatos támadásával próbálkoznak anélkül, hogy legalább csendben maradnának egy-két napig.
Szentmihályi Szabó Péter - Magyar Hírlap
Szentesi Zöldi László: István, a királynő
Intézzük el gyorsan Alföldi legújabb átiratát: bődületesen silány produkció. Érthetetlen módon nem az István, a királynő, de még csak nem is a posztmodern István, egy király címet kapta, hanem régi, kellemes emlékeink meggyalázásaként az István, a királyt.
Na most, tegye fel a kezét, aki megérti a konfliktushelyzetet, az István és Koppány között feszülő ellentétet, ha nem ismeri az eredetit! Ugye, ugye: így jár az a rendező, aki Vidnyánszky Attila nyomasztó tehetségének kínzó kérdésével fekszik és kel, magát áldozatnak mutatja, fájdalmával telehaknizza a magyar sajtót – a végén már a cselekményre sem jut ideje, csak önmagára és hóbortos kényszerképzeteire.
És most, ezen a ponton, eresszük el fájdalmasan Alföldi rendező kezét. Megígérjük, hogy jelen cikkünkben nem idézzük többé meg őt, sem rózsaszín ködét, hagyjuk a piszkos munkát másra, vannak itt sokkal komolyabb tanulságok.
Sok világklasszis labdarúgó hagyja abba a csúcson, nem bohóckodik tovább kisebb csapatokban. Az ABBA együttes sem hajlandó újra összeállni, mert úgy akarnak megmaradni az emberek emlékezetében, ahogyan annak idején megszerették őket. Időben lelépni a színről: a legnagyobbak kiváltsága.
Pénzért, hiúságból, ostobaságból részt venni ócska darabokban, társtettesnek szegődni politikai üzengetésekhez, lelkiismereti alkut kötni önmagunkkal – nem művészhez illő magatartás.
Udvaros Dorottya és Blaskó Péter, hogy csak két jeles színművészünket nevesítsük a mostani produkcióból, látványosan lerombolja az életművét, amikor a botránydarabhoz a nevét adja.
Mert mit gondoljon a néző, ha nem azt, hogy ők is börtönnek látják a hazájukat? Hogy az egyház lényege a kegyetlenség, hogy nácik korzóznak mindenfelé, hogy tahó magyarok hordanak bocskait? Udvaros és Blaskó… Ők vérbeli színművészek, és mégsem tudtak nemet mondani.
Nagy Feró és Varga Miklós. Két félisten a múltból. S bizony, az a múlt már annyira távoli, hogy talán maguk sem tudják, milyen érzés, ha ők fújják a passzátszelet. Ezúttal egyfajta önalázásba torkollik a jelenet: amikor az ember önmaga paródiájaként előtántorog egy Trabantból, és ezért gázsit is kap, akkor tényleg ideje nyugdíjba vonulni. A Beatrice zenekar, a nonkonformizmus hajdani zászlóshajója már a távoli múlt. Nagy Feró ma azoktól kapja a sarzsiját, akik ellen meghirdette igéit 1979-ben, és a „tehetségkutatás” után újabb szócikket fogalmaz magáról a celebidiotizmus szótárában.
A végére hagytam az István, a király szerzőpárosát. Talán meglepő, de voltaképpen Bródy János az egyetlen pozitív szereplő ebben a történetben. Ő ugyanis – ellentétben a kifakult sztárokkal – pontosan ott áll, ahol 1990-ben. Akkor SZDSZ-nek hívták a klubot, ma nincs nevük, de ahogyan annak idején Tini koncerten is kitűzte magára a pártlogót, ma sem tagadja meg a politikai ízlését – és komolyan mondom, ezért elismerés illeti.
Szörényi Levente azonban már más tészta.
Ha valaki képes elmagyarázni, hogy az az ember, aki a Pilisben táltostelepek után szimatol, ugyanaz, mint aki most magyargyalázáshoz és nemzeti szimbólumaink megcsúfolásához adja a nevét, isten bizony, kap tőlem egy Illés-bakelitet.
Szörényi Levente talán erőszakos és anyagias környezete nyomására, talán belső zavarodottságában, talán egyszerű jellemgyengeségből szépen, komótosan szembeköpte saját magát.
Nem a politikai táborok közötti szambázás, még csak nem is önmagának ellentmondó nyilatkozatai, hanem a nagyság látványos hiánya a legfájdalmasabb újdonsült személyiségében. Az még rendben van, hogy produkciós irodájával állandóan újabb rétegeket hánt le az István, a királyról (ez logikus is, hiszen újabb keletű zeneműveiből egy füttyszónyi sem maradt meg bennünk, az ember csak kínos diszharmóniára és önismétlésekre emlékszik), ehhez joga van, végül is ő a szerző.
Nagyobb baj, hogy az eredeti felálláshoz képest, amelyben mégis csak klasszisok tolongtak Sebestyén Mártától Vikidál Gyuláig, mára eljutottunk szegény Feke Pálig és a gázoló Buciig.
A régi Szörényi Levente valaha csípős dallal válaszolt volna a pénzhatalomnak, a mostani talán a kérdés feltevéséig sem jut el, lehajtott fejjel a kasszához járul, és félénken százalékot kér magának.
Végezetül szeretettel gratulálunk mindazoknak, beleértve a polgári Magyarország hivatalosságait Budapesttől Szegedig, akik finanszírozták és beengedték a Dóm térre ezt a produkciót.
Mint hallom, hamarosan a fővárosban és talán máshol is láthatják majd a kíváncsiak, amint a Szent Korona börtönbe zárja a magyarokat, s megtapasztalhatják, hogy István-Orbán kegyetlen állat, aki náci tisztekkel kínoztatja a másként gondolkodókat.
Azt hiszem, most pont erre van szükségünk.
Szentesi Zöldi László - Magyar Hírlap
Szent István szobrot avattak Ipolyságon - Felvidék
Ipolyság városa Szent Istvánt ábrázoló szoborral gazdagodott. A mintegy három méter magas kocsányos tölgyből faragott alkotást a római katolikus templom előtti téren helyezték el. A szent misével egybekötött ünnepélyes szoboravatásra augusztus 19-én került sor.
Patrióta Európa Mozgalom
Csintalan az SZDSZ újrahasznosításáról - részletek egy riportból
Bajnai Gordon és gárdája egy újrahasznosított SZDSZ – mondta a Magyar Nemzetnek Csintalan Sándor. Az MSZP egykori ügyvezető alelnöke elárulta: a szabad demokraták Horn Gyulát is meg akarták puccsolni. Szerinte ez a „gátlástalan, erőszakos, hatalomszerző politizálás térne vissza a hátsó ajtón” Bajnaiékkal.
Csintalan úgy értékeli, a volt kormányfőnek – ahogy a magát kiválóan önreklámozó SZDSZ-nek – nincs számottevő külföldi támogatottsága. A választási együttműködési tárgyalásokon az MSZP-vel szemben mutatott fölényessége mögött pedig az rejtőzik, hogy ráébredt, elszúrta, amikor túl korán vette körül magát az SZDSZ választók által kirostált politikusaival. – A Hajdú-Bétet tönkretevő múltjával pedig eleve nem léphetett volna ki a politikai porondra, főként nem a miniszterelnök-jelöltség igényével – véli Csintalan.
Úgy látja, Bajnai és csapata számára a baloldaliság semmit nem jelent, programjuk a kormány leváltásának hangoztatásában kimerül, mert kizárólag a hatalom megragadása érdekli őket. Az MSZP ugyanezt a kaotikus képet mutatja – értékelt a médiaszemélyiség.
– Mind többen kezdik pedzegetni, hogy a Bajnai-féle bizonytalan elnevezésű társaság és az egykori SZDSZ között számos rokon vonás lelhető fel. Hogy látja ezt egy plebejus-polgári médiaszemélyiség, aki az első MSZP–SZDSZ-kormány idején még a szocialisták alelnöke volt?
– Egyre többen vonnak párhuzamot a két neoliberális alakulat között. Kétségtelenül déjá vu érzése támad az embernek a Bajnai Gordon körül gyülekezőket figyelve. A hasonlóság megáll, ám sántít is. Az SZDSZ ugyanis valóságosan létező párt volt, ami korántsem mondható el a most éppen Együtt 2014 néven futó formációról. A Párbeszéd Magyarországért címmel is szereplő konglomerátum valóságos támogatottsága és nézetei ismeretlenek.
– Szoktak azért szerepelni a közvélemény-kutatásokban, ám valóban kissé kusza, mit kell alattuk érteni.
– Ne áruljunk zsákbamacskát: egyetlen olyan személy van, akinek ott valamiféle ismertsége van. Ez pedig a választáson még soha meg nem méretett volt szocialista miniszterelnök. Akik azonban körülötte mozognak, sötét lovak a társadalom számára. Megkockáztatom: ők sem igen tudják pontosan, mit várhatnak egymástól.
– Vannak azon a tájékon ismerősebb figurák is.
– Igen, például Juhász Péter, akiről csak azt lehet tudni, hogy lelkes drogliberalizátor. De hogy ezen kívül meg tudja-e különböztetni az áfát az IFA-tól, azt már sűrű, vastag homály fedi. A többieket lényegében csak azok ismerik úgy-ahogy, akik a médiában dolgoznak vagy a politikával kelnek és fekszenek.
– A külföldi reputációjuk viszont igen komoly – ha hinni lehet nekik.
– Nagyon komoly nyomást igyekeznek gyakorolni a kormányra és úgy általában a közéletre, és mindehhez a külföldi támogatottság legendáját keltik. Azt, hogy hallatlan nemzetközi legitimációval bírnak. Vajon tényleg így van? Nem életszerű. Itt kell visszatérnem az eredeti kérdésfeltevéshez, a szabad demokratákkal való hasonlatossághoz.
Annak idején megdöbbenve tapasztaltam Nyugaton, hogy az SZDSZ önreklámja mennyire alaptalan. Sőt. A legkülönbözőbb szociáldemokrata pártok vezetői kifejezetten óvtak minket, hogy koalícióra lépjünk velük. Nem a liberális gondolattól féltettek bennünket, hanem attól a zsarolós, erőszakos stílustól, ami jellemezte ezt a társaságot. Külföldön akkor már tudták, hogy az adott szó az égvilágon semmit sem jelent a számukra. A németektől a spanyolokon keresztül az izraeliekig ez a vélemény volt meghatározó a partnerpártokban.
– Ezekhez a párhuzamokhoz nem tartozik hozzá, hogy a Bajnai-egyvelegnek éppúgy kiváló a sajtója, mint az SZDSZ-nek volt?
– Ez a sajtó ugyanaz, mint az akkori, a különbség elhanyagolható. A Jobbikon kívül minden erőt megkísérelnek baloldaliként feltüntetni, ezzel is segítve egyfajta népfront kialakulásának illúzióját. Egy szubjektív megjegyzés kikívánkozik belőlem a média alakváltó liberalizmusa kapcsán.
Amikor a Farkasházy-féle szárszói találkozón részt vettem 1994-ben, azt kérdezték tőlem: hogy lehet valaki baloldali? Nem tévedés: már az MSZP által megnyert választás utáni nyárról beszélünk. Jól illusztrálja mindez, hogy számukra a baloldaliság nem jelent semmit, csak ideiglenes karrierideológiául szolgál.
Az akkori MSZP még nem látszott számukra olyan jó üzletnek. A programjuk annyiból áll, hogy a Fidesz távozzon a hatalomból. Se kérdéseik, se válaszaik, se alkalmas embereik nincsenek.
Kizárólag a hatalom megragadása érdekli őket. Az MSZP ugyanezt a kaotikus képet mutatja. Azt hiszem, ez az értelmiségi vagy magát annak tartó csoport úgy véli: az ő politikai kompetenciájuknak nincs határa. Ezért formálnak jogot arra, hogy döntsenek, ki lehet az ellenzéki miniszterelnök-jelölt és ki nem.
Megyeri Dávid - Magyar Nemzet
Elégtelen Brüsszelnek
Mivel kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól, ezért amit már nem tudnak velünk hivatalosan megtenni, vagyis az uniós forrásokat hivatalos befagyasztani, azt most megteszik meccsen kívül. Hol vannak most az európai értékek számonkérői?
Szabó Anna - Magyar Nemzet
Intelmek
Elmondhatjuk neked, Urunk, hogy mi mégis magyar módra akarunk élni, és csak azért is tisztelni akarjuk atyáinkat. És ez a legnagyobb győzelmed, Urunk Királyunk. Hogy ezen a napon terád emlékezünk, és te itt jársz közöttünk, annak jele, hogy ezer esztendeje atyáink nyomában járunk. S bár olykor tékozló fiak vagyunk, olykor elszédítenek bennünket hamis álutak, de végül valahogyan mindig visszatalálunk a helyes ösvényre. Az atyák ösvényére, a te ösvényedre, Nagy Király. Bayer Zsolt - Magyar Hírlap
Petőfi Sándor: A székelyek
A székelyek
Nem mondom én: előre székelyek!
Előre mentek úgyis, hős fiúk;
Ottan kiván harcolni mindegyik,
Hol a csata legrémesebben zúg.
Csak nem fajult el még a székely vér!
Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér.
Úgy mennek a halál elébe ők,
Amint más ember menyegzőre mén;
Virágokat tűznek kalapjaik
Mellé, s dalolnak a harc mezején.
Csak nem fajult el még a székely vér!
Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér.
Ki merne nékik ellenállani?
Ily bátorságot szívében ki hord?
Mennek, röpülnek, mint a szél, s űzik
Az ellenséget, mint a szél a port!
Csak nem fajult el még a székely vér,
Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér!
Petőfi Sándor
The Guardian-ügy: kettős mérce Londonban
London kettős mércét alkalmaz az emberi jogok terén, amikor a The Guardianre nyomást gyakorol – kommentálta szerdán az orosz külügyi szóvivő a brit hatóságok fellépését a napilappal szemben.
Alekszandr Lukasevics kijelentette, hogy a brit napilappal szemben alkalmazott lépések ellentmondanak London nyilatkozatainak, amelyek szerint elkötelezett az általános emberi jogok, ezen belül is a sajtószabadság, az újságírók jogainak tiszteletben tartása mellett.
„Úgy gondoljuk, indokolt, hogy a brit fél kellő figyelmet fordítson a nemzetközi jogvédő közösség jelzéseire, amelyek felhívják a figyelmet az alapvető emberi jogok megsértésének aggasztó folyamatára Nagy-Britanniában. Ebből le kellene vonni a szükséges következtetéseket, és nem kellene a »nyomok eltüntetésének« kétséges módszereivel foglalkozni” – fogalmazott tájékoztatóján az orosz külügyi szóvivő.
A The Guardian főszerkesztője azt állította hétfőn, hogy az illetékes brit nemzetbiztonsági szerv (GCHQ) két emberének felügyelete mellett „az elmúlt körülbelül egy hónapban” a londoni napilap székházának pincéjében megsemmisítették azokat az adathordozókat, amelyek az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt alkalmazottjától, Edward Snowdentől kapott titkos iratokat tartalmazták.
David Cameron brit kormányfő közeli munkatársai – köztük legfőbb politikai tanácsadója, Jeremy Heywood – jártak közben a The Guardian című napilapnál annak érdekében, hogy az újság semmisítse meg az Edward Snowdentől kapott titkos iratokat – közölték szerdán brit politikai források. A The Guardian a független újságírás elleni támadásként értékelte a londoni kormány részéről a lapra gyakorolt nyomást.
Alan Rusbridger főszerkesztő elmondta: hetekkel ezelőtt több megkeresést is kapott kormányzati körökből, kapcsolatba lépett vele egy „nagyon magas rangú tisztségviselő is, aki azt állította, hogy a miniszterelnököt képviseli”. A főszerkesztő szerint jogi lépésekkel fenyegették meg a lapot arra az esetre, ha nem hajlandó megsemmisíteni vagy átadni a Snowdentől kapott anyagokat. Titkos ügynökök jelenlétében végül megsemmisítették az iratokat tartalmazó adathordozókat a lap székházának pincéjében, de Rusbridger elmondása szerint külföldön vannak másolataik, így továbbra is képesek feltáró riportokat közölni.
Ismeretlen helyen Snowden
Az amerikai férfi augusztus elsején nyert ideiglenes menedéket Oroszországban, és azóta ismeretlen helyen tartózkodik. Az NSA volt szerződéses alkalmazottja előbb Hongkongba menekült az Egyesült Államok hatóságai elől, ahonnan június 23-án érkezett Moszkvába, és hetekig a seremetyjevói nemzetközi repülőtér tranzitjában tartózkodott.
Washington több alkalommal is kérte az orosz hatóságoktól Snowden átadását. Az informatikust kémkedéssel vádolták meg hazájában. Az ügy miatt Barack Obama lemondta az orosz államfővel, Vlagyimir Putyinnal szeptemberre tervezett moszkvai találkozóját.
MTI, mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
István a király - Csíksomlyó - 2003 - A TELJES ELŐADÁS! - VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=NbZUdUckf8E