Református templom - Csetfalva - Kárpátalja
Református templom - Csetfalva - Kárpátalja
Csetfalva színmagyar kis falu a Tiszaháton.
Szép fatornyos református temploma egyedülálló. A templom a falusi templomépítészet szép példája. A XV. században épült gótikus stílusban, valószínűleg egy tatárjárás utáni, XIII. századi kis templom átépítésével.
A kazettás mennyezeteket Asztalos Sándor Ferenc készítette a XVIII század közepén. A négy fiatornyos zsindelyes harangtorony 1796-ban épült.
Csetfalván született Móricz Zsigmond édesanyja, az író is többször járt a faluban. A Tisza szabályozással foglalatoskodó gróf Széchenyi István 1847-ben járt itt, mivel gőzöse megfeneklett a Tiszán.
A főút mellett Szent István emlékhelyet alakítottak ki a kereszténység felvételének 1000. évfordulójára. A faluban sokan foglalkoznak falusi turizmussal.
A csoda mozgatója a falu első cigány polgármestere, Bogdán László - rövid lapszemle
Cserdi cigány többségű falu lakói hoztak adományt - egy tonna, saját termesztésű zöldséget - budapesti rászorulóknak. Baranyában a környék legrosszabb hírű falujából pár év alatt messze földön híres, irigyelt település lett.
Olyan hely, ahol mindenki akar és tud is dolgozni. Olyan hely, ahol magyarok, cigányok közösen újították fel egymás házait. Olyan hely, ahol a jó tanuló és templomba járó gyerekek ötvenezer forint jutalmat kapnak. Olyan hely, ahol mintaszerű biogazdálkodás folyik. A csoda mozgatója a falu első cigány polgármestere, Bogdán László.
hir24.hu
Magyar népi díszítések - Sárközi főkötőhímzés - Tard - Dunántúl
A hímzést a főkötő kerek fenéklapján kör alakban, oldalain pedig széles sávban helyezték el. A mintát fehér pamutfonallal varrt egyszerű rozetták kettős sora alkotja, melyeknek hátterét széles fekete vagy sötétbarna szőrfonalból varrt hurokhálóval töltötték ki.
Néha szerény piros keresztöltéses sorok is tagolják. A fekete alapú fehér fonallal finoman kivarrt régi sárközi, gömöri és torockói főkötők nyers ellenpárja.
Déry Tibor a tollforgatók felelőtlenségéről
"Az igazi írót felháborítja "az a példátlan henyeség, elképesztő gondatlanság, könnyelműség és felelőtlenség, amellyel - az újságírókon, sőt, írókon kezdve - mindazok bánnak a nyelvvel, akiket mesterségük vagy hivataluk közéleti szereplésre, a nyilvánosság előtti írásbeli vagy szóbeli gondolatközlésre jogosít fel.
Ennek a tollforgató elitnek tulajdonítom, hogy a világnak alig van még egy olyan nemzete, amelynek értelmisége oly rosszul bírná, oly hibásan használná, oly erőtlenül forgatná a maga nyelvét, mint a magyar polgárság a miénket, megfertőzve mindazokat, akik vele érintkezésbe kerülnek, s megrontva a maga és más gondolkodását."
1947
Déry Tibor (1894-1977) - író
Kosztolányi Dezső a tudományos nyelvről
"Tudósaink kötelessége, hogy tudományos szavainkat fémjelezzék, s abban a harcban, melyet vállaltunk, az élen vezérkedjenek."
Kosztolányi Dezső - Nyelv és lélek
Bessenyei György: a magyar nyelv, és a tudományok elsajátításának a kapcsolatáról
"... soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta.
Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem...tsupán idegen nyelven soha még egy Nemzet is e földön, a maga Anya nyelvét meg vetvén - böltsességre, tudományokra nem emeltethetett"
Magyarság - részlet - 1781
Bessenyei György (1747-1811) - író, költő, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyénisége
"Ha egy nemzet nem képes a tudományoknak anyanyelven való birtokba vételére, menthetetlenül lemarad a haladottabbakhoz képest."
Ezért, a tudományok magyar nyelvének megteremtéséért javasolta Bessenyei egy a tudományok nyelvét fejlesztő társaság létrehozását. (Jámbor szándék, 1781).
Ötven évvel később sikerült a Magyar Tudós Társaságot (a MTA ősét) létrehozni. Ez rövid idő alatt igen sok eredményt ért el, főleg a szakszótárai révén. Számtani, bölcsészeti, törvénytudományi, mezőgazdasági, vadászati, törvényszéki, jogtudományi, kereskedői, bányászati, orvosi, műszótárak valamint német-magyar szótárak jelentek meg.
Szlovákia és a jogállamiság - két, egymást kizáró fogalom
Malina Hedviget a legújabb orvos szakértői jelentés szerint sem bántalmazták 2006. augusztus 25-én - a nyitrai fiatal nő, akinek fotója bejárta a világot, csak kitalálta a támadást az orvos szerint. Immár két orvos állítja: Malina Hedvig az adott napon nem szenvedett semmilyen sérülést. Mindezek után vélhetően érthető, miért döntött úgy az immár kétgyermekes asszony, hogy felveszi a magyar állampolgárságot, elhagyja Szlovákiát és januárban családjával Győrbe költözik.
Boris Lisánsky kassai ortopéd orvost a Hedvig elleni vizsgálatot vezető ugyancsak kassai ügyész, Katarína Sonderlich Roskoványi október végén bízta meg az új szakértői jelentés kidolgozásával. A szakértő szinte teljes mértékben azonosult kollégája, Peter Labaš véleményével: kizárja az agyrázkódást és azt is, hogy Malina Hedvig bármilyen sérülést szenvedett volna az említett napon.
Hedvig ügyvédje, Roman Kvasnica szerint érthetetlen, hogy a Komenský Egyetem Orvosi Kara után a főügyészség beéri egy ortopéd szakorvos véleményével, aki minden gátlás nélkül mer nyilatkozni neurológiai és traumatológiai kérdésekről.
Mindezek után vélhetően érthető, miért döntött úgy az immár kétgyermekes Malina Hedvig, hogy felveszi a magyar állampolgárságot, elhagyja Szlovákiát és januárban családjával Győrbe költözik.
"Kényszer hatása alatt döntöttem, a szlovák hatóságok kényszerítek arra, hogy elhagyjam az otthonomat, mert itt már nem élhetek szabadon" - mondta tavaly decemberben a nő, aki a magyar nagykövetségtől kért segítséget. "Elmondtam nekik, hogy az utolsó menedékemet, az otthonom biztonságát is elvették tőlem, ezért nincs maradásunk. Megértették az indítékaimat és nagyon segítőkészek voltak" - mondta. Hozzátette: férje szlovák nemzetiségű, ezért ő szlovák állampolgár marad, gyermekeik viszont magyar állampolgárok.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az esettel kapcsolatban tavaly, az év végén közölte: Magyarország természetes kötelességét teljesíti azzal, hogy a magyar állampolgárság és a magyarországi letelepedés által menedéket biztosít Malina Hedvignek és családjának. Magyarország minden magyarnak hazája, és így megbecsüléssel fogadja Malina Hedviget - hangsúlyozta.
Malina Hedvig nehéz döntése ugyanakkor önmagában vádirat a szlovák politika és hatósági zaklatás embertelenségével szemben - írta közleményében Semjén Zsolt.
MKL, MHO, Patrióta Európa Mozgalom
Magyar emlékek a nagyvilágban - Kőrösi Csoma-emléktábla - Göttingen - Németország
Ázsiába indulását megelőzően Csoma Göttingenben, a magyarországi diákok által is előszeretettel látogatott, nagy hírű német egyetemen tanult orientalisztikát. Az itt gyűjtött szakmai és nyelvtudásnak birtokában vágott azután neki kontinenseken átívelő útjának.
A Harz hegység déli nyúlványainál fekvő barátságos városkában márványtábla emlékeztet a valamikori “göttingai” hallgatóra, akire ma is joggal büszke az alma mater. Az emléktáblát Rackebrand pékmester hajdani házán, Csoma egykori szálláshelyén (Weender Strasse 31.) 1954-ben az Urál-Altaji Társaság kezdeményezésére helyezték el.
Kőrösi Csoma Sándorra emlékeztetnek az erdélyi szülőföldjén és vándorlási állomásain elhelyezett táblák, térplasztikák, így a szíriai Aleppóban, Teheránban, és Indiában többfelé. De ott is kifejezik iránta a tiszteletet, ahol soha sem járt, például Párizsban, Londonban, Tokióban egy szoborral, vagy Vietnámban egy sztúpával. Pontosabban Dél-Vietnámban, Vung Tau településen, ahol a múlt század 20-as éveiben Budapesten és Berlinben párhuzamosan alakult buddhológiai intézet nyitott képviseletet. Az ő kezdeményezésükre, konkrétan Rudolf Petri szerzetes, a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet tanára akciója nyomán a Mekong deltavidékén 1972-ben, "a Magyar Bodhiszattva" tiszteletére sztúpát emeltetek.
__________________________________________
Teleki Pál intelme nekünk - mai magyaroknak is megszívlelendő
"Lehet reformokat végre is hajtani, de üres keret marad akkor, ha lelkileg meg nem tisztulunk." Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, egyetemi tanár, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Székekly Egyetemisták és Főiskolai Hallgatók Egyesületének rabonbánja
Virágoznak a tél végét jelző növények - de mint mondják, a kutya nem eszi meg a telet
Téltemető normál esetben január végén- február elején szokott kibújni a földből, de most egyes helyeken már december vége felé előbújt és elkezdett virágozni. A Pécsi Egyetem botanikus kertjében több olyan növény is virágozni kezdett, amely normál időjárás mellett csak hónapokkal később tenné. A téltemető mellett ilyen a jázmin és a mediterrán hunyor is.
Az egyik pécsi kiskertben rügyezni kezdett az orgona, de virágzik a sárga kikerics és a bazsarózsa is. A gyümölcsfák közül a körte és a barack ágain pattantak ki a rügyek.