Magyar emlékek a nagyvilágban - Kőrösi Csoma Sándor-szobor - Kalkutta - Nyugat-Bengália - India

                                  A 15 milliós indiai metropolis, Nyugat-Bengália fővárosa Kalkutta (felújított régi nevén Kolkata) kiemelt helyet foglal el a magyar tudománytörténetben: itt működött a XIX. század harmincas éveiben Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842). A nagy Kelet-kutató, aki a magyarok ősi hazáját és késői rokonait szerette volna fellelni Ázsia szívében, több mint egy évtizeden át folytatott nyelvi és egyéb kutatásokat a Bengáli Ázsia Társaság ma is álló, XVIII. század végén épült székházában. Ennek előcsarnokában 1911-ben felállították Csoma mellszobrát – Holló Barnabás alkotását –, a Magyar Tudományos Akadémia ajándékát a kalkuttai tudós társaságnak, amely híven őrzi és ápolja a magyar orientalista emlékét. Szellemi örökségének gondozására rendszeresen szerveznek tudományos tanácskozásokat, konferenciákat Kalkuttában; utoljára Kőrösi Csomának az indiai kultúra kutatásában kifejtett tevékenységéről tartottak nemzetközi szimpóziumot a viharvert, ódon falak között. Eredeti tervét ugyan nem tudta megvalósítani, ám eredményeivel, az első tibeti-angol nyelvtannal és szótárral, páratlan nyelvészeti dolgozataival elévülhetetlen érdemeket szerzett az egyetemes tudomány gazdagításában. 1830-ban érkezett a társaság meghívására Kalkuttába, ahol a székház egyik apró szobájában élt és dolgozott. A cellát máig Kőrösi Csoma-emlékszobaként őrzik, az intézmény könyvtárát pedig a Székelyföldről idáig eljutott tudós számos kézirata gyarapítja.  Az ő nevéhez kapcsolódik a bibliotéka gazdag anyagának első átfogó rendezése is, e munkájában – amelynek eredményei máig élnek – ritkaságszámba menő tárgyi és nyelvi ismeretei segítették (a magyarral együtt húsz nyelven beszélt). Innen, a Gangesz partjáról indult útnak, hogy eredeti célját megvalósítsa, de ebben megakadályozta halála: útközben Tibet felé végzett vele a malária. 1842-ben Dardzsilingban, a régi angol temetőben temették el, sírja ugyancsak tisztelt és látogatott magyar emlékhely Indiában.  

Rezsicsökkentés – Dolgozik a munkacsoport az újabb döntés előkészítésén - Fidesz közlemény rövid összefoglalója

                            Dolgozik a rezsi munkacsoport az újabb rezsicsökkentés előkészítésén. A biztonságos ellátás és a minőségi közműszolgáltatás a célunk. Olyan árképzést kell kialakítani, hogy a magyar családoknak megfizethető legyen a rezsi. Olyan rendszerre van szükség - mégpedig jogszabályalkotással -, hogy a cégek profitját vissza kelljen forgatni a szolgáltatásba. A rezsicsökkentésre azért volt szükség, mert a Európában a magyar családok fizették az egyik legdrágább rezsit. Az áram, a gáz és a távhő árának 20%-os csökkentése mellett 6 másik közműszolgáltatás is olcsóbb lett tavaly. Tavaly elindult a pénzügyi rezsicsökkentés is - a havi két ingyenes készpénzfelvétellel -, valamint a tömegközlekedési rezsicsökkentés a tíz százalékkal olcsóbb budapesti bérletekkel. A rezsicsökkentéssel foglalkozó Fideszes munkacsoport ezt a folyamatot kívánja továbbfejleszteni. A cél: következetesen tovább csökkenteni a családok terheit. Patrióta Európa Mozgalom

Kövér László: A magyar állam többé nem fordul szembe nemzetével, nem lesz hűtlen a székelységhez sem

                            Magyarország többé nem lesz hűtlen a székelységhez, a magyar állam többé nem fordul szembe nemzetével – jelentette ki az Országgyűlés elnöke kedden, a 250 évvel ezelőtti vérengzés helyi emlékművénél tartott megemlékezésen, a székelyföldi Csíkmadéfalván. Hozzátette: az ígéret betartására a határon túliak magyar állampolgársága teremt biztosítékot. Az emlékhelyen mintegy ezren hallgatták végig a megemlékező szónoklatokat. Kövér László a hűség fogalmára építette beszédét. Az egykori osztrák császári-királyi katonaság által végrehajtott, a köztudatba madéfalvi veszedelemként bevonult vérengzés történelmi előzményei között említette, hogy a székelyek egyes vezetői behódoltak a császári hatalomnak, és hűtlenek lettek népükhöz. Magyarország 2010-ben megválasztott vezetői nevében szólva kijelentette, a madéfalvi veszedelem után elmenekült székelyek emléke „arra kötelez, hogy soha ne bízzuk közösségi ügyeinket hűtlen vezetőkre”. Úgy vélte, nem szabad megengedni, hogy „Bukarestben, Budapesten vagy Brüsszelben mások döntsenek rólunk, nélkülünk”.   „Újabb és újabb madéfalvi veszedelmek leselkednek” A történelem tanulságaként említette, hogy „ha a székelyek vezetői hűtlenek lesznek népükhöz, ha a magyar állam vezetői hűtlenek lesznek a székelységhez, akkor újabb és újabb madéfalvi veszedelmek leselkednek”. Kövér László szerint ma a tisztességes és emberi megélhetés joga, a magyar nyelvhez, a magyar szülőföldhöz, magyar múlthoz és jövőhöz való jog került veszélybe.   Az egyetlen lehetőség A madéfalvi megemlékezés ünnepélyes pillanata volt a Bukovinai Székelyek Országos szövetsége által állított kopjafa leleplezése. A kopjafa mellett Potápi Árpád, a Magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke a bukovinai székelyek leszármazottjaként mondott beszédet. Kijelentette: a megemlékezés is alkalom annak kinyilvánítására, hogy a bukovinai székelyek, a magyarországi magyarok, a nagyvilágban élő magyarok támogatják a székelyek politikai küzdelmét a Székelyföld területi autonómiájáért. Potápi Árpád hozzátette, hosszú távon ez az egyetlen lehetősége a történelmi hagyományok, a magyar kultúra megőrzésének e területen. Az 1764. január 7-ei madéfalvi vérengzés előzménye, hogy Mária Terézia császárnő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk, német nyelvű vezénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében. Sokan közülük elbujdokoltak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. Joseph Siskowich altábornagy utasítására a császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul rátámadtak a Madéfalván gyülekező székelyekre. A támadásnak hivatalos jelentések szerint mintegy kétszáz, más adatok alapján négyszáz áldozata volt, és megtörte a székely ellenállást. MTI, MNO, Patrióta Európa Mozgalom

Gyurcsány Ferenc - manapság nagybetűs demokrata - 1988-ban huszonhét évesen még “kőkomcsi” volt

                    "Fel kell lépni az elfogadhatatlan törekvések ellen, és politikai munkával kell elszigetelni az esetlegesen megalakuló Fidesz-csoportokat.” küldte utasítását  Gyurcsány Ferenc a kőkomcsi pártfunkcionárius, KISZ titkár elvtársi üdvözlet kíséretében .  

Ismét összeáll a bukott baloldal - A Fidesz reakció összefoglalója Bajnai Gordon nyilatkozatára

                            Bajnai Gordon és Mesterházy Attila  kijelentései megerősítik, hogy összeállt ugyanaz a bukott baloldal, amely egyszer már tönkretette az országot. A személyes hatalmi ambíciók minden fölülrínak a baloldalon. Ugyanazok vannak együtt, akik egyszer már bebizonyították, ahogy alkalmatlanok Magyarország vezetésére. Eladósították Magyarországot; munkanélküliséget, gazdasági zuhanást, pénzügyi és politikai instabilitást hoztak hazánkra és megszorításokat a családokra. A baloldalon ma is ugyanazok, ugyanerre készülnek. A baloldal Fájni fog programjában ma is radikális adóemelés van, akár 40%-os lenne az adókulcs, eltörölnék a családi adórendszert, a rezsicsökkentét, a minimálbér csökkentenék vagy akár el is törölnék. A baloldal megint a bankok terheit akarja csökkenteni és a magyarok terheit növelni. Magyarországnak nincs többé vesztegetni való ideje. Az ország talpra állt és nem hagyjuk, hogy ugyanazok, akik egyszer már tönkretették az országot, újra visszarántsák a magyarokat. Patrióta Európa Mozgalom

Tisza István (1861-1918) - politikus, miniszterelnök

                          Tisza István (1861-1918) -  politikus, miniszterelnök, az MTA tagja. A nevéhez kapcsolódó két legismertebb esemény az Osztrák–Magyar Monarchia háborúba lépése második miniszterelnöksége idején, s az ellene elkövetett gyilkosság az őszirózsás forradalom napján, 1918. október 31-én. Politikusként az osztrák-magyar dualista rendszer (a monarchia) fenntartásának híve, s az akkoriban elterjedt „liberális-konzervatív konszenzus” képviselője volt. Egyszerre volt meggyőződéses híve a joguralomnak, a parlamentarizmusnak és az alkotmányosságnak, ugyanakkor az arisztokrácia és a dzsentri vezető szerepének s a korlátozott szavazati jog fenntartásának, mert úgy vélte, ez utóbbiak révén maradhat csak fenn a nemzeti kisebbségekkel szemben a magyar szupremácia, a hagyományos társadalmi rend és kultúra.

Krisztus-keresztek a Kárpát-medencében

                                    Krisztus-kereszt az erdőn   Havas Krisztus-kereszt az erdőn, Holdas, nagy, téli éjszakában: Régi emlék. Csörgős szánkóval Valamikor én arra jártam Holdas, nagy, téli éjszakában. Az apám még vidám legény volt, Dalolt, hogyha keresztre nézett, Én meg az apám fia voltam, Ki unta a faragott képet S dalolt, hogyha keresztre nézett.   Két nyakas, magyar kálvinista, Miként az Idő, úgy röpültünk, Apa, fiú: egy Igen s egy Nem, Egymás mellett dalolva ültünk S miként az Idő, úgy röpültünk.   Húsz éve elmult s gondolatban Ott röpül a szánom az éjben S amit akkor elmulasztottam, Megemelem kalapom mélyen. Ott röpül a szánom az éjben. - Ady Endre

Magyar bank lesz a Raiffeisen?

                          Sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta a Raiffeisen Bank magyarországi részlegének felvásárlásáról szóló minapi híreket a vevőként hírbe hozott Széchenyi Bank mögött álló Töröcskei István. Logikus lépésnek tűnik mely szerint a Széchenyi Kereskedelmi Bank ajánlatot tett az osztrák Raiffeisen Bank International AG magyarországi leánybankjára – nyilatkozta a bankhoz közel álló szakértő. A köztudottan kicsi Széchenyi Bank – amely eddig a keleti nyitás jegyében elindult kereskedőházak finanszírozásával vált ismertté – saját tőkéből aligha tudja kifizetni a vételárat. Arra viszont alkalmas a T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. (T&T) 51 százalékos tulajdonában lévő pénzintézet, hogy a kisebbségi tulajdonos magyar állam tőkeemelésével vagy hitelnyújtásával hozzájusson a Raiffeisen megszerzéséhez szükséges pénzhez. A Magyar Nemzet forrása arra is felhívta a figyelmet, hogy a Raiffeisen-leány megszerzése beleillik abba a Takarékbank felvásárlásával elindult, majd a Széchenyi és Gránit Bankban szerzett állami tulajdonrésszel felgyorsuló folyamatba, amelynek célja az – amint a miniszterelnök többször hangoztatta –, hogy a Magyarországon működő bankok legalább ötven százalékban legyenek magyar tulajdonban. Magyar Nemzet

Magyar népi díszítések - Székelyudvarhelyi varrottas - Életfa motívummal

Szó sincs a közjó automatikus létrejöttéről - rövid lapszemle

                                Felcsúti Péter szerint két évszázados történelme során a kapitalizmus most másodszor került olyan válságba, amely a létét fenyegeti. Biztosnak gondolt társadalmi intézményekről, technikákról és eljárásokról derült ki, hogy nem úgy, nem olyan jól működnek, ahogyan a véleményformálók és a politikacsinálók évtizedeken keresztül feltételezték. A hanyatlás 30 évvel korábban, a neoliberális társadalmi-gazdasági nézetek uralkodóvá válásával indult el. Az eredmény kiábrándító: a pazarló és presztízs fogyasztás növekedése és az ezt kísérő eladósodás, valamint a növekvő jövedelmi különbségek a „felső egy százalék” és a társadalom többi csoportjai között. A válságban világossá vált az is, hogy a nagyvállalati - elsősorban a pénzügyi - szektor képes az átlagon felüli nyereségek megszerzésére úgy, hogy a kockázatokat a társadalommal fizetteti meg; szó sincs tehát a közjó automatikus létrejöttéről. A globalizációs folyamatok - a kiszervezések következménye a reálbérek hosszú távú stagnálása és a strukturális munkanélküliség növekedése az alacsonyabban képzett társadalmi csoportok körében. Számukra - az állam visszavonulása miatt - a szociális védőháló is kisebb és gyengébb lett. E folyamatok jelentős mértékben korlátozzák, formálissá teszik a nemzeti keretek között kiépült politikai demokráciák működését is. Mindezek következtében a liberális demokrácia hitele jelentősen megcsappant a nyugati társadalmak tagjainak körében. Ezzel párhuzamosan a világ más országai - elsősorban Kína - továbbra is gyorsan fejlődnek, és úgy tűnik, képesek magukat függetleníteni a globális válságtól. Ezekben az országokban az állam erőteljesen beavatkozik a gazdaság működésébe. Ma még nem dőlt el, van-e jövője a kapitalizmusnak, és ha igen, melyiknek? Népszava   Botos Katalin Henry Fordot idézi: „azért adok több pénzt a munkásoknak, hogy megvegyék az autómat”. A „fordista gazdaságban” a jövedelmet megosztották a tőkés és a munkás között úgy, hogy mindenkinek elegendő jusson. Ez alapvetően egy belső piacra támaszkodó gazdasági modell volt. Magyar Nemzet