"Óh, én édes hazám, te jó Magyarország,
Ki kereszténységnek viseled paizsát,
Viselsz pogányvérrel festett éles szablyát,
Vitézlő oskola, immár Isten hozzád!"
Búcsúja hazájától című versének részlete
Balassi Bálint (1554-1594) - költő, magyar nyelvű költészet első kiemelkedő művelője, a magyar irodalom első klasszikusa
Az 56-os forradalom és szabadságharc leverését követően mintegy kétszázezer ember hagyta el Magyarországot. A nyugati államok – némi lelkiismeret-furdalástól is ösztönözve – menekültek tízezreit fogadták be, nagyvonalúbban alkalmazva esetükben a bevándorlási szabályokat.
Az Amerikai Egyesült Államok a legmérsékeltebb összesítések szerint is legalább 35 ezer embernek adott letelepedési engedélyt. Az amerikai magyar szervezetek ugyancsak számottevő segítséget nyújtottak az újonnan érkezettek beilleszkedéséhez.
A forradalom tizedik évfordulója közeledtével az észak-amerikai magyar közösségekben felvetődött a történelmi esemény megörökítésének szándéka. Többfelé neveztek el utcákat, tereket magyar személyiségekről, a nagyobb szervezetek pedig emlékművek felállítására indítottak gyűjtést.
Így tettek a kaliforniai magyarok is, akik a Los Angeles-i önkormányzat által adományozott helyszínen, a MacArthur parkban hozták létre az ötvenhatos emlékművet. A 16 méter magas márvány obeliszk csúcsát kiterjesztett szárnyú turulmadár ékesíti, alul bronz dombormű örökíti meg az október 23-án lyukas zászlóval felvonuló magyar ifjúságot.
Az 1969. november 1-jén ünnepélyesen felavatott emlékmű alkotója Domján Árpád szobrászművész. Mint a szoborbizottság elnöke, Czene Ferenc összegzésében kiemelte, a gyűjtéshez – Los Angeles-i futballbemutatójának bevételéből – Puskás Ferenc is hozzájárult.
A francia kastélyok tornyai, mozgalmas pártázatai jutnak eszünkbe az épület láttán. A középponti oromzat pedig tisztán neoreneszánsz stílusú. Lechner az épület leírásában viszont az észak magyar műemlékekre és az angol profán épületekre hivatkozik, hangsúly a Bécstől való függetlenségen van.
Magyaros vonatkozásúak a - Lechner által itt először - feltett majolika díszek is, köztük az életfa motívum - eredetileg egy kalotaszegi kályhacsempedísz. Ettől kezdve Lechner kedves anyaga lesz a kerámia (ami időtállónak bizonyult fizikailag is) és marad kedves barátja Zsolnay Vilmos...
Ezek a kerámia díszek az eresz alatt frízszerűen vannak felrögzítve, mintha Huszka ajánlatára lenne felhelyezve dekorációként a homlokzatra.
A neoromán, szabados díszítés: fehér oszlopkötegek, pasztellszínben finom minták. A térkezelésben a lechneri játékosság már jelen van, a folyósok jobbra-balra elágaznak labirintus szerűen.
Az oszlopfejek közt domború magyaros motívumokat találunk. Lechner a a belső boltozat alatt frízként szerepelteti a magyaros dekorációt, előkelő helyen...
Komádi a csonka ország bihari részén, a Sebes-Körös jobb partján található. Földrajzilag Debrecen és Békéscsaba között szinte egyenlő távolságra helyezkedik el.
Öltéstechnika: száröltés, egymással ellentétes irányú laposöltés, tyúkszemluk, pókozás, szálszámolásos laposöltés csíkban és térkitöltésben
Néprajzi leírás: a szabadrajzú fehérhímzés kitűnik gazdag öltéseivel. A lepedőszéleket gazdag vertcsipkével díszítették.
Motívumai:
díszes korsó, cserép, szív, gránátalma, tulipán, szegfű (török hatás), rózsa, a szárakon tarélyos levelek, kacskaringók, indák, gyakori az erősen stilizált madár.
Szerkesztés: az egyes mintaegységek ritmikusan, 3-4 cm távolságban helyezkednek el. Középen díszes korsóból, esetleg cserépből, szívből kiinduló , többnyire öt főág, végén nagyobb motívum alkotja az egyes egységeket. Alul hullámvonalon elhelyezkedő motívumsor zárja, vagy margit-öltéses sor.
A falu közepén emelkedő dombon áll Erdély egyik legszebb erődtemploma. A templom 1282-ben már létezett. Átépítésének kezdetét egy 1402-es oklevél datálja, amelyben IX. Bonifác pápa búcsút hirdetett felépítésére.
1486-ban már biztosan erődített volt, mert Mátyás ekkor lakói harmadát felmentette a hadba vonulás alól, hogy a településen álló várat őrizhessék.
A munkával 1524-ben készültek el, erre utalnak kapuja felett II. Ulászló és Szapolyai János címerei. 1993 óta a Világörökség része.
Füleken valamikor régen volt református gyülekezet, az idők folyamán templomostól együtt eltűnt.
A ma itt élő reformátusok úgy gondolták, hogy szükségük van egy gyülekezeti helyre. Szép példája az összefogásnak a XVI.-XVII.századi protestáns hagyományok újjászületése, a 2002. november 10-én felszentelt új református templom.
Minden közadakozásból, közös munkával készült. A Bellényből a majdnem összedőlt református templom tégláit 30 kamion hozta át Fülekre. Itt darabonként letisztították, így használták fel. A templom harangja is a régi bellényi templomból való.
A padokat krasznahorkai mesterek faragták, ott kivágott fából. A szószék belső falán a következő szöveg olvasható: "Faragta jószívvel 2002 őszén a füleki református gyülekezet megbízásából Ulman István, Baffy Lajos és társaik."
A másik egy számunkra is fontos üzenet, - Tamási Áron gondolatának egy szabad változata - amely szintén a szószék belső részére van faragva: A madárnak szárnya van és szabadsága, nekünk szülőföldünk és sok tennivalónk.
2005. december18-án Székelykeresztúr főterén szoboravatót rendeztek. A szobrot Zavaczki Walter szobrászművész andezitből készítette.
Új taggal egészült ki az összefogás. És tényleg már csak ez a tag hibádzott. Eddig ugyanis összefogott és MEGÚJULT Mesterházy, Gyurcsány, Bajnai, Fodor, Kuncze. Kellett még egy alfa (hím)tag – meg is érkezett hát Bokros Lajos.
Esélyük kevés, ötletük semmi. Illetve egy mégis van. Azt találták ki a megújult (hím)tagok, hogy a következő két hétben minden fideszes önkormányzatot és/vagy képviselőjelöltet feljelentenek valamilyen mondvacsinált indokkal, és az utolsó három hétben azt fogják mantrázni, hogy lám-lám, a fideszesek ellen megszámlálhatatlan büntetőfeljelentés van folyamatban, mert ezek aztán tényleg és igazán korruptak.
Székesfehérváron kezdte egy (hím)tag, s jön a folytatás.
Mindez azért van, mert belebetegedtek a Simon-ügybe. Ráadásul pánikba is estek, hogyha Simon lebukott, mi lesz a többiekkel. Vajon ki lesz a következő?
„Elvtárs, segítsd a lebukottakat.”
De már nem segít. Mert nem tud. Mert nincs se kedve, se ereje, se képessége.
De feljelenteni még tud. Hiszen mást sem tudott egész életében.
Úgyhogy ennyi maradt nekik. És a Gyurcsány.
Gyurcsány azt mondja a tévében, hogy „próbálkozzanak a kollégák, próbálják elkapni a grabancomat”. Mondja ezt a paksi tízmillióiról, és közben az a mosoly ül a pofáján, amit az ember szívlapáttal szeretne letörölgetni, sok érzéssel, odafigyeléssel.
És ezen túl is aktív Ferenc testvér.
Vagyonosodási vizsgálatot kezdeményez a miniszterelnök ellen, és kéri, hogy „tegyék ki, amijük van, aztán számoljanak el az utolsó fillérig”.
Jómagam nagy híve vagyok az ilyen nekibuzdulásoknak, úgyhogy lássunk neki. Ferenc testvér például számoljon el a Nomentana Kft. viselt dolgaival; azokkal, amelyek során egy-két hamisságot elkövetett, és csak azért úszta meg a büntetést, mert időközben elévült a gazembersége. S el lehet számolni ám a Fittelinával is. Amelyik visszaigényelte az áfát a családi uszoda felépítése után. Ez is szimpla áfacsalás, Ferenc testvér.
És egyszer elszámolhatnál azzal is, hogyan tudtad privatizálni a kétmilliárdot érő kádkőgyárat értéke egynegyedéért, 705 millióért úgy, hogy ebből a 705 millióból hétszázat az anyósodtól kaptál ajándékba, az meg a bankból hozta neked.
Tudod, Ferenc testvér, ehhez nem kell üzletembernek lenni. Meg sikeres vállalkozónak. Te nem is vagy – egyik sem! Te egy ócska, irigy, komplexusokkal küszködő, gonosz és gátlástalan lumpenfigura vagy, akárhány milliárdot loptál össze. Neked saját tehetségedből annyira futja, hogy belesóhajts a fajanszba.
Meg hogy feldobd a csoporttársaidat a főiskolán, amikor azok „elhajolnak politikailag”; meg le tudod másolni a sógorod szakdolgozatát, és aztán el tudod intézni, hogy soha elő ne kerüljön a bűnjel. De aki nem teljesen hülye, az pontosan tudja, hogy azt is loptad. Mint mindent. Még a ház, a villa, amiben élsz, az is lopott. A te tehetségedből arra futotta, hogy elvtársad aláírjon neked egy havi nyolcmillás szerződést a semmiért. S amikor lebuksz, ugyanazt mondd, mint a szakdolgozatod ügyében. Hogy hát másnak kellett volna vigyáznia a dokumentumokra.
Hát persze, Ferenc testvér. Csak az a baj, hogy Paks ügyében nincsenek dokumentumok. Mert te majd húsz évvel ezelőtt úgy markoltál fel nyolcvanmilliót, hogy semmit sem csináltál érte.
Ez vagy te. Ezek vagytok ti. S csak azért ül a cinikus vigyor a pofádon, mert huszonöt évvel ezelőtt nem töröltük le onnan azzal a szívlapáttal.
De tényleg ez a harc lesz a végső, Ferenc testvér. S ha maradt ebben a népben egy cseppnyi önbecsülés, hit, akarat és tisztesség, akkor ti április 6. után eltakarodtok végre, örökre, az anyátok keservébe.
És élhetsz életed végéig a milliárdjaiddal.
Vagy nem. Majd meglátjuk. Mert azért én például szívesen elkapnám a grabancodat, Ferenc testvér. Csak úgy, sportból. Meg az igazságosság végett.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Az Emlékezés Parkjának megálmodója és létrehozója a Székelyudvarhelyért Alapítvány. A szoborparkot 2004. május 22-én ünnepélyesen avatták Orbán Viktor jelenlétében.
A szobrok 12 ismert történelmi személyiséget: Kós Károly, Bethlen István, Wesselényi Miklós, Bethlen Gábor, Fráter György, Szent László király, Csaba királyfi, Hunyadi János, Báthori István, II. Rákóczi Ferenc, Bem apó, Nyírő József, valamint tizenharmadikként a névtelen Vándor Székelyt ábrázolják.
Ezt a titokzatos feliratot Wass Albert mellszobra alatt olvashatjuk. Hogy miért nem írták ki „rendesen” az ő nevét is, mint a többi, a szoborparkban található nagyságét, arra az a magyarázat, hogy Wass Albertet Romániában a mai napig üldözik, háborús bűnösként kezeli a nacionalista román állam, függetlenül attól, hogy milyen pártpolitikai összetételű a kormánya.
A szobrok alkotói: Blaskó János, Hell Tibor, Krisztián Sándor, Lesmenyei Márta és Tóth Emőke szobrászművészek.
Bayer Zsolt szerint a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából a Medián által 2013 novemberében készített felmérés valószínűleg azért nem került nyilvánosságra, mert az eredmények nem illenek bele a baloldal és a zsidó szervezetek kampányába.
A kutatás szerint a magyarországi antiszemitizmus 2010 óta csökkenő tendenciát mutat. 2003 és 2010 között 28 százalékra növekedett, innen csökkent 2013-ra 21 százalékra – a baloldal és a zsidó szervezetek folyamatos hisztériája közepette!
Az úgynevezett „mérsékelt antiszemiták” aránya messze a legmagasabb az MSZP (25 százalék) és a DK (24 százalék) választói között. Ez az arány a Fidesz–KDNP szavazói között 19 százalék. A kutatás azt is kimutatta, hogy a magyar társadalom lényegesen elutasítóbb más etnikai, kulturális és vallási csoportokkal szemben, mint a zsidókkal.
Például a legtöbben azt utasítják el, hogy egy bőrfejű költözzön a szomszédjukba (72 százalék), míg a zsidók elutasítottsága ebben a körben mindössze 38 százalék. Az antiszemitizmus szignifikánsan erősebb azok körében, akiket nem vallásosak.
Magyar Hírlap