Sebes Gábor, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány korábbi titkára szerint a balliberális megmondóemberek szerint színházigazgatót kinevezni, emlékművet emelni, a magyar történelmet értelmezni, ezen belül a holokausztról megemlékezni csak a baloldal tud. Szerintük a jobboldal nem ismeri a kíméletlenül őszinte szembenézést, ami annak elismerését jelenti, hogy az egész magyar társadalom bármiféle enyhítő körülmény nélkül bűnös volt a magyar holokausztban, de nem csak az akkori, hanem a mostani is, mert nem képes ezzel szembenézni.
Fontos, hogy a választási kampányok idején a hivatalos zsidó képviseletek is szót kérnek, és tévedhetetlenül a baloldali kánon mellett állnak ki. A kíméletlenül őszinte szembenézés igénye soha nem merül fel akkor, ha a baloldal van hatalmon, hiszen a baloldalnak nincs mivel szembenéznie (százmillió áldozat, köztük magyarok százezrei nem ok az önmarcangolásra).
Sebes szerint úgy tűnik, nem az antiszemitizmus a legfőbb gonosz, hanem az a baj, hogy mindenhol egymásnak esnek az emberek, ahol meggyengülnek az erkölcsök és a szabályok. Nem mindenki felelős ezért, hanem csak azok, akik tűrték vagy elősegítették a szabályok erodálódását. Ha valamivel ideje szembenézni, akkor ezzel.
Magyar Nemzet
"Ha a megértés útját választjuk s azt csináljuk, ami helyes és jó, akkor a mennyország békessége van bennünk, s mindegy, hogy mi történik, ezt a belső békességet nem veheti el tőlünk senki." Wass Albert (1908-1998) - író, költő fotó: Wass Albert idézetek oldal
"Küsmöd vizét a Korond vizétől egy magas trachy-hegy-lánczolat különíti el, melynek hármas csúcsát a Firtos, a siklódi Nagykő s a közepén fekvő Fiastető alkotják. – Ez utóbbin fekszik fenn a fellegek szomszédságában Atyha. Ide mászunk mi is ki, azon gyönyörűen fekvő faluba, honnan szép tiszta időben, csaknem egész Erdély felett végig lehet pillantani.
Ide feljutni nem könnyű, de itt lakni, s minden perczben szemlélhetni ez isteni panorámát, mely szépségben a firtosi kilátással vetekedik, valódi lelki élvezet s annyi, mint örökös költői felmagasztaltságban élni.
Tudjuk a regét, mely e vidék faluinak névszármaztatásához van kötve. Ugyan is egy fiait osztóztató atya a Firtósból leindulva monda fiainak: itt „Énlakom, ez lett Énlaka, tovább haladva mondá nagyobb fiának ”e tied” e lett Etéd, ismét odább haladva mondá második fiának: itt neked e „kis mod” e lett Küsmöd. Itt letelepedvén harmadik fia nyugtalankodva kérdé hogy ő hol telepedik „neked is” szolok ma a helyre mutatva hol Szolokma épült, haza mentében pedig kérdi legkisebb fiát hogy hát nem békétlenkedik e? Adjha akarsz atyám, mond ez, s ővé lett a gyönyörűen fekvő Atyha."
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása
"Mindig azt tanácsolom a fiatal házasoknak: vitatkozzatok, amennyit csak akartok, akár a tányérok is röpülhetnek. De soha ne érjen véget a nap kibékülés nélkül. Soha!"
Ferenc pápa
"Nem elegendő mondani, hogy keresztények vagyunk. A hitet élnünk kell, nem csak szavakkal, hanem tettekkel is."
Ferenc pápa
"Imádkozzunk a keresztények egységéért. Sok értékes dolog köt össze bennünket!"
Ferenc pápa
Ferenc pápa februári egyetemes imaszándéka:
Hogy az Egyház és a társadalom legyen tekintettel az idős emberek bölcsességére és tapasztalatára.
"Minden házasság szembesül nehéz pillanatokkal, de a kereszt e tapasztalatai még jobban megerősítik a szeretet útját."
Ferenc pápa
A napraforgó az őszirózsafélék családjában a Heliantheae nemzetségcsoport egyik legismertebb faja. Kedvelt haszonnövény, a szántóföldi növények egyike. Olajának kedvező élettani hatásai miatt gyógynövénynek számít. Ez a Magyarországon legfontosabb, a legnagyobb területen termesztett olajnövény.
Bayer Zsolt felidézi Zoltai Gusztáv 2000-ben New Yorkban tett kijelentését, hogy a holokausztra nincs bocsánat. E sommás kijelentés azonban egyáltalán nem akadályozza meg a legkülönbözőbb zsidó szervezeteket abban, hogy állandóan bocsánatkérést követeljenek. Tíz éve Randolph L. Braham Washingtonban azt állította: „Könnyebben hegednének a sebek, ha a magyar államfő vagy miniszterelnök a Parlamentben szólna Magyarország 1944-ben viselt felelősségéről, és elhangozna végre egy őszinte bocsánatkérés.”
Lássuk a tényeket: 1990 nyarán Antall József miniszterelnök és Göncz Árpád államfő tisztelgett és hajtott fejet a nyilasok áldozatainak akkor felavatott emlékművénél. Horn Gyula 1994-ben kormányzása legelső aktusaként a Parlamentben bocsánatot kért a zsidóságtól a második világháborúban neki okozott szenvedésekért. A magyarországi református egyház már 1946-ban (!), Ravasz László püspök kezdeményezésére a következő nyilatkozatot adta ki: az egyház megvallja bűnét.
Elmulasztotta inteni a népet és felsőbbségét, amikor mindkettő Isten törvényeivel ellenkező útra tért, s nem állt ki egész bátran az ártatlanul üldözöttek mellett. 1994-ben a Magyar Katolikus Püspöki Kar és a Magyarországi
Egyházak Ökumenikus Tanácsa is nyilatkozatot adott ki: Nemcsak az esztelen gonoszság képviselőit terhelte felelősség, hanem azokat is, akik bár egyházaink tagjainak vallották magukat, mégis eltűrték zsidó embertársaik tömeges megalázását, elhurcolását és meggyilkolását. Az ötven évvel ezelőtt végbement katasztrófa idején elkövetett ezen mulasztásokért Isten színe előtt bocsánatot kérünk.
Az első Orbán-kormány bevezette 2000-ben a holokauszt áldozatainak emléknapját, aztán… Nincs aztán. Ugyanaz van, mint mindig. Mint az ötvenedik, hatvanadik évfordulón. S ugyanez lesz a nyolcvanadikon is. Aki nem bocsát meg elsőre, az nem is akar megbocsátani.
Magyar Hírlap