Az 56-os forradalom és szabadságharc leverését követően mintegy kétszázezer ember hagyta el Magyarországot. A nyugati államok – némi lelkiismeret-furdalástól is ösztönözve – menekültek tízezreit fogadták be, nagyvonalúbban alkalmazva esetükben a bevándorlási szabályokat.
Az Amerikai Egyesült Államok a legmérsékeltebb összesítések szerint is legalább 35 ezer embernek adott letelepedési engedélyt. Az amerikai magyar szervezetek ugyancsak számottevő segítséget nyújtottak az újonnan érkezettek beilleszkedéséhez.
A forradalom tizedik évfordulója közeledtével az észak-amerikai magyar közösségekben felvetődött a történelmi esemény megörökítésének szándéka. Többfelé neveztek el utcákat, tereket magyar személyiségekről, a nagyobb szervezetek pedig emlékművek felállítására indítottak gyűjtést.
Így tettek a kaliforniai magyarok is, akik a Los Angeles-i önkormányzat által adományozott helyszínen, a MacArthur parkban hozták létre az ötvenhatos emlékművet. A 16 méter magas márvány obeliszk csúcsát kiterjesztett szárnyú turulmadár ékesíti, alul bronz dombormű örökíti meg az október 23-án lyukas zászlóval felvonuló magyar ifjúságot.
Az 1969. november 1-jén ünnepélyesen felavatott emlékmű alkotója Domján Árpád szobrászművész. Mint a szoborbizottság elnöke, Czene Ferenc összegzésében kiemelte, a gyűjtéshez – Los Angeles-i futballbemutatójának bevételéből – Puskás Ferenc is hozzájárult.
A francia kastélyok tornyai, mozgalmas pártázatai jutnak eszünkbe az épület láttán. A középponti oromzat pedig tisztán neoreneszánsz stílusú. Lechner az épület leírásában viszont az észak magyar műemlékekre és az angol profán épületekre hivatkozik, hangsúly a Bécstől való függetlenségen van.
Magyaros vonatkozásúak a - Lechner által itt először - feltett majolika díszek is, köztük az életfa motívum - eredetileg egy kalotaszegi kályhacsempedísz. Ettől kezdve Lechner kedves anyaga lesz a kerámia (ami időtállónak bizonyult fizikailag is) és marad kedves barátja Zsolnay Vilmos...
Ezek a kerámia díszek az eresz alatt frízszerűen vannak felrögzítve, mintha Huszka ajánlatára lenne felhelyezve dekorációként a homlokzatra.
A neoromán, szabados díszítés: fehér oszlopkötegek, pasztellszínben finom minták. A térkezelésben a lechneri játékosság már jelen van, a folyósok jobbra-balra elágaznak labirintus szerűen.
Az oszlopfejek közt domború magyaros motívumokat találunk. Lechner a a belső boltozat alatt frízként szerepelteti a magyaros dekorációt, előkelő helyen...
Komádi a csonka ország bihari részén, a Sebes-Körös jobb partján található. Földrajzilag Debrecen és Békéscsaba között szinte egyenlő távolságra helyezkedik el.
Öltéstechnika: száröltés, egymással ellentétes irányú laposöltés, tyúkszemluk, pókozás, szálszámolásos laposöltés csíkban és térkitöltésben
Néprajzi leírás: a szabadrajzú fehérhímzés kitűnik gazdag öltéseivel. A lepedőszéleket gazdag vertcsipkével díszítették.
Motívumai:
díszes korsó, cserép, szív, gránátalma, tulipán, szegfű (török hatás), rózsa, a szárakon tarélyos levelek, kacskaringók, indák, gyakori az erősen stilizált madár.
Szerkesztés: az egyes mintaegységek ritmikusan, 3-4 cm távolságban helyezkednek el. Középen díszes korsóból, esetleg cserépből, szívből kiinduló , többnyire öt főág, végén nagyobb motívum alkotja az egyes egységeket. Alul hullámvonalon elhelyezkedő motívumsor zárja, vagy margit-öltéses sor.
A falu közepén emelkedő dombon áll Erdély egyik legszebb erődtemploma. A templom 1282-ben már létezett. Átépítésének kezdetét egy 1402-es oklevél datálja, amelyben IX. Bonifác pápa búcsút hirdetett felépítésére.
1486-ban már biztosan erődített volt, mert Mátyás ekkor lakói harmadát felmentette a hadba vonulás alól, hogy a településen álló várat őrizhessék.
A munkával 1524-ben készültek el, erre utalnak kapuja felett II. Ulászló és Szapolyai János címerei. 1993 óta a Világörökség része.
Füleken valamikor régen volt református gyülekezet, az idők folyamán templomostól együtt eltűnt.
A ma itt élő reformátusok úgy gondolták, hogy szükségük van egy gyülekezeti helyre. Szép példája az összefogásnak a XVI.-XVII.századi protestáns hagyományok újjászületése, a 2002. november 10-én felszentelt új református templom.
Minden közadakozásból, közös munkával készült. A Bellényből a majdnem összedőlt református templom tégláit 30 kamion hozta át Fülekre. Itt darabonként letisztították, így használták fel. A templom harangja is a régi bellényi templomból való.
A padokat krasznahorkai mesterek faragták, ott kivágott fából. A szószék belső falán a következő szöveg olvasható: "Faragta jószívvel 2002 őszén a füleki református gyülekezet megbízásából Ulman István, Baffy Lajos és társaik."
A másik egy számunkra is fontos üzenet, - Tamási Áron gondolatának egy szabad változata - amely szintén a szószék belső részére van faragva: A madárnak szárnya van és szabadsága, nekünk szülőföldünk és sok tennivalónk.
2005. december18-án Székelykeresztúr főterén szoboravatót rendeztek. A szobrot Zavaczki Walter szobrászművész andezitből készítette.
A család a témája a Vatikánban csütörtökön kezdődött rendkívüli konzisztóriumnak, amelyre Ferenc pápa megválasztása óta első alkalommal hívta össze az egyház bíborosait.
A világ minden részéről 180 bíboros érkezett a Vatikánba, köztük Erdő Péter Esztergom-budapesti érsek, valamint az a 19 fő, akiket Ferenc pápa szombaton bíborosi rangra emel.
A kétnapos rendkívüli konzisztórium témáját az egyházfő jelölte ki, és a családról szól majd az októberre meghirdetett püspöki szinódus is, amelynek főrelátora Erdő Péter bíboros lesz.
Nagyon aktuálisnak és jelentős pásztori kihívásnak nevezte a családdal való foglalkozást Angelo Sodano egykori szentszéki államtitkár, a bíborosi kollégium dékánja a konzisztóriumot megnyitó beszédében. Hozzátette: a bíborosi testület támogatásáról biztosítja az egyházfőt „az emberiség történetének mostani összetett korszakában”.
A családot ne bántalmazzák, ne nézzék le!
Ferenc pápa a bíborosok előtti felszólalásában úgy fogalmazott, „a mai családot bántalmazzák és lenézik”. Az egyházfő szerint tenni kell azért, hogy elismerést kapjon, „mennyire jó, igaz és szép családot alkotni, családnak lenni ma, ez elengedhetetlen a világ élete, az emberiség jövője miatt”.
A család a társadalom alapvető egysége – hangsúlyozta az egyházfő.
Ez a probléma gyökere
Az argentin egyházfő tavalyi megválasztása óta foglalkozik a korunk gazdasági és társadalmi válságában szintén krízisbe került család szerepével. Ferenc pápa gyakran beszél a munkanélküliség és a szegénység miatt is felbomló családi egységről. A kihívás Ferenc pápa szerint az, hogy az egyház miként tud ezzel szembesülni és megoldást találni többek között olyan pásztori kérdésekre, mint a templomban házasodott, de elvált hívőknek a szentségekben való részesítése.
mno
Új taggal egészült ki az összefogás. És tényleg már csak ez a tag hibádzott. Eddig ugyanis összefogott és MEGÚJULT Mesterházy, Gyurcsány, Bajnai, Fodor, Kuncze. Kellett még egy alfa (hím)tag – meg is érkezett hát Bokros Lajos.
Esélyük kevés, ötletük semmi. Illetve egy mégis van. Azt találták ki a megújult (hím)tagok, hogy a következő két hétben minden fideszes önkormányzatot és/vagy képviselőjelöltet feljelentenek valamilyen mondvacsinált indokkal, és az utolsó három hétben azt fogják mantrázni, hogy lám-lám, a fideszesek ellen megszámlálhatatlan büntetőfeljelentés van folyamatban, mert ezek aztán tényleg és igazán korruptak.
Székesfehérváron kezdte egy (hím)tag, s jön a folytatás.
Mindez azért van, mert belebetegedtek a Simon-ügybe. Ráadásul pánikba is estek, hogyha Simon lebukott, mi lesz a többiekkel. Vajon ki lesz a következő?
„Elvtárs, segítsd a lebukottakat.”
De már nem segít. Mert nem tud. Mert nincs se kedve, se ereje, se képessége.
De feljelenteni még tud. Hiszen mást sem tudott egész életében.
Úgyhogy ennyi maradt nekik. És a Gyurcsány.
Gyurcsány azt mondja a tévében, hogy „próbálkozzanak a kollégák, próbálják elkapni a grabancomat”. Mondja ezt a paksi tízmillióiról, és közben az a mosoly ül a pofáján, amit az ember szívlapáttal szeretne letörölgetni, sok érzéssel, odafigyeléssel.
És ezen túl is aktív Ferenc testvér.
Vagyonosodási vizsgálatot kezdeményez a miniszterelnök ellen, és kéri, hogy „tegyék ki, amijük van, aztán számoljanak el az utolsó fillérig”.
Jómagam nagy híve vagyok az ilyen nekibuzdulásoknak, úgyhogy lássunk neki. Ferenc testvér például számoljon el a Nomentana Kft. viselt dolgaival; azokkal, amelyek során egy-két hamisságot elkövetett, és csak azért úszta meg a büntetést, mert időközben elévült a gazembersége. S el lehet számolni ám a Fittelinával is. Amelyik visszaigényelte az áfát a családi uszoda felépítése után. Ez is szimpla áfacsalás, Ferenc testvér.
És egyszer elszámolhatnál azzal is, hogyan tudtad privatizálni a kétmilliárdot érő kádkőgyárat értéke egynegyedéért, 705 millióért úgy, hogy ebből a 705 millióból hétszázat az anyósodtól kaptál ajándékba, az meg a bankból hozta neked.
Tudod, Ferenc testvér, ehhez nem kell üzletembernek lenni. Meg sikeres vállalkozónak. Te nem is vagy – egyik sem! Te egy ócska, irigy, komplexusokkal küszködő, gonosz és gátlástalan lumpenfigura vagy, akárhány milliárdot loptál össze. Neked saját tehetségedből annyira futja, hogy belesóhajts a fajanszba.
Meg hogy feldobd a csoporttársaidat a főiskolán, amikor azok „elhajolnak politikailag”; meg le tudod másolni a sógorod szakdolgozatát, és aztán el tudod intézni, hogy soha elő ne kerüljön a bűnjel. De aki nem teljesen hülye, az pontosan tudja, hogy azt is loptad. Mint mindent. Még a ház, a villa, amiben élsz, az is lopott. A te tehetségedből arra futotta, hogy elvtársad aláírjon neked egy havi nyolcmillás szerződést a semmiért. S amikor lebuksz, ugyanazt mondd, mint a szakdolgozatod ügyében. Hogy hát másnak kellett volna vigyáznia a dokumentumokra.
Hát persze, Ferenc testvér. Csak az a baj, hogy Paks ügyében nincsenek dokumentumok. Mert te majd húsz évvel ezelőtt úgy markoltál fel nyolcvanmilliót, hogy semmit sem csináltál érte.
Ez vagy te. Ezek vagytok ti. S csak azért ül a cinikus vigyor a pofádon, mert huszonöt évvel ezelőtt nem töröltük le onnan azzal a szívlapáttal.
De tényleg ez a harc lesz a végső, Ferenc testvér. S ha maradt ebben a népben egy cseppnyi önbecsülés, hit, akarat és tisztesség, akkor ti április 6. után eltakarodtok végre, örökre, az anyátok keservébe.
És élhetsz életed végéig a milliárdjaiddal.
Vagy nem. Majd meglátjuk. Mert azért én például szívesen elkapnám a grabancodat, Ferenc testvér. Csak úgy, sportból. Meg az igazságosság végett.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Az Emlékezés Parkjának megálmodója és létrehozója a Székelyudvarhelyért Alapítvány. A szoborparkot 2004. május 22-én ünnepélyesen avatták Orbán Viktor jelenlétében.
A szobrok 12 ismert történelmi személyiséget: Kós Károly, Bethlen István, Wesselényi Miklós, Bethlen Gábor, Fráter György, Szent László király, Csaba királyfi, Hunyadi János, Báthori István, II. Rákóczi Ferenc, Bem apó, Nyírő József, valamint tizenharmadikként a névtelen Vándor Székelyt ábrázolják.
Ezt a titokzatos feliratot Wass Albert mellszobra alatt olvashatjuk. Hogy miért nem írták ki „rendesen” az ő nevét is, mint a többi, a szoborparkban található nagyságét, arra az a magyarázat, hogy Wass Albertet Romániában a mai napig üldözik, háborús bűnösként kezeli a nacionalista román állam, függetlenül attól, hogy milyen pártpolitikai összetételű a kormánya.
A szobrok alkotói: Blaskó János, Hell Tibor, Krisztián Sándor, Lesmenyei Márta és Tóth Emőke szobrászművészek.
Bayer Zsolt szerint a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából a Medián által 2013 novemberében készített felmérés valószínűleg azért nem került nyilvánosságra, mert az eredmények nem illenek bele a baloldal és a zsidó szervezetek kampányába.
A kutatás szerint a magyarországi antiszemitizmus 2010 óta csökkenő tendenciát mutat. 2003 és 2010 között 28 százalékra növekedett, innen csökkent 2013-ra 21 százalékra – a baloldal és a zsidó szervezetek folyamatos hisztériája közepette!
Az úgynevezett „mérsékelt antiszemiták” aránya messze a legmagasabb az MSZP (25 százalék) és a DK (24 százalék) választói között. Ez az arány a Fidesz–KDNP szavazói között 19 százalék. A kutatás azt is kimutatta, hogy a magyar társadalom lényegesen elutasítóbb más etnikai, kulturális és vallási csoportokkal szemben, mint a zsidókkal.
Például a legtöbben azt utasítják el, hogy egy bőrfejű költözzön a szomszédjukba (72 százalék), míg a zsidók elutasítottsága ebben a körben mindössze 38 százalék. Az antiszemitizmus szignifikánsan erősebb azok körében, akiket nem vallásosak.
Magyar Hírlap