Ferences templom és kolostor - Székelyudvarhely - Székelyföld - Erdély
Az 1728-79 között épült templom és a kolostor a barokk és a klasszicizmus közötti átmeneti korszak stílusjegyeit ötvözi. A két torony közötti kapubejárat reneszánsz stílusú. A templom 36 m hosszú, 17 m széles, belső magassága 14 m. Keleti tornyában két harang lakik.
Bánki tó - Bánk - Északi-középhegység
A Bánki-tó egy apró tó a Nógrád megyei Bánkon. A hét hektáron elterülő, átlagosan négy méter mély tó a fürdőzők és a horgászok körében is közkedvelt.
Thököly Imre fejedelem sírja az új evangélikus templomban - Késmárk - Felvidék
A szarkofág felirata a következő:
"Késmárki Thököly Imre Felső-Magyarország és Erdély fejedelme, 1657. szeptember 25. + 1705. szeptember 13. Izmirben Kis-Ázsiában"
Thököly Imre fejedelem mauzóleuma a fejedelem palástjával és zászlóival az új evangélikus templomban van. A mauzóleum falán helyezték el a Nikodémiából idehozott eredeti sírkövet is. A kuruc fejedelem hamvait 1906-ban hozták haza Késmárkra.
Thököly Imre ugyan hazaérkezett 1906-ban, ma mégis idegen országban nyugszik.
Körös–Maros Nemzeti Park - Alföld
A Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. Területe magába foglalja Békés megye területét, Csongrád megye Tiszától keletre eső területeit, valamint a Dévaványai-Ecsegi puszták és a Körös-ártér Jász-Nagykun-Szolnok megyébe eső részeit.
A terület két, egymástól jellegében jól elkülöníthető részre osztható: a Körös vidékre és a Békés-Csanádi löszhátra. A nemzeti park kiemelt feladata az erdélyi hérics és bókoló zsálya állományainak fenntartása, amelyek hazánkban csak itt találhatóak.
Az álbaloldal a Lajtán túl sem különb a hazai maffiabaloldalnál - rövid lapszemle
„Kreatív könyvelés”, csalás, sikkasztás, az ellenőrzés hanyagsága. A Burgtheater kapcsán az elmúlt napokban kirobban botrányról jócskán – és némi kárörömmel – lehetett olvasni a magyar sajtóban is.
A Burg körül kirobbant gazdasági botrány hatására Vidnyánszky lemondta a vendégszereplést. Korábban a Burg visszautasította, hogy Vidnyánszky meghívására részt vegyen a Nemzeti által rendezett nemzetközi színházfesztiválon.
Népszabadság
Tölgyessy Gábor szerint Mathias Hartmann német rendezőt, a bécsi Burgtheater igazgatóját az értelmiség kormányellenes érzelmű része akkor zárta szívébe, amikor verbális támadást indított Balog Zoltán miniszter és Vidnyánszky Attila ellen.
Hartmann hadműveletei harmonizáltak Magyarország lejáratásával. Veszélyben a magyar kultúra és színház szabadsága – ez volt 2012 végén az osztrák értelmiségiek és Hartmann nyílt levelének fő üzenete annak kapcsán, hogy Vidnyánszki lett a befutó a Nemzeti Színház igazgatói posztjára kiírt pályázaton, és nem Alföldi Róbert.
Magyar Nemzet
Aki a magyar állami gépezetben dolgozott, sejtelme sem volt, hogy annak amit végez, mi a végső célja - a Mazsihisz-t történelemhamisításért vádoló hiteles író véleménye - rövid lapszemle
Skultéty Csaba - a kilencven esztendős író, a Szabad Európa Rádió egykori külpolitikai szerkesztője - szerint négy évtized után Nyugatról hazatérve, a holokauszt emlékmenetéhez csatlakozva vonult a Duna-parti szörnyűségek színhelyére. Kertész Imre kitüntetéséről, a Kossuth Klubban tartott nagygyűlésen hozzászólva, így vallott magáról: „Széles rokonságunkban nincs egyetlen zsidó, de én, ha Auschwitzról van szó, keresztény meggyőződésből zsidó vagyok”.
Most viszont nem csupán bírálja, hanem egyenesen támadja a Mazsihiszt történelemhamisításért. Annak idején nagy érzelmi érv volt a némethűség mellett: ők robbantották szét Trianont, és nekik köszönhető az ország megkétszereződése. Mégis, az értelmiségben terjed az angolszász orientáció.
Az igazi rettegést a szovjet hadsereg közeledése okozza. Az amerikaiak által ledobott magyar nyelvű röpcédulákon olvasták, hogy hamarosan megindul Magyarországról a zsidó lakosság deportálása és németországi haláltáborokban való elpusztítása.
Amit a röplapon olvastak, teljes képtelenségnek tartották. Sok minden lehet igaz, de hogy békés emberek tömegét a halálba küldik, az ellenségről szóló olyan túlzásnak tekintettük, amelyet ember nem hihet el.
Skultéty diáktársai között volt Imrédy Béla miniszter egyik fia, aki szintén osztotta ezt a véleményt. Aki a magyar állami gépezetben dolgozott, sejtelme sem volt, hogy annak, amit végez, annak mi a végső célja. Ilyen-olyan kósza hírek keringtek, hogy a németek hova viszik a magyar zsidókat, így egy Madagaszkár szigetén létesítendő zsidó állam híre is bejárta az országot.
Skultéty egész életpályája alatt nem találkozott, a legszélsőségesebb nyilast is beleértve, olyan magyar emberrel, aki egy magyar zsidónak, mert zsidó, a halálát kívánta volna. Mindezt a Mazsihisz másképp látja, és főleg másképp hirdeti.
Igen voltak bűnösök, súlyos bűnösök, még csak nem is kevesen. De a nép, a magyar nép nem volt az.
Magyar Hírlap
Egy szinte elfelejtett hős, Szalai Pál, akkoriban a Nyilaskeresztes Párt rendőrségi összekötője volt. Az ostrom idején ott mentette az üldözötteket, ahol csak tudta. Amikor tudomást szerzett a gettók elpusztításának tervéről, a környék német katonai parancsnokához, Schmidhuberhez fordult. A tábornok őrizetbe vette a halálosztag vezetőjét és saját katonáit vezényelte a gettó kapujához.
Népszabadság
Gödöllő Grassalkovich Kastély - Egy perc Magyarország - rövidke VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=vFm-4TO_t8E
Dávid Júlia (1961) - festőművész - Marosvásárhely - Székelyföld - Erdély
Dávid Júlia 1961-ben született Marosvásárhelyen. 1981-től a Kolozsvári Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, iparművészeti szakon diplomázott. Szőnyeg- és jelmeztervezőként egyaránt dolgozott. 1989-től törökországi korszaka indult: üvegfestészettel és dekorálással foglalkozott.
1996-ban lett a marosvásárhelyi Innovációs Központ tervezője.
Budapesten éppúgy volt kiállítása, mint Marosvásárhelyen, Isztambulban, Kovásznán, Kanadában vagy Szegeden
Erdélyt élő múzeumként tartja számon: népi hagyományait, csak rá jellemző kultúráját, őszinteségét és sokszínűségét tartja a legtöbbre.
Az erdélyi a honfoglalás előtti korszakból eredő török motívumok, a törökös mentalitás lelhető fel munkáiban. Ezek faragásokban, szőttesekben, bútorokban, a szűcs- és bőrdíszművészetben egyaránt reprezentálódnak.
Klebelsberg Kuno: Világválságban - 1930 - részletek
A kultúra fejlődésének gócpontjai világszerte mindenütt a városok, s attól, hogy vannak-e a szó igazi értelmében vett városok, függ jóformán az, hogy van-e valamely országban fogékonyság a művelődés iránt. ..... A két nagy városképző tényező: a kultúra meg az ipar, és velejárója, a kereskedelem. Amint a víz két elemnek, az oxigénnek és a hidrogénnek egyesüléséből jön létre, azonképpen hozza a várost a kultúra és a gazdagság egyesülése létre, de nemcsak a várost, hanem azt az elemet is, amely a városnak a magva, a polgárságot, azt a polgárságot, amely nemcsak hazafiságánál, hanem jól felfogott osztályérdekénél fogva is keresi a békés fejlődés útjait és így a mérséklet politikájának képviseletét kívánja az országházán és a városházán egyaránt. Klebelsberg Kuno (1875-1932) - jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, kis ideig belügy-, majd vallás- és közoktatási miniszter
Wass Albert: Elvásik a veres csillag - részlet
"Magosan, a kék égen sasok keringtek mozdulatlan szárnnyal. S tova északnyugat felé, ahol a nádasok az éggel összeértek, kicsi fehér felhők hajóztak szelíden Erdélyország felé. Mintha csak a mocsár mélyéből fölszálló hazavágyó sóhajok lettek volna." Wass Albert (1908-1998) - író, költő