Székelymuzsna - Székelyföld - Erdély

                        Székelymuzsna Székelyudvarhelytől 27 kilométerre délnyugatra az Erdő-és a Csörgő-patak közti magasabb dombháton fekszik, a Székelyföld peremfaluja. Közigazgatásilag Székelyderzshez tartozik, melytől 6 kilométerre nyugatra található. Régi temploma 1283-ban már megvolt, ez valószínűleg a mai Szentegyháza nevű dűlőben állott. Mai református temploma a 15. században épüt, 1642-ben az unitáriusok kapták meg, de 1647-től újra a reformátusoké lett.

Vár a Börzsöny belsejében - Nógrád - Északi-középhegység

                      A nógrádi vár az Ipoly folyó által félkörívbe fogott Börzsöny belsejében megbújó Nógrád község névadó vára, amely a környező vidékből hatvan méterre kimagasodó, nagy területű fennsíkot koronázza. A 11. század várépítkezéseinek megfelelően fagerendákból alkotott, kazettás szerkezetű, majd földdel töltött várfalak jelentették a védelem erejét. Így épülhetett a nógrádi ispánsági vár is. Az évszázadokon át királyi kézben lévő birtokot Árpád-házi IV. (Kun) László adományozta a váci püspökségnek. A fennsík egyik sarkában – mély szárazárokkal elkerítve – létesült a belsővár, melynek jelenleg igen csonka maradványokban látható épületeit a 15. század második felében emeltette Báthory Miklós váci püspök. Ebben az időszakban készült el az a nagyméretű, három emelet magas öregtorony is, melynek csonkja messziről jellegzetessé teszi a nógrádi várromot.

Beszédes József (Magyarkanizsa, Délvidék, 1787 - Dunaföldvár, 1852) vízépítő mérnök

                                    Beszédes József (Magyarkanizsa, Délvidék,1787 -  Dunaföldvár, 1852) vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Kidolgozta egy Kolozsvártól Gratzig hajózható csatorna építésének tervét. 1836-ban a Helytartótanácshoz beterjesztette a Sebes-Körös és a Berettyó mocsárainak kiszárítására vonatkozó elképzeléseit. Széchenyi Istvánnal elhajózott a Dunán Galatzig, és onnét Konstantinápolyba. Megszervezte a reformkor nagy vízügyi átalakítási munkálatait. Széchenyi István kezdeményezésére az országgyűlés 1840-ben törvényt hozott a Beszédes által elképzelt Duna–Tisza-csatorna építéséről. Bár a kivitelezésre egy részvénytársaság alakult, a tervet ért támadások miatt a tőke megvonta támogatását, így a csatorna építése lekerült a napirendről. Beszédes vasúti mérnökként is működött, a linz-budweisi lóvasút és a Magyar Középponti Vasút építésében is részt vett. Sokat tett a magyar nyelvű műszaki irodalom megalapozásáért. Dunaföldváron temették el.

Megérkezett az első fekete gólya a gemenci erdőbe - Dunántúl

                      A tavaly is az erdőgazdaság keselyűsi erdészháza mellett fészkelt, gyűrűzött gólya tért vissza. Érkezését február 24-én reggel jelezték az erdészet dolgozói. Egyedülálló, hogy a védett faj egy példánya ilyen korán érkezett meg. Eddig legkorábban március elején tűntek fel a fekete gólyák a gemenci erdőben. Valószínűleg az enyhe, csapadékos időjárás befolyásolja a vonuló madarak indulását, korábban érkezett. Már nászrepülését végzi az erdei szalonka is. A Gemenc Zrt. a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal, a Magyar Madártani Egyesülettel együttműködve tavaly helyezett el a keselyűsi erdészház mellett álló két fán webkamerákat. A www.gemenczrt.hu honlapon a kamerán keresztül ezúttal is figyelemmel lehet követni a gólyák mindennapjait. A gólyacsalád költése tavaly sikeres volt, négy fióka kelt ki a tojásokból, azonban a májusi hűvös, esős időben kihűltek és elpusztultak az állatok. A tojó elhagyta a fészket, a hím pedig egyedül nem volt képes gondoskodni róluk. A fekete gólyák rendszerint áprilisban kezdik a költést, a fiókák májusban kelnek ki, kirepülésük akár már július közepén megkezdődhet, de zömmel augusztus elején zajlik. Ezután néhány hetet a fészkelőhely közelében tartózkodnak, majd útra kelnek. Az erdészetvezető arról is beszámolt, hogy az utóbbi években stabil a gemenci feketególya-állomány; tavaly 40-45 pár fészkelt az ártéri erdő területén, és arra számítanak, hogy idén is ekkora számban térnek vissza. Magyarországon az 1990-es évek közepe óta 150 párról 300-ra nőtt a védett faj állománya. A gemenci tájegység egyedülálló abból a szempontból, hogy a Sió-torok és a déli országhatár közötti területen élnek a legnagyobb sűrűségben fekete gólyák.

Békás-szoros - Hagymás-hegység - Székelyföld - Erdély

                                      A Békás-szoros egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, Hargita megye észak-keleti részén, a Békás-patak völgyében. A szorost 1971-ben védetté nyilvánították -  a Békás-szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park része. A Békás-szorost közrefogó hegycsúcsok: Kis-Cohárd (1344 m), Csíki-bükk (1264 m), Oltár-kő (1154 m), Mária-kő (1125 m). Az Oltár-kő nyugati lábánál a Lapos-kanyonon keresztülfolyva a Lapos-patak ömlik a Békás-patakba. A szurdok alsó részén, a Kis-Békás-patak mentén található a Kis-Békás-szoros.

Szinyei Merse Pál (1845-1920) - festőművész

                            Mezey Lajos tájképfestő irányításával már nagyváradi gimnáziumi évei alatt megkezdte művészeti tanulmányait. 1864-től a bécsi akadémiát látogatta, majd 1866-ban Wágner Sándor, 1867-ben Karl von Piloty tanítványa volt a müncheni akadémián. A francia plein air törekvésekkel párhuzamosan a természetben való festés lehetőségei foglalkoztatták, ám a Majális (1873), majd az 1883-ban Bécsben bemutatott Pacsirta kudarca hosszú időre letörték művészi ambícióit. Jernyére költözött, és apja halálát követően átvette a családi birtok igazgatását. Művészi pályáján fordulópontot csak az Ezeréves Kiállítás hozott: itt végre osztatlan elismerésben részesült a Majális, amelyet nagy sikerű önálló kiállítása után az állam vásárolt meg. Szinyei egy csapásra a modern szellemiségű festészeti törekvések egyik hazai vezéralakjává vált, 1897-ben festett Önarcképét a firenzei Uffizi vásárolta meg. 1905-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskola igazgatójává nevezték ki. A legmodernebb hazai törekvéseket összefogó Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének alapító tagja volt.

Szent László plébániatemplom - Kőbánya - Budapest

                                    Kőbánya legismertebb nevezetessége a Szent László téren álló Szent László-templom. A templom 1894 és 1899 között épült Lechner Ödön tervei alapján eklektikus-szecessziós stílusban: a tervező a román, a gótikus, a reneszánsz, a barokk, a perzsa és a magyar népi stílusokat ötvözte, s így született meg egy egységes templom. Háromhajós, kereszthajós bazilikás felépítésű, egy nagy toronnyal és két kis toronnyal rendelkezik.

Fricz Tamás: A teringettét, Gy. Ferenc!

                                Gyurcsány Ferenc, vagy – ahogyan Fábry Sándor elnevezte – „Ferenc testvér”, az álbaloldal valóságos vezetője a minap évértékelőt tartott. Ez persze szóra sem lenne érdemes, hiszen Gyurcsány volt már rongylábkirály, panellakó, pityergő miniszterelnök és még ki tudja, mi minden, miért ne tarthatna akár évértékelőt is? Ám beszédében átlépett egy határt, ezért szólnék e különben érdektelen eseményről két szót. Gyurcsány Feri a magyar politikai és közélet roppant sajátos, érdekes jelensége. És ezt most nem pusztán viccből mondom: valóban az. Miért is? Először is azért, mert ilyen pártállami, vállalkozói, majd miniszteri és miniszterelnöki tevékenységgel, amit maga mögött hagyott az elmúlt évtizedekben, már réges-régen el kellett volna tűnnie a süllyesztőben. Ám, lássuk be, nemhogy eltűnt a süllyesztőben, hanem kifejezetten él és virul: ilyen „nagy formában” régen volt, talán csak akkor, amikor parlamenti szobájában Hugh Grant-i ihletettséggel táncra perdült mint miniszterelnök. Ennyi politikai bűn (őszödi beszéd, választási manipulációk, a 2006. őszi véres rendőrattakok, ja és az ország gazdasági és morális tönkretétele), illetve ennyi minimum korrupciógyanús ügylet (az egyikben csak az elévülés mentette meg) után ez – lássuk be – kivételes teljesítmény. Nincs rá példa az euroatlanti világban, de talán még Közép- és Kelet-Európában sem! Ebből a fickóból tényleg hiányzik minden lelkiismeret-furdalás, minden erkölcsi megfontolás, kétely, tépelődés, mindenféle önvizsgálat iránti igény, amellyel az emberek döntő többsége újra és újra megkérdezi önmagától: vajon jó úton járok-e? Vajon nem követtem-e el hibákat, nem ártottam-e más embereknek? Megmondom őszintén: számomra alkatomnál fogva egyszerűen felfoghatatlan az a szenvtelenség és kíméletlen hajthatatlanság, amellyel Gy. Ferenc minden morális és lelkiismereti, emberi és szolidáris megfontoláson túllép. De gyorsan tegyük hozzá a dolog másik oldalát: egyszerűen szégyen a magyar politika egészére nézve, hogy Gyurcsány Ferenc, alias Ferenc testvér még mindig szabadon grasszálhat a magyar közéletben és politikában, s szabadon „oszthatja az észt”, sőt irányíthatja az álbaloldali folyamatokat. Felfoghatatlan a számomra az a bénaság és tehetetlenség, amely a Gyurcsány Ferenchez köthető ügyek, gyanús ügyletek kivizsgálása kapcsán megmutatkozik, legyen az Sukoró, a moszkvai kereskedelmi kirendeltség, legyen az a Motim vagy a 2006. őszi rendőrattakok mögötti politikai felelősség kérdésének a kivizsgálása. Ezt nem magyarázhatja meg az esetleges, Gyurcsányt védő amerikai nyomásgyakorlás sem. Viszont ha már így alakult, s Ferenc testvér teljesen szabadon és szabadosan fickándozhat és ugrabugrálhat a politikában, akkor egy kicsit úgy kellene őt felfognunk – mutatis mutandis természetesen –, mint a magyar politika udvari bolondját, akit valamiért eltűr a közélet, s megengedi neki, hogy fűt-fát beszéljen – amelyekben időnként van rendszer. Feltéve tehát, hogy a magyar politika – mint annak idején Torgyán Józseffel tette – teljesen tudatosan rábízta az udvari bolond szerepét Gyurcsányra, akkor ennek a szerepnek is vannak bizonyos szabályai. Mégpedig: következmények nélkül beszélhet mindenféle badarságot, hazudhat reggel, éjjel meg este, sőt, időnkét titkolt igazságokat is kimondhat, senki nem vonja felelősségre, viszont elvárás lehetne vele szemben, hogy legalább a politika meghatározó tekintélyeit ne ekézze, ne akarja őket az ő „színvonalára” lerántani, mert az erkölcsi értelemben „felségsértés”, túllépés a rá osztott szerepen. Ritkán élek szakrális megközelítéssel, mégis most azt mondanám, hogy tényleg van valami ördögi Gyurcsány Ferenc politikai szerepjátszásában. Az ördög ugyanis (ha tetszik, Lucifer) rámutat a világ – jelesül a modern politika – rothadt vonásaira, s azt akarja, hogy szakíts naiv, jóság utáni vágyaiddal, azonosulj vele, az ördöggel, merülj el a fertőben, és még élvezd is. S az ördögi „világmagyarázatban” természetesen sok igazság is van, hiszen van rothadás és fertő is valóban. Gyurcsány pedig „szállítja” ezeket: korábban az őszödi beszédben, nemrég az MSZP eltitkolt pénzeivel kapcsolatban („jobb, ha nem tudjátok”), újabban Simon Gábor millióival kapcsolatban, sőt, tegnapelőtt már az őszödi beszéd kiszivárogtatásáról is „szivárogtatott” valamit (persze eléggé el nem ítélhető módon a Fideszt ekézte a beszéd nyilvánosságra hozataláért, mintha nem ez lett volna a párt alapvető morális kötelessége). Ám éppen ezen az udvari bolondi vagy másképpen ördögi szerepén lépett túl Gyurcsány az évértékelőnek nevezett beszédében. Azt az embert támadta orbitális módon, aki az általa okozott gazdasági és morális káoszból négy év alatt kihúzta ezt az országot. Miket is mondott Orbán Viktorról? Röviden idézek: „Micsoda egy silány fickó maga, miniszterelnök úr!” „Miniszterelnök úr, Önnek elment az esze!” „Tisztességes maga, miniszterelnök úr? Nem, maga egy hitvány alak!” stb. Ahogy ő mondaná, úgy reagálok erre: lárifári, Ferenc testvér! Sőt, a teringettét, mi több a teremburáját! Szóval: Eddig, és ne tovább! Amíg ördögi módon rámutat a politika szennyes dolgaira (lásd MSZP-ügyek), abból akár fontos információkhoz is juthatunk. De lehúzni maga mellé a mélybe tiszteletre méltó államférfiakat, no, ezt már tényleg nem kéne, Gyurcsány úr. Azt a rézfánfütyülő rézangyalát! Fricz Tamás

Bayer Zsolt: Angolna a vödörben

                              Most éppen azt közli Gyurcsány az ő népével, hogy a Fidesz tehet a 2006-os őszi zavargásokról. Nemcsak hogy a Fidesz tehet róla, de a Fidesz tudatosan szervezte és készítette elő azokat. Egyszerűen megáll az ember esze. Mert ugye előkerült a két titkosszolgálati jelentés 2007-ből és 2009-ből. A jelentések, amelyek még a Gyurcsány-kormány regnálása idején készültek, a következőket állapítják meg: Az őszödi beszédet nem kívülről vették fel, azt a rögzítéssel megbízott cég vette fel, jóhiszeműen. A nyilvánosságra került felvétel nem másolat, hanem eredeti. A felvételt egy MSZP-s képviselő juttatta el az ellenzéki párthoz (Fidesz), Rózsa-Flores Eduardón keresztül. A kiszivárogtatás Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és az MSZP-frakció tudtával történt. Az volt a cél, hogy eltereljék a figyelmet a költségvetési vitáról, illetve így hozzák indirekt módon a közvélemény tudomására, hogy milyen rettenetes állapotban van az ország. A felvételt eredetileg a Jobbklikk nevű portálnak akarták odaadni, utólag döntöttek úgy, hogy a Fideszhez juttatják el. A felvétel sorsáról egy Fidesz-irodán döntöttek, majd sokszorosították és eljuttatták a médiához. A felvételt először a Magyar Rádió játszotta le. Jelenleg ennyi derült ki a titkosszolgálati iratokból. Ebből vezette le Gyurcsány, hogy a Fidesz szervezte tudatosan a zavargásokat. Meg még azt is mondta, hogy ez nem a végleges jelentés, hanem van egy másik, azt is tessék nyilvánosságra hozni. Bajnai meg azt mondta, hogy a lényeget kihúzták a nyilvánosságra hozott jelentésekből, ezért azok manipuláltak. De ő tudja a frankót, mert még miniszterelnökként olvasta. Még Németh Péterről érdemes megemlékezni, ő a leghülyébb magyar újságíró, ő rögtön felkapta Gyurcsány dumáját, és a Fideszt teszi felelőssé a zavargásokért. Nos, tisztelt hölgyeim és uraim! Egyszer, legalább egyetlenegyszer ebben a nyomorult életben beszéljetek már arról, amiről ilyenkor beszélni kell. Tudom én, hogy ezt az elviselhetetlen mellépofázást, elterelést tanították nektek a foximaxin, meg a párt- és/vagy KISZ-összeröffenéseken, de eltelt már lassan harminc év, szedjétek végre össze magatokat! Mert: a titkosszolgálat megállapította, hogy a jelentést nem „külső erők” (ellenforradalmárok, szabotőrök stb. stb.) rögzítették, hanem ti magatok; a titkosszolgálat megállapította, hogy a jelentést egy MSZP-s politikus juttatta el az ellenzékhez; a titkosszolgálat megállapította, hogy a kiszivárogtatásról tudott Gyurcsány és az MSZP-frakció. Ezenkívül nincs miről beszélni. Mert hiába beszél manipulálásról Bajnai (aki annyit ült a gázrezsón, hogy hozzágazemberesedett egykori főnökéhez), a nyilvánosságra került jelentésekből kizárólag nevek és helyszínek vannak kihúzva, amelyek jottányit sem befolyásolják a jelentések érdemi mondanivalóját. Az érdemi mondanivaló pedig az, hogy tudta-e a kretén Gyurcsány, hogy megy a nyilvánosságnak a beszéde, vagy nem tudta. Tudta-e az MSZP kretén frakciója ugyanezt, vagy nem tudta? Más kérdés nincs. De ezek a gazemberek most abból akarnak kérdést csinálni, hogy a Fidesz hozta-e nyilvánosságra az anyagot. Igen. A Fidesz. Jómagam például Nagyvárad határában hallgattam meg a felvételt, telefonon játszották be nekem, egy nappal a nyilvánosságra hozatal előtt. És? Egyetlen ember nem volt ebben az országban, aki mást gondolt volna. S 2006 óta is csak arról megy a vita és a találgatás, hogy ki juttatta el a beszédet a Fideszhez – semmi másról. Vagy talán most majd Gyurcsány, Németh Péter és a többi gazember arról kezd el lamentálni, hogy a Fidesznek mélyen el kellett volna dugni a hozzá eljuttatott felvételt? El kellett volna rejtenünk, hallgatnunk kellett volna, esetleg felhívni Gyurcsányt, Lendvai Ildikót és a többit, hogy „gyerekek, valahogy eljutott hozzánk a miniszterelnök úr beszéde, meghallgattuk, érdekes, gondoljuk, nem szeretnétek, ha erről a nyilvánosság is tudomást szerezne, úgyhogy átvehetitek reggel nyolc és délután öt között a Lendvay utcában. Ugyanott igény esetén titkos pornófilmeket osztunk fideszes politikusokról”. Életszerű, igaz? És ezek most tényleg arról fognak vitát nyitni! Erről fog cikkezni a Népszava, erről fog pofázni a Bolgár, ezt szajkózza majd a Népszabadság, és az összes többi. És a leghevesebben természetesen Gyurcsány. És Mesterházy, Bajnai, mind. És mert nyilvánosságra került a jelentés, mindjárt arról is elkezdtek ugatni, hogy a Fidesz kampánycélokra használja a titkosszolgálatokat. Mondják ezt azok, akik bűnözőkkel randizgattak, hogy készítsenek már lejárató anyagokat vezető fideszes politikusokról. Amúgy Bajnai, ne hazudozz, ne terelj! Ha emlékszel a jelentésre, akkor rajta! Eh… Mindegy. Kár ezekre mint értelmes emberi lényekre gondolni. Mondta is az apósom: Te, láttad a Gyurcsányt az ATV-ben? Hihetetlen! Pont olyan volt, mint angolna egy vödör takonyban. Úgy csúszik ki mindenből, megáll az eszem! Nyugalom, kedves papa! Hamarosan el lesz kapva a grabanca. Bayer Zsolt Magyar Hírlap  

A "Csodálatos Székelyföld" közönség szavazatai alapján nyertes fotók - 2013