Orbán Viktor rendkívüli sajtótájékoztatója - világszenzáció: a kormány hazahozta a Seuso-kincseket
Hazakerültek a Seuso-kincsek – jelentette be Orbán Viktor miniszerelnök szerdán rendkívüli sajtótájékoztatóján. Ha egy országnak van ereje és tekintélye, akkor képes arra, hogy visszaszerezze azt, ami fontos számára – jelentette ki a kormányfő.
Magyarország visszaszerezte és hazaszállította a felbecsülhetetlen értékű, ókori római eredetű, páratlan Seuso-kincs hét darabját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán rendkívüli sajtótájékoztatón, a Parlamentben. A kormányfő tájékoztatása szerint „Magyarország családi ezüstjének” visszaszerzési költsége 15 millió euró volt. Ez harmada a tárgyalások kezdetén kért árnak – emelte ki.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója történelmi pillanatnak nevezte a kincsek visszaszerzését, amelyek szombattól tekinthetők meg ingyenesen az Országházban. Később az új múzeumi negyednek lesz az egyik ékköve.
Orbán Viktor három embernek mondott köszönetet: Baán László igazgatónak, Lázár János államtitkárnak, akik a tárgyalásokon vettek részt, és Hajdu Jánosn tábornoknak, a TEK vezetőjének, aki pedig hazaszállította.
Az iskolának az a feladata, hogy a kérdezést természetes és leküzdhetetlen szokásunkká tegye
„Az iskolának az a feladata, hogy a kérdezést természetes és leküzdhetetlen szokásunkká tegye.”
Örkény István (1912-1979) - író
A magyar nacionalizmus ugyanis a Marsról jön
Hans Kuitert holland újságíró véleménye a magyarokról 2001. július 31-én jelent meg a “De Telegraaf”-ban: “A nacionalizmus gyakran ellenérzést vált ki a világban: másokkal szembeni felsőbbrendűség érzését sejteti s olyan kellemetlen nevek kapcsolódnak hozzá, mint Hitleré, Milosevicsé és – néhány palesztin számára – Sharoné. A magyar nacionalizmus azonban más természetű, veszélytelen jelenség. A magyar nacionalizmus ugyanis a Marsról jön. A Marsról, a nap negyedik bolygójáról, ahová a NASA áprilisban kutató szondát indított, noha kutatás végett elég lett volna egy Concordot küldeni Budapestre. Hisz Magyarország a Földre szállt Mars, s a magyarok olyanok, mintha földöntúli elmék lennének: virtuózok a számítástechnikában, briliáns tudósok, akik Nobel-díjakat nyernek, kiváló matematikusok. Egyszóval ha igaz a mese – az emberiség krémje."
Ősi temetkezési helyek, kelta sírok vagy a honfoglalók áldozati oltárai? - Kaptárkövek - Bükk-hegység - Északi-középhegység
A Bükkben kirándulva egy mesebeli világ tárul a szemünk elé a földből kőtornyok emelkednek, melyek régi idők történetét rejtik . A kaptárkövek olyan sziklatömbök, melyek oldalaiba őseink mélyedéseket, apró fülkéket vájtak. E vakablakok rendeltetését máig rejtély övezi, ám számos különböző elmélet született arra vonatkozóan, vajon milyen szerepet is tölthettek be valójában az idők során. Ez idáig csupán annyi bizonyos, hogy kialakulásuk és használatuk ideje a népvándorlás korára, azaz az őskor és a középkor közötti időszakra tehető. A vulkáni eredetű mesebeli puha tufa süveg alakú 1-15 méter magas tornyok a természet szülöttei, a falaikba vájt ablakszerű mélyedések azonban emberi kéz munkáját dicsérik. A fülkék átlagosan 60 centi magasak, 30 centi szélesek, illetve 25-30 centi mélyek. Sok esetben keskeny perem található az üregek szélén, melyekbe valószínűleg annak fedelét helyezték. A legismertebb feltevés szerint - melyet a fülkékben talált méhviasznyomok is alátámasztanak - az üregeket egy, a kora középkorban hazánkba menekült, méhészettel foglalkozó bolgár törzs hozta létre, és a vájatok méhkaptárként funkcionáltak. Bár ezen álláspont vált általánosan ismertté és a közvélemény által elfogadottá, és innen ered maga a kaptárkő elnevezés is. Vannak, akik szerint a kaptárkövek más funkciót szolgáltak, lehettek akár síremlékek is, melyek mélyedéseiben egy Szent István idejéből való pogánylázadás áldozatainak hamvait helyezték el. A legújabb kutatások azonban azt állítják, hogy a kaptárkövek kultikus helyek voltak, ahol a honfoglalás kori magyarok rituálékat rendeztek, áldozatokat mutattak be, és a vakablakokban bálványokat tartottak. Erre utalhat elnevezésük is: Ördögtorony, Nagybábaszék, Királyszéke, Kőasszony. A régészek egyes fülkékben áldozati tárgyakat is találtak. Létezik egy szomolyai monda is, mely szerint a kaptárkövek eredete a török világba nyúlik vissza. Eszerint a törökök üldözte magyar katonák kardjaikkal üregeket vájtak a sziklákba, mintegy erődként az ellenséggel szemben, aki ezt látván megijedt, és menekülőre fogta. A titokzatos kőtornyok Kács, Tibolddaróc, Cserépváralja, Bogács, Szomolya, Noszvaj, Eger, Egerszalók, Demjén, Egerbakta és Sirok határában vannak. 72 kaptárkő ismert mintegy 473 fülkével. Legtöbbjük Cserépváralja és Szomolya közelében található.
Aki elfoglalta a Föld szívét, az birtokba vette Európát
"Aki a világ fölötti uralmat meg akarja szerezni, annak el kell foglalnia a Föld szívét. Aki elfoglalta a Föld szívét, az birtokba vette Európát. Aki birtokba vette Európát, az ura az egész világnak."
Zbigniew Kazimierz Brezinszki (1928) amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó
(A Nasa kiadásában megjelent Gaia elmélet című munka azt írja, hogy Földünk élőlény, melynek a szív csakrája a Kárpát-medencében található. A Föld 7 energetikai központja közül a Pilisben található a Föld szívcsakrája.)
Hatvan éve született Sziveri János (Délvidék) - rövid VIDEÓ!
A 36 évesen, 1990-ben elhunyt Sziveri János egy a magyar költészet legnagyobbjai közül. Pilinszky Jánoséhoz, József Attiláéhoz, Adyéhoz mérik műveit. Délvidéken született, nem sokkal halála előtt költözött át Magyarországra.
Sziveri János 1954. március 25-én született a vajdasági Muzslyán, ennek ma hatvan éve. Édesapja Sziveri János elektromechanikus, édesanyja Selymesi Mária, a muzslyai kistemplom kántora volt.
Mostarban és Nagybecskereken járt középiskolába, majd Újvidéken tanult az egyetem bölcsészettudományi karán, a magyar nyelv és irodalmi tanszéken. 1980–83-ban az Új Symposion című folyóiratot szerkesztette. 1985-ben került a Szabadkai Népszínházhoz dramaturgnak. Szájbarágás című verseskötetéért 1988-ban neki ítélték a Vajdasági Írószövetség évi díját. Sziveri János Budapesten hunyt el 1990. február elsején.
Sziveri János: Bábel (részlet)
"egyre közeledem a halálhoz
eső esik vagy izzadok talán hoz
valami heveny változást
ez az álom nélküli álmodás"
Emlékének ápolására barátai a magyar irodalom legjobb teljesítményeinek támogatására Sziveri János-díjat alapítottak 1992-ben. 1993-ban, Muzslyán alakult meg a Sziveri János szellemiségét őrző Sziveri János Művészeti Színpad.
Az alábbi videó egy kecskeméti felolvasóesten készült 1989 őszén. Sziveri János Bábel című versét olvassa, ezzel emlékezünk rá.
kattintsa a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=FykaNroDFLQ
Magyarország a Nyugat kapuja a szaúdi befektetők számára
Áttörés történt az arab-magyar kapcsolatokban, ami hamarosan jelentős üzleti együttműködést is hoz majd - közölte a szaúdi-arábiai látogatáson tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Rijádban magyar újságírókkal.
Magyarországon "befektetőbarát kormány várja önöket" - mondta Orbán Viktor az arab befektetőknek a szaúdi fővárosban.
Városháza - Szeged - Alföld
Szegeden a városháza eredeti formáját Vedres István tervezte, majd 1799 és 1805 között építették fel. A szegedi nagy árvizet követően a belvárost fel kellett tölteni, így 1883-ban egy új emeletet húztak az épületre.
Ezt az épületet eklektikus-neobarokk stílusban Lechner Ödön tervei alapján alakították át.
A város egyik szép jelképe a városháza körerkélyes tornya, melyet Babits Mihály költőnk találóan a “csipkéit kacéran hordó, kecses táncosnőhöz” hasonlította.
Heidegger: a világ zsidósága tartja kezében a modern nyugati társadalmakat
Martin Heidegger német filozófus most nyilvánosságra hozott, fekete jegyzetek névre keresztelt írásában, egy helyen azt írja, hogy a világ zsidósága tartja kezében a modern nyugati társadalmakat, míg másutt azt taglalja, valójában a zsidók azok, akik a legrégebb óta a fajelmélet szerint élnek. A könyvben hangot ad véleményének, hogy a világ zsidósága a háborúban áldozatok nélkül csak a tovább növelte befolyását, miközben a németek legjobbjaik vérét áldozták a fronton.
A fekete jegyzetek kiadása ellen egyes tudósok sokáig tiltakoztak, arra hivatkozva, hogy tönkretenné a filozófus életművét. Végül azonban úgy határoztak, az igazság feltárásához szükség van a múlt feldolgozására.
Magyar Nemzet
Aki meg meri kérdőjelezni a fennálló létszerveződési módot, az gyűlöletbeszédet folytat, és/ vagy összeesküvés-elméleteket gyárt - rövid lapszemle
Bogár László szerint Kenneth Rogoff harvardi közgazdász professzor az elmúlt két évszázad uralkodó közgazdaságtanának fő ellentmondására hívja fel a figyelmet, amikor rámutat: a kapitalizmus a magán javak gyarapításában jelesre vizsgázott, a gond az, hogy a közjavak előállításában és megtartásában már akadozik a gépezet.
A fejlett világnak ezért már inkább olyan értékekre kell(ene) fókuszálnia, mint az oktatás, egészségügy, környezetvédelem, jövedelmi egyenlőség, egészségi állapot vagy éppen a minőségi időskori életkörülmények biztosítása.
Bogár szerint amikor a főáramlatbeli közgazdaságtan azt állítja, hogy az önérdekre épülő gazdasági tevékenység társadalmilag is a legjobb és a legcélszerűbb, nem veszi figyelembe, hogy az önérdekét követő egyén nem létezne a család, a rokonok, barátok, pedagógusok évtizedeken át önzetlen szeretettel végzett munkája nélkül.
A közösségi szeretet javak nélkül az egész, önző és racionális egyén feltételezésére alapozódó közgazdaságtan, amit éppen ezért inkább talán „magángazdaságtannak” kellene hívni, kártyavárként omlana össze.
Pontosabban szólva, soha létre sem jöhetett volna. Az elmúlt két-háromszáz év során a globális véleményhatalmi diktatúra sikeresen terjesztette el ezeket a végzetes téveszméket, illetve azt, hogy aki meg meri kérdőjelezni a fennálló létszerveződési módot, az gyűlöletbeszédet folytat, és/ vagy összeesküvés-elméleteket gyárt.
Magyar Hírlap