Páduai Szent Antal templom – Csantavér – Délvidék

Egy francia a magyarokról

                                "A magyar nemzet a hősiesség, a lelki nagyság és a méltóság arisztokráciája. Mikor fogjuk adósságunkat ez áldott nemzet iránt leróni, mely a Nyugatot megmentette? Vajha a francia történetírás leróhatná már egyszer hálájának adóját a magyarsággal, a nemzetek hősével szemben. E nemzet hősi példájával felemel és megnemesít minket. A magyar hősiesség magas erkölcs megnyilatkozása." Jules Michelet (1798-1874) -  francia történész

A Békemenet Az együvé tartozás kifejezése

                          A Békemenetek több száz ezres tábora 2012 óta folyamatosan azt bizonyítja a világnak, hogy hazánk polgárai aktívan kiállnak a nemzeti érdekek mellett. Április hatodikán a szavazóurnáknál fogják milliónyian ugyanezt bebizonyítani – mondta Széles Gábor nagyvállalkozó. – Ön szerint mi az üzenete a Békemeneteknek? – „Leborulok a nemzet nagysága előtt” – idézhetném Kossuth Lajost az eddigi Békemenetek kapcsán, hiszen hihetetlen nagy nemzeti erőt fejeznek ki ezek a megmozdulások. Amióta 2012 januárjában az első menetünkkel kifejeztük az Orbán Viktor és kormánya melletti kiállásunkat, egyre többen vesznek részt a rendezvényeken. A Békemenet lényegesen többről szól, mint hogy ki, melyik politikai oldalon áll. Sokkal többen vesznek részt egy ilyen eseményen, mint egy párthoz köthető rendezvényen. A Békemenetek bizonyították, hogy az ország lakossága érzi az együvé tartozást, fantasztikus, hogy az emberekben ilyen erősen él az összefogás érzése. – Mire számít, mennyien lesznek a szombati rendezvényen? – Szerintem átléphetjük az egymilliós részvételi határt is. Ez azon túl, hogy a szervezőbizottság jó munkát végez, azt is üzeni, az országban hatalmas igény van a nemzeti együvé tartozás kifejezésére, hogy egy az ország. Biztos vagyok abban is, hogy a választáson a szavazók elsöprő többsége támogatja majd az Orbán-kormányt. Ezzel igazolják, hogy Magyarországon erős a nemzeti szuverenitás melletti elkötelezettség, így az Európai Unió sem tehet meg velünk bármit. A Békemenetek több száz ezres tábora 2012 óta folyamatosan azt bizonyítja a világnak, hogy hazánk polgárai aktívan kiállnak a nemzeti érdekek mellett. Április hatodikán a szavazóurnáknál fogják milliónyian ugyanezt bebizonyítani. – Milyen céljai lesznek a Békemenetnek az áprilisi választás után? – Azt remélem, a Békemenet a következő négy évben csökkenteni tudja majd a bal- és jobboldali szembenállást. Abban is bízom, hogy a választás után a vesztes baloldal is átgondolja az egész politikáját, és végre a nemzeti érdekek középpontba helyezésével szervezi újra magát. Pindroch Tamás Magyar Hírlap  

Magyar emlékek a nagyvilágban - Magyar kápolna az I. világháborús magyar áldozatok emlékére - Doberdó – Olaszország

                                      Magyar emlékek a nagyvilágban - Magyar kápolna az I. világháborús magyar áldozatok emlékére - Doberdó – Olaszország

Magyar szecesszió építészeti alkotásai - Dob utcai iskola épülete - Budapest

                                  Budapesten a Dob utca 85. szám alatti épület ma is iskolaként funkcionál. Hegedűs Ármin építészmérnök tervei alapján 1906-ban épült fel. A szecessziós stílusú épület külső és belső díszei, funkcionális elrendezése messzemenően a gyerekek egészségi, esztétikai, kényelmi szempontjait vette figyelembe. Az első világháború idején hadikórházzá alakították az intézményt.  Csak 1921-ben költözhettek vissza a gyermekek saját iskolájukba. Az időközben megrongálódott épületet 1927-ben felújították, felszerelését korszerűsítették. A II. világháborúban az épület földszintjét a hadviseléssel kapcsolatos célokra vették igénybe. A főváros ostroma során bombatalálat és számos belövés érte az iskolát. Az iskolából az évtizedek során sok későbbi kiválóság került ki, köztük olyan híressé vált diákok, mint Ruttkai Éva, Garas Dezső, Somló István színművészek.

Körösfői Kriesch Aladár (1863-1920) - Liszt Ferenc Zeneakadémia Nagytermének festményei - Budapest

                      A Zeneakadémia Nagytermébe, a művészet szentélyébe vezető ajtók közti freskón fakad a Művészet forrása, a lenti kútépítmény emeleti ikerpárja. Körösfői Kriesch zarándokai a művészettől remélnek megváltást (a cím is erre utal: „S akik az életet keresik elzarándokolnak a művészet forrásához”). Muzsikáló angyalsereg hódol az égbolt kifeszített kárpitja előtt az építészetet, festészetet, szobrászatot, irodalmat és zenét szimbolizáló, csupán virágfüzérbe öltözött nőalakok körül. Érdekes módon éppen ezek az aktok okoztak olyan botrányt, ami majdnem a freskó leveretéséhez vezetett. Koronghi Lippich Elek, aki a minisztérium részéről felügyelte az építési munkálatokat – és ambiciózus művészetpolitikusként nyilván befolyással volt az ikonográfiai programra és a művészek kiválasztására is – Körösfőinek szabad kezet adott, így a kész freskókkal Apponyi Albert miniszter csak a felavatáson találkozott, amikor is az aktokon felháborodva azok eltávolítását követelte. Szerencsére a miniszter kíséretében volt a nagy becsben tartott vendégművész, Akseli Gallen-Kallela, a finn szecesszió apostola, aki kiosztotta az önkényeskedő minisztert, mondván rég nem lesz már miniszter, amikor Körösfői még mindig csodálatos dolgokat alkot majd hazája dicsőségére, így mentve meg valódi és szimbolikus értelemben véve a művészetet a hozzá nem értő politikusok elhamarkodott döntéseitől.

Orbán Viktor: Visszaszereztük az országot a magyaroknak

                        A Seuso-kincs hazánk területét már nem hagyhatja el – mondta a köztévében Orbán Viktor, ahol az elmúlt négy év kormányzását is értékelte. A miniszterelnök szerint komoly versenyelőnyt jelentett a kétharmad, és az élet hazánkban ma átláthatóbb és biztonságosabb, mint 2010 előtt.     Hazahoztuk a Seuso-kincseket, mert azok a mieink – mondta Orbán Viktor a köztévé Az este című műsorában. A kormányfő úgy fogalmazott: a magyar állam sosem mondott le arról, hogy ez a mi tulajdonunk. Hozzátette: mi most fizettünk, de ezt a visszaszerzés költségeként könyveltük el, dolgozunk azon, hogy a másik fele is hozzánk kerüljön. A kincs hazánk területét nem hagyhatja el – tette még hozzá. A négy év kormányzást úgy összegezte, hogy sikerült elérni azt, hogy az embereknek megadatott az, hogy a hazájukban érezhetik magukat, mivel annak vezetői nem külföldi elvárásoknak felelnek meg. Orbán hozzátette, hogy ehhez tenni is kellett, mert a politikában az óhaj elszáll, hogy ez megvalósuljon ehhez kell összetartás, erő, és egység is. Ehhez a miniszterelnök szerint a kétharmadra úgy kell tekinteni, mint egy tálentumra, amivel úgy kellett gazdálkodunk, hogy az a magyarok érdekét szolgálja. „Nem állhatunk oda azzal az emberek elé, hogy mit nem tudtunk elvégezni” – közölte. Orbán szerint a négy év alatt megvetettük a jövő alapjait, megfogalmaztuk azokat az értékeket, amelyek alapján szervezzük az életünket. Másrészt sikerült 2010-ben egy fenyegető gazdasági összeomlástól menekültünk meg. Rámutatott, hogy át kellett alakítani mindent, ami rosszul működött, példaként az egészségügyet, az adórendszert, a gazdaságot, és az oktatást említette. „Visszaszereztük az országot a magyaroknak” - foglalta össze a kormányfő. Emlékeztetett: 2008-ban a nyugati gazdasági rendszer megroggyant, új utakat kell keresni mindenkinek, saját karakter által kijelölt úton kell haladni. Szerinte egy konkrét gazdaságpolitikát kell megvalósítani, melynek hazánk esetében többek között része az arányos adórendszer, a bankadó, a munkahelyvédelmi akció és a rezsicsökkentés. Orbán szerint Magyarország legnagyobb versenyelőnye a kétharmados kormánytöbbség volt. „Nem vagyunk okosabbak, mint mások, de sikerült olyan egységet létrehozni, amivel másokat meg lehet előzni” – fogalmazott. A kormányfő úgy látja, ma átláthatóbb, biztonságosabb a magyar élet. Egy nyugdíjasnak nem kell attól tartania, hogy elveszik a nyugdíját, hiszen a kormány megvédi a nyugdíjakat. Segítik a magyar vállalkozásokat is, többek között az új adórendszer segítségével – hívta fel a figyelmet. A munkából meg lehet élni manapság, a jövőben pedig boldogulni és gyarapodni is lehet majd – jelentette ki. A rezsicsökkentésről szólva a kormányfő elmondta: a két nagy rezsicsökkentés után áprilistól indul a harmadik ütem, ha ez lezárul, utána lehet megindítani a következő lépést. A kormányfő lát lehetőséget egy nonprofit közszolgáltatási rendszer kialakítására. Az is cél, hogy a gazdaság és az ipar számára olcsóbb energiát adjunk. Azt szeretnék, hogy négy év múlva Európában itt legyen a legolcsóbb az energia. Az oktatásról szólva kifejtette: átalakították a kereteket. Helyes az állami felügyelet, amely garantálja a megbízható minőséget, helyes a NAT, a pedagógusok életpályamodellje. Ugyanakkor ha megnézi, hogy mi történik nap mint nap, akkor nem tud jó hírekről beszámolni. A diákok teljesítményét illetően a felmérések szerint rossz helyen vagyunk nemzetközi összevetésben, gyengül a teljesítmény, és ezt a folyamatot meg kell állítani. Még sok belső tartalmi kérdést kell rendezni. Orbán ennek kapcsán komoly szakmai és politikai vitákra is fel van készülve. A földtörvényről szólva elmondta: az garantálja, hogy jó irányba haladunk. A mezőgazdaság terén egy több mint 300 éves vitát döntöttünk el: kinek a kezén lesz a magyar föld – mondta Orbán, majd úgy folytatta, hogy legfeljebb 20 százalék lehet nagybirtok, a többi földterület a kisgazdálkodóké kell legyen. A miniszterelnök a rezsicsökkentés mellett a földtörvénnyel kapcsolatban számít komoly csatákra. „Mi hazafiak vagyunk, és szeretnénk jó hazafiak lenni” – mondta a miniszterelnök, hangsúlyozva: el kell érni a bankrendszerben, hogy 50 százalék magyar kézben legyen, mivel véleménye szerint akkor lehetünk függetlenek gazdaságilag. Elmondta, hogy 30-40 százalék jelenleg az arány az OTP-vel együtt. „Nem eget rengető kihívás tehát a célkitűzés” – mondta. Úgy fogalmazott, hogy „a magyar bankrendszerben nincs elég rendszer, leosztottak a helyek, szükség van több versenyre”. A magyar export rekordot ért el idén, ezért is érezheti magát a magyar gazdaság biztonságban – jegyezte meg Orbán, hozzátéve, hogy mindez akkor lesz teljesen így, ha körülbelül tizenkétezer exportképes vállalata lesz hazánknak. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy ha ismét kormányra kerül a Fidesz, akkor szeretnének több területen is finomhangolást végrehajtani, ám – tette hozzá Orbán – „az élet halad előre, tesz kérdéseket és a finomhangolásnál akkor erősebb válaszokat kell adnunk”. A kormányfő megjegyezte: szerinte az a jó gazdasági rendszer, ami minél több pénzt otthagy az embereknél, ehhez az kell, hogy minél kisebb legyen a személyi jövedelemadó elvonása. Hozzátette ugyanakkor, hogy a költségvetésben egyensúly kell, de a józan ész kell, hogy az alapja legyen a jó gazdaságpolitikának, „ezért lassan kell haladni ezzel”. Orbán elmondta, hogy azért nem akar miniszterelnöki vitát, mert „már minden vitát lefolytattunk az ország nyilvánossága előtt, minden adott a választók előtt”. Hozzátette: szerinte az ellenfelei nem vitázni akarnak, hanem „támadni, ócsárolni, ehhez pedig én nem kellek”. Az eladósodottság kapcsán Orbán közölte: egy ország akkor van biztonságban, ha tartalékokkal rendelkezik a váratlan helyzetek megoldásához. Hozzátette, hogy ma Magyarországon nem ez a helyzet, sokan napról napra élnek. Ezért kell abba a helyzetbe hozni a családokat, hogy tudjanak felhalmozni, ezért le kell venni a terheket a vállukról, például a devizahitelezés megoldásával – hangsúlyozta. „A bírósági megoldásban nem hiszek, de bírósági döntések után a kormány ki fogja használni az ítéleteket, és ki fogjuk hozni a reménytelen helyzetből a családokat, ahogy 370 ezer emberrel már megtettük” – mondta Orbán Viktor a műsorban. mno

Árpád-kori templomaink - Szigliget Avas-Réhelyi templomrom - Dunántúl

                                  Az Iharos és a Réhelyi út találkozásánál emelkedik az egykori avasi templom romja. Római kori épület felhasználásával épült. A régi temetőben található, egyenes szentélyzáródású, csúcsos építmény. A tornya csúcsos kősisakú. Oldalkápolnája is van, illetve sekrestye is található a szentély mellett. Az avasi rom a Szigligettől különvált újfalu egykori plébániatemploma. Feltehetően az Atyusznemzetség, esetleg a pannonhalmi bencések építhették a XIII. században. A XIII. század végén, nyugati oldalán kőgúlás, alul négyzetes, feljebb többszögletű toronnyal, a XIV. - XV. században Északi oldalán kápolnával és csontházzal (ossarium) bővítették. A templomba, és köréje temetkezett a falu népe. 

Böjte Csaba boldogságmondásai a Tízparancsolatra

                            VIII. parancsolat: Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy! "Boldog az az ember, akinek igaz, vigasztaló, áldó szavaiból, tetteiből bizalom, élet fakad." Böjte Csaba  

Bayer Zsolt: szombaton újra indul a Békemenet – ez a menet, megint történelmi jelentőségű lesz

                        Tartsuk észben: rajtunk, magyarokon kívül senki nem akarja, hogy nekünk erős és sikeres országunk legyen. Azt is tudjuk, hogy a folytatáshoz erő kell. Az erőhöz pedig egység. Ma az egység neve pedig április 6.   kattints a VIDEÓRA! http://www.youtube.com/watch?v=ND9Oq0Z39GY