Két okból. Az egyik, hogy lezárjunk egy korszakot, a posztkommunizmus korszakát, s ezzel befejezzük a rendszerváltást. A másik, hogy ezzel egy időben megkezdjük a nemzeti szuverenitásra épülő demokrácia korszakát, amelynek erős civil társadalomra és állampolgári öntudatra kell alapozódnia, s amelynek el kell hoznia a magyar–magyar megbékélést is.
Tehát először: ennek az országnak véglegesen meg kell szabadulnia az MSZP által az országra zúdított káros hagyományoktól. Huszonöt évvel ezelőtt az MSZP, mint az MSZMP, az állampárt mai napig jogutód pártja, tudatos, átgondolt stratégiával átmentette a hatalmát a demokráciába.
De ez nem volt elég: az MSZP megőrizte a társadalmi bázisát is, mégpedig úgy, hogy saját hatalmával együtt átmentette a demokráciába a kádárizmust, a kádári szemléletet és gondolkodásmódot. Immáron huszonöt éve élünk vele együtt, és nem tudunk megszabadulni a kádárizmustól, amely megfojtja a cselekvőképességünket, deheroizál és tehetetlenné tesz bennünket.
Ránk hagyta az MSZP a paternalizmust, a polgárok feletti atyáskodást, amelynek következtében a magyar emberek egy része még mindig nem állampolgár és honpolgár, még mindig mindent eltűr és elvisel, nem röhögi ki az oktatóját, nem lázad fel a multik megalázó munkafeltételei ellen, nem szólal fel a saját érdekében, nem ordít következményekért, ha a politikusok hazudnak neki és becsapják őket, nem alakít szakszervezeteket, nem mozgósít, nem kiabál, csak hallgat és hallgat, és nem viselkedik a demokráciához méltóan, büszkén, magabiztosan, s nem veszi kezébe a saját és az ország sorsának irányítását.
Ránk hagyta az MSZP a történelem feledését, a mának élést, a carpe diem mentalitását, azt, hogy ne számoltassuk el a közelmúlt bűnöseit, ne legyen lusztráció, történelmi igazságtétel és kárpótlás, ne tudjunk meg semmit a ügynökökről és az őket irányító politikai vezérkar viselt dolgairól; ránk hagyta az MSZP az erkölcsi nihilizmust, amelyben nincs jó és rossz, csak érdekek vannak, amelyben lehet hazudni reggel, éjjel meg este, s minden mindegy, csak rántott csirkecomb legyen vasárnap az asztalon.
Ránk hagyta az MSZP a kádárizmussal az ájult Nyugat-imádatot, mely oly édesen vette át a Szovjetunió iránti örök, testvéri szeretet érzületét; ránk hagyta a nemzeti érzés semmibe vételét, az internacionalizmust, a kozmopolitizmust és a globalizmust – utóbbiban a szabad demokraták tettestársaik voltak –, ránk hagyta a szolgalelkűséget, a talpnyalás művészetét, a határon túli honfitársaink iránti közömbösséget, a merjünk kicsik lenni Kovács László-i opportunista és megalkuvó világképét, az örök szolgalelkűséget.
És végül ránk hagyta az MSZP az SZDSZ-szel karöltve annak tudatát, hogya baloldaliság az egyetlen lehetséges és természetes gondolkodásmód a politikában, a kultúrában és a társadalomban, minden jobboldaliság elvetendő és üldözendő, a nemzeti érzés, a konzervativizmus, a keresztény politika nem más, mint természetellenes torzulás s persze diktatúra, autokrácia, fasizmus, rasszizmus és antiszemitizmus – s mindezt irtani kell.
Nos, ez az MSZP politikai hagyatéka, a kádárizmus, ez az, amitől meg kell szabadulnunk, s április 6-a után ki kell takarítanunk a posztkommunizmus Augiász istállóját. Ez a feladatunk, és ez tényleg nem is kevés.
Másfelől azért kell a Békemenet, hogy egy új korszakot kezdjünk, megtisztulva az MSZP-s, SZDSZ-es múlttól. Ebben az új korszakban egy nemzeti büszkeségre és szuverenitásra épülő, részvételi demokráciát kell felépítenünk, ami nem mehet másként, mint az emberek, a civil társadalom és az állam közötti folyamatos párbeszéddel, a mindenkori kormányok ellenőrzésével, a civil kontrollal.
A Békemenet óriási és méltóságteljes szimbóluma nemcsak annak, hogy nemzeti szuverenitást, demokráciát, közjót és jó erkölcsöt akarunk, hanem annak is, hogy mostantól a mindenkori politikai elit semmit nem tehet meg nélkülünk, nem határozhat nélkülünk, nem kezelhet le bennünket, véresen komolyan kell, hogy vegyen bennünket, mert erősek lettünk, büszkék lettünk és bátrak lettünk, s többé nem vagyunk szolgalelkek, hanem magabízó állampolgárok.
S végül a Békemenet a magyar–magyar megbékélés szükségességét is szimbolizálja. A múlt politikai erőivel természetesen nincs megbékélés és kiegyezés; kell viszont a kiegyezés a bal- és jobboldali beállítottságú emberek között, s kell a megbékélés a különféle etnikumok és nemzetiségek között, beleértve ebbe hangsúlyosan a cigányokat és a zsidókat is.
A Békemenet azt kívánja, hogy szűnjön meg a hideg polgárháború Magyarországon, legyen béke már, de csak azokkal és azok között, akik nem törnek Magyarország, hazánk érdekei ellen.
Fricz Tamás
mno
A Cserhát lábánál, Váctól mindössze 19 kilométerre található Csővár határában, pontosabban a Sinkár-tó fölötti dombon gyönyörű látványban lehet részünk.
A lankákat ugyanis ellepik a vöröslő pipacsok, nem csupán néhány tökéletes fotóhoz, de egy romantikus sétához is tökéletessé téve a helyet.
Prázsmár evangélikus temploma a Barcaság legjelentősebb erődtemploma. Az első templomot talán 1218-ban kezdték építeni, majd az 1240-es években a kerci apátság folytatta az építkezést, jellegzetes ciszterci stílusban.
1480-ban készített Szent Kereszt-szárnyasoltára az egyik legrégebbi Erdélyben. A templom köré hármas védőfalrendszert építettek. A belsőváron belül, a templomudvar és az előudvar falában alakították ki azt a 275 kamrát, amelyek ostrom idején menedéket adtak a lakóknak, békeidőben pedig terményeket tároltak bennük.
A barbakánban működött a városháza. A belsővárat vizesárok vette körül, amelybe a környező források vizét vezették. Az oszlopsoros bejárati szárnyat a 19. század elején építették, helyén korábban felvonóhíd állt. Délnyugati oldalán, a barbakán és a belső falgyűrű közé a 18. században építettek alacsonyabb védőfalat. Emögött működött a sütöde, ahol a várban őrzött lisztből sütöttek kenyeret.
A Batthyány-kormány – Magyarország első felelős Minisztériuma (kormánya) volt.
1848. március 23-án az országgyűlés alsótábláján Batthyány Lajos, a március 17-én kinevezett miniszterelnök, kihirdette Minisztériumának névsorát. A kormány szeptember 11-én mondott le, de különböző okokból végül október 2-án adta át szerepkörét az Országos Honvédelmi Bizottmánynak.
Kalocsán a Negyvennyolcasok terén került felállításra az első felelős magyar kormány tagjainak szoborcsoportja. Alkotója Benedek György, aki több szobrot készített már Kalocsának.
Levélben biztosította támogatásáról Orbán Viktor miniszterelnököt és pártját Helmut Kohl egykori német kancellár a két hét múlva tartandó országgyűlési választás alkalmából.
„Néhány napon belül, április 6-án országodban parlamenti választásokra kerül sor, és eldől, hogy a jövőben ki irányítja kormányfőként Magyarország sorsát. Ezt a jó alkalmat szeretném megragadni, hogy biztosítsalak arról, te és pártod, a Fidesz teljes támogatásomat élvezi” – fogalmazott a német politikus Orbán Viktornak küldött levelében, amelyet a Miniszterelnökség juttatott el az MTI-hez. Helmut Kohl azt írta: „a természetesen még létező minden kihívás ellenére országod az elmúlt években kormányzásod alatt gazdaságilag is örvendetes fejlődésbe kezdett. Ezt az irányt kell követni.”
Napjaink nyugtalansága és az ukrajnai válság megint csak egyértelművé teszi, hogy mennyire fontosak a stabil viszonyok Európa minden egyes országában és egész Európában – olvasható a levélben. „Tudom, egyetértünk abban, hogy mindehhez olyan értékalapú politika tartozik, amely megbízható, képes a vezetésre, s ezzel világos perspektívát ad az embereknek.
Ez azért is különösen fontos, mert a világ összetettebbé vált és felgyorsult, a demokrácia pedig a média újfajta formáin keresztül másként élhető meg és érzékelhető” – hangsúlyozta Helmut Kohl.
Az egykori kancellár szerint e napok kihívásai megerősítik mindenekelőtt azt is, hogy Európa „a mi sorsunk, és ez legelsősorban a háború vagy a béke kérdése marad”. „Ijesztő, hogy újra és újra válságra van szükség ahhoz, hogy az emberek számára tudatosabbá váljék, milyen rendkívüli jelentőséggel bír mindannyiunk számára az egyesült Európa.
Ennek és a német-magyar barátságnak a szellemében fogadd, kedves barátom, a küszöbön álló április 6-ai választáshoz legjobb kívánságaimat” – zárta levelét Helmut Kohl.
mno
Kedves Barátaink!
A maffiabaloldal a héten elindította az egész országra kiterjedő gyűlöletkampányát: mérhetetlen aljas hazugságokat tartalmazó szórólapokkal árasztották el az összes települést - ily módon akarják megtéveszteni a választókat. Ne feledjük egy pillanatig sem Márai nagyon is aktuális gondolatát!
Barátsággal: Mészáros László
a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
"Nincs veszedelmesebb ellenfél, mint a zsákmányát féltő ragadozó."
Márai Sándor (1900-1989) - író, újságíró
"A nyugati kultúra éppen úgy nem egységes, mint ahogy nem keresztény. A nyugati kultúra számtalan ókori és középkori kultúrelemből, sőt kultúrkörből tevődik össze, szellemi tartalma a Rómától átvett pogány vallások hagyatékánek színes kaleidoszkópját mutatja.
Óegyiptomi, asszír, görög és zsidó kultúrrétegek hevernek benne egymáson. Mindehhez járul még a beözönlött germán népek kultúrája.
Európa törekedett arra, hogy kereszténnyé legyen, valójában sohasem lett az [...].
Egységes a kapitalizmusban lett Európa - de akkor szűnt meg európai lenni."
Kelet népe, 1941 - részlet
Kodolányi János (1899-1969) - író, újságíró
Tartsuk észben: rajtunk, magyarokon kívül senki nem akarja, hogy nekünk erős és sikeres országunk legyen. Azt is tudjuk, hogy a folytatáshoz erő kell. Az erőhöz pedig egység.
Ma az egység neve pedig április 6.
"Kedves barátaim, hogy megvilágítsam nektek az MSZP politikáját, a legjobb, ha a következő idézetet hozom elő a Mein Kampfból: a gyűlölet a legalapvetőbb emberi érzés, a gyűlöletre kell alapozni a politikát, és a gyűlölettel kell megsemmisíteni az ellenséget. Az MSZP politikája erre alapul, így akarja megsemmisíteni a Fideszt."
Orbán Viktor - Fidesz kongresszus - 2006. május 20.
"Az »áruló« írástudó tehát nem avval lesz árulóvá, ha lába nem megy egyenesen a Csillag felé, melyre ujja mutat. Az árulást akkor követi el, ha nem is mutat többé a Csillagra."
Az írástudók árulása - részlet - 1928
Babits Mihály (1883-1941) - költő, író, irodalomtörténész, műfordító