Kodály országában ezt így kell csinálni - rövid ellenzéki lapszemle
Az iskolai énekléskultúrát erősítené a kormány a köznevelésben – jelentette be Balog Zoltán miniszter. Nem az a tervük, hogy pluszórákat iktassanak be a tantervbe, inkább az iskolai kórusok és a szakemberképzés támogatásával fejlesztenék az iskolai énekléskultúrát.
A miniszter első lépésben az szeretné, ha minden iskolában lenne legalább egy kórus, amelyet szakember vezet, és a próbái védett időben lennének. Nemzetközi összehasonlításban jól állunk a művészeti órák terén: európai átlagban az összes tanóra 9 százalékát teszi ki a művészeti nevelés, miközben ez az arány a magyar iskolákban 16 százalék.
Magyar Nemzet
Kétéves munkatervet dolgoz ki a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége a mindennapos éneklés megvalósítására – mondta el Mindszenty Zsuzsánna, a szervezet elnöke Balog Zoltán nyilatkozata után.
A mindennapos éneklés programja tartalmazza majd a tanárképzés, valamint a tanári továbbképzések tartalmi megújítását és megfelelő énekes segédanyag kidolgozását.
Olyan zenei anyagokat szeretnének a tanárok kezébe adni, amelyeket bármilyen korosztálynak, rövid idő alatt, könnyen meg lehet tanítani, amelyek sikerélményt és örömöt adnak az együtt éneklőknek.
hvg.hu
Gazdasági, politikai, geostratégiai és kulturális érdekek kötik Európát Oroszországhoz, - ezeket, nem pedig Washington utasítását kell követnünk – német és francia vélemények – rövid lapszemle
Egyre többen követelik a Németországban az Oroszországgal szembeni konfrontációs politikai irányvonal korrekcióját. A szociáldemokraták Willy Brandt Körének felhívása arra hívja fel a figyelmet, hogy az orosz-euroatlanti konfliktus a jelenlegi trendek, a hidegháborús retorika folytatása mellett katasztrófába torkollhat.
Az aláírók úgy vélik, Európának szüksége van Oroszországra, mint ahogy Oroszországnak is Európára. Ezért szerintük a világnak meg kell békülnie a Krím annektálásával is, amely sérti ugyan a nemzetközi jogot, ám immár a félszigeten élők többségének akaratát is tükrözi a politikai realitás.
A Krímbe látogató, elsősorban Nicolas Sarkozy exállamfő jobboldali ellenzéki pártjának tagjaiból álló francia parlamenti küldöttség volt a Krím tavalyi elcsatolása óta az első jelentősebb nyugati küldöttség, amely felkereste a félszigetet.
A delegáció előzetesen egyeztetett Laurent Fabius külügyminiszterrel, aki teljes mértékben ellenezte a látogatást. Thierry Mariani képviselő aránytalannak nevezte a látogatásukat kísérő tiltakozásokat.
Egy teljesen nyugodt, többségében oroszok lakta régióról van szó, amely tiszteletben tartja az oroszok, az ukránok és a tatárok közötti nyelvi különbözőségeket, s amelynek joga volt eldönteni, hova is tartozzon.
A képviselő abszurdnak nevezte, hogy az unió blokád alá vonta Krímet, s úgy vélte, a szankciók politikája sehová sem vezet. Franciaországot gazdasági, politikai, geostratégiai és kulturális érdekek kötik Oroszországhoz, s ezeket, nem pedig Washington utasítását kell követnie.
Napi Gazdaság
Terroristák kiképzésének terve Boszniában – rövid ellenzéki lapszemle
A zágrábi Jutarnji List orgánum szerint feltartóztathatatlannak tűnik az iszlamisták boszniai térnyerése. Az Iszlám Állam hívei ugyanis folyamatosan vásárolnak fel ingatlanokat Boszniának erdőkkel borított, nehezen megközelíthető területén.
Titkosszolgálatok azt gyanítják, hogy kiképző központot akarnak létrehozni, ahol felkészíthetik majd a potenciális terroristákat a nyugati létesítmények elleni merényletekre.
Népszava
Ez csak a dráma előjátéka – rövidesen eljuthatunk oda, hogy csak a legkíméletlenebb eszközök kínálhatnak megoldást – rövid lapszemle
Földi László volt titkosszolgálati vezető szerint a migráció világhatalmi harc része, amelyben a földrész sorsa a tét. Egyfelől humanitárius katasztrófa, másfelől harc, amelyet nem fegyverrel vívnak. Európát megtámadták, a kontinens a létéért küzd.
Szomorú, hogy ennek ellenére az unió nem alakított ki egységes koncepciót a kérdéskezelésére. Mindez az arab tavasszal kezdődött, amely szó szerint anarchiát teremtett.
Az ukrán konfliktus sem véletlen, a cél leválasztani Oroszországot Európáról. Az orosz energia és nyersanyag, valamint az európai technológia és céltudatosság újra történelmi csúcsokra emelhetné a földrészt és gazdag kultúráját.
Ami persze átrendezné a jelenlegi világhatalmi viszonyokat is. A népességfogyással kapcsolatos szólamok veszélyesek és felelőtlenek. Egy időben így gondolkodott a Nyugat is, de kiderült a németországi törökök, a franciaországi arabok, a svédországi feketék kapcsán, hogy áthidalhatatlanul nagyok a kulturális szakadékok.
A hazai egyházi és civil segélyszervezetek munkája tiszteletet érdemel. A háttérben vadul dolgozik az a szervezőréteg, amelyet nem a menekültek érdekelnek, hanem a kormány lejáratása, megbuktatása, a közvélemény manipulálása. A migránsok utóbbi esetben csak ürüggyé, eszközzé válnak.
A világon sehol sem lehet a zöldhatáron átsétálni. „Próbáltam volna én csak úgy átmenni a jordán-szír határon annak idején”. A migránsok jelentős része ebből a világból érkezik, tehát pontosan tudja, hogyan lehet és kell törvényesen átkelni a határokon.
Ugyanakkor azt tapasztalják, hogy Európában az illegális határátlépésért nem büntetik őket, még akkor sem, ha ez itt is bűncselekmény, mert menekültként tekintenek rájuk, akiket elszállásolnak és segélyeznek is.
A kerítéssel fizikailag és jelképesen is le kell zárni mindezt. A határátkelőhelyekre, azaz a törvényesség útjára kell kényszeríteni az embereket. Alanyi jogon járó segélyek ideje hamar le fog járni.
Amit eddig láttunk, az csak a dráma előjátéka, ha így haladunk, visszafordíthatatlanul eljuthatunk abba az állapotba, ahol már csak a legkíméletlenebb eszközök kínálhatnak megoldást.
Magyar Hírlap
Európa ideológiai rögeszmévé vált - Európát időnként önmagától kell megvédeni – rövid ellenzéki lapszemle
Orbán Viktor szerint korábban az EU valódi megoldásokat kínált valódi problémákra, de mára valami elromlott, a valamikor pragmatikus Európa ideológiai rögeszmévé vált, zárt eszmerendszer lett, ahol az emberjogi fundamentalizmus uralkodik. Amit mi magyarok csinálunk, kétségkívül sikeres, de mivel nem illik bele Brüsszel ideológiai elképzeléseibe, vagyis nem gyengíti, hanem erősíti a magyar nemzeti és állami szuverenitást, onnan nézve mégis kárhoztatandó. Népszava Pápay György filozófus szerint Európát időnként önmagától kell megvédeni, legyen szó a multikulturalizmus önfeladó – erősebb olvasatban: önpusztító – stratégiájáról vagy a nemzetek feletti Európa rögeszméjéről. Ahol egy olyan államalakulatot is csak a csodával határos módon lehet összetartani, mint Belgium, ott nem Európai Egyesült Államokra van szükség, hanem sokkal inkább az etnikai sokszínűség, mint adottság elismerésére. Magyar Nemzet
Totális háború Európa ellen - Az iszlamisták vezérei most Európa közepét kívánják elfoglalni – tudva, hogy a határvidékek ezután maguktól összeomlanak – rövid lapszemle
Czakó Gábor író, publicista szerint az iszlamisták vezérei ismerik a történelmet, és tudják, hogy Európát nehéz elfoglalni a peremvidékein át.
A mai stratégák a lépésről lépésre haladás elvét elvetve a nagy ugrás mellett döntöttek, és Európa közepét vették célba, Németországot, Franciaországot, Németalföldet és Angliát.
A két tűz közé került határvidékek ezután maguktól omlanak össze.
Szemtanúk sora állítja, hogy a „menekültek” alacsony harcértékű idősebbeket nem hoznak magukkal. Asszonyokat és bizonytalan hovatartozású gyerekeket is csak annyit, amennyi álcának elég és mozgékonyságukat nem csökkenti.
Magyar Hírlap
fotón: A bevándorlók naponta megrohamozták a Csalagutat Franciaországban
Egy lakosra vetítve Magyarország három és félszer annyi menekültet fogadott be, mint Németország - rövid lapszemle
A német Frankfurter Allgemeine Zeitung Segélykiáltás Magyarországról című kommentárjában Nikolas Busse kiemelte: Európában nem lenne szabad azzal elintézni a szerb határon épülő határkerítés ügyét, hogy csupán az Orbán-kormány újabb populista manőveréről van szó, mert az eset nem ilyen egyszerű.
A népességhez viszonyítva az egész EU-ban Magyarországra érkezett a legtöbb menedékkérő az első negyedévben, és egy lakosra vetítve Magyarország három és félszer annyi menekültet fogadott be, mint Németország.
Ezért a kerítés mindenekelőtt egy kis nép segélykiáltása, amelyet nem csak az EU-bizottság nem hallott meg. Ugyanakkor kérdéses, hogy a kerítés a gyakorlatban segít-e a magyarokon. Busse szerint az eset rávilágít, mi forog kockán: amennyiben az európai menekültpolitika nem vezet jobb eredményekre, visszatérnek a sorompók a kontinensre.
hvg.hu
Megadja Gábor újságíró szerint az álomvilág polgárai szerint mindenki együtt tud élni mindenkivel, és ez csak párbeszéd, megértés, érzékenység kérdése, azonban a félhold és a kereszt együttélése kudarcos kísérletnek bizonyult.
Pikáns oldala ennek a történetnek, hogy az univerzális igazságosság plusz teljes béke képletének hívei épp azt a liberális rendet akarják megőrizni, amit talán elsőként fog elsöpörni a mostani népvándorlás.
A kalifátusban nincsen pride (homoszexuális felvonulás). Nem lehetséges-e, hogy még egy liberális rendet is nem liberális eszközökkel kell megvédeni?
Ahhoz, hogy egy európai ország polgárai a lehetséges legnagyobb szabadságot élvezzék, ahhoz szükség van azok kizárására, akik e szabadságnak deklarált ellenségei?
Lehetséges, hogy a szabad mozgáshoz, szóláshoz stb. is szükség lehet határzárra, a törvények szigorítására?
Napi Gazdaság
Budapestnek kimondottak jók az esélyei az olimpia megrendezésére - rövid ellenzéki lapszemle
Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapest Olimpiai Mozgalom elnöke az olcsó olimpiákat szorgalmazó Agenda 2020 reformmal kapcsolatban leszögezte, a NOB pontosan tudja, miért fogadta el a programot: az olimpizmus jövője a tét, mert, ha csak gazdag és nagyvárosok rendezhetnek játékokat, beszűkül az olimpiai mozgalom mozgástere, csökkenhet a népszerűsége.
A program elfogadása tehát növeli Budapest esélyeit. Budapest az egyik legtapasztaltabb világbajnokságok és Európa-bajnokságok rendezését illetően.
Az olimpia „ki van találva”, egész iparág épült rá, azaz Budapestet nem hagyják magára. Azért is akar Budapest olimpiát rendezni, hogy neve ismertebbé váljon.
Magyar Nemzet
Orbán Viktor feltette a kérdést: ki gondolta volna, hogy az Egyesült Államok lehallgatja a német politikai vezetőket? Ez kiderül, és nem szakad le az ég - rövid lapszemle
Szabó Marcel zöldombudsman az elmúlt két évben kiemelten foglalkozott a formálódó EU-USA szabad kereskedelmi egyezménnyel, amely szerinte a titkolózások ellenére azt sugallja magáról, hogy az erős gazdasági szereplők forgatókönyve szerint zajlik, a gyengébbek és a még meg sem születettek rovására.
Orbán Viktor Erdélyben, bálványosi beszédében feltette a kérdést: Ki gondolta volna, hogy az Egyesült Államok lehallgatja a német politikai vezetőket? Ez kiderül, és nem szakad le az ég.
És ki gondolta volna, hogy mi, európaiak úgy teszünk majd, mintha mi sem történt volna, és barátságosan folytatjuk szabadkereskedelmi tárgyalásainkat azzal a féllel, aki valószínűleg hamarabb ismeri tárgyalási álláspontjainkat, mint mi saját magunk?
És ki gondolta volna egy éve, hogy amerikai fegyvereket telepítenek Közép-Európába, és a magyar parlamentnek az okoz majd fejfájást, hogy Magyarország is beálljon-e a sorba?
mandiner.hu
Petrich András (1765-1842) festőművész képeiből
Katonai mérnök-tábornok, festő, rajzoló és rézmetsző.
Az 1809-es nemesi felkelés vezérkari főnöke volt. Számos akvarellen és gouache-on örökített meg hazai és külhoni tájakat.