Immár a lét a tét - rövidke lapszemle
Fricz Tamás szerint immár nem az a kérdés, hogy a többségi, államalkotó európai nemzetek befogadnak-e kisebb külföldi csoportokat, s ezzel mintegy színesítik országukat, hanem arról, hogy a más kultúrákból érkező embertömegekkel szemben az európaiak egyáltalán meg tudják-e védeni többségüket, akár mennyiségi, akár szellemi, kulturális, vallási értelemben. 2015 nyarán már a tét az: ki fogja meghatározni Európa arculatát húsz-harminc év távlatában?
Napi Gazdaság
Tornyai János (1869-1936) festőművész képeiből
Zsellérszülők gyermeke volt. A budapesti Mintarajziskola rendes, 1888-89 között pedig vendéghallgatójaként Székely Bertalan, Lotz Károly, Gregus János növendéke volt.
1894-től ösztöndíjjal Párizsba a Julian Akadémián képezte magát, ahol igen nagy hatást gyakorolt rá Munkácsy Mihály festészete. 1897-ben bejárta Német- és Olaszországot, majd hazatért Hódmezővásárhelyre.
Megélhetési gondokkal küzdött, műteremhez is csak 1903-ban jutott.
1933-34-ben néhány hónapig Szentendrén dolgozott. Műteremben c. képét az 1933. évi Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás aranyéremmel tüntette ki. A Képzőművészek Új Társasága (KUT), a Munkácsy Céh, a Magyar Képzőművészek Iparművészek Egyesülete (KÉVE), a Paál László Társaság tagja volt. 1934-ben Hódmezővásárhelyen művészek, írók és műbarátok Tornyai Társaságot alapítottak.
A magyar paraszti sors realista ábrázolójaként kezdetben Munkácsy nyomdokain haladt.
Műveiből többet őriz a Magyar Nemzeti Galéria.
Stetka Gyula (1855-1925) festőművész képeiből
A Mintarajziskolában, majd a bécsi és müncheni akadémián tanult. Később a Benczúr-mesteriskola tagja, illetve tanársegéde lett.
Művészetében Benczúr hatása erősen érezhető. Egyházi tárgyú kompozíciókat, zsánerképeket és portrékat készített.
Demjén Ferenc dalaiból - Hogyan Tudnék élni nélküled - hangfelvétel
kattints a a hangfelvételre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=Fm9aAEZYKEI
Az USA eszetlenül önző fegyverkezése veszélyezteti, a nemzeteket létét, robotháborúba sodorhatja a világot - rövid ellenzéki lapszemle
Közel ezer tudós és műszaki szakember, köztük Stephen Hawking, Elon Musk és Noam Chomsky emelte fel a szavát nyílt levélben a gyilkos harci robotok betiltásáért.
Felfegyverzett drónok megkönnyíthetik nemzetek destabilizálását, leigázását, bizonyos etnikai csoportok célzott kiirtását. P. W. Singer, a jövő háborúinak jól ismert kutatója már korábban kijelentette, hogy „a robotika bevezetése a háborúba éppolyan komoly – és önveszélyes! – lépés, mint az atombomba elkészítése volt, épp ezért nem ártana egy pillanatra megállni, és gondolkodni”.
Népszabadság
Kirándulás a Fügés-tetőről (1159 méter) a Széphavasra (1341 méter) - 2015. május 25.- Gyimes - Székelyföld - Erdély
A Fügés-tetőről, más néven a Gyimesi-hágótól (1159 méter) indultunk a Széphavasra (1341 méter).
Tetején, a Boldogasszony hegyen áll a Szentlélek kápolna, melyet 2014 pünkösd hétfőjén szenteltek fel. Most is szép ünnepség és szentmise volt ott.
fotók Katalin konyhája oldal
Hatalmas hátizsákok alatt görnyed s legtöbb ember
"Hatalmas hátizsákok alatt görnyed s legtöbb ember: cipelni kell a hitelt, fenn kell tartani a házat, az autót, az életszínvonalat.
A válságban Isten fogyókúrára fogja az emberiséget, hogy a sok felesleges lomot, cicomát ledobjuk magunkról"
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Réti István ((1872-1945) nagybányai festőművész munkáiból
A nagybányai művésztelep egyik alapító tagja és a nagybányai mozgalom teoretikusa. 1850-ben a Mintarajziskolát egy hónapi tanulás után otthagyta.
1891-ben Münchenbe ment, ahol Hollósy Simon szabadiskolájában képezte magát 1893-ig. Utána Párizsban a Julian Akadémiát látogatta.
1902-től a nagybányai telepen működő iskola tanára volt.
A férfinek és a nőnek nem versengenie kell egymással, a feladatuk, hogy együttműködjenek, közös célokért dolgozzanak, és megadják egymásnak a kölcsönös tiszteletet – rövid ellenzéki lapszemle
Nem kérek a modern feminizmusból, mert az egyéni erőfeszítést tisztelem, nem érzem magam elnyomva, továbbá nem akarom, hogy a fiúk szinte bocsánatot kérjenek a saját nemükért, pár megkeseredett ember áldozat-szindrómája miatt.”
Ez, és ehhez hasonló vélemények is olvashatók a 2013 nyarán indult Nők a feminizmus ellen című blogon, ami mára igazi antifeminista mozgalommá nőtte ki magát. Facebook-oldalának világszerte 31 ezer rajongója van.
Az oldal mögött nem áll hivatalos szervezet, szponzor vagy bármilyen szervezett háttér, egy egyszerű civil kezdeményezésről van szó, amihez önkéntes alapon bárki csatlakozhat, és az arcával együtt felvállalhatja a véleményét.
A nők jelentős része azért csatlakozott az oldalhoz, mert úgy érzi, ideje megóvni a férfiakat egyes modern feminista irányzatok agresszív, férfigyűlölő kirohanásaival szemben. „Nem vagyok áldozat, nem vagyok elnyomva, a férfiaknak is vannak sérelmeik, és felelősséget vállalok a saját cselekedeteimért” – érvel az egyik nő.
Volt, aki így kritizálta a modern feminizmust: „a feministáktól azt hallom: gyenge vagyok, sebezhető, és áldozat. Akkor lehetek sikeres, ha férfiként viselkedem. Nőiesnek lenni szégyen és baromság.
A férfiaktól viszont azt hallom: gyönyörű vagyok és erős. Jó vagyok úgy, ahogy vagyok. Nőies nőnek lenni csodálatos és tiszteletreméltó.” „Nem kérek a feminizmusból, mert elfogadom azt a tényt, hogy a férfiak és a nők különbözőnek születnek, mióta világ a világ, és nekem ez tökéletesen megfelel így.
Ilyen a természet. Mindkét nemnek megvannak a maga előnyei, és én szeretem a sajátjaimat.” A férfinek és a nőnek nem versengenie kell egymással, inkább az a feladatuk, hogy együttműködjenek, közös célokért dolgozzanak, és megadják egymásnak a kölcsönös tiszteletet.
hvg.hu
Még nem érezzük igazán, milyen bajok közelegnek – a nemzetnek szüksége van a megszületendő gyermekekre – rövid lapszemle
Őri Péter, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet főmunkatársa szerint ma már több hatvanöt éven felüli él az országban, mint tizenöt éven aluli. Ma még nem érezzük igazán, milyen bajok közelegnek.
Ha tartani akarnánk a tízmillió körüli népességszámot, hosszú távon a százötvenezres évenkénti születésszámot kellene megközelítenünk.
Most kilencvenezernél vagyunk. Mondhatunk mi most bármit, ha minden így marad, egyszer még nagy verseny folyik majd a jól képzett migránsokért.
Magyar Hírlap