Ez csak a dráma előjátéka – rövidesen eljuthatunk oda, hogy csak a legkíméletlenebb eszközök kínálhatnak megoldást – rövid lapszemle
Földi László volt titkosszolgálati vezető szerint a migráció világhatalmi harc része, amelyben a földrész sorsa a tét. Egyfelől humanitárius katasztrófa, másfelől harc, amelyet nem fegyverrel vívnak. Európát megtámadták, a kontinens a létéért küzd.
Szomorú, hogy ennek ellenére az unió nem alakított ki egységes koncepciót a kérdéskezelésére. Mindez az arab tavasszal kezdődött, amely szó szerint anarchiát teremtett.
Az ukrán konfliktus sem véletlen, a cél leválasztani Oroszországot Európáról. Az orosz energia és nyersanyag, valamint az európai technológia és céltudatosság újra történelmi csúcsokra emelhetné a földrészt és gazdag kultúráját.
Ami persze átrendezné a jelenlegi világhatalmi viszonyokat is. A népességfogyással kapcsolatos szólamok veszélyesek és felelőtlenek. Egy időben így gondolkodott a Nyugat is, de kiderült a németországi törökök, a franciaországi arabok, a svédországi feketék kapcsán, hogy áthidalhatatlanul nagyok a kulturális szakadékok.
A hazai egyházi és civil segélyszervezetek munkája tiszteletet érdemel. A háttérben vadul dolgozik az a szervezőréteg, amelyet nem a menekültek érdekelnek, hanem a kormány lejáratása, megbuktatása, a közvélemény manipulálása. A migránsok utóbbi esetben csak ürüggyé, eszközzé válnak.
A világon sehol sem lehet a zöldhatáron átsétálni. „Próbáltam volna én csak úgy átmenni a jordán-szír határon annak idején”. A migránsok jelentős része ebből a világból érkezik, tehát pontosan tudja, hogyan lehet és kell törvényesen átkelni a határokon.
Ugyanakkor azt tapasztalják, hogy Európában az illegális határátlépésért nem büntetik őket, még akkor sem, ha ez itt is bűncselekmény, mert menekültként tekintenek rájuk, akiket elszállásolnak és segélyeznek is.
A kerítéssel fizikailag és jelképesen is le kell zárni mindezt. A határátkelőhelyekre, azaz a törvényesség útjára kell kényszeríteni az embereket. Alanyi jogon járó segélyek ideje hamar le fog járni.
Amit eddig láttunk, az csak a dráma előjátéka, ha így haladunk, visszafordíthatatlanul eljuthatunk abba az állapotba, ahol már csak a legkíméletlenebb eszközök kínálhatnak megoldást.
Magyar Hírlap
Európa ideológiai rögeszmévé vált - Európát időnként önmagától kell megvédeni – rövid ellenzéki lapszemle
Orbán Viktor szerint korábban az EU valódi megoldásokat kínált valódi problémákra, de mára valami elromlott, a valamikor pragmatikus Európa ideológiai rögeszmévé vált, zárt eszmerendszer lett, ahol az emberjogi fundamentalizmus uralkodik. Amit mi magyarok csinálunk, kétségkívül sikeres, de mivel nem illik bele Brüsszel ideológiai elképzeléseibe, vagyis nem gyengíti, hanem erősíti a magyar nemzeti és állami szuverenitást, onnan nézve mégis kárhoztatandó. Népszava Pápay György filozófus szerint Európát időnként önmagától kell megvédeni, legyen szó a multikulturalizmus önfeladó – erősebb olvasatban: önpusztító – stratégiájáról vagy a nemzetek feletti Európa rögeszméjéről. Ahol egy olyan államalakulatot is csak a csodával határos módon lehet összetartani, mint Belgium, ott nem Európai Egyesült Államokra van szükség, hanem sokkal inkább az etnikai sokszínűség, mint adottság elismerésére. Magyar Nemzet
Totális háború Európa ellen - Az iszlamisták vezérei most Európa közepét kívánják elfoglalni – tudva, hogy a határvidékek ezután maguktól összeomlanak – rövid lapszemle
Czakó Gábor író, publicista szerint az iszlamisták vezérei ismerik a történelmet, és tudják, hogy Európát nehéz elfoglalni a peremvidékein át.
A mai stratégák a lépésről lépésre haladás elvét elvetve a nagy ugrás mellett döntöttek, és Európa közepét vették célba, Németországot, Franciaországot, Németalföldet és Angliát.
A két tűz közé került határvidékek ezután maguktól omlanak össze.
Szemtanúk sora állítja, hogy a „menekültek” alacsony harcértékű idősebbeket nem hoznak magukkal. Asszonyokat és bizonytalan hovatartozású gyerekeket is csak annyit, amennyi álcának elég és mozgékonyságukat nem csökkenti.
Magyar Hírlap
fotón: A bevándorlók naponta megrohamozták a Csalagutat Franciaországban
Egy lakosra vetítve Magyarország három és félszer annyi menekültet fogadott be, mint Németország - rövid lapszemle
A német Frankfurter Allgemeine Zeitung Segélykiáltás Magyarországról című kommentárjában Nikolas Busse kiemelte: Európában nem lenne szabad azzal elintézni a szerb határon épülő határkerítés ügyét, hogy csupán az Orbán-kormány újabb populista manőveréről van szó, mert az eset nem ilyen egyszerű.
A népességhez viszonyítva az egész EU-ban Magyarországra érkezett a legtöbb menedékkérő az első negyedévben, és egy lakosra vetítve Magyarország három és félszer annyi menekültet fogadott be, mint Németország.
Ezért a kerítés mindenekelőtt egy kis nép segélykiáltása, amelyet nem csak az EU-bizottság nem hallott meg. Ugyanakkor kérdéses, hogy a kerítés a gyakorlatban segít-e a magyarokon. Busse szerint az eset rávilágít, mi forog kockán: amennyiben az európai menekültpolitika nem vezet jobb eredményekre, visszatérnek a sorompók a kontinensre.
hvg.hu
Megadja Gábor újságíró szerint az álomvilág polgárai szerint mindenki együtt tud élni mindenkivel, és ez csak párbeszéd, megértés, érzékenység kérdése, azonban a félhold és a kereszt együttélése kudarcos kísérletnek bizonyult.
Pikáns oldala ennek a történetnek, hogy az univerzális igazságosság plusz teljes béke képletének hívei épp azt a liberális rendet akarják megőrizni, amit talán elsőként fog elsöpörni a mostani népvándorlás.
A kalifátusban nincsen pride (homoszexuális felvonulás). Nem lehetséges-e, hogy még egy liberális rendet is nem liberális eszközökkel kell megvédeni?
Ahhoz, hogy egy európai ország polgárai a lehetséges legnagyobb szabadságot élvezzék, ahhoz szükség van azok kizárására, akik e szabadságnak deklarált ellenségei?
Lehetséges, hogy a szabad mozgáshoz, szóláshoz stb. is szükség lehet határzárra, a törvények szigorítására?
Napi Gazdaság
Budapestnek kimondottak jók az esélyei az olimpia megrendezésére - rövid ellenzéki lapszemle
Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapest Olimpiai Mozgalom elnöke az olcsó olimpiákat szorgalmazó Agenda 2020 reformmal kapcsolatban leszögezte, a NOB pontosan tudja, miért fogadta el a programot: az olimpizmus jövője a tét, mert, ha csak gazdag és nagyvárosok rendezhetnek játékokat, beszűkül az olimpiai mozgalom mozgástere, csökkenhet a népszerűsége.
A program elfogadása tehát növeli Budapest esélyeit. Budapest az egyik legtapasztaltabb világbajnokságok és Európa-bajnokságok rendezését illetően.
Az olimpia „ki van találva”, egész iparág épült rá, azaz Budapestet nem hagyják magára. Azért is akar Budapest olimpiát rendezni, hogy neve ismertebbé váljon.
Magyar Nemzet
Orbán Viktor feltette a kérdést: ki gondolta volna, hogy az Egyesült Államok lehallgatja a német politikai vezetőket? Ez kiderül, és nem szakad le az ég - rövid lapszemle
Szabó Marcel zöldombudsman az elmúlt két évben kiemelten foglalkozott a formálódó EU-USA szabad kereskedelmi egyezménnyel, amely szerinte a titkolózások ellenére azt sugallja magáról, hogy az erős gazdasági szereplők forgatókönyve szerint zajlik, a gyengébbek és a még meg sem születettek rovására.
Orbán Viktor Erdélyben, bálványosi beszédében feltette a kérdést: Ki gondolta volna, hogy az Egyesült Államok lehallgatja a német politikai vezetőket? Ez kiderül, és nem szakad le az ég.
És ki gondolta volna, hogy mi, európaiak úgy teszünk majd, mintha mi sem történt volna, és barátságosan folytatjuk szabadkereskedelmi tárgyalásainkat azzal a féllel, aki valószínűleg hamarabb ismeri tárgyalási álláspontjainkat, mint mi saját magunk?
És ki gondolta volna egy éve, hogy amerikai fegyvereket telepítenek Közép-Európába, és a magyar parlamentnek az okoz majd fejfájást, hogy Magyarország is beálljon-e a sorba?
mandiner.hu
Petrich András (1765-1842) festőművész képeiből
Katonai mérnök-tábornok, festő, rajzoló és rézmetsző.
Az 1809-es nemesi felkelés vezérkari főnöke volt. Számos akvarellen és gouache-on örökített meg hazai és külhoni tájakat.
Így az amerikai zsidó lobbi iszonyatos ereje alatt álló amerikai kongresszusnak még kínosabb lesz az egész világgal szembemennie - rövidke lapszemle
Lovas István külpolitikai újságíró szerint Iránnak nincs atomfegyverprogramja. Ezt újólag megerősítette az egyesített amerikai hírszerzés 2012-es jelentése is.
A szomszédjait rendszeresen lerohanó, a negyed világ elpusztítására elegendő atomtöltettel rendelkező Izraelben találták ki a zsidó állam létét atommal fenyegető Iránt. Ezt az Andersen-mesét elsőként az amerikai politikusok, majd nyugati szövetségeseik vették át úgy, hogy a tényekkel szöges ellentétben álló hazugságot egyszer sem merték megkérdőjelezni.
A Nyugatnak kell(ett) az ellenségkép. Ha nincs, mi lesz a NATO-val, amelyet a szovjetek vezette katonai tömb elleni védelemre hoztak létre. Irán békés ország, de őt megtámadták, amikor a Nyugat sem pénzt, sem ideggázt nem sajnált az Iránra uszított iraki Szaddam Husszein diktátortól.
A NATO amerikai kezdeményezésre megkezdte az „iráni atomrakéták” elleni rakétavédelmi pajzs kiépítését, egy olyan Irán ellen, amely – Izraellel, Indiával, Pakisztánnal és Észak-Koreával szemben – aláírta az atomstop-egyezményt.
Benjamin Netanjahu már 1992-ben azt mondta, Irán már csak három-öt évnyire áll attól, hogy atomfegyvereket fejlesszen ki.
Minden épeszű nyugati politikus tudta, hogy hazudik. És mindenki úgy tett, mintha ezt nem tudná. Barack Obama elnök most hatalmas lépést tett, amikor - megkötötte Iránnal azt a megállapodást.
Sőt, volt olyan ravasz, hogy a megállapodást nem államközi „szerződésnek” készíttette el, amely amerikai törvényhozói jóváhagyást igényelne, hanem nemzetközi megállapodásként, amelyet pillanatokon belül átvitt az ENSZ Biztonsági Tanácsán.
Ugyanis így az Izrael és az amerikai zsidó lobbi iszonyatos ereje alatt álló amerikai kongresszusnak még kínosabb lesz az egész világgal szembemennie.
Teherán ünnepel: élteti a szankciók végét, a megállapodás nyomán békésebbé forduló világot, Izrael mind nagyobb elszigetelődését.
Napi Gazdaság
Tízből, tíz - A liberális tanok emlőin nevelkedett közgazdász társadalom sivalkodik, miközben MAGYAR! Nemzeti Bank eredményei önmagukért beszélnek - rövid lapszemle
Szajlai Csaba gazdasági újságíró szerint a jegybank új felső vezetése fenekestül felforgatta az addigi monetáris politika eszköztárát.
Matolcsy György elnöknek egyre inkább elvitathatatlanok az érdemei, de fókuszba kerültek a közvetlen munkatársai is, például Nagy Márton. Hatalmas teljesítménnyel járult hozzá ő is a jegybanki eredményekhez.
A hazai közgazdász-társadalom ma is kétkedve fogadja a jegybanki programok sikereit, meghatározó véleményvezérek szerint minden csak a szerencsének tulajdoníthatók, azonban ha tíz makrogazdasági mutatóból tíz javul, és a tendenciák is jól alakulnak, aligha fogható minden a külső környezeti kondíciók látványos erősödésére, fellendülésére.
Ráadásul a „görögtűz” és az orosz-ukrán konfliktus közepette a teljesítmény még szembetűnőbb.
Magyar Hírlap
A piramis tetején egy, a magyarok által meg nem választott ember, bizottság vagy bíróság ülne - így az ország államisága kérdőjeleződik meg - rövid ellenzéki lapszemle
George Hemingway amerikai-magyar üzletember szerint az IMF-memorandum is állítja, az eurózóna jövője jelenlegi formájában teljesen kilátástalan.
Minden jövőbeli alternatíva csak akkor működhet, ha a szövetség tagjai pénzügyi unióba tömörülnek.
Amíg több ország, köztük Magyarország is egy európai közös piacot képzel el, addig a Németország és szövetségesei által vezetett csoport szoros politikai unió felé vinné Európát, ahol a magyar parlament vagy a magyar bíróságok csak egy lépcsőt jelentenének a hierarchiában, s a piramis tetején egy, a magyarok által meg nem választott ember, bizottság vagy bíróság ülne.
Egy állam létezésének egyik legfőbb bizonyítéka, az adóztatásra való hatalom és a döntés az adó felhasználásáról. Nem telik el egy hónap anélkül, hogy valaki vagy valamilyen szervezet ne fordulna az EU-hoz, mert nem kívánja megfizetni a magyar kormány által kivetett adót.
Ha egy külső szerv megtilthatja, hogy az állam beszedjen valamilyen adót, akkor az ország államisága kérdőjeleződik meg. Egy szervnek akkor van joga megmásítani egy másik szerv által hozott döntést, ha fölérendelt.
Ha pedig ilyen fölé-alárendeltségi viszony létezik az Európai Bizottság és az országok között, akkor ez előbb-utóbb az ország teljes szuverenitásának átadását jelenti az EU részére.
Mind Görögországnak, mind a többi európai uniós országnak sokkal jobb lett volna, ha Görögország egy szabad kereskedelmi, zóna része lett volna az elmúlt évtizedekben.
Olyan országoknak, mint például Magyarország, amely visszaküzdötte magát a csőd széléről, nem kellene attól tartaniuk, hogy minden, elvileg szuverén kormányzati lépésüket, mely nem tetszik a hitelező országok vállalkozásainak, idegen bíróságon kell megvédeniük.
Népszabadság