Lovas István külpolitikai újságíró szerint Iránnak nincs atomfegyverprogramja. Ezt újólag megerősítette az egyesített amerikai hírszerzés 2012-es jelentése is.
A szomszédjait rendszeresen lerohanó, a negyed világ elpusztítására elegendő atomtöltettel rendelkező Izraelben találták ki a zsidó állam létét atommal fenyegető Iránt. Ezt az Andersen-mesét elsőként az amerikai politikusok, majd nyugati szövetségeseik vették át úgy, hogy a tényekkel szöges ellentétben álló hazugságot egyszer sem merték megkérdőjelezni.
A Nyugatnak kell(ett) az ellenségkép. Ha nincs, mi lesz a NATO-val, amelyet a szovjetek vezette katonai tömb elleni védelemre hoztak létre. Irán békés ország, de őt megtámadták, amikor a Nyugat sem pénzt, sem ideggázt nem sajnált az Iránra uszított iraki Szaddam Husszein diktátortól.
A NATO amerikai kezdeményezésre megkezdte az „iráni atomrakéták” elleni rakétavédelmi pajzs kiépítését, egy olyan Irán ellen, amely – Izraellel, Indiával, Pakisztánnal és Észak-Koreával szemben – aláírta az atomstop-egyezményt.
Benjamin Netanjahu már 1992-ben azt mondta, Irán már csak három-öt évnyire áll attól, hogy atomfegyvereket fejlesszen ki.
Minden épeszű nyugati politikus tudta, hogy hazudik. És mindenki úgy tett, mintha ezt nem tudná. Barack Obama elnök most hatalmas lépést tett, amikor - megkötötte Iránnal azt a megállapodást.
Sőt, volt olyan ravasz, hogy a megállapodást nem államközi „szerződésnek” készíttette el, amely amerikai törvényhozói jóváhagyást igényelne, hanem nemzetközi megállapodásként, amelyet pillanatokon belül átvitt az ENSZ Biztonsági Tanácsán.
Ugyanis így az Izrael és az amerikai zsidó lobbi iszonyatos ereje alatt álló amerikai kongresszusnak még kínosabb lesz az egész világgal szembemennie.
Teherán ünnepel: élteti a szankciók végét, a megállapodás nyomán békésebbé forduló világot, Izrael mind nagyobb elszigetelődését.
Napi Gazdaság
Szajlai Csaba gazdasági újságíró szerint a jegybank új felső vezetése fenekestül felforgatta az addigi monetáris politika eszköztárát.
Matolcsy György elnöknek egyre inkább elvitathatatlanok az érdemei, de fókuszba kerültek a közvetlen munkatársai is, például Nagy Márton. Hatalmas teljesítménnyel járult hozzá ő is a jegybanki eredményekhez.
A hazai közgazdász-társadalom ma is kétkedve fogadja a jegybanki programok sikereit, meghatározó véleményvezérek szerint minden csak a szerencsének tulajdoníthatók, azonban ha tíz makrogazdasági mutatóból tíz javul, és a tendenciák is jól alakulnak, aligha fogható minden a külső környezeti kondíciók látványos erősödésére, fellendülésére.
Ráadásul a „görögtűz” és az orosz-ukrán konfliktus közepette a teljesítmény még szembetűnőbb.
Magyar Hírlap
George Hemingway amerikai-magyar üzletember szerint az IMF-memorandum is állítja, az eurózóna jövője jelenlegi formájában teljesen kilátástalan.
Minden jövőbeli alternatíva csak akkor működhet, ha a szövetség tagjai pénzügyi unióba tömörülnek.
Amíg több ország, köztük Magyarország is egy európai közös piacot képzel el, addig a Németország és szövetségesei által vezetett csoport szoros politikai unió felé vinné Európát, ahol a magyar parlament vagy a magyar bíróságok csak egy lépcsőt jelentenének a hierarchiában, s a piramis tetején egy, a magyarok által meg nem választott ember, bizottság vagy bíróság ülne.
Egy állam létezésének egyik legfőbb bizonyítéka, az adóztatásra való hatalom és a döntés az adó felhasználásáról. Nem telik el egy hónap anélkül, hogy valaki vagy valamilyen szervezet ne fordulna az EU-hoz, mert nem kívánja megfizetni a magyar kormány által kivetett adót.
Ha egy külső szerv megtilthatja, hogy az állam beszedjen valamilyen adót, akkor az ország államisága kérdőjeleződik meg. Egy szervnek akkor van joga megmásítani egy másik szerv által hozott döntést, ha fölérendelt.
Ha pedig ilyen fölé-alárendeltségi viszony létezik az Európai Bizottság és az országok között, akkor ez előbb-utóbb az ország teljes szuverenitásának átadását jelenti az EU részére.
Mind Görögországnak, mind a többi európai uniós országnak sokkal jobb lett volna, ha Görögország egy szabad kereskedelmi, zóna része lett volna az elmúlt évtizedekben.
Olyan országoknak, mint például Magyarország, amely visszaküzdötte magát a csőd széléről, nem kellene attól tartaniuk, hogy minden, elvileg szuverén kormányzati lépésüket, mely nem tetszik a hitelező országok vállalkozásainak, idegen bíróságon kell megvédeniük.
Népszabadság
Történelmi léptékűnek nevezte Gerhardt Ferenc alelnök az MNB által az elmúlt másfél év során megvalósított gyűjteménygyarapítást.
A 2018-ig tartó, százmillió eurós Értéktár Programot a jegybank, hasonlóan több külföldi banktársához, középtávú társadalmi felelősségvállalási stratégiájának részeként indította el. A műtárgyak az esztétikai értékén túl, ily módon is - világhírű műtárgyak megvásárlásával - kívánja növelni az intézmény a magyar nemzeti vagyont.
A folyamat során az MNB az állam számára visszavásárol nagy értékű magyar műkincseket, majd azokat itthoni gyűjteményekben helyezi el letétként - az esztétikai értéken túl ily módon is növelve a nemzeti vagyont.
Magyar Hírlap
Ezt érdemes elolvasni - osszuk meg, hogy sokan okulhassanak, megismerhessék a szoclib agyrém életveszélyességét!
Egy okos Amerikai közgazdasági professzor egyszer kijelentette, hogy ő soha nem buktatott meg egy hallgatót sem , de a közelmúltban megbuktatott egy egész osztályt .
Miért? Azért mert az osztály kitartott amellett, hogy az “Obama care” szociális program nagyon is jól működik. Nem lesz tovább szegény , sem gazdag , sőt mindenki egyenlő alapon fog élni és fogja érezni majd magát.
A professzor azt mondta, OK, próbáljuk ki a tervet és majd meglátjuk kinek lesz igaza. Mától fogva mindenkinek az osztályzatát csak összeadjuk és egy átlag osztályzatot fog kapni mindenki a végén. Jó?
Így majd meglátjuk kinek lesz igaza. Mindenki beleegyezett az osztályban. A legjobb az 5-ös, és a legrosszabb az 1-es osztályzat lesz.
Az első teszt után mindenki 4-est kapott. Így azok akik tudtak ,mert
sokat tanultak , reklamáltak, viszont aki kevesebbet tanultak meg örültek az osztályzatnak.
A második teszt alkalmával a hallgatók akik az első esetben keveset tanultak , még kevesebbet tanultak, és akik először sokat tanultak, úgy gondolták hogy akkor ők minek igyekezzenek és ők is kevesebbet tanultak. Így a második teszt eredménye csak egy elégséges 2-es lett.
A harmadik teszt után mindenki elégedetlen volt, mert mindenki kevesebbet tanult, és mindegyik a másikakat okolta az alacsony eredményekért. Tehát senki nem volt megelégedve és mindenki megbukott.
Ekkor a professzor azt mondta nekik, a szocializmus ugyanilyen módon alapszik és azért fog az is megbukni. Mert ha a jutalom elég nagy, a szorgalom is nagyobb, a sikeresség kedvéért. De ha egy kormány elveszi a jutalmat az igyekvőktől, hogy a lusta is jól járjon, senki nem fogja törni magát, azért hogy ő azért kevesebbet kapjon.
Összegezve:
1. Nem lehet a szegényeket sikeressé tenni azzal, hogy a gazdagabbakat kifosztod.
2. Ha kapsz valamit amiért neked nem kellett dolgoznod, azért egész biztos valaki másnak kellett megdolgozni.
3. A kormány nem tud adni senkinek semmit, addig amíg azt valaki mástól el nem veszi először.
4. Semmit nem tudsz megsokszorosítani úgy, hogy először elosztod.
5. Amikor a nép fele úgy gondolja, hogy nekik nem kell dolgozni mert a másik fele úgyis eltartja, és amikor a másik fele rájön arra, hogy akármennyit dolgozik, a kormány a fizetésük felét azokra költi akik nem csinál semmit, az a kezdete a nemzet bukásának.
netbulvar
1. Nem lehet a szegényeket sikeressé tenni azzal, hogy a gazdagabbakat kifosztod. 2. Ha kapsz valamit amiért neked nem kellett dolgoznod, azért egész biztos valaki másnak kellett megdolgozni. 3. A kormány nem tud adni senkinek semmit, addig amíg azt valaki mástól el nem veszi először. 4. Semmit nem tudsz megsokszorosítani úgy, hogy először elosztod. 5. Mikor a nép fele úgy gondolja, hogy nekik nem kell dolgozni mert a másik fele úgyis eltartja. És mikor a másik fél rájön arra, hogy akármennyit dolgozik, a kormány a fizetésük felét arra költi állandóan aki nem csinál semmit. Ez a kezdete annak, hogy az a nemzet a bukás felé halad.
Reméli, hogy Izrael eltűnik a föld színéről, mondta a Die Welt újságírójának a palesztin menekült kislány, aki elsírta magát Merkel kancellár előtt.
„Das Land sollte nicht mehr Israel heißen, sondern Palästina”, vagyis „az országot többé nem Izraelnek kellene hívni, hanem Palesztinának” – ezzel a kijelentéssel lepte meg a Die Welt újságíróját Reem Sahwil, a 14 éves palesztin menekült kislány, aki világhírű lett, miután élő adásban elsírta magát Merkel kancellár előtt. Merkel akkor elmagyarázta neki, hogy Németország nem fogadhat be minden menekültet, és a politika néha bizony nagyon nehéz dolog. Sahwillra kitoloncolás várt, vissza kellett volna térnie Libanonba, ahonnan családjával együtt érkezett. A kancellárt sokan bírálták érzéketlenségéért, de hamar kiderült, hogy nem eszik olyan forrón a kását: a kislány és szülei Németországban maradhatnak.
Sahwil okos, szimpatikus kislány, öt éve az országban él, jól beszél németül, és megindító volt, ahogy elmagyarázta, mennyire szeretne Németországban maradni, és elvégezni a gimnáziumot ugyanúgy, mint az osztálytársai. Később azt is elmondta, hogy rosszul esett neki Merkel asszony válasza, de nagyra becsüli az őszinteségéért.
A Die Welt most felkereste Sahwillékat rostocki lakásukban, hogy hosszabb riportban mutassák be a család életkörülményeit. A beszélgetés kellemetlen fordulatot vett, amikor az újságíró megkérdezte a kislányt, hogy hazájának tekinti-e már Németországot. „Nem, az én hazám Palesztina”, válaszolta Reem. Az újságíró észrevette, hogy a szoba falán lóg egy történelmi térkép az 1948 – vagyis Izrael alapítása előtti – Palesztináról, és rákérdezett, hogy milyen területet nevez Reem Palesztinának. „Az egészet”, mondta a kislány Merkelhez méltó őszinteséggel. „De ott van Izrael is”, kérdezett vissza az újságíró. „Igen, egyelőre, de remélem, eljön az idő, amikor majd nem lesz ott, hanem csak Palesztina”, válaszolta a kislány.
„A beszélgetés most nehézzé vált. Reem, a szimpatikus, okos kislány, aki annyira szeretne Németországban élni, olyan dolgokat mondott, amelyek nem tarthatóak”, jellemezte a beállt légkört a Die Welt. Az újságíró rámutatott, hogy Németországban nem tűrik el az antiszemitizmust, és megkérdezte, hogy érti-e Németország és Izrael különleges történelmi kapcsolatát. „Igen, de véleményszabadság van, itt szabad ilyesmit mondanom. Nyitott vagyok rá, hogy bármiről vitatkozzunk”, jelentette ki Reem.
A kislány, mint kiderült, ugyanazokon a történeteken nőtt fel a libanoni menekülttáborban, mint a palesztin gyerekek többsége: az 1948-as menekülés, a „katasztrófa” emlékein, és azon, milyen boldogok voltak egykor a nagyszülei Palesztinában.
A sztoriban benne van minden, amiért ezzel a multikulti Európával lesz még egy-két probléma.
Én nem mehetek el innen soha-sehova,
Nekem nincs útlevelem, nincs gazdag rokonom, nincs pénzes barátom,
millió sárbaragadt paraszt a szomszédom.
Ezeknek sorsa az enyém, s az is marad örökre.
Nekem csak térkép a nagyvilág,
talán sohase látom Párizst, Rómát,
sohase látom Amerikát, sem a déltengeri szigeteket;
barnás folt marad számomra a sziklás spanyol föld,
és zöld folt marad a szibériai steppe.
Azt mondta egyszer valaki, úgy mondják, egy görög bölcs:
,,adj egy szilárd pontot és kifordítom sarkaiból a világot."
Én megtaláltam azt a pontot, legalább is önmagam számára.
Ez a föld, amelyen élünk:
a sziksós puszta, a ragadós televény, a szaladó homok
és zöldellő dombok földje: Magyarország.
És a tízmillió magyar, aki benne él.
Hogy szép e a mi hazánk, szebb-e, mint másoké,
nem tudom, nem is keresem:
hogy fegyverrel hódítottuk, vagy munkával szereztük,
beköltöztünk-e, vagy a földből nőttünk:
mindegy ma már - egyek vagyunk vele.
Napunk közös a többiekkel, de a mi csíráinkat is felébreszti,
a felhők elszállnak, de esőjüktől a mi füveink is nőnek:
a mások szép és gazdag földjét én hát nem irigylem.
Lábammal bokáig járok a magyar sárba,
arcomat kicserzi az éles pusztai szél,
szemeimet kicsire húzza a kemény sivatagi napfény;
gondjaim lehúznak a földre, vágyaim fölemelnek a felhők fölé,
nincsen más számomra, mint emésztő töprengés, forró vágyak és kemény akarat:
ide kell hoznunk a nagyvilágot,
ide kell hoznunk mindent, ami szép, ami jó, ami nemes és amit érdemes.
Veres Péter (1897-1970) - író
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=y13W6NVajHM
Felhívás!
Tisztelt Barátaink!
"Kocsis Máté pedig ma ismét olyan alpári és elfogadhatatlan dolgot tett, ami tökéletesen bizonyítja az alkalmatlanságát bármilyen vezetői tisztségre. Józsefváros polgármestere ma nemzeti színűre cserélte profilképét”.
Ez a mondat a Demokratikus Koalíció honlapján közölt elnökségi közleményben jelent meg.
A közlemény eredeti témájával nem érdemes foglalkozni, de ez mondat mindent magában foglal ami immár száz esztendeje kifejezi a hazai baloldal nemzetellenes, nemzetáruló politikáját.
Ami pedig Kocsis Máté barátunkat illeti, neki gratulálunk, köszönjük jelképes gesztusát, melyet sokan fogunk követni!
Felkérünk minden nemzeti érzésű polgártársunkat, fejezzük a nemzethez, a hazához való kötődésünket, elkötelezettségünket, hűségünket oly módon is, hogy profilképünket nemzeti színűre változtatjuk!
Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!
Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
"A tét ma már Európa. Az európai polgár életmódja, az európai értékek és az európai nemzetek megmaradása vagy eltűnése, még pontosabban felismerhetetlenségig történő megváltozása. Most már nem csupán az a kérdés, hogy mi magyarok milyen Európában szeretnénk élni, hanem az, hogy lesz-e egyáltalán mindaz, amit mi ma Európának nevezünk."
Orbán Viktor