Szanyi Péter (1947) - A áros huszadik században elesett háborús hőseinek és áldozatainak emlékműve - Miskolc - Északi-középhegység
Szanyi Péter (1947) - A város huszadik században elesett háborús hőseinek és áldozatainak emlékműve - Miskolc - Északi-középhegység
2016. March 31. 00:00
Egyéb
,
Kitekintő barátainkhoz - Mária bazilika - Mária-szárnyasoltár - Krakkó - Lengyelország
Mária bazilika - Mária-szárnyasoltár - Krakkó - Lengyelország
A Mária templom a város főterén található - története a XIII. századig nyúlik vissza, de végleges, gótikus formáját csak a XIV. század végére érte el.
Krakkó egyik legszebb, és talán leghíresebb temploma felemás tornyaival.
A bazilika legfőbb büszkesége a szárnyas oltár. A szobrok platánfából készültek, az oltár nyitott állapotban Mária életének hat örömét, becsukva tizenkét fájdalmát jeleníti meg.
A központi rész a mennybemenetelt ábrázolja. Az alsó képen az elgyengült Mária János karjára hajtja a fejét, fejük felett a szűz mennybemenetele látható.
A díszoromzatban Mária megkoronázása látható, a szüzet Szent Adalbert és Szent Szaniszló fogja közre. Ez a csodálatos műalkotás kétszáz alakot ábrázol.
2016. March 31. 00:00
Kodály Zoltán ma 130 éve született Kecskeméten - ő mondta:
Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.
Kodály Zoltán
2016. March 31. 00:00
Vízimalom - Túristvándi – Alföld
Vízimalom - Túristvándi – Alföld
Túristvándi község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben található.
A település nevének első említése 1142-ből való, Túr néven, majd 1181-ből származik a következő írott adat.
Az Istvándi nevet birtokosáról, a Kölcsei nemzetség egyik tagjáról kapta. Ekkor a cégényi monostor területéhez tartozott a település.
A 18. században épült, ma is működőképes vízimalom ipartörténeti műemlék. A Túr folyóra épült két malomkerékkel ellátott, fából épített, zsindellyel fedett malomépületben malomtörténeti kiállítás működik.
A malom ma is működik.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 30. 00:00
Első világháborús emlékmű - Gödöllő - Északi-középhegység
A gödöllői Grassalkovich kastély melletti parkban álló első világháborús emlékmű felirata: Magyarnak lenni annyi, mint büszkébben tűrni másnál!
2016. March 30. 00:00
A költő sorai aktuálisabbak, mint valaha...
A költő sorai aktuálisabbak, mint valaha...
"De Tűz és Tűz, én ifjú testvéreim,
Jaj, a Tüzet ne hagyjátok kihalni,
Az Élet szent okokból élni akar
S ha Magyarországra dob ki valakit,
Annak százszorta inkább kell akarni."
A Tűz Márciusa című vers - részlet
Ady Endre (1877-1919) - költő, újságíró
2016. March 30. 00:00
Márai Sándor (1900-1989) - író
"Ha az ünnep elérkezik, akkor ünnepelj egészen. Ölts fekete ruhát. Keféld meg hajad vizes kefével. Tisztálkodjál belülről és kívülről.
Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata.
Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek!
Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies.
Legyen benne tánc, virág, fiatal nők, válogatott étkek, vérpezsdítő és feledkezést nyújtó italok. S mindenekfölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség.
Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme. Készülj föl reá, testben és lélekben.
S nemcsak a naptárnak van piros betűs napja. Az élet elhoz másféle, láthatatlan ünnepeket is. Ilyenkor felejts el mindent, figyelj az ünnepre.
Az ünnepekről - Füveskönyv
Márai Sándor (1900-1989) - író
2016. March 28. 00:00
Háromszéki-havasok - Határkerülés a kézdiszéki Szentföldön Székelyföld - Erdély- HD minőségi rövid VIDEÓ!
Háromszéki-havasok - Határkerülés a kézdiszéki Szentföldön Székelyföld - Erdély- HD minőségi rövid VIDEÓ!
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=CS5-xo_CRVQ
2016. March 28. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - A Mikes Kelemen emlékek - Törökország
Magyar emlékek a nagyvilágban - A Mikes Kelemen emlékek - Törökország
Halálának 250. évfordulója közeledtével utcát neveztek el Mikes Kelemenről (1690-1761) a magyar prózairodalom kimagasló alakjáról, Rákóczi Ferenc száműzetésének krónikásáról Rodostóban.
A Márvány-tengerparti török város volt a “nagyságos fejedelem” és kuruc társai bujdosásának végállomása. Rodostó (Tekirdag) közgyűlése a Magyar-Török Baráti Társaság kezdeményezésére a Rákóczi Múzeum mögötti utcát nevezte el Mikesről.
A délkelet-erdélyi Zágonban született Mikes Kelemen tanulmányait a kolozsvári jezsuita kollégiumban végezte 1700 és 1707 között, itt alapozta meg latin műveltségét. Tizenhét évesen került a fejedelem szolgálatába, akit elkísért lengyel, francia majd török földre is, végig kitartott mellette az emigrációban.
Rodostóban francia nyelven megjelent jelentős műveket fordított magyarra, és itt írta fiktív leveleit képzeletbeli nénje, P. E. grófnő számára Konstantinápolyba. A Törökországi levelek címmel 1794-ben megjelent Leveleskönyvet később török és több más idegen nyelvre is lefordították.
A Leveleskönyv – irodalmi értékén túl – a bujdosó magyarok rodostói életének hű krónikája is.
Mikes 1761. október 2-án hunyt el pestisben. Halálának 250-ik évfordulója közeledtével nemcsak az utcát nevezték el róla, de a török posta emlékbélyeget is adott ki a tiszteletére, borítékkal és bélyegzéssel egészítve ki a baráti gesztust.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 28. 00:00
Határkerülés, a spirituális és a praktikus szövetsége
Határkerülés, a spirituális és a praktikus szövetsége
A húsvéti határkerülés egy olyan esemény, amely a népi ősi hit és a vallás békepaktuma nyomán jött létre. Az egyház felismerte, hogy a népi hagyományra spirituális tartalmat építhet, és egy nagyszerű egységben a világi és a vallásos tartalom kiegészíti egymást.
A határkerülés jóval megelőzte a kereszténység vagy a katolikus egyház által kezdeményezett határkerülést. Az egyház „betársult” és épített a korábbi hagyományokra.
Székelyföldön és a Kárpát-medence főleg katolikusok által lakott falvaiban mindmáig létezik a hagyomány. A kommunista időkben mindenféle vallásos rendezvényt próbáltak korlátozni, főleg a nyilvános, a templom falait, illetve a vártemplomok kőfalait elhagyó eseményeket, mint például az úrnapi kikerülést, vagy a búcsúkat is, és a húsvéti határkerülést is.
1990-ben újraindult a húsvéti határkerülés szokása is. Kivonult a pappal az élen a keresztalja, az egész falu, és újra megáldották a határt, és azóta például Csíkban, Gyergyóban minden évben megtartják ezt az ősi szertartást.
Minden ilyen ünnepi megnyilvánulás a népi kultúra és a vallásos élet egyfajta békés egyezsége, mivel ennek a két szellemi intézménynek az összefogásából jöttek létre. Ebben a paktumban nagyon jól érvényesül a népi pragmatika egyik alapelve: „imádkozzál és dolgozzál!"
Vagyis, nem az alamizsnára nyújtott kéz segítségével valósíthatod meg léted, nemcsak kérsz, követelsz, hanem cselekszel is érte.
Mélyen benne van az emberi lény kettőssége: az én létfenntartásom fontos – a földet számba kell venni, meg kell művelni, ugyanakkor nem feledkezek meg, hogy felsőbbrendű erők is közreműködnek ebben, és a termény és földjeim védelmére segítségüket, áldásukat kérem.
Az európai határkerülés hagyományának időzítése egybeesett húsvéttal. Tudatosan mindig vittek magukkal fiatalokat, barkákat szúrtak le a falu határainak topográfiai pontjain, vagy képletesen megvesszőzték őket.
A barka elhárító eszköz, határvédő szerepe volt. A fiatalok vesszőzése pedig beavatási szertartás, így tudatták velük, hogy melyek a közösség földterületének határai, a dűlők nevei, hisz ők lettek a későbbi örökösök..
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 28. 00:00