Jókai a nőkről
"Hisz a nőt úgy alkotta a természet, hogy az idegek uralkodjanak rajta. Csakhogy adott neki hozzá csoda lelkierőt, tűrni és titkolni a szenvedést."
Jókai Mór (1825-1904) - az írófejedelem
2016. April 02. 00:00
Aki erre a valóságra rányitotta a szemünket, úgy hívják: Jézus Krisztus
Aki erre a valóságra rányitotta a szemünket, úgy hívják: Jézus Krisztus
"Isten léte evidens. Nézzen meg egy falevelet! Hogyan lehet ilyet tervezni? Szimmetrikus minden, s mégis egyedi. Milyen szellem az, amely mindezt fenntartja és kormányozza? Mert a rendszer működik.
Hacsak le nem téped a levelet, az örök törvények szerint nő meg. Jelen van egy állandóan megújuló, kreatív, felfoghatatlan színvonalú, befoghatatlan méretű világ, amely nem valahol van, hiszen én is belőle vagyok.
Meg mindenki, ahogy a kutya, a hernyó, a lepke, a felhő meg minden létező. Mindig fölfelé mutogatunk, amikor a Jóistenről beszélünk, ami mókás, mert közben Ausztráliában is fölfele mutogatnak, ami ugye épp az ellenkező irány. Pedig ha Istenről beszélünk, körbe kellene mutatni.
Ott van mindenben, bennünk is.
A szeretetben, amely a kapcsolatkeresés előszobája, egyben szülőszoba is: ott, és csak ott születik a megismerés.
Intellektuális megismerés ugyanis nem létezik. Abban benne van az ítélet, a tetszik-nem tetszik.
A szeretet az egyetlen hatékony megismerő erő. Amikor megszűnik a tetszik-nem tetszik kettőssége, és őszintén érdekel, amit, akit látsz, akkor vagy képes a megismerésére. Azaz, ha szereted.
Ez nem hit-, hanem ténykérdés. Annyira evidens, hogy én nem is hiszek. Csupán nem vagyok vak. Azt viszont, aki erre a valóságra rányitotta a szemünket, úgy hívják: Jézus Krisztus."
Makovecz Imre (1935-2011) - építész, közéleti személyiség
2016. April 01. 00:00
Szulyói hegyek - Kővé vált világ a Vág völgyében - Felvidék - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Szulyói hegyek - Kővé vált világ a Vág völgyében - Felvidék - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=82pswNx6hzQ
2016. April 01. 00:00
Farkas utcai református templom - Kolozsvár - Erdély
Farkas utcai református templom - Kolozsvár - Erdély
Frissítve: 2 perce
Farkas utcai református templom - Kolozsvár - Erdély
Hivatalos nevén: Belvárosi református templom - Kolozsvár híres gótikus műemléke.
Az egyhajós, kereszthajó nélküli templom hatalmas támpilléreivel, nagy háromszöges oromfalával, erőt és nyugalmat árasztó egyszerűségével, zordon megjelenésével az erdélyi magyar gótika legjellegzetesebb példája.
A köztudat az erdélyi református egyház főtemplomának tartja, mivel hagyományosan itt iktatták be a püspököket.
A templom építésére vonatkozó első dokumentum 1486. szeptember 9-ei keltezésű: Mátyás király rendeletére és Báthory István erdélyi vajda jóváhagyásával ekkor adományozta a városi tanács és Szabó Ambrus bíró a ferences testvéreknek a Szabók bástyája melletti területet.
A munkálatok költségeit Mátyás király viselte. Mátyás halála után II. Ulászló támogatta anyagiakkal az építést: 1494. augusztus 24-ei oklevelében a tordai sókamarából háromszáz aranyforint értékű kősót rendelt a templom és kolostor javára.
A Boldogságos Szűz Máriának szentelt templom 1503-ban már készen állt, orgonája 1534-ben készült.
A reformátusok 1622-ben Bethlen Gábortól kapták meg az akkor romos templomot. Az újjáépítés csak I. Rákóczi György alatt, az 1638-as gyulafehérvári országgyűlés határozatára és a fejedelem anyagi támogatásával kezdődött el.
Az épület előtt láthatjuk a Kolozsvári testvérpár, Márton és György Szent György-szobrát 1373-ból.
kattints a képekre - érdemes!
Hivatalos nevén: Belvárosi református templom - Kolozsvár híres gótikus műemléke.
Az egyhajós, kereszthajó nélküli templom hatalmas támpilléreivel, nagy háromszöges oromfalával, erőt és nyugalmat árasztó egyszerűségével, zordon megjelenésével az erdélyi magyar gótika legjellegzetesebb példája.
A köztudat az erdélyi református egyház főtemplomának tartja, mivel hagyományosan itt iktatták be a püspököket.
A templom építésére vonatkozó első dokumentum 1486. szeptember 9-ei keltezésű: Mátyás király rendeletére és Báthory István erdélyi vajda jóváhagyásával ekkor adományozta a városi tanács és Szabó Ambrus bíró a ferences testvéreknek a Szabók bástyája melletti területet.
A munkálatok költségeit Mátyás király viselte. Mátyás halála után II. Ulászló támogatta anyagiakkal az építést: 1494. augusztus 24-ei oklevelében a tordai sókamarából háromszáz aranyforint értékű kősót rendelt a templom és kolostor javára.
A Boldogságos Szűz Máriának szentelt templom 1503-ban már készen állt, orgonája 1534-ben készült.
A reformátusok 1622-ben Bethlen Gábortól kapták meg az akkor romos templomot. Az újjáépítés csak I. Rákóczi György alatt, az 1638-as gyulafehérvári országgyűlés határozatára és a fejedelem anyagi támogatásával kezdődött el.
Az épület előtt láthatjuk a Kolozsvári testvérpár, Márton és György Szent György-szobrát 1373-ból.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 01. 00:00
A bujdosó imája - előadja: Tomanek Gábor - rövid VIDEÓ!
A bujdosó imája - előadja: Tomanek Gábor - rövid VIDEÓ!
"Mert népem. Fajtám. Vérem!
Fájdalma bennem ég!
Szánd meg Uram Isten Attila nemzetét."
A bujdosó imája - részlet
Wass Albert (1908-1998) - író, költő
kattints a képre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=JZUOEJNJYBE
2016. April 01. 00:00
Római katolikus templom - Hévíz - Dunántúl
Szentlélek templom - Hévíz - Dunántúl
A Szentlélek hét ajándékát jelképezi a hét torony az 1999. szeptemberében átadott modern katolikus templomon.
Az épületet Bocskay János építészmérnök tervezte. A belső tér legyező alakú, melyben az oltár körül félkörívben helyezkednek el a padok.
A fából faragott főoltár galambot ábrázol, melynek szívében helyezkedik el az oltáriszentség.
A mellékoltárok is galamb alakúak. A templom festett üvegablakai a város polgárainak adományaiból készültek.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 01. 00:00
Petrich András (1765-1842) festőművész és illusztrátor munkáiból
Petrich András (1765-1842) festőművész és illusztrátor munkáiból
Petrich András (1765-1842) festőművész és illusztrátor munkáiból
Bár ő magát szegedinek vallotta, csak 1782-ben, 16 éves korában járt Szegeden, mint a kegyesrendiek (piaristák) gimnáziumának tanuló humanistája.
1803 és 1805 között őrnagyként Tirolt járta, katonai térképeket készített. Az 1805-ös francia hadjárat után rábízták a salzburgi hercegség topográfiai felvételezését, utóbb Galícia nyugati részét felvételezte. 1809-től a váci Ludoviceum igazgatója volt, ebben a minőségében harcolt Napóleon ellen 1809-ben.
A Magyar Nemesi Felkelés iratanyagában Komárom, 1809. július 17-ei dátummal megtalálható József főherceg német nyelvű, másfél oldalas parancsa, miszerint Gomez altábornagyot betegsége miatt szabadságolták, s a vezérkar ügyeinek intézését Petrich ezredes vette át.
Bár a francia haderő győzelmet aratott, Petrich mégis érdemei elismeréséül rangban gyorsan emelkedett, kitüntetései szaporodtak.
Katonai pályája mellett illusztrátori, képzőművészeti alkotásai is kiemelkedőek.
kattints a képeire - érdemes!
Bár ő magát szegedinek vallotta, csak 1782-ben, 16 éves korában járt Szegeden, mint a kegyesrendiek (piaristák) gimnáziumának tanuló humanistája.
1803 és 1805 között őrnagyként Tirolt járta, katonai térképeket készített. Az 1805-ös francia hadjárat után rábízták a salzburgi hercegség topográfiai felvételezését, utóbb Galícia nyugati részét felvételezte. 1809-től a váci Ludoviceum igazgatója volt, ebben a minőségében harcolt Napóleon ellen 1809-ben.
A Magyar Nemesi Felkelés iratanyagában Komárom, 1809. július 17-ei dátummal megtalálható József főherceg német nyelvű, másfél oldalas parancsa, miszerint Gomez altábornagyot betegsége miatt szabadságolták, s a vezérkar ügyeinek intézését Petrich ezredes vette át.
Bár a francia haderő győzelmet aratott, Petrich mégis érdemei elismeréséül rangban gyorsan emelkedett, kitüntetései szaporodtak.
Katonai pályája mellett illusztrátori, képzőművészeti alkotásai is kiemelkedőek.
kattints a képeire - érdemes!
2016. March 31. 00:00
Egyéb
,
Hungarikumok – Magyar rajzfilmek – Magyar népmesék – A hólyag, a szalmaszál és a tüzes üszök – rövid VIDEÓ!
Hungarikumok – Magyar rajzfilmek – Magyar népmesék – A hólyag, a szalmaszál és a tüzes üszök – rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
http://www.mesek.tv/magyar-nepmesek/magyar-nepmesek-a-holyag-a-szalmaszal-es-a-tuzes-uszok.html
2016. March 31. 00:00
Rudnay Gyula (1878-1957) festményeiből
Rudnay Gyula (1878-1957) festményeiből
Pályája elején Hollósy Simon tanítványa volt Münchenben és Nagybányán. 1903-ban Párizsban képezte tovább magát.
Ekkor fordult a népélet tanulmányozása és a realizmus felé. Sajátos, nemzeti stílusú művészetet kívánt létrehozni
Művészetére Goya és Munkácsy volt erőteljes hatással. A világos és sötét színekre épített mély tónusú képein.
Az alföldi iskola egyik jeles képviselője, aki Munkácsy Mihály realizmusát, a nagybányai iskola plein air stílusát vitte tovább egyesítve posztimpresszionista elemekkel.
Egyik legjelesebb képviselője a posztnagybányai stílusnak. Híres képei közül: Bohémek, Nagbábonyi utca, Csipkekendős nő, Menekülő asszony, Pihenő nő, Barnás táj, Dombos táj, Szüreti mulatság.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 31. 00:00
Egyéb
,
Karakó-völgyhíd – A magyar mérnöki munka és a hazai ipar csúcsteljesítménye - Lóvész – Székelyföld – Erdély
Karakó-völgyhíd – A magyar mérnöki munka és a hazai ipar csúcsteljesítménye - Lóvész – Székelyföld – Erdély
A történelmi Magyarország legszebb vasútja a Csíkszereda-Gyimesbükk vonal 25 ezrelékes emelkedőivel, esetenként rendkívül kis sugarú, legfeljebb 250 máskor viszont 4000 méteres íveivel, 140 hídjával és viaduktjával, megannyi átereszével, mély bevágásaival és magas töltéseivel.
A pálya 89 százaléka emelkedő vagy lejtő, 44 százaléka pedig ívben vezet.
Csíkajnádi és lóvészi állomások között található az impozáns méretű Karakó-hídvölgy Székelyföld egyik kevésbé ismert, elrejtett völgyében fekszik, annak vadregényes környéke fölé magasan kiemelkedik, Csíkszereda felől közeledve már messziről látszik.
A Karakó-völgyhíd a Karakó-patak völgyét hidalja át, 64,44 méter magasan a Karakó völgye felett, Lóvész település területén, 226 méter hosszú.
A magyar mérnöki munka és a hazai ipar csúcsteljesítménye, korának világhírű műtárgya volt. Az építési munkálatok 1895 szeptemberében kezdődtek , 1897 decemberében adták át.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 31. 00:00