Bánáti Sverák József (1897-1951) festőművész képeiből
Bánáti Sverák József (1897-1951) festőművész képeiből
A Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult Réti István növendékeként, majd Glatz Oszkár tanársegédje lett.
Hét másik festőtársával együtt 1926-ban megalapították a szentendrei művésztelepet. Nyaranként Szentendrén alkotott, táj- és városképeket festett, majd 1937-ben végleg Szentendrére költözött, ahol haláláig a Szentendrei Gimnázium rajztanáraként dolgozott.
1936-37 között olasz állami ösztöndíjasként a római Accademia delle Arti-n freskófestészetet tanult. Hazatérte után fejezte be a szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplom szentélyének kifestését, amelyet még 1932-ben kezdett el három másik festőtársával.
Nemcsak freskóképeinek, de az ebben az időszakban készült olajképeinek is gyakori jellegzetessége, hogy a bibliai jelenetek hátterében megjelenik a szentendrei városkép egy-egy tipikus motívuma, vagy a szentendrei táj.
A bibliai jelenetek mondanivalóját a különböző korok kösztümeibe bújtatott figuráival a jelenre is aktualizálni akarta.
Festészetét a színek dekoratív elrendezése határozza meg. Korai plein air képeinek stilusa visszatért a negyvenes években, amikor visszafogottabb, atmoszférikus hatású táj-és városképeket festett.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 06. 00:00
Illyés Gyula: mit jelent magyarnak lenni
"Magyarnak lenni nem származás, hanem vállalás dolga."
Illyés Gyula (1902-1983) - író, költő
2016. April 06. 00:00
Madách a magyar sorsról
Madách a magyar sorsról
"Ilyen viszonyokról, mint a mienk, más népeknek fogalmuk
sincsen.
Mi örökös harcban állunk létünkért, mi egy kalitkában
vagyunk a fenevaddal, mely minden percben el akar nyelni."
Madách Imre (1823-1864) - költő, író, ügyvéd, politikus
2016. April 04. 00:00
Hungarikumból nem lesz "románikum" - azaz ha hagynánk, a románok mindent eloroznának, ami magyar - kürtőkalács
Hungarikumból nem lesz "románikum" - azaz ha hagynánk, a románok mindent eloroznának, ami magyar - kürtőkalács
A román mezőgazdasági miniszter szerint a kürtőskalács egyértelműen román termék, amit az bizonyít, hogy egy román nemzetiségű nő készítette először 1784-ben.
Mellesleg ennek a román nemzetiségű nőnek a neve: Dániel Istvánné Gróf Mikes Mária
2016. April 04. 00:00
Aggházy Gyula (1850-1919) festőművész képeiből
Aggházy Gyula (1850-1919) festőművész képeiből
Festőművész, tanár, a müncheni naturalista művészeti irányzat egyik hazai képviselője. Anekdotikus naturalista zsánerképei közül sokat a Műcsarnokban állítottak ki, s nagy sikerrel.
Gyermekkorában a zenéhez és festészethez egyenlő mértékben vonzódott, egy ideig a Nemzeti Színház operai zenekarának hegedűse volt, de végül is 1869 és 1871 között festőnek tanult a bécsi, majd a müncheni akadémián.
1874-ben visszatért Szolnokra, ám még ugyanabban az évben Párizsban Munkácsy Mihály tanítványa lett.
1876-ban visszatért Magyarországra, idejét a szolnoki művésztelep és Budapest között osztotta meg.
Tanított az Iparművészeti Főiskolán, majd 1897-től a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Az 1880-as és az 1890-es években igen ismert és népszerű volt országszerte.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 04. 00:00
kép: Lőw Immánuel - Nemes-Jeles László - Liu Shaolin Sándor
"A nemzet hű fiává nem a származás, nem a fajrokonság, hanem a rokon érzés, s a csatlakozó önfeláldozat avat. Nem a szívnek vére, hanem a szívnek verése"
Lőw Immánuel (1854-1944) - főrabbi, orientalista, művelődéstörténeti író, botanikus
forrás: Őseink Hagyatékai, Örökségünk - Varga-Bíró Tamás
kép: Lőw Immánuel - Nemes-Jeles László - Liu Shaolin Sándor
2016. April 03. 00:00
Növényi cserzésű fekete borjúbőr, férfi, kemény szárú, táncba való csizma - Erdély
Növényi cserzésű fekete borjúbőr, férfi, kemény szárú, táncba való csizma - Erdély
Növényi cserzésű fekete borjúbőr férfi csizma. Hátul varrott, kemény, görbe szárú, ványolt torkú, dupla szegezett talpú, talpán elől spiccvas.
Ívelt szárvégződésén borított madzagból fonott szíj, elöl gomb. Hátul a sarok felett minkét páron felszegzett bőr háromszög alakú rátét, az úgynevezett pintyu.
Kétfelől húzószalag található, X-alakú minta vonalvarrással felerősítve.
fotó Kallós Zoltán Alapítvány
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 03. 00:00
Gárdonyi Géza (1863-1922) - író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus
"Hogy tudnád, hogy mi az Isten, mikor azt sem tudod, hogy te magad mi vagy? És nem tudod, mi a világ."
Titkos napló - részlet
Gárdonyi Géza (1863-1922) - író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus
2016. April 03. 00:00
Hungarikumok – Magyar rajzfilmek – Magyar népmesék – Sündisznó – rövid VIDEÓ!
Hungarikumok – Magyar rajzfilmek – Magyar népmesék – Sündisznó – rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
http://www.mesek.tv/magyar-nepmesek/magyar-nepmesek-sundiszno.html
2016. April 03. 00:00
Koszta József (1861-1949) - festményeiből
Koszta József (1861-1949) festményeiből
Kezdetben a bécsi akadémián, majd Budapesten – a Mintarajziskolában és Benczúr mesteriskolájában – végezte tanulmányait, ahol Lotz Károly és Székely Bertalan növendéke volt.
1891-ben ösztöndíjasként Münchenben képezte magát; 1900-ban a francia fővárosban Mention Honorable-t nyert. 1899 és 1902 között Rómában, Párizsban és Nagybányán is dolgozott.
Első sikereit realista képeivel aratta, de az 1900-as évek elején ecsetkezelése oldottabbá, koloritja fénnyel telítettebbé vált.
1905-ben Fraknói-ösztöndíjat kapott, így újra európai tanulmányútra indulhatott. Sajátos formanyelve az 1910-es években alakult ki, ekkor már Szolnok környékén, majd a szentesi tanyavilágban élt.
A plein air festészet oldottabb szín- és formakezelését elhagyva művészetét a paraszti témák, az alföldi táj drámai ábrázolása, az erős fény-árnyék hatásokra épített, felfokozott színvilág, valamint az expresszív, realista formaadás jellemezte.
Az 1920-as évektől kezdve munkái szinte minden külföldön rendezett, jelentősebb kiállításon szerepeltek, és sajátos nemzeti karakterükkel nagy sikert arattak.
1937-ben a Szinyei Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. Emlékét a nevét viselő múzeum őrzi Szentesen.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 03. 00:00
Egyéb
,