Wagner Nándor (1922-1997) szobrász talán legismertebb műve a Filozófiai Kert, a világvallások reprezentánsaival a Gellérthegyen - Budapest.

 

A szoborcsoport tagjai: Ábrahám, Ehnaton, Jézus, Buddha, Lao-ce egy körív öt pontján, valamint Assisi Szent Ferenc, Bódhidharma, Gandhi, egy, a körhöz kapcsolódó egyenlő oldalú háromszög oldalán.

 

kattints a képekre - érdemes!

Magyar emlékek a nagyvilágban - Székelykapu és emlékpark – Wellington - Új-Zéland

 

Az új-zélandi Wellingtonban a Csendes-óceán déli részén fekvő szigetország egyetlen magyar emlékhelye, a város egyik központi parkjában felállított gyönyörűen faragott, eredeti székelykapu – a magyar kormány ajándéka – és egy kétméteres kopjafa, emlékeztetőül mindazokra, akik életüket áldozták a magyar szabadságért.

 

A kapu valóban Erdélyben készült, a székelyudvarhelyi Kisgyörgy Imre és családja dolgozott rajta, a magyar címer mellé rávésve Erdély címerét is.

 

A kopjafát Tóth Róbert faragta remekbe. Az emlékhely körül a magyar tájakra jellemző fákat és bokrokat ültettek, az így létrejött ligetben – amely azóta a Magyar Millennium Park nevet viseli – megörökítették annak a mintegy kétszáz újzélandi magyarnak a nevét is, akik – néhai Szentirmay Pál tiszteletbeli konzullal az élen – hozzájárultak hazánk emlékének méltó megőrzéséhez a Föld másik oldalán.

 

kattints a képekre - érdemes!

Wass Albert: Üzenet haza - VIDEÓ!

Elmondja: Sinkovits Imre

 

kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!

https://www.youtube.com/watch?v=SosD_fdUIvs

Magyar lófajták - Magyar hidegvérű ló

 

A magyar hidegvérű a Magyarországon törvényileg védett lófajták közé tartozik. A hidegvérű ló erősen eltér melegvérű társaitól. Erősebb a csontozata, nagyobb az izomtömege, lassabb a mozgása; egészében hidegebb, hűvösebb a vérmérséklete.

 

Hidegvérű lovak valószínűleg már a honfoglalás korában is éltek a Kárpát-medencében, de nagyobb mértékű elterjedésük az 1880-as évekre tehető.

 

Kereskedés révén kerültek a Kárpát-medencébe hidegvérűek Ausztriából. Két tájfajta alakult ki, Vas megyében a nagyobb termetű pinkafői, Zala megyében a kitartóbb muraközi ló terjedt el.

 

A szervezett tenyésztés csak a 1913-ban elején indult meg - Belga hidegvérűekkel keresztezték az állományt, így javították a küllemi hibákat. A második világháború után az igásállomány pótlására Belgiumból és Franciaországból hoztak ardenni méneket, amelyeket kereszteztek a legjobb típusú kancákkal.

 

Az első törzstenyészet Szentegáton alakult meg 1952-ben. A fajtakialakító keresztezés nyomán jött létre a magyar hidegvérű, amely 1953-ban államilag elismert fajta lett.

 

A magyar hidegvérű lovat kizárólag munkalónak tenyésztették. Így alakult ki a nagy testtömegű, de szilárd szervezetű, mozgékony, hosszabb távra is jól ügető magyar hidegvérű fajta.

 

Jóindulatú, barátkozó természetű, tanulékony. Bottal mért marmagassága méneknél 153-165 cm, kancáknál 150-160 cm. Színe lehet pej, szürke, sárga, fekete és a deres szín különböző változatai.

Hungarikumok – Magyar rajzfilmek – Magyar népmesék – Előbb a tánc azután a lakoma – rövid VIDEÓ!

 

kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!

http://www.mesek.tv/magyar-nepmesek/magyar-nepmesek-elobb-a-tanc-azutan-a-lakoma.html

Ma lenne 90 éves Papp Laci

 

Magyar olimpiai aranyérmeseink – Papp László (1926-2003) – Háromszoros olimpiai aranyérmesünk – Ökölvívás

 

arany érem - 1948 - London

arany érem - 1952 - Helsinki

arany érem - 1956 - Melbourne

 

A mai napig büszkék vagyunk a kiváló sportemberre

 

Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!

Madarász Viktor (1830-1917) festményeiből

 

Madarász Viktor a legnagyobb magyar történeti festők egyike és a hazai romantika egyik legjelentősebb alkotója.

 

A Gömör vármegyei vashámor tulajdonos Madarász családnak régi, a Rákóczi-szabadságharcig visszanyúló forradalmi hagyományai voltak. Amikor 1848-ban kitört a szabadságharc, az iglói, pécsi, majd pozsonyi jogi tanulmányokat folytató Viktor és fivére, András is továbbvitte a családi hagyományt. Részt vett a szabadságharcban, 49-ben már hadnagyi rangban szolgált.

 

1853-ban a bécsi akadémia előkészítő évfolyamán, majd 1855-ig a történeti-festészeti szakosztályon volt hallgató, és Ferdinand Waldmüller magániskolájában is tanult. Ekkoriban készültek első történelmi tablói, amelyeket 1855-től láthatott a nagyközönség.

 

A Kuruc és labanc című festmény hatalmas sikert aratott. 1856-tól kezdve Léon Cogniet párizsi műtermében és az École des beaux arts-ban tanulta ki az akadémikus-romantikus stílust.

 

Leginkább Paul Delaroche történelmi festészete hatott rá. Párizsban, 1859 folyamán születtek meg legnagyobb művei: (Hunyadi László siratása, Zách Felicián és Zrínyi Ilona Munkács várában). 1864-ben készült el a Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben, 1868-ban a Dobozi és hitvese és a Dózsa népe címet viselő kompozíció.

 

Ez volt művészetének csúcsidőszaka, a Hunyadi László siratása képéért az 1861-es párizsi Szalonon aranyéremmel jutalmazták. 1870-ben tért vissza Magyarországra, de a hazai kritika ellenségesen viszonyult franciás stílusához. Szinte elfeledetten hunyt el 1917-ben.

 

kattints a képekre - érdemes!