Márai Sándor a hazáról
"A haza nem csak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér és táj, nem. A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összessége életed alkotja. S életed a haza életének egy pillanata is."
Márai Sándor (1900-1989) - író, költő, újságíró
2016. April 14. 00:00
Luther Márton (1483-1546) - a protestáns reformáció szellemi atyja
Luther Márton 1517. október 31-én a hagyomány szerint kiszegezte követeléseit és tanításait a wittenbergi vártemplom kapujára.
"Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még akkor is ültetnék egy almafát."
Luther Márton (1483-1546) - a protestáns reformáció szellemi atyja
2016. April 13. 00:00
Teleki Pál (1879-1941)
A megveszekedett liberális Nyugattal szemben, ma is ez a feladat, ez a zsinórmérték!
"Amint soha nem volt hódító és elnyomó a patriarchális formákban született Szent István-i gondolat - hanem tartalmilag mindenkor atyai gondoskodás jellemezte - úgy jellemezte mindig a kötelességérzet is.
Annak a kötelességnek az érzete, hogy Európa e részében, amelybe a sors Szent István népét állította, amelyet szervező szeme áttekintett, és ahol keresztény államot alkotott, békét és jólétet teremtsen, kölcsönös megbecsülést hozzon létre.
És ha részletformáiban századról-századra változik is a feladat, a lényeg, az akarat és a becsület ugyanaz marad."
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész
2016. April 13. 00:00
Rakamazi hajfonatkorong pár - Turulmadaras régészeti lelet
Rakamazi hajfonatkorong pár - Turulmadaras régészeti lelet
A rakamazi hajfonatkorong párt egy helyi óvónő vitte be 1956 május elején a nyíregyházi múzeumba, hozzá pedig egyenest a túróci Tisza-parton való homokkitermelés közben lelt Árpád-kori sírleletekből került.
Magasan képzett szakmai és művészi adottságokkal rendelkező mester, vagy mesterek által készített ötvösmunkáról van szó.
A lányok egy, az asszonyok pedig két korongot viseltek a hajukban. Dienes István a „Honfoglaló magyarok” c. könyvében (Corvina, 1972) ezt írja: „A rakamazi korongpár tökéletes művészettel megkomponált ragadozó madara elkerülhetetlenül hozza emlékezetünkbe az altáji türkök sámánénekének fáradhatatlan égi madarát.
E csodálatos madárról – a Turulról – már Rasidu-d-Din feljegyzi, hogy egyetlen csapással kétszáz más madarat tud leteríteni. Ezért lett a félelmetes lény a hatalom jelképe a sztyeppei előkelők körében. Védencét e madár képes minden bajból kimenteni, s ártástól, rontástól megoltalmazni.
A rakamazi korong Turulja csőrében tarja az örökös jelképet, az életfa leveles ágát.”
A rakamazi turul azonban nem csupán a csőrében tart életfa-ágat, hanem a fejéből, azaz fülének meghosszabbításaként is palmettás ágak nőnek ki, ráadásul ugyanolyanok, mint a csőrében lévő.
Agyából tehát élet, gondolat sarjad, bemutatva, hogy itt egy magasrendű gondolatisággal rendelkező madarat látunk. Az életfa és a turul ilyen módon elválaszthatatlanul összefonódik egymással.
A kora középkorban az előkelő magyar asszonyok legszebb dísze volt a hajfonat végén csüngő díszes korongpár. Lehetséges, hogy éppen azért szerették asszonyaink a turulábrázolásokat, mert ezzel is szerették volna megjeleníteni leendő gyermekük esetleges kiválasztottságának reményét.
Mondhatni: a „szent megtermékenyülést” várták a madár közvetítésével, tehát Isten akaratából. A rakamazi turul karmaiban egy-egy fiókát tart, tehát két lelket szállít, két embernek visz tudást, két embergyermeknek ad kiválasztottságot.
Szinte kizárólag csak a nők viseltek állatábrázolásos ékszereket, ötvösmunkákat – a férfi entitáshoz a növényi ornamentika tartozott. A mai napig összesen egyetlen olyan tarsolylemezt ismerünk, amelyen állatábrázolás van.
Néhány férfi sírban is leltek hajfonatkorongot, de nem azért, mert ők azt viselték, hanem a feltételezések szerint gyászoló kedvesük tette melléjük, hiszen már nem várták az „áldott állapotot” – a szeretett férfi elvesztése után már nem volt kitől.
A turul tehát a lelket közvetíti, s ezzel lehet összefüggésben, ennek lehet továbbélése valamiképp a gyermeket hozó gólya is. Természetes, hogy nem az igazi gyermeket hozza, mármint nem testben.
Az új lelket hozza a madár, ahogy sok török népnél éppen a sasmadár.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 13. 00:00
Ligeti Antal (1823-1890) - festőművész munkáiból
Ligeti Antal (1823-1890) - festőművész munkáiból
Tanulmányait Szathmáry Papp Károlynál kezdte Kolozsváron. 1845-ben mestere tanácsára Itáliába utazott, ahol felkereste a legismertebb magyar tájképfestőt, idősebb Markó Károlyt.
1848-ban részt vett a szabadságharcban, majd a fegyverletételt követően Sopronban bujkált. Itt Hekler Antal néven festett arcképeket, mígnem mecénása, gróf Károlyi István segítségével lehetősége nyílt egy földközi-tengeri utazásra: bejárta Itáliát, Észak-Afrikát, Kis-Ázsiát, és a Szentföldön is hosszabb időt töltött.
Utazása során készített számos tájvázlata alapjául szolgált sok későbbi olajképének. 1861-ben felhagyott az utazásokkal, és a fővárosban telepedett le.
Akadémikus hangvételű tájképeivel rövidesen nagy sikereket aratott. Festményein – korábbi utazásainak színhelyei mellett – gyakran bukkannak fel hazai tájrészletek.
Aktívan részt vett a hazai művészeti élet szervezésében: 1868-ban a Nemzeti Múzeum képtárőre lett, és egyike volt a fiatal Munkácsy támogatóinak is.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 13. 00:00
Az Év Fája - 2014 - A gödöllői vadkörtefa matuzsálem
Az Év Fája - 2014 - A gödöllői vadkörtefa matuzsálem
2014-ben a Mesebeli vén vackorfa, avagy a gödöllői magányos óriás története címmel nevezett fa nyerte, amely a gödöllői Szent István Egyetem botanikus kertjében áll.
A magányos óriás túlélte a dicső szabadságharcot, átvészelte a huszadik század vérzivataros éveit. A helyi legenda szerint Grassalkovich Antal gróf ültette, aki egy szerencsés kimenetelű vadászat után a sebzett vadkan elől egy vadkörtefán talált menedékre.
Hálája jeléül elrendelte, hogy gödöllői birtokán 1000 vadkörtét ültessenek a jeles fa tiszteletére. A huszadik század hajnalán még hét idős példány alatt pihentették a pásztorok nyájaikat, de napjainkban már csak egy túlélője maradt a sokadalomnak…
A sikeres isaszegi csata után nem meglepő, hogy a természethez, a növényekhez gyermekkora óta vonzódó Kossuth Lajos nem a nyüzsgő gödöllői főhadiszálláson, a kastélyban, hanem az akkor már terebélyes vadkörtefa alatt fogalmazta meg a Függetlenségi Nyilatkozatot.
kattints a képekre!
2016. April 13. 00:00
Fátyol-vízesés - Szalajka-völgy - Szilvásvárad - Bükk-hegység - Északi-középhegység
Fátyol-vízesés - Szalajka-völgy - Szilvásvárad - Bükk-hegység - Északi-középhegység
A Fátyol-vízesés hazánk egyik leggyönyörűbb természeti csodája, egyúttal a Szalajka-völgy leghíresebb nevezetessége.
A gyönyörű környezet is pillanatok alatt elvarázsol, csak úgy, mint a helyi élővilág gazdagsága vagy a vízesés teraszai, melyeken fátyolszerűen leomolva csobog le a víz.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 13. 00:00
Csak ez lehet az igazi mérce a mai Magyarországon is Széchenyi
"Az ember csak annyit ér, amennyi hasznot hajt embertársának, hazájának, s ezáltal az egész emberiségnek…"
Széchenyi István - (1791-1860) politikus, író, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere
2016. April 13. 00:00
Őshonos háziállataink - Magyar kendermagos tyúk
Őshonos háziállataink - Magyar kendermagos tyúk
A magyar tyúk egyik változata a kendermagos. Kárpát-medence különböző magyar vidékein őshonos parlagi tyúkok tenyésztett változata, egyike a törvényileg védett baromfifajtáinknak.
Közép-Európa területére valószínűleg a kelták hozták be a házi tyúkot. A csekély számú lelet alapján feltételezik, hogy a honfoglaló magyarok valószínűleg Kelet-Európából hozták be magukkal a magyar parlagi csirke ősi változatát.
Ezek késői utódaiból alakultak ki a 19. század végén a ma védett csirkefajták. Kialakulásukban történelmünk folyamán szerepet játszott a tatárjárás idején hazánkba jutott nagy testű ázsiai fajta, majd a törökök által behozott balkáni, kis-ázsiai tyúkok.
Később a nyugatról betelepülő lakosság is hozta a saját, jól bevált fajtáit. Tenyésztése az 1890-es évek elején kezdődött Szolnokon a parlagi állomány kendermagos színű egyedeinek szelektálásával, nemesítésével.
Igen gyorsan kedvelt lett a tenyésztők között. Tollazata világos kékesszürke keskeny, fekete keresztsávokkal.
A kakasok színe világosabb. Az egész Kárpát-medencében elterjedt. Génmegőrző állománya van Hódmezővásárhelyen, Gödöllőn és Keszthelyen.
2016. April 13. 00:00
Fogarasi-havasok - A fellegszerű hegyek nyugati gerincén - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Kattints a VIDEÓRA ÉS A KÉPEKRE - ÉRDEMES!
http://www.youtube.com/watch?v=MbBomLl2PY8
2016. April 13. 00:00