Az Év Fája - 2014 - A gödöllői vadkörtefa matuzsálem

                                     


Az Év Fája - 2014 - A gödöllői vadkörtefa matuzsálem
 
2014-ben a Mesebeli vén vackorfa, avagy a gödöllői magányos óriás története címmel nevezett fa nyerte, amely a gödöllői Szent István Egyetem botanikus kertjében áll.
 
A magányos óriás túlélte a dicső szabadságharcot, átvészelte a huszadik század vérzivataros éveit. A helyi legenda szerint Grassalkovich Antal gróf ültette, aki egy szerencsés kimenetelű vadászat után a sebzett vadkan elől egy vadkörtefán talált menedékre.
 
Hálája jeléül elrendelte, hogy gödöllői birtokán 1000 vadkörtét ültessenek a jeles fa tiszteletére. A huszadik század hajnalán még hét idős példány alatt pihentették a pásztorok nyájaikat, de napjainkban már csak egy túlélője maradt a sokadalomnak…
 
A sikeres isaszegi csata után nem meglepő, hogy a természethez, a növényekhez gyermekkora óta vonzódó Kossuth Lajos nem a nyüzsgő gödöllői főhadiszálláson, a kastélyban, hanem az akkor már terebélyes vadkörtefa alatt fogalmazta meg a Függetlenségi Nyilatkozatot.
 
kattints a képekre!

2016. April 13. 00:00

Fátyol-vízesés - Szalajka-völgy - Szilvásvárad - Bükk-hegység - Északi-középhegység

                                   


Fátyol-vízesés - Szalajka-völgy - Szilvásvárad - Bükk-hegység - Északi-középhegység
 
A Fátyol-vízesés hazánk egyik leggyönyörűbb természeti csodája, egyúttal a Szalajka-völgy leghíresebb nevezetessége.
 
A gyönyörű környezet is pillanatok alatt elvarázsol, csak úgy, mint a helyi élővilág gazdagsága vagy a vízesés teraszai, melyeken fátyolszerűen leomolva csobog le a víz.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. April 13. 00:00

Csak ez lehet az igazi mérce a mai Magyarországon is Széchenyi

                                     


"Az ember csak annyit ér, amennyi hasznot hajt embertársának, hazájának, s ezáltal az egész emberiségnek…"

Széchenyi István - (1791-1860) politikus, író, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere

2016. April 13. 00:00

Őshonos háziállataink - Magyar kendermagos tyúk

                           

 

Őshonos háziállataink - Magyar kendermagos tyúk
 
A magyar tyúk egyik változata a kendermagos. Kárpát-medence különböző magyar vidékein őshonos parlagi tyúkok tenyésztett változata, egyike a törvényileg védett baromfifajtáinknak.
 
Közép-Európa területére valószínűleg a kelták hozták be a házi tyúkot. A csekély számú lelet alapján feltételezik, hogy a honfoglaló magyarok valószínűleg Kelet-Európából hozták be magukkal a magyar parlagi csirke ősi változatát.
 
Ezek késői utódaiból alakultak ki a 19. század végén a ma védett csirkefajták. Kialakulásukban történelmünk folyamán szerepet játszott a tatárjárás idején hazánkba jutott nagy testű ázsiai fajta, majd a törökök által behozott balkáni, kis-ázsiai tyúkok.
 
Később a nyugatról betelepülő lakosság is hozta a saját, jól bevált fajtáit. Tenyésztése az 1890-es évek elején kezdődött Szolnokon a parlagi állomány kendermagos színű egyedeinek szelektálásával, nemesítésével.
 
Igen gyorsan kedvelt lett a tenyésztők között. Tollazata világos kékesszürke keskeny, fekete keresztsávokkal.
 
A kakasok színe világosabb. Az egész Kárpát-medencében elterjedt. Génmegőrző állománya van Hódmezővásárhelyen, Gödöllőn és Keszthelyen.

2016. April 13. 00:00

Fogarasi-havasok - A fellegszerű hegyek nyugati gerincén - HD minőségű rövid VIDEÓ!

                         

 

Kattints a VIDEÓRA ÉS A KÉPEKRE - ÉRDEMES!

http://www.youtube.com/watch?v=MbBomLl2PY8

2016. April 13. 00:00

Tiszakürti Arborétum - Alföld

[gallery]

2016. April 13. 00:00

Szentmihályi Szabó Péter: Térdre, magyar! - rövid VIDEÓ!

Szentmihályi Szabó Péter: Térdre, magyar! - rövid VIDEÓ!
Elmondja: Csurka László
 
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=SUS2qWVk-JQ
 
Megfojtanak, megfojtanak,
kígyóznak, mint a szennypatak,
sziszegve szólnak szép szavak:
hiszen szabad vagy, ó, szabad!
Te választottál engemet,
te bamba, arctalan tömeg,
elszívom lassan életed,
nem lesz házad, se gyermeked,
nem lesz hazád, nem lesz hited,
minden szavamat elhiszed,
mindenhol szózatom sziszeg.
 
Imádd a hűvös bankokat,
ott intézik a sorsodat,
ne vidd vásárra bőrödet,
kerüld a puskás őröket!
 
Szemétdomb város ez: tiéd,
tiéd az összegyűlt szemét!
Villánk s a svájci bankbetét
érted van, s téged véd, cseléd!
 
Ha már kihalt a nagy család,
ha már éhenhalt jó anyád,
ha nincs honod, se otthonod,
ha már szökésed fontolod,
sziszegve szól, ki jót akar:
Fuss, merre látsz, szegény magyar!
 
Ellopnak minden ünnepet,
ők adnak mindennek nevet,
egymást ezért kitüntetik,
hát áruló, ki tüntet itt,
ki másról másként szólni mer,
nem elvtárs és nem is haver,
akit riaszt a pénz szaga,
bizony, nem jó demokrata!
 
Hóhérodnál ne alkudozz,
kirablódnál ne tiltakozz,
majd eltakar a pesti kosz,
megszoktad már, megszökni rossz.
 
Nyugodj meg hát, Petőfi népe,
és térdre magyar, térdre, térdre!

2016. April 12. 00:00

Teleki Pál professzor - egykori miniszterelnök gondolata ma is nagyon aktuális

Teleki professzor - egykori miniszterelnök gondolata ma is nagyon aktuális
 
"Nemzeti létünk attól függ, hogy a Szent Istvánról elnevezett gondolatot - amelyet csak azért nevezünk róla így, mert ő adott neki, mondjuk, láthatóbb, időt álló és európaibb, keresztény formát - magunkban újra erőssé tesszük-e, és ha majd sikerült nekünk ezt a világgal is megismertetni.
 
Mert nem mint magyar ember, de mint európai vallom azt, hogy ez a forma, amely végeredményben Európának tarka népeit megmentheti."
 
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész

2016. April 12. 00:00

Jávor-völgy - Magas-Tátra - Felvidék

                           

 

Jávor-völgy - Magas-Tátra - Felvidék
 
A Jávor-völgy egy kiterjedt völgyrendszer a Magas-Tátra északi oldalán oldalán Felvidéken.
 
Több oldalvölgyre ágazik szét, az oldalvölgyek aztán tovább ágaznak. A völgy főtengelye 10 km hosszú, területe 27,8 km2.
 
A szerteágazó völgyrendszert az ÉK. és K. oldalról a Bélai-Tátra gerince, majd a Magas-Tátra főgerincének Kopa-hágó -- Jávor-csúcs szakasza valamint NY. oldalról a Széles-hegy szárnyvonulata (Jávor-gerinc) határolja.
 
Nevét azért kapta, mert régebben a környező erdőkben gazdagon nőtt a jávorfa. A javorinai vashámor, majd papírlemezgyár, a szénégetés kíméletlenül megtizedelte a jávorerdőket. Manapság már jávor alig található itt.
 
A Jávor-völgy elnevezés a völgy egészére vonatkozik, annak ellenére, hogy a felső részének külön neve is van -- Hátsó-Jávor-völgy.
 
A völgy mellékágai: Jávor-árok, Zöld-Jávor-völgy, Javorinai-Békás-tó völgye, Száraz-Jávor-völgy, Fekete-Jávor-völgy az ehhez tartó Kis-Jég-völggyel, Karó-tavi-völgy, Hátsó-Rézaknák völgye.
 
A völgy körül emelkedő főbb csúcsok: Siroka, Jávor-csúcs, Varangyos-tavi-csúcs, Hegyes-torony, Vörös-torony, Markazit-torony, Jég-völgyi-csúcs.
 
A völgyben folyik a Javorinka hegyipatak. Javorinából zöld jelzésű turistaút vezet a Kis-Nyereg-hágóba.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. April 12. 00:00

A székelyek szent hegye - A Hargita - Székelyföld - Erdély

                         

 

A székelyek szent hegye - A Hargita - Székelyföld - Erdély
 
A Hargita a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatának - Kelemen-havasok, Görgényi-havasok, Hargita-hegység- egyik alkotó eleme. Északon, a Libán-tetőnél kapcsolódik a Görgényi-havasokhoz, délen, a Hatod-hágónál a Baróti-hegységhez, a Torjai-hágónál pedig a Bodoki-hegységhez.
 
A hegység hossza a gerincvonalon 70 km, szélessége 20–25 km. Három részre tagolódik: Északi-Hargita, Központi-Hargita és Déli-Hargita.
 
Az Észak-Hargita a Libán-tetőtől a Fertő-nyeregig tart, legmagasabb pontja a Fertő-tető (1589 méter).
 
A Fertő-nyereg és a Tolvajos-hágó (985 m) között elterülő Központi-Hargitában találhatók a hegység legmagasabb csúcsai egy hatalmas sztratovulkáni kráter maradványai.
 
A félkör alakú kráterperem hegyei: Mihály-havas (1685 méter), Madarasi-Hargita (1801 méter), Rákosi-Hargita (1758 méter), Madéfalvi-Hargita (1710 méter) és Csicsói-Hargita (1755 méter).
 
A Déli-Hargita (régebbi nevén Hermányi-hegység) a Tolvajos-hágó és a Hatod-hágó között helyezkedik el. A Büdösfürdőtől délre van a Déli-Hargita legmagasabb hegyeit, köztük a Kakukk-hegyet (1558 méter) magába foglaló vulkáni maradvány.
 
A Nagy-Piliskénél (1374 méter) a Déli-Hargita két felé ágazik. A Hatod-hágó felé találjuk a Nagy-Murgót, amely a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatának legdélebbi tagja.
 
A Déli-Hargitához sorolható az Olton átnyúló Csomád-hegység, amelynek az épen maradt kettős kráterében található a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp.
 
kattints a képekre- érdemes!

2016. April 12. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

174. oldal/866